tag:blogger.com,1999:blog-30932050121855353172024-02-19T03:50:39.421+01:00EBológia tudományos hírek
a kutyák viselkedésérőlKubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comBlogger330125tag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-26182534275695251212023-04-04T19:50:00.006+02:002023-04-05T07:06:53.088+02:00 Hálózatok a kutyaagyban<p><i>A cikk a<a href="https://qubit.hu/2023/04/01/az-elte-etologusai-az-agyi-aktivitas-fmri-meresevel-vizsgaljak-hogyan-gondolkodnak-a-kutyak"> Qubit</a> számára íródott.</i></p><p>Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével megjelölhető, vizualizálható, hogy melyik agyterületek aktívak, miközben a kutya a környezetből érkező ingerekre reagál. Így beazonosíthatjuk, melyek azok az agyi folyamatok, amelyek a kutya tanulását és emlékezetét befolyásolják. Ez hozzájárulhat jobb kiképzési módszerek kialakításához, de egyben arról is információt nyerhetünk, hogy az evolúció során milyen lépések vezettek el az emberi agyműködés kialakulásához.</p><p>Az fMRI vizsgálatokhoz arra van szükség, hogy a vizsgált alany percekig mozdulatlanul feküdjön egy szűk csőben, fülvédőt viselve a zaj ellen. A Qubit olvasóinak talán nem újdonság, hogy kutyák is megtaníthatók erre, félévnyi tanulás után lelkesen, önként hasalnak az MR készülékben. De aki most hall erről először, annak érdekes lehet, hogy munkahelyünk, az ELTE Etológia Tanszék élen járt a kutya fMRI mérések módszertanának kidolgozásában. Kollégáink már a 2008-as budapesti Canine Science Forum-on bemutatták két kutya adatait, akikkel évek óta jártak a Kaposvári Egyetem MR készülékéhez mérésekre. A kiképzési módszertant Gácsi Márta dolgozta ki, aki sokat tett a magyarországi segítőkutya-képzés bevezetéséért is. Sok módszert onnan vett át, kiegészítve az etológiai kutatások révén megismert, társas késztetésen alapuló rivális tréninggel, amikor a tanuló egy már képzett kutya munkáját látva és az azért bezsebelt dicséretet áhítva erősen motivált a feladat megtanulására. Az fMRI tréning eredményeként a képzett kutya 8 percen át képes (és szeretne!) mozdulatlanul feküdni az MR szkennerben, a várható sok-sok simogatásért és jutalomfalatért cserébe. Az utóbbi években számos publikáció jelent meg kutya fMRI témakörben, Andics Attila vezetésével. Ezekben általában hangokat játszottak le az állatoknak és azt vizsgálták, hogy a hangok agyi feldolgozása során melyik agyterületek aktiválódnak. <span></span></p><a name='more'></a><p></p><p><i>Hálózatok nyugalmi állapotban</i></p><p>Az agyi aktivitás jeleit általában egy anatómiai atlaszra vetítjük és így határozzuk meg, pontosan melyik agyi régió érintett. Probléma ugyanakkor, hogy a funkcionális aktivitások szabálytalanok, nem feltétlenül követik az anatómiailag kijelölt szabályos határokat. Vannak olyan területek, amik általában együtt vesznek részt bizonyos ingerek feldolgozásában, tehát szinkronban működnek, szakszóval funkcionális agyi hálózatot alkotnak. Elhatároztuk, hogy készítünk egy olyan kutyaagy-atlaszt, amely az anatómiai régiókat funkcionális hálózatokba rendszerezve mutatja meg azt, hogy melyek tartoznak egy feladattípushoz, és egyúttal szemlélteti is ezek elhelyezkedését. Ebben Czeibert Kálmán állatorvos, neuroanatómus volt segítségünkre.</p><p>Az effajta mérést resting state (nyugalmi állapotú) fMRI-nek, röviden rs-fMRI-nek nevezzük. Az rs-fMRI során tehát úgy vizsgáljuk agy aktivitását, hogy közben a vizsgált alany nem végez semmilyen aktív tevékenységet, nem koncentrál semmire, úgymond “alapállapotban” van. A mérés által kapott adatokból kiderül, hogy milyen agyterületek állnak egymással funkcionális kapcsolatban, melyek között a legszorosabb az összeköttetés. A rs-fMRI tehát lehetővé teszi az agyi hálózatok és kapcsolatok vizsgálatát.</p><p><i>Új atlasz a kutyaagy-kutatóknak</i></p><p>Az atlasz elkészítéséhez 33 tréningezett családi kutyát vontunk be a vizsgálatba. Az fMRI felvétel elkészítése alatt a kutyák nem kaptak semmilyen feladatot azon kívül, hogy mozdulatlanul feküdjenek. </p><p>A funkcionális atlasz felépítésének korábbi, statisztikai megközelítésű módszertanát továbbfejlesztettük, integrálva a hálózattudomány több elméletét Janosov Milán, a CEU hálózatkutatója segítségével. A négy évvel korábban közölt munkánk során csupán az anatómiai határoktól független, modell alapú hálózatokat tudtuk leírni. Mostanra viszont már rendelkezésünkre állnak olyan MRI agyatlaszok, ahol az anatómiai régiókat megfelelő felbontásban ábrázolták, észlelhetővé vált a szürke és fehérállomány közti határ. Így lehetőség nyílt a hálózat tagjai vagy a hálózatok közötti kapcsolatok erősségének vizsgálatára, sőt, megfelelő elemszám esetén akár fajok összehasonlítására is.</p><p><i>Más terület domináns a kutyák agyában, mint az embereknél</i></p><p>A kutatás eredményei szerint a kutyák agyában kisebb a szerepe a problémamegoldásban, feladatok közötti váltásban, célvezérelt viselkedésben meghatározó, a homloklebeny oldalsó részén elhelyezkedő (frontoparietális) hálózatoknak, mint az ember esetében. Helyettük a központi szerepet az ún. cinguláris kéreg tölti be, ami a kétoldali nagyagykéreg belső, egymás felé tekintő részén elhelyezkedő páros képlet. Számos létfontosságú folyamatban vesz részt, kapcsolatban áll a jutalomközpontokkal és az érzelmeket szabályozó régiókkal is. A kutyák cinguláris kérge arányaiban nagyobb, mint az emberé.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2QVgFeXjzq8KJUX6AOIvBNCPlQ2VTm0POVT4wPxU_rNgcExqU2e2slwCw4GBEu-6eClBifZLgkMdxEJEnX7QFktPXFEG3rN8VOYOB2hyAsy53nXo0hF4FMYcaCxQ85yoKMx3Cv6yf-fMZA936HjpIbL2hIbFFm1jlFvoDzDk6BSxVXk7_rLTlc5kgrg/s512/cingular_gyrus.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="311" data-original-width="512" height="194" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2QVgFeXjzq8KJUX6AOIvBNCPlQ2VTm0POVT4wPxU_rNgcExqU2e2slwCw4GBEu-6eClBifZLgkMdxEJEnX7QFktPXFEG3rN8VOYOB2hyAsy53nXo0hF4FMYcaCxQ85yoKMx3Cv6yf-fMZA936HjpIbL2hIbFFm1jlFvoDzDk6BSxVXk7_rLTlc5kgrg/s320/cingular_gyrus.jpg" width="320" /></a></div><p style="text-align: center;"><i>A cinguláris kéreg (piros színnel) az fMRI vizsgálatokra kiképzett Barney nevű golden retriever agyában</i></p><p><i>Az öregedés hatása</i></p><p>Méréseinkben különböző életkorú kutyák vettek részt, a legidősebbek 14 évesek voltak. Ahogy említettük, a méréshez a kutyáknak mozdulatlanul kell feküdni, és ezt természetesen egy publikációban igazolni is kell. Az adatokból kiderült, hogy az idősebb kutyák kicsit kevésbé képesek tartani a kezdeti pozíciójukat. De csak egészen kicsivel, hiszen még náluk is 0,4 mm-nél kisebb volt a fej elmozdulása. Ebben egyébként hasonlítanak hozzánk, hiszen az idős embereknek is kevésbé sikerül fenntartaniuk a mozdulatlanságot hosszú perceken át, mint a fiataloknak.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-p8Q-43TSa5CtIS7BflPmRnUcVjZoxnGSn5LbE6djAT_wuVYtsoR6xsXRKwTAFZ5D01P-_SdAYy94SE3LKIe2j9-ijCY0VxX7Sg_Oz0dtPXjQYWqX7XdcWirKbTXqpwqTcAp0P-OUZPkVdm84hyyqX_G1FmxNbHEvjpEkWGFlNMzElYeO2CaR99igsw/s512/unnamed.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="346" data-original-width="512" height="216" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-p8Q-43TSa5CtIS7BflPmRnUcVjZoxnGSn5LbE6djAT_wuVYtsoR6xsXRKwTAFZ5D01P-_SdAYy94SE3LKIe2j9-ijCY0VxX7Sg_Oz0dtPXjQYWqX7XdcWirKbTXqpwqTcAp0P-OUZPkVdm84hyyqX_G1FmxNbHEvjpEkWGFlNMzElYeO2CaR99igsw/s320/unnamed.png" width="320" /></a></div><p style="text-align: center;"><span id="docs-internal-guid-30cecc99-7fff-1179-f098-a71b3d99f434"><span style="font-family: Arial; font-size: 11pt; font-variant-alternates: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><i>Szabó Dóra (j), a tanulmány vezető szerzője és Báji Rita (b) kiképző Kamillával, a kutatásban részt vett egyik legidősebb kutyával, rs-fMRI mérés után</i></span></span></p><p><i>Köszönet a gazdáknak</i></p><p>Vizsgálatunk bepillantást enged az emberi agy evolúciójába, felveti, hogy az emlősök agyfejlődése során a cinguláris kéreg szerepét részben a frontoparietális régiók vették át. Emellett az új rs-fMRI agyatlasz elősegítheti az olyan jelenségek vizsgálatát is, amelyeknél sérül az agyterületek közötti együttműködés, és ezáltal nem működik megfelelően a feladatmegosztás. Ilyenek például az öregedés, a szorongás és a pszichiátriai zavarok. </p><p>A <a href="https://doi.org/10.1007/s00429-023-02625-y">kutatás </a>a Brain Structure and Function című lapban jelent meg. A támogatók között szeretnénk kiemelni az MTA Magyar Tudományos Lendület, valamint Nemzeti Agykutatási Programját és a gazdákat, akik elkötelezett segítőink, éveken át részt vesznek a kutyájukkal az fMRI kiképzésben és mérésekben.</p><p><b>Szerzők:</b> Kubinyi Enikő, Szabó Dóra, ELTE Etológia tanszék</p><p><b>Eredeti cikk:</b> Szabó, D., Janosov, M., Czeibert, K. et al. Central nodes of canine functional brain networks are concentrated in the cingulate gyrus. Brain Struct Funct (2023). <a href="https://doi.org/10.1007/s00429-023-02625-y">https://doi.org/10.1007/s00429-023-02625-y</a></p>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-69795164882983042022023-02-06T18:47:00.033+01:002023-02-08T19:03:58.045+01:00Az ősi kutyafajták jobban "értik" a vonyítást<div style="text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjt5HhEydk1ek_doB3LcS-uYuSiIW1T39Ol9yBIIILlWfLoSEZwBB-ZjC-6dT285qk5HBMzwYpRwNELyEflfTpzc8dRwlh8We-PEFkKIlYJJaxSsMawwq1X2WLa4ZBo_3zdMVhlP3wKjwyVY5ZclgWoqVFcKjNXYuGs0ukb36DV4iYjF71aA5bQqTt7zQ/s1280/Lehoczki2023_dog%20breed%20scale_results_LehoczkiFanni+G%C3%A1tiOszk%C3%A1rD%C3%A1niel.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjt5HhEydk1ek_doB3LcS-uYuSiIW1T39Ol9yBIIILlWfLoSEZwBB-ZjC-6dT285qk5HBMzwYpRwNELyEflfTpzc8dRwlh8We-PEFkKIlYJJaxSsMawwq1X2WLa4ZBo_3zdMVhlP3wKjwyVY5ZclgWoqVFcKjNXYuGs0ukb36DV4iYjF71aA5bQqTt7zQ/s320/Lehoczki2023_dog%20breed%20scale_results_LehoczkiFanni+G%C3%A1tiOszk%C3%A1rD%C3%A1niel.jpg" width="320" /></a></div><br />Forrás: <a href="https://biologia.elte.hu/content/hiv-a-vadon-szava-vajon-a-kutyad-valaszol-ra.t.32562" target="_blank">ELTE Biológiai Intézet</a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;"><b>Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták. Arra keresték a választ, hogy vajon fajtánként eltér-e a kutyák vonyítási hajlandósága, és ha igen, szerepet játszik-e az adott fajta farkasokhoz való genetikai közelsége, az egyed kora és neme. A világon egyedülálló kutatás eredményeit a <a href="https://www.nature.com/articles/s42003-023-04450-9">Communications Biology</a> folyóiratban jelentették meg.</b></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Ha vonyítást hallunk az erdőben, valószínűleg rögtön egy farkas jut először eszünkbe. A feltételezés nem alaptalan, hiszen a vonyítás a farkasok legjellegzetesebb hangadása. Azonban nem csak a farkasok vonyítanak, a kutyafélék családjának több tagjánál is előrdul ez a hangtípust. A farkasok például arra használják, hogy fajtársaikkal nagy távolságokon keresztül kommunikáljanak, kijelöljék a territóriumuk határait, és hogy válaszvonyítással osszák meg egymással a helyzetüket.<span><a name='more'></a></span></div><div style="text-align: justify;">Háziasított rokonaiknál, a kutyáknál, sokkal komplikáltabbnak tűnik a vonyítás használata. Míg bizonyos fajták, mint a farkashoz nagyon hasonlító szánhúzók, gyakran vonyítanak akár indokolatlan hangokra is (pl.: sziréna, harang, zene), addig más kutyák egyszer sem mutatják ezt a viselkedést az életük során.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Az ELTE Etológia Tanszék kutatói kíváncsiak voltak, hogy vajon tényleg hajlamosabbak-e bizonyos fajták vonyítani, és ha igen, akkor ennek van-e köze a fajták farkasokkal való genetikai hasonlósághoz?</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Hogy választ kapjanak ezekre a kérdésekre, a kutatók megvizsgálták, hogy hogyan reagálnak családi kutyák a farkasvonyításra. 68 kutyát teszteltek le, amik a fajtájuk alapján különböző genetikai távolságra állnak a farkastól.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">„Eredményeink alapján azok a fajták, amik genetikailag közelebbi rokonságban állnak a farkassal, úgynevezett ősi fajták, gyakrabban válaszolnak vonyítással a farkasoknak, míg a genetikailag távolabb álló fajták - őket modern fajtáknak hívjuk -, inkább ugatással reagálnak. Vagyis úgy tűnik, hogy bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint. Ennek az lehet az oka, hogy a modern fajták kialakítása során már eltérőbb volt a kutyák szociális környezete, mint az ősi fajtáknál, és már nem volt szükség a nagy-távolságú kommunikációt szolgáló hangtípusra.” – magyarázza Lehoczki Fanni, a kutatás főszerzője.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">„Az eredmények azt is sugallják, hogy azok a fajták, amik többet vonyítottak, több stresszjelzést is mutattak a vizsgálat során. Azt feltételezzük, hogy az ősi fajták jobban „értik” a farkasok vonyítását, mint a modern fajták. A teszthelyzetben az ősi fajták egy idegen falka territóriumán érezhették magukat, ami stresszt váltott ki belőlük, és így, a farkasokhoz hasonlóan, vonyítással jelezték jelenlétüket a vonyító falkának, hogy így elkerülhető legyen egy esetleges találkozás, ami igen veszélyes lehetne a kutyának.” – foglalja össze Faragó Tamás, az Etológia Tanszék szenior kutatója, a kutatás szerzője. „Érdekes módon, a fajták közti különbség a vonyításban csak idősebb kutyáknál (>5 éves) figyelhető meg, ami mögött valamiféle korral együtt járó személyiségbeli változás, vagy esetleg tapasztalat hatása állhat. Feltételezésünk szerint a vonyítás, ami stresszjelzésekkel is társult a tesztünk során, félelem jele lehet, és így az idősebb kutyák félősebbek voltak a jelen helyzetben, amit korábban különböző tanulmányok már leírtak. Azonban ennek megerősítése további vizsgálatokat igényel.”</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A kutatók fajta és a kor mellett egyéb faktorok hatását is megvizsgálták a vonyításra, mint a nem és az ivari státusz, amelyek számos aspektusát befolyásolják a kutyák viselkedésének.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">„Az eredményeink alapján a hím nemi hormonok valahogyan érintettek a vonyításban, ugyanis míg az ivaros és ivartalanított nőstények közt nem találtunk különbséget, a hímeknél igen: az ivartalanított kanok, amiknél tesztoszteron már nem termelődik, hosszabban vonyítottak, mint az ivaros kanok. Mivel az irodalom alapján az ivartalan kanok félősebbek, ez az eredményünk egybevághat a feltételezésünkkel, miszerint a vonyítás a vizsgált szituációban a félelem jele lehet, vagyis a kutyák válasza a farkasvonyításra: Félek, kérlek, ne gyere közelebb!” – mondja Lehoczki Fanni</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Ez az első kutatás, ami célzottan a kutyák vonyító viselkedését vizsgálta. Az eredmények alátámasztják a feltételezést, miszerint a háziasítás megváltoztatta a kutyák hangrepertoárját, és a különböző funkciókra való szelekció hatással volt arra, hogy a fajták hogyan dolgozzák fel és használják ezt az ősi kommunikációs formát, a vonyítást.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A kutatás 2023. február 6-án jelent a Communications Biology folyóiratban “Genetic distance from wolves affects family dogs’ reactions towards howls” címmel. Szerzői: Lehoczki Fanni, Andics Attila, Arik Kershenbaum, Kubinyi Enikő, Daniela Passilongo, Holly Root-Gutteridge, Friederike Range, Vicente Palacios Sánchez, Lori Schmidt, Simon W. Townsend, Stuart K. Watson és Faragó Tamás.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A kutatást támogatta: Eötvös Loránd Tudományegyetem;</div><div style="text-align: justify;">Eötvös Loránd Kutatási Hálózat;</div><div style="text-align: justify;">Európai Kutató Tanács (ERC, Horizon 2020)</div><div style="text-align: justify;">Magyar Tudományos Akadémia (Bolyai János Pályázat, Prémium Posztdoktor Pályázat, ’Lendület’ Program)</div><div style="text-align: justify;">Nemzeti Agykutatatási Program</div><div style="text-align: justify;">Nemzeti Kiválóság Program</div><div style="text-align: justify;">Austrian Science Fund (FWF)</div><div style="text-align: justify;">UK’s Biological and Biotechnology Research Council</div><div style="text-align: justify;">Swiss National Science Foundation</div><div style="text-align: justify;">NCCR Evolving Language, Swiss National Science Foundation Agreement.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjA4j3BMCundJbWq81mHupos5ef432IOcrLFIOVtx0ktmWiZ0epbowwA9oJpHpk4Fm1mk2IAYBeK_Dh6YO2w0GlP_0ublyb-Q-KEbvsul-iA4El8XS0-bdCvDjJTiq2gfhUovB0qE1iq-73oQyKmXkht3DC0c8XPHcPIJvJUNReAkmR_Z8xYG_-jm1REw/s1280/Lehoczki2023_dog%20breed%20scale_results_LehoczkiFanni+G%C3%A1tiOszk%C3%A1rD%C3%A1niel.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjA4j3BMCundJbWq81mHupos5ef432IOcrLFIOVtx0ktmWiZ0epbowwA9oJpHpk4Fm1mk2IAYBeK_Dh6YO2w0GlP_0ublyb-Q-KEbvsul-iA4El8XS0-bdCvDjJTiq2gfhUovB0qE1iq-73oQyKmXkht3DC0c8XPHcPIJvJUNReAkmR_Z8xYG_-jm1REw/w400-h225/Lehoczki2023_dog%20breed%20scale_results_LehoczkiFanni+G%C3%A1tiOszk%C3%A1rD%C3%A1niel.jpg" width="400" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;"><br /></div></div></div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-7166991018740772012022-12-13T17:36:00.034+01:002023-02-08T19:03:25.839+01:00Kutyatartás Magyarországon<p style="text-align: justify;"><i></i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><i><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkTYeVZVuSeJlztpcPf0yk1uzktuzjrqCf7VRUUhBDEz7tnZfyLNg_3Ol3KARPZMHVpRpNInHsgcMVOs1Z5RlsbT0z6bJAdOnXYRZ2Uybd_nBYakgDiN5AQMMvpC1W55Vrn5P0Fp-cARn9mYKlj12xvHXK266gtLHPzzDRnQjjxlldTk81i6PHwZX2jA/s10667/cofidis_kutyaszemmel_infografika-02-01.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="6000" data-original-width="10667" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkTYeVZVuSeJlztpcPf0yk1uzktuzjrqCf7VRUUhBDEz7tnZfyLNg_3Ol3KARPZMHVpRpNInHsgcMVOs1Z5RlsbT0z6bJAdOnXYRZ2Uybd_nBYakgDiN5AQMMvpC1W55Vrn5P0Fp-cARn9mYKlj12xvHXK266gtLHPzzDRnQjjxlldTk81i6PHwZX2jA/s320/cofidis_kutyaszemmel_infografika-02-01.jpg" width="320" /></a></i></div><i><br />Cofidis sajtóközlemény az ELTE kutatásai alapján</i><p></p><p style="text-align: justify;"><b>A magyar háztartások közel harmadában van kutya, a gazdik 65 százaléka családtagként tekint négylábú kedvencére, sőt 16 százalékuk szerint a kutya egy „szőrös gyerek”. Karácsony közeledtével különösen megdöbbentő tény, hogy 10-ből 1 magyar kutyatartó számára kedvence rendkívül, akár mindenkinél fontosabb az életében – derült ki a Cofidis Kutyaszemmel program által támogatott friss felmérésből, amit az ELTE TTK munkatársai végeznek. A szoros kötődés azonban nem csak az emberi kapcsolatok terén vet fel kérdéseket, de a kutya természetes igényeit sem minden esetben veszi figyelembe.</b></p><p style="text-align: justify;">Kutyaszerető nemzet vagyunk</p><p style="text-align: justify;">Átfogó kutatás zajlik az ELTE Etológia Tanszék, valamint az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék szervezésében: azt vizsgálják, hogy a családtagként tartott házikedvencek milyen hatással vannak az ember társas viselkedésére, és e körülmény milyen kihívások elé állítja az evolúció során nem feltétlenül erre az életformára felkészített kutyát.<span></span></p><a name='more'></a><p></p><p style="text-align: justify;">A szakemberek régóta tudják, hogy az egy lakosra jutó gazdis kutyák számát tekintve Magyarország a világ élvonalában van. A Cofidis Kutyaszemmel program által is támogatott országos reprezentatív felmérés előzetes eredményei szerint Magyarországon a felnőttek 30 százaléka él olyan háztartásban, ahol van kutya. A városi kutyatartás elterjedésével átalakult az élettér, mára már a kutyás háztartások 61 százalékában a négylábú a lakásba is bemehet.</p><p style="text-align: justify;">Megváltozott szerepkörök: a kutya mint teljes jogú családtag?</p><p style="text-align: justify;">A magyarok többsége úgy véli, hogy az emberek elsősorban házőrzés miatt tartanak kutyát, ám 45 százalékuk szerint a négylábúakkal való együttélés oka érzelmi igény (ne legyenek magányosak vagy mert szeretik). A kutyatartók többsége (65%) valóban családtagként tekint kedvencére, sőt 16 százalékuk szerint a kutya egy „szőrös gyerek” . Karácsony közeledtével különösen megdöbbentő tény, hogy 10-ből 1 magyar kutyatartó számára kedvence akár mindenkinél fontosabb az életében!</p><p style="text-align: justify;">A kutya-ember kapcsolat sok hiányt pótol</p><p style="text-align: justify;">A válaszadók szerint a kutyával való együttlétben a biztonságérzeten túl a legnagyobb örömöt a simogatás és az érintés adja (90%), továbbá az, hogy társaságot nyújt és csökkenti magányt (72%), valamint az, hogy gondoskodni lehet valakiről (69%). „A tudomány mai állása szerint az ember boldogságának kulcsa az értékes emberi kapcsolatok megléte. Azonban egyre kevesebb gyermek születik, így csökken a testvéri és tágabb rokoni kapcsolatok száma. A legszorosabb emberi kapcsolatháló hiányában a feltétel nélküli szeretet és a szeretve lenni érzése hiányt szenved. Előfordulhat, hogy a gondoskodás a kutyákra tevődik át, mert az elégíti ki a természetes emberi érzelmi igényeket.” – magyarázza a jelenség hátterét a kutatást vezető dr. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszék munkatársa.</p><p style="text-align: justify;">Elég, ha szeretjük?</p><p style="text-align: justify;">A városi kutyatartás életforma lett, vannak azonban ellentmondások és kihívások. „A kutya lett az a „szőrös gyerek”, aki nem költözik el otthonról. A szeretetteljes kapcsolaton túl azonban gyakori jelenség, hogy nincsenek egyértelmű határok, szabályok, a végeredmény pedig viselkedési problémás kutyák sora. A kialakult helyzet a gazdára, sőt a környezetére is negatívan hathat vissza. Nem mindegy tehát, hogyan szeretjük a kedvencünket, mert ez nem csupán a kutyásokat érintő kérdés” – világít rá az ellentmondásokra dr. Topál József viselkedéskutató, a Kutyával az Emberért Alapítvány kuratóriumi elnöke.</p><p style="text-align: justify;">Jól szeressük a kutyát!</p><p style="text-align: justify;">Vajon jót teszünk azzal, ha emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel négylábú társunkat? Hol a kutya és hol az ember igazi helye? Mivel ez sokakat érintő jelenség, ezért fontos, hogy megértsük, hogy a családtagként kezelt állatok milyen hatást gyakorolnak az emberek társas viselkedésére, és felelős gazdaként hogyan hozhatjuk ki ebből a kapcsolatból a legtöbbet. Ezért a Cofidis Kutyaszemmel program újabb fejezetének célja, hogy javítsa a négylábúak és az ember együttélését, kapcsolatát. „Támogatjuk az ELTE Etológia Tanszék kutatásait, a Kutyával az Emberért Alapítvány munkatársaival együtt pedig a gazdák tudatosságát igyekszünk fejleszteni. Jövőre az Alapítvány segítő- és terápiás kutyákkal kapcsolatos munkájának szeretnénk lehetőséget teremteni, egy terápiás helyszín megvalósulása a cél” – mondta el a program vállalásait Balázs Péter, a hitelintézet kereskedelmi igazgatója. </p><p style="text-align: justify;">A Cofidis Kutyaszemmel programról:</p><p style="text-align: justify;">A Cofidis 2017 óta kiemelt figyelmet szentel a kutyák helyzetének. Adománygyűjtő kampányaival több éven keresztül segítette a magyarországi menhelyeken élő négylábúakat. 2018-ban mintegy 7 millió, 2019-ben pedig közel 13 millió forint adomány gyűlt össze, ami 40 állatvédő szervezet több mint 4600 kutyájának tette szebbé a mindennapjait.</p><p style="text-align: justify;">Az ELTE Etológia Tanszékének kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatói csoportja a terület legnagyobb és legjelesebb kutatóhelyének számít a világon. Az 1994-ben alakult csoport célja a kutya-ember kapcsolat viselkedési és kognitív vizsgálata. A világon először ők foglalkoztak a kutya és az ember közötti kapcsolat evolúciós eredetével és etológiájával. A témában azóta számos nemzetközi tudományos eredményt publikáltak a legrangosabb tudományos folyóiratokban.</p><p style="text-align: justify;">A Kutyával az Emberért Alapítvány 1996-ban alakult meg azzal a céllal, hogy a speciálisan kiképzett segítőkutyák Magyarországon is elterjedjenek, és újfajta, szociális segítő szerepben állhassanak munkába. Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak szakmai támogatásával hazánkban az elsők között kezdett speciális kutyákat alkalmazni terápiás fejlesztő foglalkozásokon, és jelenleg is több ilyen programot tart fenn.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbmRUJzgxnEIdtvkw_fm2BCQ7RLDbZdn8ycIQWzkMJAz4-wfNUxfZhtDmzA9wUwIZ29AwHd_2NrYMtcqhlCb4sLydoMpygAknEitmD83t0rmN6vwx9Dz-j8Rf7fCjLFNSRMxJz_A_KNAyxoa5w6DcQ-jNBp8YHA2TrBUZMnD_DBgSBGY6W4oslcMQlkA/s10667/cofidis_kutyaszemmel_infografika-02-01.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="6000" data-original-width="10667" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbmRUJzgxnEIdtvkw_fm2BCQ7RLDbZdn8ycIQWzkMJAz4-wfNUxfZhtDmzA9wUwIZ29AwHd_2NrYMtcqhlCb4sLydoMpygAknEitmD83t0rmN6vwx9Dz-j8Rf7fCjLFNSRMxJz_A_KNAyxoa5w6DcQ-jNBp8YHA2TrBUZMnD_DBgSBGY6W4oslcMQlkA/w640-h360/cofidis_kutyaszemmel_infografika-02-01.jpg" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2lYCgfA5Thj_Cu-JZ7oHY7wCWNTqreC-64R0pwwPRnSpPgDDwfnE2dV5we-7Mk1zOMurTfxDC76kcSuMfpOgzXPGhBlr-GZLLDrA91fJm_BqhLfURWbdPeZYgs3H95jvfAapNDqtu5DSL7ubEi9THJs1wQOhCLrjLlbXGruXjs93eLK_8Wv3FBsc_Ow/s10667/cofidis_kutyaszemmel_infografika-02-02.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="6000" data-original-width="10667" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2lYCgfA5Thj_Cu-JZ7oHY7wCWNTqreC-64R0pwwPRnSpPgDDwfnE2dV5we-7Mk1zOMurTfxDC76kcSuMfpOgzXPGhBlr-GZLLDrA91fJm_BqhLfURWbdPeZYgs3H95jvfAapNDqtu5DSL7ubEi9THJs1wQOhCLrjLlbXGruXjs93eLK_8Wv3FBsc_Ow/w640-h360/cofidis_kutyaszemmel_infografika-02-02.jpg" width="640" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><p style="text-align: justify;"><br /></p>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-38130790088086928602022-12-01T17:47:00.059+01:002023-02-08T20:01:49.802+01:00Viselkedésbiológia Nektek-Veletek - Kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói<p><b></b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><span><span><span><div class="separator" style="clear: both; font-weight: bold; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWUmdK_6mmfT0TsK_o6nKaeaJB1Nb7eqFsFr2ViIA_gEUx7QVPJSzU7BAlJEr-g0hbpWTiYGxg2Ihw-5PWleqDCnrmcjb2JPW3Rfr9tf6pDmGk8_z0-0Ns-x6CdCamB1WSox4JbhZWoWY0WOZiQMSQVwP9nvhOyzzHxu14cXOQ5FF5NHMw6rJUAtnmOQ/s1116/VB_ELTE_Etol.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="873" data-original-width="1116" height="250" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWUmdK_6mmfT0TsK_o6nKaeaJB1Nb7eqFsFr2ViIA_gEUx7QVPJSzU7BAlJEr-g0hbpWTiYGxg2Ihw-5PWleqDCnrmcjb2JPW3Rfr9tf6pDmGk8_z0-0Ns-x6CdCamB1WSox4JbhZWoWY0WOZiQMSQVwP9nvhOyzzHxu14cXOQ5FF5NHMw6rJUAtnmOQ/s320/VB_ELTE_Etol.jpg" width="320" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;"><br /></div></span></span></span><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Az ELTE Etológia Tanszék kutatásai szakterületükön évtizedek óta a világ élvonalában állnak. Új, hatrészes videósorozatukban tanszék kutatói bemutatják a viselkedéskutatási módszereket és a nagyobb kutatócsoportokat. A hiánypótló kisfilmsorozat diákok, a vizsgálatok résztvevői és mindenki számára kínál új információt, akit érdekel a viselkedéstudomány. A filmek ingyenesen elérhetők a legnagyobb videómegosztón és közösségi oldalon.</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A nemzetközi sajtóban az ELTE a <a href="https://hvg.hu/elet/20210428_Az_ELTE_a_kutyairol_a_Szegedi_Egyetem_Kariko_Katalinrol_hires_a_nagyvilagban">leghíresebb</a> hazai egyetem, egyértelműen a kutyás kutatásai miatt. Évtizedek óta tartja <a href="https://ttk.elte.hu/content/kutatoink-vezetik-az-etologiai-vilagranglistat.t.3977">vezető pozícióját</a> a kutyaviselkedés területén, munkatársai több ERC és Lendület pályázatot is nyertek. Teljesítményükben fontos szerepe van annak, hogy sikeresen vonják be a hazai kutyatartókat a vizsgálataikba és az ismeretterjesztésre is nagy hangsúlyt helyeznek. Ennek jegyében készítették el a „<a href="https://www.youtube.com/watch?v=dtdh2Y8z4do&list=PLkmqQWYxxCDZWJd7qiM50uQHj2cR7CYiT">Viselkedésbiológia Nektek – Veletek</a>” filmsorozatot, ami az etológia módszertanát és tanszékhez tartozó Szenior Családi Kutya Programot, Alfa Generáció Labort, Neuroetológia és Lendület Társállat Kutatócsoportot mutatja be. A kutyákon kívül más társállatfajokkal, sőt még gyerekekkel is találkozhatnak a nézők az átlagosan 16 perces részekben. A záró epizódban a tanszék alapítója, Csányi Vilmos és tanítványa, a jelenlegi tanszékvezető, Miklósi Ádám beszélgetnek arról, hogyan fejlődtek a kutatások. "Behívtam négy embert - Ádámot is - és mondtam, hogy válasszanak: el lehet menni vagy lehet velem kutyázni. Nagyon savanyú képet vágtak és mondták, hogy jó, akkor kutyázunk veled. Mondjam meg, hogyan? Mondom, fogalmam sincs. Így indult. És aztán kitaláltuk együtt." - meséli Csányi Vilmos a filmben. A riport hosszabb verziója december második hetében lesz elérhető az etológusok <a href="https://www.youtube.com/@FamilyDogProject">videócsatornáján</a>.</div><span><a name='more'></a></span><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Érdekesség, hogy a filmsorozat alkotói kutatók. Írói, ötlet- és házigazdái Bognár Zsófia doktorandusz és Lenkei Rita doktorjelölt, a vágó Bognár Zsófia, a hangmérnök Faragó Tamás vokalizációkutató, a vezető operatőr és zeneszerző Leéb Ádám, a felelős szerkesztő és több jelenet operatőre, Csányi-Miklósi interjú riportere Kubinyi Enikő Lendület kutatócsoport-vezető. A videósorozat az NKFIH Mecenatúra program támogatásával valósult meg és ingyen elérhető a legnagyobb videómegosztón (<a href="https://www.youtube.com/watch?v=dtdh2Y8z4do&list=PLkmqQWYxxCDZWJd7qiM50uQHj2cR7CYiT">itt</a>), valamint közösségi oldalon (<a href="https://www.facebook.com/watch/100063841601906/1322922818518003">itt</a>).</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A hatrészes videósorozat mellett tudományos előadásokat is elérhetővé tettek a kutatók a Mecenatúra támogatásának köszönhetően. Az ELTE Etológia tanszék kutatói évek óta konferenciát is szerveznek azért, hogy a tanszék vizsgálataiban részt vett gazdák megismerhessék, milyen kutatási eredmények születtek a közreműködésükkel. Ezúttal a IX. Kutyaetológia konferencia 15 <a href="https://biologia.elte.hu/content/belepes-csak-kutyaval.t.31328">magyar</a> és 16 <a href="https://biologia.elte.hu/en/content/entry-with-dog-only.t.31328">angol</a> nyelvű előadása került fel a netre, Temesi Andrea doktorjelölt szerkesztésében, "Belépés csak kutyával" címmel. Így összesen 37 videóval és közel 9 műsorórával bővült a hazai etológusaink videócsatornáinak kínálata.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div></div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">YouTube lejátszási lista: </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=dtdh2Y8z4do&list=PLkmqQWYxxCDZWJd7qiM50uQHj2cR7CYiT">https://www.youtube.com/watchv=dtdh2Y8z4do&list=PLkmqQWYxxCDZWJd7qiM50uQHj2cR7CYiT</a></div><p>1. rész: Az etológiai vizsgálatok megtervezése - Módszertan 1: <a href="https://youtu.be/dtdh2Y8z4do">https://youtu.be/dtdh2Y8z4do</a><br />2. rész: Az adatgyűjtés, elemzés és publikálás - Módszertan 2: <a href="https://youtu.be/WNel766n3sc">https://youtu.be/WNel766n3sc</a><br />3. rész: A Szenior Családi Kutya Program: <a href="https://youtu.be/CqQx_mkLOdU">https://youtu.be/CqQx_mkLOdU</a><br />4. rész: Az Alfa Generáció Labor: <a href="https://youtu.be/2h_3OQf7Myw">https://youtu.be/2h_3OQf7Myw</a><br />5. rész: A Neuroetológiai Kutatócsoport: <a href="https://youtu.be/oK8pJTmlV-A">https://youtu.be/oK8pJTmlV-A</a><br />6. rész: A Társállatok Kutatócsoport, múlt és jövő: <a href="https://youtu.be/UcLud7kc8QE">https://youtu.be/UcLud7kc8QE</a><br /><br />Facebook lejátszási lista: <a href="https://www.facebook.com/watch/100063841601906/1322922818518003">https://www.facebook.com/watch/100063841601906/1322922818518003</a><br />1. rész: Az etológiai vizsgálatok megtervezése - Módszertan 1: <a href="https://fb.watch/h6VLOHB6pw/">https://fb.watch/h6VLOHB6pw/</a><br />2. rész: Az adatgyűjtés, elemzés és publikálás - Módszertan 2: <a href="https://fb.watch/h6VS0ZD5b_/">https://fb.watch/h6VS0ZD5b_/</a><br />3. rész: A Szenior Családi Kutya Program: <a href="https://fb.watch/h6VUmdRB0U/">https://fb.watch/h6VUmdRB0U/</a><br />4. rész: Az Alfa Generáció Labor: <a href="https://fb.watch/h6VqMfSZ3e/">https://fb.watch/h6VqMfSZ3e/</a><br />5. rész: A Neuroetológiai Kutatócsoport: <a href="https://fb.watch/h6SojM4Bnk/">https://fb.watch/h6SojM4Bnk/</a><br />6. rész: A Társállatok Kutatócsoport, múlt és jövő: <a href="https://fb.watch/h7owzBPKEN/">https://fb.watch/h7owzBPKEN/</a><br /><br />Honlap: <a href="https://biologia.elte.hu/content/egyedulallo-videosorozat-az-elte-etologusainak-mindennapjairol.t.31539">https://biologia.elte.hu/content/egyedulallo-videosorozat-az-elte-etologusainak-mindennapjairol.t.31539</a></p><p style="text-align: justify;">24 grafika ebben az albumban: <a href="https://drive.google.com/drive/folders/1gaRFKDDkSmZuhEvW2R-LtndpfCg7euqS?usp=sharing">https://drive.google.com/drive/folders/1gaRFKDDkSmZuhEvW2R-LtndpfCg7euqS?usp=sharing</a> (szerzők: Bognár Zsófia és Silimon Emese)</p><p style="text-align: justify;"><br /></p>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-38896315657604583402022-10-11T18:29:00.004+02:002023-02-08T20:11:53.150+01:00Memory and novel object tests for monitoring the cognitive decline of old dogs<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt;"><b></b></span></p><div style="text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxtFgc1Y8O99YyfdSsynmYFNBf2Q6J6qJdN3_v8Xc2544rGPdpvc1s_XsaP3sCxdNqfYx-wmV65VbL2XZGL2NLS5WXpy0xyfB1k53NRG7GyspE4wCqo0eFFg-Ght4yte6se0LEn6u8yAIizthICl5xKVFSXJ47K2_jvg9nYFmqIDQDF1Z-F_FBCUnUCw/s494/Picture3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="430" data-original-width="494" height="279" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxtFgc1Y8O99YyfdSsynmYFNBf2Q6J6qJdN3_v8Xc2544rGPdpvc1s_XsaP3sCxdNqfYx-wmV65VbL2XZGL2NLS5WXpy0xyfB1k53NRG7GyspE4wCqo0eFFg-Ght4yte6se0LEn6u8yAIizthICl5xKVFSXJ47K2_jvg9nYFmqIDQDF1Z-F_FBCUnUCw/s320/Picture3.jpg" width="320" /></a></div><br /><b>Understanding how active, healthy ageing can be achieved is one of the most relevant problems today. Dogs can be used as model animals for studying ageing, and their welfare is also a public concern. Now researchers found a simple way to test age-related memory performance and the fear of new objects in dogs.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">The lifespan of pet or companion dogs has been increasing over the past decades. Consequently, behavioural and physical deficits in old age have become more prevalent. To better understand age-related declines, researchers have developed various behavioural tests. However, these tests have some shortcomings. They may require lengthy training and, therefore, cannot be repeated over a short period, which makes it impossible to use them to monitor age-related behaviour changes over time. Others rely on social interaction, which different dogs may perceive differently depending on the partner. In addition, cognitive tests designed to measure positive affective states have replicability issues and may not be reliable in ageing dogs due to the extensive learning required. Therefore, clinicians still need standardised testing for positive emotions in senior animals.<span><a name='more'></a></span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div> <div style="text-align: justify;">Researchers of the <a href="https://familydogproject.elte.hu/senior-family-dog-project/">Senior Family Dog Project</a> of ELTE Eötvös Loránd University aimed to investigate the reliability and validity of simple tests developed for the rapid assessment of age-related behavioural differences in family dogs. The study was published in <a href="https://www.nature.com/articles/s41598-022-19918-7">Scientific Reports</a>.</div><div style="text-align: justify;">"We designed a memory test to track the first signs of mental decline. In the test, we place a set of containers on the floor. After the dogs see that the experiment puts a food reward into one container, they are walked out of the room and distracted for a few seconds before returning to the containers and being allowed to go get the food", explains Dr. Piotti, veterinarian, now at the University of Milan, DIVAS. They found that older dogs make more mistakes before getting to the correct container, suggesting they have a harder time remembering where the food is. When the researchers repeated the test after two weeks with a different experimenter, the results were the same, suggesting good test-retest reliability.</div><div style="text-align: justify;">Another important aspect often overlooked in ageing dogs is anxiety, although it might indicate pain and increased stress. "In our so-called novel object test, we showed the dogs a mechanical moving and noisy plush toy, and we let them decide how to interact with it", continues Dr. Eniko Kubinyi, principal investigator of the research group. "We found that while the tendency to move towards the toy was not significantly affected by age, the tendency to avoid it and move away from it reliably increased with age". Avoiding the novel object is consistent with an increase in anxiety frequently observed in the daily life of senior dogs.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">"These tests are simple, and no special equipment is needed. However, they have not been tested in a home setting yet, so we do not know whether owners would find them useful", adds Andrea Piseddu, who has chosen ELTE for his internship from Italy. Still, the tests are certainly practical for researchers. It is often complicated to clinically separate medical and behavioural conditions in senior dogs. The presence of pathologies, such as cognitive impairment, is usually related to, for example, disorientation, altered interactions, and anxiety and is often difficult to quantify for both the owners and clinicians.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Moreover, breed and individual differences may further confound the correlation between behavioural modifications and specific clinical conditions. For these reasons, standardised behavioural tests are particularly beneficial as they may aid the diagnosis and monitoring of age-related changes in dogs, allowing us to make a more apparent distinction between healthy and pathological ageing processes. The memory and the novel objects tests are consistent over time. Therefore, they can be used for monitoring age-related changes in dogs in longitudinal research and the relationship of the performance with medical conditions, including Canine Cognitive Dysfunction.</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">This research is part of the<a href="https://familydogproject.elte.hu/senior-family-dog-project/"> Senior Family Dog Project</a> at the Department of Ethology, ELTE Eötvös Loránd University and was funded by the European Research Council (680040) and the Hungarian Academy of Sciences "Lendület/Momentum" Programme (PH1404/21).</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Research article: Piotti, P., Piseddu, A., Aguzzoli, E. et al. Two valid and reliable tests for monitoring age-related memory performance and neophobia differences in dogs. Sci Rep 12, 16175 (2022). <a href="https://doi.org/10.1038/s41598-022-19918-7">https://doi.org/10.1038/s41598-022-19918-7</a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyAlE7W9uuxgp9z8ThRL492bv0Z6STglJ-cpdfllKLadxfCT0811qdjM367m3qB6nLRHZfIYOc0_MX0V_8iQEhfpAkZhiFXHYyqm7_ZoppkV_AiubBcIrVQjC4ErAGAkJz__Mwn7_XJBJrwCpdzQbD0-_cV79luQ4vYerUqG4VpzLQYzq7uXJe9Ds7NA/s611/Picture2.jpg"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyAlE7W9uuxgp9z8ThRL492bv0Z6STglJ-cpdfllKLadxfCT0811qdjM367m3qB6nLRHZfIYOc0_MX0V_8iQEhfpAkZhiFXHYyqm7_ZoppkV_AiubBcIrVQjC4ErAGAkJz__Mwn7_XJBJrwCpdzQbD0-_cV79luQ4vYerUqG4VpzLQYzq7uXJe9Ds7NA/s320/Picture2.jpg" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-69128683609810042202022-05-04T18:41:00.018+02:002023-02-08T19:04:23.940+01:00Az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások történnek a génkifejeződésben<div style="text-align: justify;"><b><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYoJ4bWtmsc3mANeleEtINwflYD5O0RvrFK3ePyG3ChE_2TQomJPd6nqjLX3bYC-hiiqAFC97KY_7Lh8t7uQ31a8oHm_ZuyWKkEGDFAu1831kTLniCfFI59LpT3Ij0ZaY0eKlQ3MSEM0LC1OVABLHw_SigYPn6Yw_UQxUjNpsWkbv-lielzmxuV2cDWw/s1386/Picture4.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="613" data-original-width="1386" height="142" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYoJ4bWtmsc3mANeleEtINwflYD5O0RvrFK3ePyG3ChE_2TQomJPd6nqjLX3bYC-hiiqAFC97KY_7Lh8t7uQ31a8oHm_ZuyWKkEGDFAu1831kTLniCfFI59LpT3Ij0ZaY0eKlQ3MSEM0LC1OVABLHw_SigYPn6Yw_UQxUjNpsWkbv-lielzmxuV2cDWw/s320/Picture4.jpg" width="320" /></a></div><br />Az ELTE kutatói a világon először vizsgálták meg családi kutyákban az örökítőanyag aktivitásának változását az életkorral. Alig találtak olyan géneket, amelyek csak a fiataloknál vagy csak az időseknél fejeződtek ki. Viszont 3436 olyan gént azonosítottak, melyek aktivitása eltért a két korcsoport között. Ezek jellemzően más gének aktivitásának szabályozásában, az immunválaszok kialakításában, illetve az idegrendszeri folyamatok irányításában játszanak szerepet. Utóbbi csoportban számos gén az emberéhez hasonló, míg a rágcsálóktól eltérő változást mutatott a kutyák agyában. Az eredmények szerint az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Nincs még egy olyan állat, ami annyi gondoskodást váltana ki az emberekből, mint a kutya. Ez a gondoskodás meghosszabbította a családi kutyák életét – az utóbbi három évtizedben három-négy évvel. Emiatt az idős állatok száma is megnőtt, Európában körülbelül 15 millióra. Legalább 14%-uk időskori kognitív hanyatlás tüneteit mutatja, ami hasonlít az emberi demenciához. Ez a szomorú tény nagyon értékes állatokká tette a kutyákat az öregedéssel foglalkozó kutatók számára is. A laboratóriumi állatkísérletekben használt egereknél, patkányoknál és más fajoknál ugyanis természetes módon nem alakul ki időskori kognitív hanyatlás, ezért kevéssé alkalmasak arra, hogy a demencia kezelésére alkalmas gyógyszereket fejlesszenek ki a segítségükkel. „Úgy véljük, hogy a kutyák megoldást jelentenének erre a problémára. A hatékony gyógyszerek nem csak az embereknek, hanem a kutyáknak is segítenének, hiszen több millió állat szenvedését előzhetnék meg vagy csökkenthetnék. Ehhez azonban meg kell ismernünk molekuláris szinten is, hogyan öregednek a kutyák” – érvel Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője. Munkatársaival legfrissebb, a GeroScience folyóiratban megjelent <a href="https://link.springer.com/article/10.1007/s11357-022-00533-3">tanulmányukban</a> azt vizsgálták, hogy vannak-e életkorral összefüggő mintázatok a kutyaagy homloklebenyében működő gének kifejeződésében, szakszóval génexpressziójában.<span><a name='more'></a></span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A kutatók hat fiatal (1-4 éves) és hét idős (14-17 éves), középtermetű, különböző fajtájú és keverék kutya mintáit elemezték. Az agyszövetből elkülönítették a teljes RNS-állományt. A molekulák vizsgálatából kiderül, hogy egy szövetben milyen gének aktívak. A kutyáknak, az emberekhez hasonlóan, körülbelül húszezer génje van. Ezek közül sok inaktív állapotú a sejtekben, mert a működésükre éppen nincs szükség. A húszezer gén csak egy részéről fejeződik ki az általuk hordozott információ, azaz íródik át a DNS örökítőanyagról RNS. Az RNS molekula viszont nagyon könnyen és gyorsan lebomlik. Családi kutyák esetén csak akkor van mód mintavételre, ha az egészségügyi okokból elaltatott kutyát a gazda előre felajánlja tudományos célokra. „Leggyakrabban ismerőseink keresnek meg bennünket, akik már régóta követik a munkánkat. Nemrég például egy keverék kutyus gazdája szólt, hogy beszélt az állatorvosával és nem halogathatják tovább az altatást, idős kutyája nem tud lábra állni és a „demencia” miatt már őt sem ismeri fel. Ha értesítést kapunk az altatás időpontjáról, akkor négy órán belül mintát tudunk venni és így az RNS megőrizhető” – mondta el Sándor Sára, az ELTE Kutya Agy- és Szövetbank labor- és kutatási menedzsere, a közlemény egyik vezető szerzője.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A bioinformatikai elemzések során kiderült, hogy tizenhatezer gén aktív a kutyák a homloklebenyében. A gének aktivitása alapján az idős és a fiatal korcsoport világosan elkülönült. 3436 gén mintegy fele kevésbé, a másik felük aktívabban működött a két korcsoportban. Sándor Sára egy példát is említ: „A sejtek osztódását gátló, ezért tumorellenes hatású CDKN2A gén 3,6-szor aktívabb volt az idősebb állatokban. Ez az emberekben is megfigyelhető változás arra utalhat, hogy jóval több idősebb korban az olyan sejt, melyet ki kell iktatni, mert elöregedett és rákos sejtté alakulhatna.”</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Az időskorban legaktívabbá váló gének az immunrendszer és az idegrendszer szabályozásában vesznek részt. „Szintén nagyon sokat változik az öregedés során a génaktivitást szabályozó gének működése. Ezekkel a génekkel már korábban is találkoztunk, amikor matuzsálem korú, 22 évnél is idősebb kutyákat vizsgáltunk. Valószínűleg fontos szerepet játszanak az öregedési folyamatok irányításában.” – tette hozzá Jónás Dávid bioinformatikus, a kutatás másik vezető szerzője.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A magyar kutatók eredményei egyúttal azt is igazolták, hogy az egyelőre szokatlannak számító kutya-szövetbanki felajánlások rendkívül értékes alapjai lehetnek a hasonló kutatásoknak. Ráadásul idővel akár a laborkutyák alkalmazását is segíthetnek felváltani fontos kutatási területeken.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A tudományos közlemény: Sándor, S., Jónás, D., Tátrai, K. Czeibert, K., Kubinyi, E. Poly(A) RNA sequencing reveals age-related differences in the prefrontal cortex of dogs. GeroScience (2022). <a href="https://doi.org/10.1007/s11357-022-00533-3">https://doi.org/10.1007/s11357-022-00533-3</a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1Yx6qQuEnY9ogBzZsf8lHO9CmLYOfI9l0HbBgROmo1PoDvKnVyjFsgzyLgPrhIvQVa4EHus7pUt4orKkwS3rzSlLbIqWwUpIvShr5CdZwxavVNybPeASuYH8oX_8sIfaOAk-6SdzHqTgAggxNyTV3pBPC5bx0x5sc_XnV6HZMFQEps9u2R2k-8X9Zeg/s1386/Picture4.jpg"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1Yx6qQuEnY9ogBzZsf8lHO9CmLYOfI9l0HbBgROmo1PoDvKnVyjFsgzyLgPrhIvQVa4EHus7pUt4orKkwS3rzSlLbIqWwUpIvShr5CdZwxavVNybPeASuYH8oX_8sIfaOAk-6SdzHqTgAggxNyTV3pBPC5bx0x5sc_XnV6HZMFQEps9u2R2k-8X9Zeg/w400-h178/Picture4.jpg" /></a></div><div style="text-align: justify;">Fiatal és idős magyar vizsla (Kép: Czeibert&Kubinyi)</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqa1Sf9yCcByNB31lt6bUbC8nN2r1B4Cp7AQM_sLn0GabBn9wcgH101GUoeA670e3K3acBk3HaOwuCdFWqmHI684xWTFn_xugPe_h4VinmMC8gR6rybiyw3p76omduBtZvFTj2hNWR0ObWiz8PufGDRYFEL0ePTj7jd7Nvc6c5dY2uLEnHIXgSVtaxTQ/s605/Picture5.jpg"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqa1Sf9yCcByNB31lt6bUbC8nN2r1B4Cp7AQM_sLn0GabBn9wcgH101GUoeA670e3K3acBk3HaOwuCdFWqmHI684xWTFn_xugPe_h4VinmMC8gR6rybiyw3p76omduBtZvFTj2hNWR0ObWiz8PufGDRYFEL0ePTj7jd7Nvc6c5dY2uLEnHIXgSVtaxTQ/s320/Picture5.jpg" /></a></div><div style="text-align: justify;">Tátrai Kitti doktorandusz az ELTE Kutya Agy- és Szövetbankjában (Fotó: Kubinyi Enikő)</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhal_QJH36Rl6XaBSdWePci3U27rRQi9U1QCwSAvJkmtwF4iKvXtvdJqduLxrmhO6_JfchB52CBJlCrEmVupmIUWNpBnwUxhQEU-Z--sTND_7nlIc2i3N_fgwd-XcLUzqN_8tWXXYuz1_dnDxk4W04QORhqezIgfPJ2Wg231rkaBfxf79KXMBvyxzWc5A/s605/Picture6.jpg"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhal_QJH36Rl6XaBSdWePci3U27rRQi9U1QCwSAvJkmtwF4iKvXtvdJqduLxrmhO6_JfchB52CBJlCrEmVupmIUWNpBnwUxhQEU-Z--sTND_7nlIc2i3N_fgwd-XcLUzqN_8tWXXYuz1_dnDxk4W04QORhqezIgfPJ2Wg231rkaBfxf79KXMBvyxzWc5A/s320/Picture6.jpg" /></a></div><div style="text-align: justify;">Dr. Czeibert Kálmán állatorvos az ELTE Kutya Agy- és Szövetbankjában (Fotó: Kubinyi Enikő)</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZWQBqmK0Bwqozg-zT7VBKFpZjMpfTMcKIsPAYUd1p3WJwFu_-ecYeVcnnz9lJB1hSFwt1UR9ga6v888gCmcBWeOCO2vq-ABqWaAvH7Pk8za0TPIn62ok-ZPQhf4_ST7LRDDrAi4ueeAUAaaGfg1YXTe5Sdp_jYAh1KrQ7RdNoYEBs5q3J3NfbvfXCmQ/s1170/Picture7.jpg"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZWQBqmK0Bwqozg-zT7VBKFpZjMpfTMcKIsPAYUd1p3WJwFu_-ecYeVcnnz9lJB1hSFwt1UR9ga6v888gCmcBWeOCO2vq-ABqWaAvH7Pk8za0TPIn62ok-ZPQhf4_ST7LRDDrAi4ueeAUAaaGfg1YXTe5Sdp_jYAh1KrQ7RdNoYEBs5q3J3NfbvfXCmQ/s320/Picture7.jpg" /></a></div><div style="text-align: justify;">Kutyaagy (Kép: Kubinyi Enikő)</div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-75273403605721712312021-12-30T18:34:00.003+01:002021-12-30T18:35:08.299+01:00A vándormadarak és a kutyák közötti hasonlóságról<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhklkwav7xa31_7ElT70HPPFlc5XEUeJ0kK8e43I-HOdSLR7kTRl0SqN7Ce9o43rK1EflSiPNQWClZdsCKgLpDNRIsTDesvE5yUBuiY0GbFAF7Q0HMrX3G6Ng4XumCoJ2YPj_gC1aO9ZQNEQ076JwXtGoLEUZ_VKDvllqs0fAbfEhTQqNYQtYJaS20mcQ=s790" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="690" data-original-width="790" height="174" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhklkwav7xa31_7ElT70HPPFlc5XEUeJ0kK8e43I-HOdSLR7kTRl0SqN7Ce9o43rK1EflSiPNQWClZdsCKgLpDNRIsTDesvE5yUBuiY0GbFAF7Q0HMrX3G6Ng4XumCoJ2YPj_gC1aO9ZQNEQ076JwXtGoLEUZ_VKDvllqs0fAbfEhTQqNYQtYJaS20mcQ=w200-h174" width="200" /></a></div>Levelezés egy rádióműsor kapcsán. A kérdésre három etológus is válaszolt.<br /><br /><div><b>Kérdés: </b><br />A véleményét szeretném kikérni.<br />Tegnap olvastam egy cikket a kutyák érzékelésével kapcsolatban. Pontosabban arról, hogyan találnak távolról is vissza. Ebben a cikkben arról is írnak, hogy érzékelik a mágneses mezőt. <br /><a href="https://www.azenkutyam.hu/elet/hogyan-talal-haza-a-kutya-osztonosen/">https://www.azenkutyam.hu/elet/hogyan-talal-haza-a-kutya-osztonosen/</a><br /><a href="https://www.mpg.de/10319591/magnetoreception-eye">https://www.mpg.de/10319591/magnetoreception-eye</a><br />Ez utóbbi cikk a forrás.<br />Ma a Klubrádióban egy délutáni műsorban szintén erről faggatták az egyik kollégáját. Ő cáfolta, hogy nagyobb távolságból hazatalálna a kutya, és tagadta, hogy a költöző madarakhoz hasonlóan érzékelni tudnák a mágneses mezőt.<br />Ha nem pont az ellenkezőjét olvastam volna tegnap, fel se tűnt volna.<br />Nagyon kérem, foglaljon állást, mi az igazság. Igaz-e a 2016-os cikk, ami szerint képesek lehetnek a mágneses mező érzékelésére a kutyák is vagy sem.<span><a name='more'></a></span><br />Amennyiben igaz, nagyon sajnálom, hogy valaki kutató létére tudományosan túlhaladott, elavult nézeteket terjeszt egy sokak által hallgatott rádióban. Sokan vagyunk kutyatulajdonosok, akik nemcsak játékszerként tartják kutyájukat, hanem igyekeznek arról minél többet megtudni. Hiteles forrásból. <br />Üdvözlettel és köszönettel<br />K. A., egy érdeklődő kutyatulajdonos és rádióhallgató<br /><br /><b>Válasz#1: </b><br />"Az én kutyám" által felsorolt anekdoták nem tekinthetők tudományos hivatkozási alapnak. 800 millió kutya él a bolygón, ekkora számnál már előfordulhat, hogy néhány kutya véletlenül hazafelé indul el, miután eltévedt. A kollégámnak igaza van, a kutyák nem találnak haza úgy, mint a vándorló madarak. Ha így lenne, nem keresnének olyan sok kutyát a gazdák Szilveszter után és nem (csak) postagalambokat, hanem postakutyákat (is) használtak volna levelek küldözgetésére.<br />A hivatkozott angol nyelvű weboldal teljesen korrekt, de a "may have" megfogalmazást használja, vagyis nem állítja, hogy a kutyák képesek a mágneses tér alapján tájékozódni, hanem arra utal, hogy akár képesek is lehetnének rá, mert speciális receptorok vannak a szemükben. <a href="https://www.blogger.com/#">Több cikk</a> azt találta egyébként, hogy a mágneses tér befolyásolja, hogy a kutyák milyen irányba fordulnak székelés közben, de ennek a funkciójára senkinek nincs tippje sem.<br /><br /><b>Válasz#2:</b><br />Csak annyit tennék még hozzá, hogy a tudományos kutatás valójában egy nagyon lassú folyamat, azaz a kutatók "felfedeznek" egy jelenséget, aztán mások is megvizsgálják, majd vagy igazolják vagy nem, évek telnek el, új megközelítések születnek, és így tovább. Egy közlemény, bármiről is szóljon, nem tekinthető perdöntőnek semmilyen kérdésben sem. A mindenkori "tudásunk" sok-sok év, sok kutatás és sok "vita" eredménye... ami lassan bekerül a könyvekbe. Ezért sohasem szabad vádolni egy kutatót azzal, hogy " tudományosan túlhaladott, elavult nézeteket terjeszt", ha ő a terület egyik szakértője (és Péter kollégám ilyen szakember) és sohasem szabad egy tudományos publikáció alapján messzemenő következtetéseket levonni, még ha az valóban "hiteles forrás". A tudósok, sohasem állítanak valamit, ez csak a média teszi (sajnos), hanem mindig egy bizonyos valószínűséggel állítanak valamit, éppen azért mert sohasem lehetnek biztosak a dolgunkban. A jó, hiteles kutatót éppen arról lehet felismerni, hogy nem "állít", hanem inkább "valószínűségről" beszél. Sajnos a mai felgyorsult világban, a szenzációhajhász média működése miatt ez a fontos, de lényeges különbség elvész.<br /><br /><b>Válasz#3: </b><br />Köszönjük, hogy írt a Tanszékünknek, egyben annak is örülök, hogy részleteiben is érdeklődik a kutyák, illetve állatok egyes képességeinek tudományos hátteréről.<br />Bár kutyák millióit tudjuk napi rendszerességgel gazdaként megfigyelni, és sajnos elveszett, elhagyott, vagy egyszerűen új gazdához kerülő kutyából is temérdek van, tudományosan leírt, illetve kísérletesen igazolt ismeretünk nemigen van olyan esetekről, ahol a kutyák mágneses érzékelés/tájékozódás révén találtak volna haza, vagy egyik pontból a másikba. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy kizárhatjuk esetükben a mágneses tér érzékelésének sejtszintű képességét. Viszont az Ön által is idézett cikkben leírt képesség és egy "csodálatos hazatalálás" között hatalmas szakadék tátong. <br />Ha megvizsgáljuk a tájékozódási képessége okán talán leginkább és legtöbbet kutatott galambokról szóló szakirodalmat, láthatjuk, hogy még itt is ádáz "küzdelmet" folytattak és folytatnak a kutatócsoportok a tekintetben, hogy mennyire és hogyan kap szerepet számos, a tájékozódásban használható külső ingerforrás a galambok navigálása közben (mágnesesség, napfény, szagingerek). Sajnos a kutya esetében nem tudom elképzelni olyan bizonyító erejű navigációs vizsgálatok elvégzését, mint azt a galamboknál (vagy akár a méheknél) rutinszerűen végzik a kollégák - hiszen például a galambok esetében mindig van egy bekalkulált "veszteség" - azok a madarak, amelyek egyszerűen elvesznek hazatalálás közben. Ugyebár kutya alanyoknál ezt nem vállalná be senki. <br />A mágnesesség alapján történő tájékozódás, azaz akár egy mágneses biológiai iránytű, akár egy földmágnesesség-térkép használata a kutya hazatalálását önmagában kevéssé segítené. Az iránytű, amelynek a cikk alapján lehetne alapja, igazából csak egy bizonyos irány követését teszi lehetővé - ami például vándorló fajoknál igen fontos. De ha a kutyának Miskolcról el kellene találni Győrbe, akkor először azt kellene tudnia, merre kell elindulnia. A földmágnesesség-térkép használatához pedig az állatnak először ki kellene egy ilyet építenie a tapasztalatai (azaz az adott területen történő rövidebb-hosszabb utak megtétele során), amihez a kutyák túlnyomó többsége nem mozog elegendően nagy körzetben élete során.<br />Magam is kutyatartó vagyok, és természetesen érdeklődve figyelek fel olyankor, amikor a média felkap egy "csodával határos" történetet kutyákkal kapcsolatban. Ezek tudományos igényű magyarázata roppant nehéz (pedig sokszor a kutatótól ezt várják el, hogy azonnal, 100% biztonsággal mondja meg, miért és hogyan csinált ezt vagy azt egy kutya). A rendkívüli kutyatörténetek sajnos a legtöbbször nem kielégítően dokumentáltak, laikusok (és sajnos az is előfordul, hogy élénk fantáziájú hírnév-keresők) jelentik őket, és természetüknél fogva nem megismételhetőek ellenőrzött körülmények között. Ez pedig azt jelenti, hogy a kutatóknak nem sok lehetőségük van behatóan és a szakma szabályainak megfelelően vizsgálni őket. Ez így van sajnos a hazataláló kutyákról szóló leírásokkal is.<br /><br /><br /></div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-64978523600129100542021-11-27T18:08:00.005+01:002023-02-08T20:14:11.018+01:00 Megérzi-e a kutya, ha hazafelé indul a gazdája?<div class="separator"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgEOh5blqj_Ux-LGWZ_Ves9XK9A_xz_9BVRF7MjhlIQ1pb4C5ZA0fpPQHV4BrhdJl5LXoLfCv7UwokQ-N-j3eRtQnwna6IM7nbdJVzJ8ZeZxSmf4I3G24R59YSM8d2yjvyHKf55acxmJYqLQsou9MDWHhy8-NOBs9zhDnQZXGc8UxHC3v_4i3tp60ntA/s257/Pam_Jaytee.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgEOh5blqj_Ux-LGWZ_Ves9XK9A_xz_9BVRF7MjhlIQ1pb4C5ZA0fpPQHV4BrhdJl5LXoLfCv7UwokQ-N-j3eRtQnwna6IM7nbdJVzJ8ZeZxSmf4I3G24R59YSM8d2yjvyHKf55acxmJYqLQsou9MDWHhy8-NOBs9zhDnQZXGc8UxHC3v_4i3tp60ntA/s1600/Pam_Jaytee.jpg" /></a></div><i>Megjelent a<a href="https://qubit.hu/2021/11/27/barmilyen-jol-hangzik-a-gondolatolvaso-morzsi-a-tudomany-nem-igazolja-a-kutyak-telepatias-kepessegeit"> Qubit-ben</a> 2021. 11. 27-én</i><br /><br /><div style="text-align: justify;"><b>A kutya társas lény, ha magára hagyják, alig várja, hogy hazatérjen a gazdája. Elterjedt hiedelem, hogy „telepatikus képességeivel” azt is megérzi, mikor jön haza a célszemély. Etológusként időnként leveleket kapok kutyagazdáktól érdekes megfigyeléseikről. Idézek az egyik levélből (a neveket megváltoztattam): „Ismerek egy Liza nevű kutyát, akit a gazdák a rokonaiknál, Velencén helyeznek el, amikor hosszabb időre elutaznak. A rokonok megfigyelték, hogy kutya a gazdái érkezése előtt már kb. tíz perccel kiül a kapuba. Tegnap még ezen is túltett. Liza ismét jelzett, csakhogy most a gazdái nem autóval érkeztek, hanem pár ezer méterrel felettük voltak és a repülőgépből jól látták Velencét.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A jelenséget mi is többször megfigyeltük, nem csak a kutyánk, de a macskáink esetében is. Akár autóval érkezünk, akár a 2 km-re lévő vasútállomásról szállunk le, az állatok negyedórával az érkezésünk előtt (azaz kb. 8-10 km-es távolságból) felkészülnek a fogadásunkra. A kérdésem az, hogy létezik erre valamilyen tudományos magyarázat, irodalom?”<span><a name='more'></a></span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Utánanéztem, mit tud erről a témakörről a szakirodalom. A rövid válasz valószínűleg sokak számára kiábrándító, ugyanis kellő körültekintéssel megtervezett kutatásokban nem sikerült kimutatni a jelenséget. Semmi nem utal arra, hogy a kutyák "telepátiával" vagy bármi más módon megéreznék a több kilométerre lévő gazda közeledését. Nem arról van szó, amikor az utcába fordul be a gazda az autóval, és a kutya a kiváló hallásával az embernél hamarabb észleli az ismerős motor zúgását, mert ebben senki nem kételkedik. Az érzékszerveken túli észlelésről viszont megfelelően elvégzett vizsgálatokkal nem sikerült bizonyítékot nyerni. Ehelyett az derült ki, hogy csodálatos kutyaképességekről beszámoló személy valójában nem ad pontos leírást arról, hogy mit tekint "jelzésnek", másrészt megfigyelésében szelektív. Például megfeledkezik azokról az alkalmakról vagy nem is veszi észre, amikor a gazda messze jár, a kutya viszont mégis kiül a kapuba.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A hiedelem terjedéséhez valószínűleg jelentősen hozzájárult, hogy egy Cambridge-ben tanult biokémikus, Rupert Sheldrake 2000-ben tudományosnak tűnő <a href="https://www.researchgate.net/profile/Rupert-Sheldrake/publication/237233330_A_Dog_That_Seems_to_Know_When_His_Owner_Is_Coming_Home_Videotaped_Experiments_and_Observations/links/5587cc7f08aef58c03a05939/A-Dog-That-Seems-to-Know-When-His-Owner-Is-Coming-Home-Videotaped-Experiments-and-Observations.pdf">cikket</a> írt egy angliai terrier-keverékről, Jaytee-ről, aki állítólag nagyon megbízhatóan, az ablakban álldogálással jelezte, hogy gazdája, Pam Smart hamarosan hazajön. Ezt a történetet idézi fel nagy sikerű, többször kiadott és magyarul is megjelent <a href="https://www.sheldrake.org/books-by-rupert-sheldrake/dogs-that-know-when-their-owners-are-coming-home">kötetének</a> címében is. A könyvben az állatok és az emberek közötti különös kapcsolatokról, az állatok “megmagyarázhatatlan képességeiről” ír.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Jaytee-ről az osztrák ORF csatorna <a href="https://www.youtube.com/watch?v=aA5wAm2c01w">felvételt is készített</a>. Ezen az látható, hogy a városban sétáló Pam-et egyszer csak megkéri a televíziós szerkesztő, hogy most már menjenek haza. Mindössze néhány pillanattal később a lakásban az addig a mama mellett heverésző Jaytee felkel, és áttelepedik az ablakhoz. Ezt az egyetlen felvételt kellő bizonyítéknak tekintették arra, hogy Jaytee valóban megérzi, mikor dönti el Pam, hogy hazamegy.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><img src="https://img1.blogblog.com/img/video_object.png" /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Mivel egy mérés nem mérés, tartja a tudomány, ezért három angol kutató elhatározta, hogy <a href="https://bpspsychub.onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/j.2044-8295.1998.tb02696.x">megvizsgálja</a>, mi igaz Jaytee megmagyarázhatatlan képességeiből. Négyszer próbálkoztak, de sehogy sem sikerült igazolni, hogy Jaytee viselkedéséből valóban kiolvasható lenne, mikor megy haza a gazdája. Kiderült, hogy Jaytee gyakran és szívesen üldögél az ablakban, ha Pam nincs otthon. Ezért az első probléma az volt, hogy Pam nem tudott pontos definíciót adni arról, mégis milyen viselkedésformát tekint "jelzésnek", tehát pontosan mennyi időt kellene Jaytee-nek az ablaknál tartózkodnia ahhoz, hogy az „jel”-nek számítson. Majd, miután megállapodtak a kutatókkal egy definícióban, a videófelvételek elemzésekor kiderült, hogy az adott viselkedés nem fordult elő gyakrabban, amikor Pam hazafelé ment, mint amikor nem ment hazafelé. Módosítottak a definíción többször is, de hiába.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Nem mindenki fogadta el ezt a kiábrándító eredményt. Dean Radin is elkészített 45 videófelvételt Jaytee-ről, majd arra jutott 2002-ben megjelent <a href="https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.552.548&rep=rep1&type=pdf">publikációjában</a>, hogy geomágneses és más környezeti tényezők eltéríthetik a kutya viselkedését, ez lehet az oka, ha éppen nem jelzi Pam hazaérkezését. Tipikus példája a nyakatekert magyarázatoknak, amik akkor születnek, ha nem sikerül megtalálni a kívánt eredményt.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Sheldrake és Pam Smart sem adta fel, 2000-ben újabb <a href="https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.2752/089279300786999716">publikációjuk</a> is megjelentet, ezúttal egy Kane nevű rhodesiai ridgebackről. Tíz olyan alkalommal készítettek videófelvételt a kutyáról, amikor a gazda nem volt otthon. A két szerző szerint Kane kilenc alkalommal több időt töltött az ablaknál (26%-ot), amikor a gazdája hazafelé tartott, mint a maradék időszakban (1%-ot). A cikkből indirekt módon kiderül, hogy a kutya nem vagy nem mindig volt egyedül otthon a vizsgált időszakban, az otthon maradt ember viszont jelentősen befolyásolhatta a viselkedését, de ezzel a szerzők nem számolnak el. Továbbá nagyon furcsa időszakot választottak jelzésértékűnek: azt, amikor a gazda már hazafelé tart, leszámítva a hazaérkezés előtti tíz percet (mert akkor „a kutya akár már az autó hangját is hallhatja” és az nem telepátia). Amikor a kutya nem akkor megy az ablakhoz, amikor „kellene”, akkor ahhoz magyarázatot fűznek („elment a gazda partnere, Kane az ablakból nézte”; „hangos zaj jött odakintről”). Az olvasóban az az érzés alakul ki, hogy az összegyűjtött adatok birtokában utólag, szándékosan választották ki azt az időszakot, amikor az adatok kiadták a szerzők által vágyott eredményt és emellett kiszórták azokat az adatpontokat, amik nem illeszkedtek az elmélethez.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Mindebből kiderült tehát, hogy a megfigyelő hiedelme torzíthatja az adatgyűjtést és a megfigyelés eredményét. Ezt nagyon jól alátámasztja az a két, tökéletesen ellentétes eredményre jutó vizsgálat is, amit Sheldrake, illetve portugál kutatók végeztek állattartók megkeresésével. Sheldrake és szerzőtársa 1998-ban 200 kaliforniai háztartást keresett meg telefonon, ebből 132-ben tartottak állatokat. A kutyatartók majdnem fele, a macskatartók harmada <a href="https://www.researchgate.net/profile/Rupert-Sheldrake/publication/330157639_Perceptive_Pets_A_Survey_of_North-West_California/links/5c300124a6fdccd6b5929670/Perceptive-Pets-A-Survey-of-North-West-California.pdf">állította azt,</a> hogy kedvencük előre tudja, mikor jönnek haza, megérzik, ha szeretnének elindulni otthonról, sőt néma utasításukra, a gondolataikra is válaszolnak. Portugáliában viszont pontosan ellenkező <a href="https://search.informit.org/doi/abs/10.3316/INFORMIT.289810955973074">eredményre</a> jutottak a kutatók (a teljes cikket nem sikerült letöltenem, csak az összefoglalóra hivatkozom): a gazdák nagy többsége szerint nem lesz izgatottabb az állat, mielőtt a gazda hazajön, nem veszi észre, hogy indulni készül, és nem reagál a kimondatlan gondolatokra. A különbségeknek sok oka lehet, például az, hogy a kaliforniai állatok sokkal különlegesebbek, mint a portugálok, vagy a kaliforniai emberek sokkal inkább hisznek az állatok csodálatos képességeiben, esetleg a feltett kérdések sugalmazták a kérdező által elvárt választ, netán az adatfeldolgozó különféle okokból kizárta azokat az adatokat, amik neki nem tetszettek.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Sheldrake könyve a kutyák „telepatikus képességeiről” nagy haragot váltott ki az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, a Nature szerzőjéből, John Maddoxból. "Sheldrake rendíthetetlenül javíthatatlan abban, hogy továbbra is téved." - kezdi <a href="https://www.nature.com/articles/44696">írását.</a> A Nature már Sheldrake első, 1981-es könyvét is az "intellektuális aberrációk irodalmát gyűjtő polcra" javasolta helyezni. E korai művében a szerző kifejti, hogy minden dolog, legyen az élő vagy élettelen, a „morfikus rezgés” (morphic resonance) hatására nyeri el a formáját. Amikor egy réz-szulfát kristály vagy egy nárcisz az evolúció során először ölt formát, e mező biztosítja, hogy az összes későbbi réz-szulfát-kristály (illetve az összes nárcisz) ugyanazt a mintát kövesse. <a href="https://blogs.scientificamerican.com/cross-check/scientific-heretic-rupert-sheldrake-on-morphic-fields-psychic-dogs-and-other-mysteries/">Más szavakkal,</a> a morfikus rezgés „egy megelőző tevékenységstruktúra hatása a későbbi, hasonló tevékenységstruktúrákra, amit a morfikus mező szervez”. (Ha ezt a definíciót az olvasó nem érti, nincs egyedül). Sheldrake szerint a morfikus rezgés lehetővé teszi, hogy az emlékezet átlépje a tér és idő kereteit, emiatt minden önszerveződő rendszernek, beleértve a molekulákat és kristályokat, kollektív emlékezete van, és ez a háttere az állatok „telepatikus képességeinek” is.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Sheldrake teóriái más áltudományos munkákhoz hasonlóan talán visszhangtalanul maradtak volna tudományos körökben, ha diplomáját nem Cambridge-ben, a világ egyik legnevesebb egyetemén szerzi, nem járatos a tudományos közlemények és hivatkozások rendszerében és nem hallatlanul népszerű az ezotérikus tanok követői közt. De mivel az volt, sok kutató próbálta <a href="https://www.scientificamerican.com/article/ruperts-resonance/">elmagyarázni</a>, olykor vehemensen, mi a baj Sheldrake módszereivel, miért nem alkalmasak az elmélete magyarázatára. Az egyik probléma az, hogy Sheldrake a teóriáit legtöbbször tudományosan képzetlen emberek megfigyeléseivel igazolta, ami, ahogy Jaytee gazdájának esetében is láttuk, sok problémát vet fel. A megfigyelő hiedelme torzítja az adatgyűjtést és nincs információnk arról sem, milyen tényezők hathattak még a jelenségre (Jaytee-nél például Pam szülei, Kane-nél a gazda élettársa, akik önkéntelenül is jelzéseket adhattak a kutyának). A megerősítési torzítás (confirmation bias) is erősen munkálkodhat a megfigyelőben, aki (akár önkéntelenül) olyan bizonyítékokat keres, amik megerősítik a hiedelmében.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A viselkedéstesztek elvileg objektíven mérnek egy jelenséget. Sheldrake szerint az emberek megérzik, ha bámulják őket. Ez egyszerű tesztelni és többen meg is tették. Furcsa módon az ezotérikus intézetek kutatói, akik eleve hittek Sheldrake elméleteiben, ki is mutatták ezt a jelenséget, viszont az elfogulatlan, neves intézetek kutatói eredményei szerint az emberek véletlenszerűen tippelik meg, mikor bámulnak rájuk. E vizsgálathoz hozzátehetjük azt is, hogy ha valaki éppen azt hiszi, hogy bámulják, és hirtelen hátrakapja a fejét, hogy ezt ellenőrizze, akkor a váratlan mozdulat miatt a mögötte álló emberek valóban gyakran felé pillantanak. Természetesen ez megerősítő hatású annak, aki azt hiszi magáról, hogy megérzi, ha bámulják.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Ha mindezek miatt egy kicsit elkeserednénk, akkor olvassunk el egy korrekt (bár kis elemszámú) <a href="https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0168159110003242">etológiai tanulmányt </a>is arról, hogyan viselkednek a kutyák, ha egyedül hagyják őket (és nincsenek szeparációs problémáik). Talán nem meglepő, hogy a megfigyelések szerint a kutyák intenzívebben üdvözölték a hazatérő gazdát, ha az hosszabb időt töltött távol, mint ha kis időre ment el. Ez arra utal, hogy a kutyákra hatott a gazda nélkül töltött idő hossza. Ami egyben magyarázatot is adhat arra a jelenségre, ha egy kutya egyre több időt tölt az ablakban, ajtóban a gazda távollétében. Hiszen minél régebben ment el a gazda, annál valószínűbb, hogy nemsokára hazajön.</div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-55786929790110007942021-08-21T17:37:00.015+02:002021-12-30T20:19:40.563+01:00A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában<div class="separator"><b>Magyar és amerikai kutatók szerint minél több jelét mutatja egy kutya a kognitív hanyatlásnak, annál magasabb az agyában az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó béta-amiloid 42 nevű peptid szintje. A vizsgálat alátámasztja, hogy a “kutyademencia” jól modellezi az emberi demencia számos kulcsfontosságú elemét.</b></div><div><b><br /><div class="separator"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQVQ1W8B2gpSbOjGHyYKlXox39tyzIK1zvTGqIsS2aX5A7oQei3uiTHcBsPmJxUEU5sW5M7Ob4Nq9sjr6-kU2Fkfqv2Gpsd6B48xMly50uH4exL8WtwLKkiVCycBOS_BVUodU1G9I0bWPX/s559/Picture1.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="362" data-original-width="559" height="207" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQVQ1W8B2gpSbOjGHyYKlXox39tyzIK1zvTGqIsS2aX5A7oQei3uiTHcBsPmJxUEU5sW5M7Ob4Nq9sjr6-kU2Fkfqv2Gpsd6B48xMly50uH4exL8WtwLKkiVCycBOS_BVUodU1G9I0bWPX/w320-h207/Picture1.jpg" width="320" /></a></div></b><div>A demencia az agy működésének hanyatlásával kapcsolatos tünetcsoport. A memória és a tanulási képesség elvesztésével, a gondolkodás és viselkedés megváltozásával, a napi feladatok elvégzésének romlásával jár. Az életkor előrehaladtával kialakulásának esélye egyre nő, 60 év felett az emberek 5-8%-a érintett. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amelyre jelenleg egyelőre nincs gyógymód. Az Alzheimer-kutatás egyik fő nehézsége, hogy nincsenek olyan állatmodellek, amelyekben az emberhez hasonlóan spontán (tehát mesterséges, laboratóriumi behatás nélkül) jelenik meg a betegség. A laboratóriumi modellek nem tükrözik az emberek genetikai összetettségét és az őket ért környezeti hatásokat sem. A családi kutyák izgalmas új modellként jelentek meg az öregedéskutatás palettáján. Osztoznak a környezetünkön, hasonló kockázati tényezők hatnak rájuk, genetikailag változatosak és akár tízszer gyorsabban megöregednek, mint az ember. Ennél is jelentősebb, hogy a kutyák egy részénél spontán “demencia” alakul ki időskorban. "Amikor egy idős kutyánál csökkent tanulási képességet, fokozott szorongást, a normál alvási szokások megszűnését és céltalan járkálást tapasztalunk, felmerül a gyanú, hogy a kognitív hanyatlás jeleit látjuk." - mondja Silvan Urfer, a Washingtoni Egyetem állatorvosa és kutatója, a<a href="https://link.springer.com/article/10.1007/s11357-021-00422-1"> GeroScience</a>-ben megjelent tanulmány első szerzője. „Ez a betegség viszonylag megbízhatóan diagnosztizálható egy kérdőív segítségével. Az 50 pont feletti pontszám kognitív diszfunkcióra utal.”<span><a name='more'></a></span> <br />Az Alzheimer-kór egyik molekuláris jellemzője a béta-amiloid (Aβ42 vagy Abeta-42) peptid lerakódása az agyban. Az Aβ42 peptid a kutyákban is előfordul. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Aβ42 szintje kapcsolatban van-e a kutya kognitív állapotával és az életkorával. Laboratóriumunk Martin Darvassal együttműködve kifejlesztett egy új vizsgálatot az Aβ42 mérésére az agyban, valamint az agy-gerincvelői (cerebrospinális) folyadékban, de kezdetben nem jutottunk elegendő állati mintához ” - teszi hozzá Matt Kaeberlein, az amerikai Dog Aging Project egyik alapítója. Ezen a ponton fordultak az amerikai kutatók Kubinyi Enikőhöz, aki Czeibert Kálmán állatorvossal és Sára Sándor genetikussal közösen létrehozta 2017-ben a Kutya Agy és Szövetbankot az ELTE Etológia Tanszékén. "Kidolgoztunk egy donációs protokollt azoknak a kutyagazdáknak, akik az állatorvosukkal egyetértésben önként felajánlják kutatási célokra a természetes okokból vagy állatorvosilag indokolt eutanázia után elhunyt kutyájuk testét." - mondja Kubinyi. A magyar kutatók speciális mélyfagyasztókban tárolják a különféle szövetmintákat. Ezzel párhuzamosan alaposan dokumentálják a kutyák korábbi kognitív teljesítményét. Ez a rendszer lehetővé tette az amerikai-magyar kutatócsoport számára, hogy összefüggésbe hozza a szövettani és molekuláris adatokat a viselkedési paraméterekkel. Ennek eredményeként mindhárom vizsgált agyi régióban (prefrontális kéreg, temporális kéreg, hippocampus/entorhinalis kéreg) jelentős pozitív korrelációt találtak az Aβ42 és az életkor között, tehát minél idősebb volt az állat, annál magasabb volt az agyában a peptid szintje. Az agy Aβ42 szintje szintén összefüggésben volt a kognitív diszfunkció mértékével. A kognitív károsodás és az Aβ42-szint közötti kapcsolat arra utal, hogy az emberekéhez hasonló mechanizmus áll a kognitív hanyatlás hátterében a kutyákban is. A vizsgált kutyák többsége a kognitív hanyatlást mérő kérdőív alapján még nem számított “demenciásnak”, de a kisebb viselkedési változások előre jelezhetik a folyamat beindulását, akárcsak emberekben. Ezzel összefüggésben az Aβ42 és más Alzheimer-kórhoz kapcsolódó markerek is évekkel vagy akár évtizedekkel a klinikai tünetek megjelenése előtt kimutathatóak a humán kutatások szerint. <br /><br />A kutyaagy Aβ42-szintje és a kognitív pontszámok közötti összefüggés megerősíti, hogy a gazdájukkal élő kutyák nagyszerűen modellezik azt a genetikai és környezeti sokféleséget, ami fontos szerepet játszhat egyes betegségek kialakulásában, de lehetetlen leképezni laboratóriumi környezetben. Érdemes a jövőben kutyákat is bevonni az Alzheimer-kór megelőzését és kezelését célzó vizsgálatokba. Ezek a kutatások természetesen nem csak az emberek gyógyítását segíthetik, hanem hozzájárulhatnak kedvenceink egészséges élettartamának növeléséhez is.<div><br /></div><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijQf75ZthWxRW62EsCDqQ2X13BX5gdEda4Ak8cEns7KAfrVn5Od-gc5Gbjm2n2f7U3Fk_8L-ZlIdNFc9gx7rj8yDeqp4VSCCeQnbZpVXfnjSwJfbnGVSRAhRkKgVHU0hTh1xH4KJgJDNza/s487/Picture2.png" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="487" data-original-width="344" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijQf75ZthWxRW62EsCDqQ2X13BX5gdEda4Ak8cEns7KAfrVn5Od-gc5Gbjm2n2f7U3Fk_8L-ZlIdNFc9gx7rj8yDeqp4VSCCeQnbZpVXfnjSwJfbnGVSRAhRkKgVHU0hTh1xH4KJgJDNza/s320/Picture2.png" width="226" /></a></div><br /> <br /><br />A kutatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) és az NIH támogatta. <br /><br /><br /></div><br /><br /><h2 style="text-align: left;">Companion dogs may be a key to solving dementia</h2>New research measured an Alzheimer’s disease-associated peptide (Aβ42) in companion dog brains and found that higher abundance is associated with increased cognitive decline. The data support that cognitive dysfunction in dogs models several key aspects of human dementia, underscoring the suitability and usefulness of companion dogs as an animal model for aging studies.<br /><br /><br />Dementia is an umbrella term for loss of memory and ability to learn, deterioration in thinking, behaviour, and the ability to carry out daily tasks. The chance of getting dementia rises as one gets older: In general, 5-8% of people over 60 are thought to have some degree of dementia. The most common cause of dementia is Alzheimer’s Disease, for which unfortunately no cure exists yet. One main limitation in Alzheimer’s research is the lack of useful animal models that develop dementia spontaneously, without genetic engineering, and also adequately reflect the genetic and environmental complexity of humans. Companion dogs recently emerged as exciting new models for human aging because they share the human environment, they are exposed to similar risk factors, they age roughly ten times faster than humans, and a subset of dogs spontaneously develop canine dementia in old age. “When an old dog shows decreased ability to learn, increased anxiety, loss of normal sleep patterns, and aimless wandering, he may be struggling with Canine Cognitive Dysfunction,” said Silvan Urfer, a veterinarian and researcher at the University of Washington, who is the first author of the study published in <a href="https://link.springer.com/article/10.1007/s11357-021-00422-1">GeroScience</a>. “It can be reliably diagnosed using a validated questionnaire that assesses the dog’s cognitive function. Scores of 50 points and above are indicative of a diagnosis of cognitive dysfunction.”<br /><br />Molecular features of Alzheimer’s disease in humans include the deposition of a peptide in the brain, called amyloid beta 42 (Aβ42). The canine Aβ42 peptide is identical to the human form. “We were interested in whether Aβ42 levels in companion dog brains are linked to cognitive function and age. In collaboration with Martin Darvas, our laboratory developed a new assay to measure Aβ42 in primate and canine brains and cerebrospinal fluid (CSF), but we did not yet have access to enough samples” said Matt Kaeberlein, one of the founders of the Dog Aging Project. This is where Urfer and Kaeberlein turned to Eniko Kubinyi, who has established the Canine Brain and Tissue Bank together with Kalman Czeibert, veterinarian, and Sara Sandor, geneticist, at the Department of Ethology, ELTE in Budapest. “We developed a unique pet dog body donation protocol for owners who, in agreement with their veterinarians, voluntarily offer their dog’s body for research after medically reasoned euthanasia.” said Kubinyi. The Hungarian researchers collect the brain and cerebrospinal fluid of the deceased subjects, together with thorough documentation of the dogs’ previous cognitive performance. This system allowed the team to correlate the post-mortem histological and molecular data with the behavioural measurements. They found significant positive correlations between Aβ42 and age in all three investigated brain regions (prefrontal cortex, temporal cortex, hippocampus/entorhinal cortex) while Aβ42 in the cerebrospinal fluid negatively correlated with age. Brain Aβ42 abundance in all three brain regions was also correlated with the Canine Cognitive Dysfunction Scale score. The relationship between cognitive impairment and Aβ42 abundance may mirror a similar trajectory in the aging dog, as in humans. It is well established that Aβ42 and other Alzheimer’s disease-related pathologies emerge in the brain years or even decades before clinical symptoms manifest. <br /><br />Both the Dog Aging Project and the Senior Family Dog Project aim to leverage privately owned companion dogs as models for aging and age-related disease in humans. Companion dogs living with their owners capture the genetic and environmental diversity that is impossible to recapitulate in laboratory animals. To investigate aging in dogs, an important aspect is the availability of biospecimens from various organs for research, which should also include clinical and demographic information for these animals. Both the existing Canine Brain and Tissue Bank (CBTB) at ELTE and the Dog Aging Project Biobank at Cornell University address this emerging need by allowing citizen scientist owners to donate their dog’s body at the time of its natural end of life. These resources will be useful to conduct larger-scale studies in the future as more specimens become available.<br /><br />The correlation between Aβ42 in dog brains and the cognitive scores supports the suitability of the companion dog as a model for Alzheimer’s disease. Besides, it illustrates the utility of veterinary biobanking to make biospecimens available to researchers for analysis. In the future, dogs could be used to study interventions aimed at preventing or treating Alzheimer-like pathology. Such research can also contribute to increasing the healthy lifespan of our pets.<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><b><br /></b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div style="text-align: left;"><b>Original study:</b> Urfer, S.R., Darvas, M., Czeibert, K., Sándor, S. Promislow, D. E. L., Creevy, K. E., Kubinyi*, E., Kaeberlein*, M. (2021) Canine Cognitive Dysfunction (CCD) scores correlate with amyloid beta 42 levels in dog brain tissue. GeroScience, <a href="https://doi.org/10.1007/s11357-021-00422-1">https://doi.org/10.1007/s11357-021-00422-1</a>. *These authors jointly supervised this work.</div><div class="separator" style="clear: both;"></div></div></div></div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-14545543056941574532021-08-20T20:19:00.017+02:002023-02-08T20:18:08.028+01:00Age-dependent changes in dogs' separation-related behaviours in a longitudinal study<b><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEj_hIQuBttSJ-XnRkmv1ArKVhUohaY4akYC5_WjjznnAPHa2PDEmZbeqOk1qQj8x6C1QCIqTAVnXc6E7BzRUdm3HVQzNZi58WJRrP0VuGuA9UY9gnfnome-eNCeLaanlXyL5igoweCIzRn7lIbUD-JgWu9lIyewsMAPOxnwgbZZ4bUTHww0ty-Q_MysRQ=s491" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="249" data-original-width="491" height="162" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEj_hIQuBttSJ-XnRkmv1ArKVhUohaY4akYC5_WjjznnAPHa2PDEmZbeqOk1qQj8x6C1QCIqTAVnXc6E7BzRUdm3HVQzNZi58WJRrP0VuGuA9UY9gnfnome-eNCeLaanlXyL5igoweCIzRn7lIbUD-JgWu9lIyewsMAPOxnwgbZZ4bUTHww0ty-Q_MysRQ=s320" width="320" /></a></div>Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour. Old dogs with separation-related disorder (SRD) whined more, showed more vocal stress signals, and tried to escape less from the room. This study, published in Applied Animal Behaviour Science, reveals an important link between ageing and separation behaviour as well as emphasizes the importance of testing SRD dogs longitudinally to track their changes.<br /></b><br /><br />Separation-related problems are common in companion dogs, caused by the stress that dogs experience when they are separated from the owner. Although the different causes and risk factors of the development of such behaviour problems have been widely investigated, the changes in separation behaviour during a dogs’ life are still a question. “We were curious about how separation behaviour changes over time and how older dogs behave during separation from the owner”- says András Marx, first author of the study, PhD candidate at ELTE Department of Ethology.- “Ageing is a complex phenomenon, which causes changes in cognition and physiological function, so we wanted to assess how which is its influences on separation behaviour”<span><a name='more'></a></span> <br /><br />“In a previous study, we tested how dogs from different ages behaved during a separation test from the owner. The dog was led to a room with the owner, after 1 minute the owner left and the behaviour of the dog was observed for 5 minutes”, - says Tamás Faragó, principal investigator of this research.- “We analysed the behaviour and the vocalizations of dogs, and we found that dogs suffering from separation behaviour showed more stress signals in their vocal behaviour and these increased with age. In the current study, we retested 32 of these dogs 2 years later to detangle the relationship of aging and separation behaviour.” <br /><br />By studying the same dogs on different occasions, the researchers could track the individual changes of the subjects over time and could compare the structure of their whines on the two occasions. “The importance of this study lies in its longitudinal aspect”,- says Dr. Enikő Kubinyi, the leader of the Senior Family Dog Project, and author of the article.- “We were able to observe the individual changes of our subjects over time. Our results showed that 41% of the dogs were stable over time in their separation behaviour, 38% improved and a showed more separation behaviour”. “Interestingly, says Marx, those “dogs suffering from SRP were the most stable in their behaviour over time, some of them even improved. They tried to escape less than non-SRP dogs. However, regarding vocalisations, we also found that SRP dogs showed an increase in the stress signals of their whines over time and, spent more time passively whining at door, and tried to escape less than non-SRP dogs”. <br /><br />This study emphasises the relationship between aging and separation behaviour, which seems to be very important in the vocal behaviour of dogs suffering from separation disorder. Furthermore, this is one of the few studies which measured dog’s behaviour over time and sheds light on the importance of longitudinal individual-level investigations of dogs affected by separation-related disorder, to facilitate an early diagnosis and individualized treatment plan of those dogs.<div><br /></div><div>Author: Paula Pérez Fraga <br /><br /><b>Original publication: </b>Marx, András, Rita Lenkei, Paula Pérez Fraga, Lisa Wallis, Enikő Kubinyi, and Tamás Faragó. "Age-dependent changes in dogs’(Canis familiaris) separation-related behaviours in a longitudinal study." Applied Animal Behaviour Science 242 (2021): 105422. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0168159121002094</div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-16508278758321097902021-05-13T20:04:00.004+02:002023-02-08T20:16:13.277+01:00Időskori rák és memóriazavar előrejelzésére alkalmas gént vizsgáltak az ELTE kutatói<div class="separator"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjySz1OyjE8W8YK9tvtard2kjTo2IN8S1O9YJ2FC1SWTl5cA7INfls9zikUs-OGuwEOULOXwbK8WMTAuihJ9D_b6fs0ecE1Utvl48YJqF9nsrJKaQAjFhHc6w63zp0OWm9I-4cHNfUxp9m7Ot_o075xk2fFGVK26Z-JM3wDO8p2MzeTReWFEpICOCaaig=s795" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjySz1OyjE8W8YK9tvtard2kjTo2IN8S1O9YJ2FC1SWTl5cA7INfls9zikUs-OGuwEOULOXwbK8WMTAuihJ9D_b6fs0ecE1Utvl48YJqF9nsrJKaQAjFhHc6w63zp0OWm9I-4cHNfUxp9m7Ot_o075xk2fFGVK26Z-JM3wDO8p2MzeTReWFEpICOCaaig=s320" /></a></div><i>English text below</i><br /><br /><div style="text-align: justify;"><b>Az öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos betegségek kialakulásának előrejelzésére a kutyák esetében is. Ez a világszinten egyedülálló hazai kutya-agybank első kutatási eredménye.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A betegségek és biológiai folyamatok kutatásához alapvetőek a szerv- és szövetmintákat gyűjtő biobankok. A humán, orvosi kutatásokat szolgáló bankoknak komoly irodalma és módszertana van, de állatoktól származó mintákat főként tenyésztési, gazdálkodási célból gyűjtenek. „Amikor 2016-ban öt éves pályázatot nyertünk a kutyák öregedésének kutatására, arra gondoltunk, hogy ennyi idő alatt óhatatlanul több, általunk megismert idős kutya élete véget ér majd természetes okokból. Ha a gazdák felajánlanák az elhunyt kutyájukat kutatási célokra, akkor a világon egyedülálló gyűjteményt hozhatunk létre, mert viselkedési és a kutyatartási adatokat is csatolhatunk a biológiai mintákhoz” – mondja Dr. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék tudományos főmunkatársa, a Szenior Családi Kutya Program vezetője. „Óriási szerencsénkre csatlakozott hozzánk Dr. Czeibert Kálmán állatorvos, aki páratlan tudással rendelkezik a kutyaagy-anatómiáról. Az ő segítségével 2017-ben fogadhattuk az első felajánlást. Nagyon hálásak vagyunk a gazdáknak, akik megkeresnek bennünket.”<span><a name='more'></a></span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A <a href="https://kutyaetologia.elte.hu/szovetbank/">Kutya Agy és Szövetbank</a> az egészségügyi okok miatt a gazdák által elaltatott és felajánlott családi kutyáktól gyűjt mintákat. Az alapítást elsősorban az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grantja fedezte, de a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) is hozzájárult a mélyfagyasztó és más eszközök vásárlásához, az ELTE Biológiai Intézete pedig egy jól felszerelt laboratóriummal támogatta a bankot. „A kezdeményezés újszerűsége miatt a mintagyűjtési módszertan rengeteg fejlesztést igényelt” – teszi hozzá Czeibert doktor. „Sokat segített az indulásban, hogy meglátogathattuk Palkovits Miklós professzor <a href="https://semmelweis.hu/hirek/2016/12/29/hatvanezer-mintat-tarolnak-a-vilagszinten-is-egyedulallo-human-agyszovet-bank-es-laboratoriumban/">Humán Agyszövet Bankját</a> és beszélhettünk vele a tapasztalatairól.”</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A bank jelenleg több mint 130 kutyaagyat, és többek között bőr-, és izomszövet-mintákat őriz. „A rövid, négy órán belüli posztmortem mintavételezés lehetővé teszi a génexpressziós vizsgálatokat, mivel a gyorsan bomló RNS-t is épségben meg tudjuk őrizni.” – mondja Dr. Sándor Sára, genetikus. Ő az első szerzője két friss publikációnak is, ami a bankhoz kötődik. Hamarosan a <a href="https://www.springer.com/journal/11357">GeroScience</a> folyóiratban jelenik meg a csoport összefoglaló tanulmánya a biobankokról és az új magyar bank módszertani eljárásairól. „Minket is meglepett, milyen szívesen fogadták a bírálók a cikkünket. Valószínűleg azért, mert kevés olyan állafaj ismert, amelynél természetes körülmények között kialakul az időskori demencia, de a kutya ezek közé tartozik. Négylábú társaink az öregedéskutatásban is a legjobb barátainkká válhatnak.”</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A bankhoz köthető másik, genetikai témájú publikáció a napokban jelent meg a <a href="https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2021.660435/full">Frontiers in Veterinary Science</a>-ben. Ebben egy ún. öregedési biomarkert vizsgáltak a kutatók az ELTE Genetika tanszékének munkatársaival közösen, a ciklin-dependens kináz inhibitor 2A – vagy röviden csak CDKN2A – gént. A CDKN2A fontos szerepet tölt be a rákos daganatok kialakulásának megakadályozásában, mivel a sérült vagy mutáns sejteket osztódásra képtelen, úgynevezett „szeneszcens” állapotba kényszeríti. Ez a sejtszintű gátló hatás kiemelt szerepet játszik a szövetek természetes öregedésében is. Különösen jelentős mértékben növekszik a CDKN2A aktivitása – amit génexpressziónak nevezünk – az idősödő agyszövetben, főleg ha valamilyen neurodegeneratív folyamat (például Alzheimer-kór) is kimutatható. „Mindezek miatt a CDKN2A ideális jelöltnek tűnt a kutyák és az emberek öregedését összehasonlító vizsgálatokhoz” – teszi hozzá Sándor Sára.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A kutatásban 26, többféle fajtájú kutya agyának homloklebenyét, vázizomszövetét és bőrét vizsgálták. Kiderült, hogy minél idősebb egy kutya, annál magasabb az agy- és izomszövetében a CDKN2A expresszió. A bőrben viszont nem találtak hasonló összefüggést. Mivel humán mintákban is a szövettípustól függ a korreláció mértéke, úgy tűnik, hogy hasonló szerepe lehet a CDKN2A-nak a két fajban. A gén idős korban megnövekedett szintje csökkentheti annak az esélyét, hogy a már elöregedett vagy károsodott sejtek rákos daganattá alakuljanak át. A CDKN2A és más hasonló gének nélkül valószínűleg még gyakoribb lenne az időskori rák.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A CDKN2A tehát ígéretes biomarker, jól jelzi az öregedési folyamat előrehaladottságát. De csak akkor lehet klinikai jelentősége, ha egyszerűen, például vérvétel segítségével is hozzá lehet férni. Ezért a következő lépésben élő, egészséges kutyák, hét fiatal és nyolc idős border collie vérmintáit vetették össze a kutatók. A korábbiakhoz hasonló összefüggést találtak: a CDKN2A szintje magasabb volt az idősebb kutyáknál. Az, hogy vegyes összetételű és fajtatiszta csoportokban is kapcsolat van bizonyos szövettípusok CDKN2A szintje és az életkor között, arra utal, hogy a kutyáknál az emberéhez hasonló sejtszintű öregedési folyamatok zajlanak az agyban és az izomzatban.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Az ELTE biobankja nyitott az együttműködésre, jelenleg is dolgoznak amerikai, cseh, svéd kutatókkal. Tervezik az Alzheimer-kórhoz hasonló neurodegeneráció és a háziasítással, tenyésztéssel kapcsolatos változások kutatását is.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Eredeti publikációk:</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Sándor, S., Tátrai, K., Czeibert, K., Egyed, B., Kubinyi, E. (2021). CDKN2A gene expression as a potential aging biomarker in dogs. Frontiers in Veterinary Science, 8, 348. <a href="https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2021.660435/full">https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2021.660435/full</a></div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Sándor, S., Czeibert, K., Salamon, A., Kubinyi, E. (2021): Man’s best friend in life and death: scientific perspectives and challenges of dog brain banking. Geroscience (nyomdában) <a href="https://www.springer.com/journal/11357">https://www.springer.com/journal/11357</a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">***</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Man’s best friend in life and death: pet dog brain banking supports aging research</span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Two recent papers from Hungarian researchers highlight the so far underrated relevance of pet dog biobanking in molecular research and introduce their initiative to make pioneering steps in this field. The Hungarian Canine Brain and Tissue Bank (CBTB) was established by the research team of the Senior Family Dog Project in 2017, following the examples of human tissue banks. In a recent paper, the team reports findings, which would not have been possible without the CBTB, and may augment further progress in dog aging and biomarker research.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Even though dogs have a much shorter average lifespan than humans, the aging path of the two species has remarkable similarities. Hence our best friends have attracted the attention of aging researchers. Most importantly, dogs tend to develop similar age-related diseases as humans do, including dementia, which is not typical for most other animal species. However, not every human or dog is affected by age-related ailments to the same extent. The ability to foresee the individual tendencies and provide interventions, which can shift aging to a healthier track, is the holy grail of aging research. The fact that dogs mirror human aging in many aspects makes them highly promising preclinical models to test interventions and understand the factors that determine aging. These goals, however, require a deeper insight into the microscopic levels of canine aging as well.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">As stated in the recent review paper from the Senior Family Dog Project at the Department of Ethology, Eötvös Loránd University, dog biobanks would represent a valuable source of tissues and other biological materials, which could not be gathered for scientific purposes in any other way. “Medical research often relies on laboratory dogs, but keeping them to study natural aging would be time-consuming, expensive and ethically debatable.” – told Dr. Sára Sándor, geneticist, first author of the <a href="https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs11357-021-00373-7">review published in the journal GeroScience.</a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Dog biobanks, which collect and store samples from pet dogs, which lived with their owners until being euthanized for medical reasons or old age, may provide valuable support to dog research without the need to include more laboratory animals. “Pet dogs represent various breeds and live together with their owners. Therefore, we can grasp the effects of lifestyle and environmental stressors on aging and dementia in dogs like in no other model animal.” - told Dr. Enikő Kubinyi, the principal investigator of the research group. “When we started to study the aging of hundreds of old dogs due to a European Research Council Starting Grant, we realized that during the project, many of these dogs would, sadly, pass away due to natural causes. We could ask the owners whether they would further support research by offering the body of their deceased dogs, we thought. Linking behavior, pet-keeping conditions, and molecular data would result in a unique biobank. We were relieved and very grateful that many owners said yes. Luckily, we met a committed and highly knowledgeable veterinary anatomist, Dr. Kálmán Czeibert, who helped us to establish the Canine Brain and Tissue Bank”.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Creating and managing a pet dog biobank holds several challenges, which have to be addressed appropriately, – as discussed in the review paper. Some of these issues, like protocol optimization and communicating the goals in the public media, are shared by human biobanks, which, in contrast to dog biobanks, have a vast literature of protocol development and experiences.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">“The bank currently keeps 130 dog brains and other tissues. Besides continuously upgrading our protocols, we conduct our own studies and are open to sharing the samples with research groups from all over the world.” – adds Dr. Czeibert.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">The CBTB research team first delved into actual molecular research by measuring the amount of protein-coding RNA molecules – termed gene expression – in canine tissues collected by the CBTB. RNA molecules are very sensitive and may degrade soon after the animal’s death, making an especial relevance for the CBTB, where tissues can be stabilized only a few hours following the euthanasia of animals. The specific target of this <a href="https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2021.660435/full">study, published in Frontiers in Veterinary Science</a>, was the cyclin-dependent kinase inhibitor 2A or, shortly, CDKN2A gene. This gene has been proposed as a powerful aging biomarker in humans because it shows an increased expression – a higher number of RNA molecules – in several human tissues with age. This correlation is exceptionally high in the brain tissue of older people affected by dementia. Finding such biomarkers, which can signal the onset of some age-related diseases before actual symptoms take place, is crucial for clinical applications in both dogs and humans.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">The researchers examined brain, skeletal muscle, and skin tissue from the donated dogs Following human studies. The team found that older dogs’, on average, had more CKDN2A mRNA in their brains and muscles than younger dogs, indicating a positive correlation between CDKN2A expression and age – however, they have not found a similar correlation in the skin. These results, even the inconsistency between tissues, matched previous human findings. The scientists were also curious about how CDKN2A behaved in blood obtained from live animals, as this question would have direct implications for clinical applications. As a first step, they tested 15 border collies and found a moderate, positive correlation with age. “This less pronounced correlation means that further research will be required to validate whether CDKN2A could suffice as a blood-borne biomarker for clinical application in dogs.” – added Dr. Sándor. “However, the robust correlation in the brain shows apparent promises for comparative dementia research because it suggests that similar cellular senescence mechanisms contribute to brain aging in dogs and humans.”</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Hence, it seems that our canine companions will become our best friends in aging research as well.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Review article: Sándor, S., Czeibert, K., Salamon, A., & Kubinyi, E. (2021). Man’s Best Friend in Life and Death: Scientific Perspectives and Challenges of Dog Brain Banking. GeroScience, May 10, 2021. https://doi.org/10.1007/s11357-021-00373-7. <a href="about:blank">https://link.springer.com/article/10.1007/s11357-021-00373-7</a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Research article: Sándor, S., Tátrai, K., Czeibert, K., Egyed, B., & Kubinyi, E. (2021). CDKN2A gene expression as a potential aging biomarker in dogs. Frontiers in Veterinary Science, 8, 348. https://doi.org/10.3389/fvets.2021.660435, <a href="about:blank">https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2021.660435/abstract</a></div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-52410601469716289132021-04-28T19:49:00.001+02:002023-02-08T20:19:21.988+01:00Rövidebb orrú kutyákkal könnyebb "szemezni"<div class="separator" style="clear: both; font-weight: bold; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEifgsZcL8B9emZfpFmYjmHRdNw9O_1gKa2GDoq5njnyoIkxtsS4uFqh90NNoXuTeM-kYKb_GFVIa6n5J0QN3SSRkrXAOil-RWIGu0M7lYmLfAj0FLSA2_jUAYFR-ceiDKIXh0N8GgGfy2dHxJDgSKW4SJZdsXrrobYZpH9PgdGZZ43FJ9Y6Oc0OLRZMKg=s984" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" data-original-height="984" data-original-width="983" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEifgsZcL8B9emZfpFmYjmHRdNw9O_1gKa2GDoq5njnyoIkxtsS4uFqh90NNoXuTeM-kYKb_GFVIa6n5J0QN3SSRkrXAOil-RWIGu0M7lYmLfAj0FLSA2_jUAYFR-ceiDKIXh0N8GgGfy2dHxJDgSKW4SJZdsXrrobYZpH9PgdGZZ43FJ9Y6Oc0OLRZMKg=s320" width="320" /></a></div><div style="text-align: justify;"><i>English text below</i></div><b><div style="text-align: justify;"><b>A szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú, együttműködő, fiatal és játékos kutyák néznek legszívesebben az ember szemébe. A cikk óriási nemzetközi figyelmet váltott ki, </b><a href="https://nature.altmetric.com/details/104929886#score">több médiahivatkozást</a><b> kapott, mint az összes tudományos cikk 95%-a. Szemlézte a The Times, az NBC News és a Daily Mail is. Szerzője, Bognár Zsófia, első díjat nyert a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2021. május 6-án, majd Pro Scientia Aranyérmet és Az Év Ifjú Vislekedéskutatója címet is.</b></div></b><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A kutyák egyedülállóan jól alkalmazkodtak az emberekhez, és ebben fontos szerepe van a kommunikációnak. Érzékenyek az ember tekintetének irányára, ami segít eldönteni, hogy az üzenet nekik szól-e. A gazdával való szemkontaktus kialakítása mindkét félben megemeli az oxitocin szintjét, ami erősíti a társas kötődést. Ugyanakkor a kutyák nem egyforma mértékben hajlamosak szemkontaktus kialakítására. Az ELTE kutatói négy tényezőt vizsgáltak, amik befolyásolhatják, mennyit néznek a kutyák az emberre: a fejformát, a fajta eredeti funkcióját, a kort és a személyiséget.<span><a name='more'></a></span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">„Százharminc családi kutyát vizsgáltunk meg az ELTE Etológia tanszéken. Lemértük, milyen hosszú és széles a fejük, mert ez kapcsolatban van a látásukkal.” – mondta Bognár Zsófia, doktorandusz, a <a href="http://www.nature.com/articles/s41598-021-88702-w">Scientific Reports</a>-ban megjelent tanulmány első szerzője, aki első díjat nyert ezzel a munkájával a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2021. május 6-án. „A boxer, a bulldog, a mopsz és általában a rövid orrú kutyák a retinájuk felépítése miatt élesebben látnak a látóterük középpontjában, ezért feltételeztük, hogy könnyebben létesítenek szemkontaktust az emberrel.” Ezzel szemben a hosszú orrú kutyák, mint az agarak, széles panorámaképet látnak, mert az információt feldolgozó idegsejtek egyenletesebben oszlanak el a retinájukon. Ezért, ha maguk elé kell összpontosítaniuk, könnyebben elvonhatják a figyelmüket a perifériáról érkező vizuális ingerek.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A viselkedéstesztben a kísérletvezető először játékot kezdeményezett a kutyával, majd megmérte, milyen gyorsan és hányszor létesít vele szemkontaktust öt perc alatt. „A kísérletvezető nem szólt, és mozdulatlan volt, amíg a kutya nem nézett rá. Valahányszor a kutya ránézett, jutalomfalatot dobott neki. Eközben a gazda szótlanul ült egy széken. Mértük, hogy a falat elfogyasztása után mennyi idő telik el a következő szemkontaktusig.” – ismertette a vizsgálatot Dr. Szabó Dóra, etológus. A kutatásról <a href="https://youtu.be/zImD3ok6kpU">ismertető videóösszefoglaló</a> is készült.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Kiderült, hogy minél rövidebb egy kutya orra, annál gyorsabban alakít ki szemkontaktust a kísérletvezetővel. „Valószínű, hogy a speciális retinájuk miatt élesebben látják az emberi arcot, de az sem zárható ki, hogy a gazdáik többet „szemeznek” velük, mert arcuk jobban emlékeztet egy kisgyerekére. Emiatt lehet, hogy a nyomott orrú kutyák gyakorlottabbak a szemkontaktus kialakításában” – magyarázta Bognár Zsófia.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a fajták eredeti funkciója befolyásolja-e a szemkontaktus kialakítását. Vizuálisan együttműködő fajták például a juhászkutyák, akik a gazda kezének (botjának) iránymutatásait követik a munkájuk során. Ezzel szemben a vizuálisan nem együttműködő szánhúzókutyák a hajtó előtt futva csak hangjelzésekre hagyatkozhatnak. A kotorékebek a föld alatti élet-halál harcban szintén nem látják a gazdájukat. A különböző fajtacsoportokban azonos arányban szerepeltek hosszú- és rövidfejű kutyák.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Ahogy várható volt, a vizuálisan irányított munkára kitenyésztett ebek gyorsabban alakítottak ki szemkontaktust, mint a hanggal irányítottak vagy az önálló munkára szelektáltak. Meglepő módon azonban a keverékek hasonlóan jól teljesítettek, noha 70%-ukat menhelyről fogadták örökbe. Talán az örökbefogadásuknál, nem tudatos módon, az is szerepet játszott, hogy mennyire szívesen alakítanak ki szemkontaktust.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A kutatás az Európai Kutatási Tanács által támogatott <a href="https://kutyaetologia.elte.hu/szenior-csaladi-kutya-program/">Szenior Családi Kutya Program</a>on belül zajlott, amelynek célja az öregedés kutatása. „Feltételeztük, hogy az öregedő kutyák nehezebben irányítják a figyelmüket, és lassabban váltanak az evésből a kísérletvezető arcára. Ez így is történt. A kutatásba csak egészséges, jól látó és halló kutyákat vontunk be, ezért úgy tűnik, hogy a szemkontaktus nehézkesebb kialakítása az öregedés természetes velejárója.” – mondja Dr. Kubinyi Enikő, a program vezetője.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A kutatás szerint számos tényező hat egyszerre a kutya és az ember kommunikációjára. Új megvilágításba helyezi a rövid orrú kutyákról szerzett tudásunkat is. Konrad Lorenz, Nobel-díjas etológus szerint a tömpe orrú, nagy szemű kutyákat azért kedvelik az emberek, mert a kisbabákra emlékeztetik őket. A mostani eredmények szerint annak sem lehet elhanyagolható szerepe, hogy a rövidebb orrú kutyák jobban odafigyelnek a gazdájuk arcára és ezért könnyebb kommunikálni velük. De az egészségre kiemelt figyelmet kell fordítani ezeknél a kutyáknál, mert a túl rövid orr légzési- és szembetegségekkel járhat együtt – figyelmeztetnek a kutatók.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;"><b>Eredeti közlemény:</b> <a href="http://www.nature.com/articles/s41598-021-88702-w">Bognár, Z., Szabó, D., Deés, A., & Kubinyi, E. (2021). Shorter headed dogs, visually cooperative breeds, younger and playful dogs form eye contact faster with an unfamiliar human. Scientific Reports.</a> https://doi.org/10.1038/s41598-021-88702-w (link: https://www.nature.com/articles/s41598-021-88702-w)</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><b><div style="text-align: justify;"><b>Video</b>: <a href="https://youtu.be/zImD3ok6kpU">Hungarian researchers studied the tendency of dogs to make eye contact</a> (Hu subtitles: <a href="https://youtu.be/zImD3ok6kpU">https://youtu.be/zImD3ok6kpU</a></div></b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="hu" style="background: white; color: #222222; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 11.0pt;">***</span></b></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="hu" style="background: white; color: #222222; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 11.0pt;">Shorter headed dogs, visually cooperative breeds, younger and
playful dogs form eye contact faster</span></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="hu" style="font-size: 16pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 11.0pt;"><o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="hu"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span lang="hu">Eye
contact plays a fundamental role in human communication and relationships. When
we look into each other's eyes, we show that we are paying attention to each
other. However, we do not only look at each other but also our four-legged
companions. According to new research by Hungarian ethologists, at least four
independent traits affect dogs' ability to establish eye contact with humans. Short-headed,
cooperative, young, and playful dogs are the most likely to look into the human
eye.<o:p></o:p></span></b></p><div style="text-align: justify;">Dogs adapted uniquely well to live with humans, and communication plays a vital role in this. They are sensitive to the direction of the human's gaze, which helps them decide whether the message is directed to them. Forming eye contact with the owner raises oxytocin levels in both parties, which plays a role in developing social bonding. However, individual dogs are not equally prone to make eye contact; the anatomy of the eye, the original function of the breed, i.e., the task they were bred for, age, and personality might also affect the tendency to form eye contact.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">"One hundred and thirty family dogs were examined at the Department of Ethology, Eötvös Loránd University. We measured the length and width of their heads because this is related to their vision." – said Zsófia Bognár, PhD student, first author of the study, published in <a href="http://www.nature.com/articles/s41598-021-88702-w">Scientific Reports</a>. "The boxer, bulldog, pug, and snub-nosed dogs, in general, have a more pronounced area centralis in the retina, so they can better respond to stimuli in the central field, which may make it easier for them to form eye contact with humans." In contrast, long-nosed dogs, such as greyhounds, see a wide panoramic image because the nerve cells that process the visual information distribute more evenly in their retina. Therefore, if they have to focus on the centre of their visual field, they may be distracted by visual stimuli from the periphery more easily.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">In the behaviour test, the experimenter first initiated play with the dog. In another test, she measured how quickly and how many times the dog formed eye contact with her within five minutes. "The experimenter did not speak and remained motionless until the dog looked at her. Every time the dog looked at her, she rewarded this with a treat. Meanwhile, the owner sat on a chair, silent. We measured how much time elapsed after eating the treat until the next eye contact." – presented the test Dr. Dóra Szabó, ethologist. See the <a href="https://youtu.be/zImD3ok6kpU">video summary of the research</a> here.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">It turned out that the shorter the dog's nose, the faster it made eye contact with the experimenter. "It is likely, that they see the human face more sharply because of their special retina, but it is also possible that their owners gaze at them more often as their facial features resemble a small child, a powerful cue for humans. Because of this, dogs with shorter noses may be more experienced in making eye contact." – explained Zsófia Bognár.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">The researchers also examined whether the original role of the breeds still influenced eye contact forming. Shepherd dogs, for example, are visually cooperative who follow the direction of the owner's hand (stick) during their work with the stock. In contrast, visually non-cooperative sled dogs running in front of the musher can only rely on vocal cues, while dachshunds also cannot see their owner in the underground life-and-death struggle. Long- and short-headed dogs evenly distributed across the different breed groups.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">As expected, dogs bred for visually guided work made eye contact faster than those driven by voice or selected for independent work. Surprisingly, the mixed breeds performed similarly well, even though 70% were adopted from a shelter. Perhaps their willingness to make eye contact even helped them to get adopted in the first place.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">The research was part of the European Research Council funded <a href="https://familydogproject.elte.hu/senior-family-dog-project/">Senior Family Dog Project</a>, aimed at aging research. The oldest dog participant was 15 years old.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">"We assumed that aging dogs would find it more difficult to control their attention and would be slower to switch from eating to looking at the face of the experimenter. That's what happened. Since we pre-screened our participants for potential visual and auditory impairments, the slower establishment of eye contact seems to be a natural consequence of aging." – says Dr. Enikő Kubinyi, the leader of the project.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">This research emphasises the fact that many factors affect the way dogs and humans communicate. It also sheds new light on our knowledge of short-nosed dogs. Many researchers, including Konrad Lorenz, suggested that these dogs were selected for their baby-like facial appearance. However, it is also plausible that people preferred individuals that were more attentive to them and looked at them for a longer duration, facilitating communication.</div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="hu"><b>Original publication:</b> <a href="http://www.nature.com/articles/s41598-021-88702-w">Bognár, Z., Szabó, D.,
Deés, A., & Kubinyi, E. (2021). Shorter headed dogs, visually cooperative
breeds, younger and playful dogs form eye contact faster with an unfamiliar
human. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Scientific Reports</i>.</a>
https://doi.org/10.1038/s41598-021-88702-w (link: http://www.nature.com/articles/s41598-021-88702-w)<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="hu"><b>Video: </b><a href="https://youtu.be/zImD3ok6kpU">Hungarian
researchers studied the tendency of dogs to make eye contact</a>, </span>https://youtu.be/zImD3ok6kpU</p></div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-826059145918812702021-01-17T20:52:00.003+01:002021-11-06T17:50:54.416+01:00A felesleges fehérje tette lehetővé a farkas háziasítását<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhL5iqcMwdw5ErUaetCy48N0AFlpybLwiw6HU-GXzplO82pWq4jDexKrAJBM0sH8lNYHb9irAVwUE-gk8fSeU_ORMxZHwi0Ssbt4e_1rgHbv5qh903hhuJluarvRO2AzNfEuXXtUTykAKkj/s800/CCO.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="450" data-original-width="800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhL5iqcMwdw5ErUaetCy48N0AFlpybLwiw6HU-GXzplO82pWq4jDexKrAJBM0sH8lNYHb9irAVwUE-gk8fSeU_ORMxZHwi0Ssbt4e_1rgHbv5qh903hhuJluarvRO2AzNfEuXXtUTykAKkj/s320/CCO.jpg" width="320" /></a></div>Máig rejtély, miért pont egy olyan fajjal kezdték az emberek a háziasítást, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik. A háziasítás lezajlása után a kutya közvetlen őseit, mint versenytársat, ki is irtották az emberek. A mai farkasok is kénytelenek voltak a hegyekbe és más zord élőhelyekre visszahúzódni. <div>Az ősi farkas és az ember ugyanazokra a fajokra vadászott, miért lettek mégis partnerei egymásnak? Több elmélet is választ keres erre az ellentmondásra. A legnépszerűbb szerint az ősi farkasok saját magukat háziasították azzal, hogy az emberek által meghagyott állati maradványokon és emberi ürüléken lakmároztak, így természetes módon kiválogatódtak közülük azok az egyedek, amelyek a legjobban tolerálták az emberek közelségét. Egy másik teória szerint az emberek azért szelídítettek farkasokat, hogy segítsenek nekik a vadászatban. <span><a name='more'></a></span><p></p><p></p><p>Egy finn vezetésű <a href="https://www.nature.com/articles/s41598-020-78214-4" target="_blank">kutatócsoport</a> szerint mindkét elmélet problematikus. A "vadászpartner"-elméletet cáfolja, hogy még szelíd farkasok sem vadásznak kooperatívan az emberrel. A kutyák pedig csak azokon a területeken növelik a vadászatok sikerességét, ahol<a href="https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0278416517300466" target="_blank"> új ragadozóként</a> jelenhetnek meg. A "szemétevés"-elméletet pedig azért vetik el a kutatók, mert szerintük a folyamatosan vándorló vadászó-gyűjtögető hordák körül nem halmozódott fel annyi hulladék, ami miatt megérte volna a farkasoknak követni az embereket. Nem is azt ették, amit az emberek, hanem fehérjében sokkal dúsabb táplálékot.</p><p>Miért társult akkor az ősi farkas az emberhez? Az biztos, hogy a kutya háziasítása a legutóbbi jégkorszakban történt Eurázsiában, körülbelül 30.000 évvel ezelőtt. Az év nagy részében jéggel, hótakaróval borított területen az emberek főleg vadászatból tartották fenn magukat. Az ember azonban nem ragadozó, hanem mindenevő, ősei növényeket és rovarokat fogyasztottak. Táplálékrendszere, mája máig nem alkalmazkodott megfelelően a húsevéshez, energiabevitelének mindössze 20%-át képes fehérjéből fedezni, a többit szénhidrátból és zsírból kell pótolnia. A túlzott fehérjefogyasztás a vér magas inzulin és ammóniaszintjéhez vezet (akár toxikus szintig) és hasmenést okoz. A farkas ezzel szemben tipikus ragadozó, hónapokig kiválóan megél húson. Az új elmélet szerint a fagyos, hosszú teleken lesoványodott, zsírtalan állatokat zsákmányoló ősi embereknek rengeteg húsfeleslege volt, amit szívesen megosztottak a táboraikba szórakozásból, kedvencként befogadott farkasokkal. </p><p>A mai kutyák alkalmazkodtak a szénhidrátfogyasztáshoz az <a href="https://www.nature.com/articles/nature11837" target="_blank">amilázt kódoló gén</a> megsokszorozódása révén. A farkasok és néhány ősi, genetikailag a farkashoz közel álló kutyafajta azonban nem, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy az ősi kutyák nem hulladékot, hanem színhúst ettek, amit az ősi emberek szándékosan osztottak meg velük. A kedvtelésből befogadott farkasok hosszútávon hasznosnak bizonyultak, szerepet játszhattak a tábor őrzésében, takarításban, tisztálkodásban, melegítésben és később, kommunikációs képességeik fejlődésével már a vadászatban is és őseik kiszorításában is.</p><p>Megjelent a Qubit-en 2021. 01. 12-én,</p><p><b>Forrás:</b></p><p><span style="font-size: x-small;">Axelsson, E., Ratnakumar, A., Arendt, M. L., Maqbool, K., Webster, M. T., Perloski, M., ... & Lindblad-Toh, K. (2013). The genomic signature of dog domestication reveals adaptation to a starch-rich diet. Nature, 495(7441), 360-364.<br /><br />Lahtinen, M., Clinnick, D., Mannermaa, K. et al. (2021) Excess protein enabled dog domestication during severe Ice Age winters. Sci Rep 11, 7. https://doi.org/10.1038/s41598-020-78214-4<br /><br />Lupo, K.D., 2017. When and where do dogs improve hunting productivity? The empirical record and some implications for early Upper Paleolithic prey acquisition. Journal of Anthropological Archaeology, 47, pp.139-1</span><span face="Arial, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-size: small;">51.</span></p></div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-78787168718857773672020-12-17T19:01:00.001+01:002021-12-30T19:16:16.943+01:00Averaging sleep spindle occurrence in dogs predicts learning performance better than single measures<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhoiuNoH4xehFNYhodl2eIa5ab_ywuwpTRtALV1qBes9IUmSfCfcYBWwmtFqSFrTpfIfrdAGR_5V8VCkYP9ZsZEZYJYeyynhRTgBB8uJu9FmmvjOGdRo2ET6gcFlDqQEukPbzhbqJzwXK1yClT8Cv_bpfeXoTlzDUyR9bKTsej8B_EoANwR30Cp296vrw=s2560" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2560" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhoiuNoH4xehFNYhodl2eIa5ab_ywuwpTRtALV1qBes9IUmSfCfcYBWwmtFqSFrTpfIfrdAGR_5V8VCkYP9ZsZEZYJYeyynhRTgBB8uJu9FmmvjOGdRo2ET6gcFlDqQEukPbzhbqJzwXK1yClT8Cv_bpfeXoTlzDUyR9bKTsej8B_EoANwR30Cp296vrw=s320" width="320" /></a></div>Correlations carry exciting implications for researchers, but in addition to only indirectly hinting at causality, they can be entirely misleading, as well. Consider, for example, the association between the decline in active pirates worldwide and the rise in global temperatures, or the link between ice-cream sales and murders during summer.<div> <br />It becomes clear, looking at these examples, that some correlations are indeed only false positives, or in the language of statistics „Type I errors”. They are likely artifacts of sampling error, i.e. the fact that we deal with limited samples of the phenomena we try to study. What we see in these samples can sometimes deviate very much from what is really going on in the bigger picture.</div><div> <span><a name='more'></a></span> <br />In 2017, researchers from the Eötvös Loránd University in Budapest observed a positive correlation between the recall performance of domestic dogs on a novel command learning task and the number of sleep spindles – brief bursts of brain activity recorded with EEG from the animals during sleep. „This was an exciting cross-species replication of earlier observations in humans, rats, and mice, but we needed more certainty.” Says Vivien Reicher, co-leading author of the study. „The problem is that non-invasive research, the standard in work with companion dogs, cannot demonstrate the suspected causal relationships directly, while this effect is also questioned by some researchers in the field.”. <br /><br />Indeed the largest to date study in humans, with over 900 subjects, could not confirm that sleep spindles correlate with learning. To complicate things, however, studies in slice preparations and also in living mice had uncovered potential mechanisms and demonstrated causal dependence where work in humans and dogs could only scratch the surface. „Nonetheless, we saw ourselves in the position to make an important contribution to the controversy through our work in the dog, since we had completed two more learning experiments following a very similar set-up as our first publication on dog sleep spindles in 2017.”, says Anna Kis, senior co-author which developed the learning paradigm back in 2016. The researchers then set out to analyze all related data sets with the same detection algorithm, developed back in 2017. „This was a crucial aspect of our contribution,” says corresponding author Ivaylo Iotchev, „different automatic detectors for sleep spindles were shown to diverge in their conclusions about the number of sleep spindles in a sample of EEG. Thus for our replication analysis, it was very crucial to use the same detection method.” <br /><br />The result was not a straightforward yes or no, instead, the prevalence of significant positive correlations between sleep spindle occurrence and learning was higher when individual measurements of each were averaged and only then compared. „Sleep spindles were measured on three occasions in each data set”, says Ivaylo Iotchev, „we also had tested learning performance twice in the two newer studies. We were interested in these averages because random measurement error can be expected to decline with averaging. Measurement error means, that the individual circumstances of each measurement can obscure the underlying relationship we try to study. Therefore the ability to look at averaged values for spindle occurrence and learning allowed us to reach one conclusion with fairly high certainty – the often reported positive correlations are not artifacts of measurement error, as they become more prevalent when an error is reduced.” <br /><br />When judging the trustworthiness of correlations, researchers have to be alert not only towards Type I errors (i.e. false positives), but also Type II errors (or misses). Work in larger samples is currently still rare in research on sleep-dependent learning, but it will be necessary for establishing if the positive correlations observed between sleep spindles and learning are Type I errors or if failures of replication are merely Type II errors. This new finding in the dog adds to arguments for the latter.</div><br /><b>Original publication:</b> Iotchev, I.B., Reicher, V., Kovács, E. et al. Averaging sleep spindle occurrence in dogs predicts learning performance better than single measures. Sci Rep 10, 22461 (2020). https://doi.org/10.1038/s41598-020-80417-8Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-90638354607104581032020-11-23T19:19:00.004+01:002021-12-30T20:00:34.025+01:00A magyar etológusok két évtizede vezetik a világranglistát<p><b></b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgLb4RmUqXDB7I9z0g8NOWyiwvtolfbAQH84KeVJvczLrB045HCiiuVDl8cwTAdrKUIJpMf2MvTlQlwaeV0PR-yE-AOu3iA8zbsi-tx1AiakqQLGbsYyA3kk-oNbBFb2opTH-Y3uiYC3DE4orPxV7KCA6M7__T2IZweimpa8Ws_z-zckkyeHjhPHhAMZQ=s526" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="394" data-original-width="526" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgLb4RmUqXDB7I9z0g8NOWyiwvtolfbAQH84KeVJvczLrB045HCiiuVDl8cwTAdrKUIJpMf2MvTlQlwaeV0PR-yE-AOu3iA8zbsi-tx1AiakqQLGbsYyA3kk-oNbBFb2opTH-Y3uiYC3DE4orPxV7KCA6M7__T2IZweimpa8Ws_z-zckkyeHjhPHhAMZQ=s320" width="320" /></a></b></div><b>Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították meg olasz kutatók az <a href="https://link.springer.com/article/10.1007/s10071-020-01448-2">Animal Cognition</a> folyóiratban. </b><br /><br />Csányi Vilmos 1994-ben nyerte az első OTKA pályázatot kutyák kutatására, és 1997-ben jelent meg a Családi Kutya Program kutatócsoport első tudományos közleménye. Akkoriban még sok volt a szkeptikus hang, de mára bebizonyosodott, hogy a professzor nagyon ráérzett a trendre, sőt, az általa alapított csoport valójában nem csak elindította a folyamatot, hanem azóta is főszerepet játszik a nemzetközi kutyás kutatásokban. <br /><br />Olasz kutatók harminc évnyi etológiai szakirodalmat átfésülve megvizsgálták, van-e alapja annak a benyomásnak, hogy az utóbbi időben egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó szakcikk. Kiderült, hogy ez nem tévedés: míg 2005-ben körülbelül 20 kutyás publikáció jelent meg, ez a szám 2018-ra 170-ig futott fel (ebből 12% magyar szerzőségű). Összehasonlításképpen, az összes etológia cikk száma 3000 körül volt 2005-ben és 4000 körül 2018-ban, tehát világszinten a <i>Canis familiaris</i> viselkedésével foglalkozó publikációk száma arányaiban 0,6 százalékról 4-re nőtt. <br /><br />Miért olyan vonzó a kutyák kutatása? Nem egyértelmű a válasz. A máig legidézettebb közlemények a kutya háziasításának viselkedési hatásával foglalkoztak, kézből nevelt farkasokkal hasonlították össze a kutyákat. Később mégsem ezek a cikkek szaporodtak meg leginkább (hiszen nem olyan egyszerű farkasokat kutatni), hanem a temperamentum, személyiség témájúak. Míg 2005 előtt a kutyát igyekeztek humán betegségek (pl. Alzheimer kór) modelljeként vizsgálni, mára egyre gyakoribbak a kutyát önmagáért (a népszerűsége miatt) vizsgáló kutatások, és fontosabbá vált a fajták és nemek jellemzőinek leírása, elsősorban az agresszivitás kapcsán. <br /><br />A szerzők megjegyzik, hogy a kutatást nem csupán a kutatók érdeklődése, hanem a pályázati források, intézményi szándékok is irányítják. A magyar kutatók törekvéseit kezdettől fogva támogatta az OTKA és az <a href="http://etologia.elte.hu/hu/mta-elte-osszehasonlito-etologiai-kutatocsoport-2017-2022/">MTA</a>, később <a href="http://lirec.eu/project">Uniós</a> forrásokat is sikerült elnyerni az új kutatási irányok támogatására, mint a kutyaelme működése alapján kidolgozott etorobotika, a neurokognitív folyamatok (fMRI, EEG) és az öregedés vizsgálata. Topál József az MTA TTK (ma ELKH TTK) falain belül is meghonosította a kutyakutatást. Jelentősen megnőtt az országokon átívelő együttműködések száma is, ami a növekvő professzionalizmus jele, és több citációval is jár (a publikációk jelentőségét főként a rájuk való hivatkozások, citációk számával mérik a tudósok). A kutyaviselkedést kutató etológusok, állatorvosok, pszichológusok fontos folyóirata az Applied Animal Behavior Science, melynek 2021-től magyar etológus, Pongrácz Péter lesz a főszerkesztője. <br /><br />Magyarország büszke lehet a kutatóira. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia tanszéke 2005 óta őrzi a vezető szerepét, amely az olasz szerzők szerint "mindig is a fő közreműködő volt a kutya kognitív és viselkedéstudomány fejlődésében". Míg a "hőskorban" az ELTE-t a University of Toronto követte, 2018-ra a University of Vienna foglalta el a második helyet, jelentős részben a Budapesten 2005-ben PhD-fokozatot szerzett Virányi Zsófia Bécsbe költözésének köszönhetően. <br /><br />Ritka, hogy egy magyar kutatócsoport évtizedeken át őrzi vezető szerepét nemzetközi porondon. A tudományos világ nem is maradt adós az elismeréssel: 2020-ban a csoport vezetőjét, Miklósi Ádámot az <a href="https://www.ae-info.org/ae/Member/Miklosi_Adam">Academy of Europe</a> tagjai közé választották, helyet kapott a <a href="https://ttk.elte.hu/content/karunk-munkatarsai-a-vilag-legkivalobb-kutatoi-kozott.t.3942">legsikeresebb kutatók</a> listáján, Kubinyi Enikő után pedig Andics Attila Lendület-csoportvezető is elnyerte öt évre<a href="https://mta.hu/mta_erc/lenduletes-kutato-nyert-ismet-erc-grantet-110806"> az Európai Kutatási Tanács</a> (ERC) rangos pályázati támogatását. <br /><br />Mi lehet a magyar etológusok titka? A jelentős tudományos áttörésekhez szükséges egy stabil, nagy hagyományokkal bíró kutatócsoport szellemi tudásbázisa. De ahhoz, hogy egy kutatói közösség évtizedeken keresztül stabilan az élvonalban maradhasson, nem csak a szakmai, hanem az emberi kvalitások is fontosak, valamint a kutatott témák stabilitásának és folytonos megújulásának optimális aránya. Az ELTE Etológia tanszékén úgy tűnik, e feltételek szerencsés együttállása figyelhető meg. A vizsgált jelenségek egy része - például a kutya-ember interakciók, kommunikáció, kötődés - megbízhatóan átível akár évtizedeket is, de rendszeresen felbukkannak úttörő témák vagy vizsgálati módszerek is, mint amilyen a kutya-agyműködés vizsgálata, robot-etológia, önreprezentáció, automatizált viselkedésfelismerés és szótanuló kutya-géniuszok kutatása. <br /><br /><b>Eredeti közlemény:</b> Aria, M., Alterisio, A., Scandurra, A. et al. The scholar’s best friend: research trends in dog cognitive and behavioral studies. Anim Cogn (2020). <a href="https://doi.org/10.1007/s10071-020-01448-2">https://doi.org/10.1007/s10071-020-01448-2</a><p></p><span><a name='more'></a></span>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-1824587018636473892020-11-13T09:01:00.003+01:002021-11-06T17:51:07.586+01:00Új kutatás a kutyák elmeolvasó képességéről<i>English below</i><div><b><span style="font-size: medium;"><br /></span></b></div><div><b><span style="font-size: medium;">A kutyák észreveszik, melyik tárgyra vágyik gazdájuk, mégis a saját kedvencüket viszik oda hozzá<br /></span></b><span id="docs-internal-guid-91f6f849-7fff-6ccd-3b94-569724e00e15"><p dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"><span style="font-family: Arial; font-size: 11pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; font-weight: 700; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></p><b><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnN0usFx3m-leJTe79BmPnbS8_f7p6TQgdQ1sDttupdeqND1RdL5f2FUyAKPnsF8XqUNAe5zhzKmG1Noz6IOy2ReRACakvT9y6dLZgMqpFrSbdt8NjLcmynQKZxK2M8JsItPoQZxbdu76g/s1991/_MG_8019_bs.jpg" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1991" data-original-width="1428" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnN0usFx3m-leJTe79BmPnbS8_f7p6TQgdQ1sDttupdeqND1RdL5f2FUyAKPnsF8XqUNAe5zhzKmG1Noz6IOy2ReRACakvT9y6dLZgMqpFrSbdt8NjLcmynQKZxK2M8JsItPoQZxbdu76g/s320/_MG_8019_bs.jpg" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fotó: Járdány Bence<br /></td></tr></tbody></table><br />A gyerekek nem szeretik a brokkolit. Ha találkoznak egy felnőttel, aki a brokkolit szereti, de a kekszet nem, akkor a másfél éves gyerek brokkolival kínálja, a kisebb viszont keksszel, amit ő szeret. Felismerni, mi a másik szándéka, pláne, ha eltér a miénktől, bonyolult feladat. Vajon képesek rá a kutyák? Az ELTE etológusai szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a kutyák elérnék a másfél éves gyerekek “szándéktulajdonítási képességének” szintjét. Noha észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, csak a saját kedvencüket viszik oda hozzá.</b></span><div><span><b><br /></b>Az állati elme működésével foglalkozó kutatások nagyon fontosak ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakult ki az evolúció során az emberi gondolkodás, mik az előzményei az állatvilágban. Még az állattartás jogi szabályozásának kialakításakor is figyelembe veszik az adott faj kognitív fejlettségét.<span><a name='more'></a></span><br />A kutyák és a gyerekek összehasonlítása hosszú hagyományokra tekint vissza. Abban egészen biztosan hasonlók, hogy nem tudnak beszélni, ezért a kutatók viselkedéstesztekkel próbálják kikövetkeztetni, mire gondolhatnak.<br />- Rengeteg anekdota szól a kutyák elmeolvasó képességéről, de a kutatások nehezen haladnak előre - mondja Miklósi Ádám, az ELTE Biológiai Intézet vezetője – eddig egyetlen tanulmány sem volt elég meggyőző. Így az évek során a nagy kérdést kisebb, kézzelfogható célokra bontottuk.<br />E célok egyike annak megvizsgálása, hogy mennyit érzékel egy kutya a gazdája szándékaiból és külön tudja-e választani a saját és a gazdája vágyakozását például egy tárgy iránt. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék tudományos főmunkatársa és a doktori dolgozatát a témából író Szánthó Flóra leporolt egy régi, a gyerekpszichológiában jól ismert kísérletet (videó <a href="https://www.youtube.com/watch?v=voq590su3m8">itt</a>), és elhatározták, hogy megismétlik kutyákon. A pszichológusok 14 és 18 hónapos korú gyerekek elé két tálat tettek, az egyikben keksz, a másikban brokkoli volt. A kisgyerekek nem szeretik a brokkolit, de a kekszet igen. A kísérletvezető viszont hangosan örvendezett, milyen finom a brokkoli, és jóízűen eszegette. A keksztől pedig undorodott. Miután eljátszotta, melyik ételt szereti, a kisgyerek elé tolta a tálakat és megkérdezte, kaphat-e valamit enni. A 14 hónaposok a kekszet nyújtották felé, mert nekik az ízlett. A 18 hónaposok viszont megértették, hogy a hölgy nem a kekszet, hanem a brokkolit szereti, ezért azzal kínálták. Szaknyelven szólva, megértik a vágy szubjektivitását, tehát azt, hogy ugyanazt a tárgyat egyesek kedvelik, mások utálják és képesek az érzelemkifejezésekből következtetni mások preferenciáira.<br />- Ha a kisgyerekek átlátják, hogy az általuk nem kedvelt tárgyat kell felkínálniuk, vajon képesek erre a kutyák is? – tette fel a kérdést Kubinyi, a <a href="https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyg.2020.588916/full">Frontiers in Psychology</a> folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. - Nem tartottuk kizártnak, hogy a kutyák elmeolvasó, “szándéktulajdonító” képessége egy szinten van a 18 hónapos gyerekekével. Lényegében ugyanazt a tesztet végeztük el, mint a pszichológusok a kisgyerekekkel, csak az élelmet tárgyakra cseréltük, mert az nem volt életszerű, hogy a kutyák ételt adnak át másnak.<br />A kísérletben egy játékot és egy karkötőt használtak a keksz és a brokkoli helyettesítésére. A kutyák a várakozásoknak megfelelően a játék iránt érdeklődtek jobban. Ezután a gazda a karkötőt a kezében tartva hangokkal, mosollyal, a rajongás minden lehetséges jelével eljátszotta a kutyának, hogy a karkötő nagyon-nagyon tetszik neki. A játékkal szemben pedig undort mutatott.<br />- Ha ugyanezt eljátsszuk egy másfél éves gyereknek és utána megkérjük, hogy adja oda nekünk az egyik tárgyat, akkor valószínűleg a karkötőt hozza oda hozzánk, akkor is, ha ő a játékkal szeretne játszani. A kutyák azonban nem így tettek. Mindegyik a játékot vitte oda a gazdájának – mondja Szánthó.<br />Mivel a közvetlen kontaktus lehetősége a játékkal túlságosan felvillanyozta a kutyákat, a kutatók elhatározták, hogy elérhetetlen helyre teszik a tárgyakat. Újabb 51 kutyát teszteltek két csoportba sorolva. Az egyik csoport gazdái a karkötő iránt “rajongtak”, a másik csoporté viszont a játékért, ugyanúgy, mint a kutyák. Az érzelmek eljátszása után a tárgyak a vizsgálati szoba ablakpárkányára kerültek, így a kutya látta a tárgyakat, de nem érte el őket. Ez az elrendezés végre működött, mert a csoportok különböztek abban, hogy mennyit nézték a tárgyakat. Ha a gazda a játékot “kedvelte”, a kutyák is főként a játékot nézegették, ám a másik csoportban ugyanannyit nézték a korábban érdektelen karkötőt is. Vagyis, ha fizikailag nem fértek hozzá a kutyák az általuk vágyott játékhoz, akkor kiderült, hogy valójában hatott rájuk a gazda érzelemkifejezése.<br />- Úgy tűnik, hogy a kutyák észreveszik, melyik tárgyat kedveli a gazdájuk, mégsem azt viszik neki oda - emeli ki Kubinyi. - Talán nem tudják hatékonyan gátolni a késztetéseiket, esetleg nem tárgyválasztási feladatnak, hanem játéknak fogják fel a helyzetet vagy pedig, hasonlóan a másfél évesnél kisebb gyerekekhez, nem teljesen értik, hogy a társuk vágyhat másra is, mint ők.</span></div><div><span><br /></span></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9r5qlsVZ7AOf9yX9rdrJz2ZPfgMtXHkalpZ7BH3LVi1kJu-qT3buWix4N3kbkSsmo64-83ytZt7kp5yRL_IwO1EIl3_FCcFtowJrtLFqakETp2T_dORGGgGVQKlWo7smLMDcmMrejJXMh/s1354/fpsyg-11-588916-g001.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1354" data-original-width="975" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9r5qlsVZ7AOf9yX9rdrJz2ZPfgMtXHkalpZ7BH3LVi1kJu-qT3buWix4N3kbkSsmo64-83ytZt7kp5yRL_IwO1EIl3_FCcFtowJrtLFqakETp2T_dORGGgGVQKlWo7smLMDcmMrejJXMh/w288-h400/fpsyg-11-588916-g001.jpg" width="288" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kísérleti helyzet illusztrációja a cikkből. A) A tárgyak kiválasztása, B) a gazda eljátssza az érzelmeket, C) a tárgyakat az ablakpárkányra helyezi a kísérletvezető, D) a kutya a tárgyakat nézegeti, E) a tárgyak: balra a karkötő, jobbra a játék. Fotó: Kubinyi Enikő.<br /><br /></td></tr></tbody></table><b><br /></b></div><div><b>Tudományos cikk:</b> Kubinyi E, Szánthó F, Gilmert E, Iotchev IB and Miklósi Á (2020) Human Expressions of Object Preference Affect Dogs’ Perceptual Focus, but Not Their Action Choices. Front. Psychol. 11:588916. doi: 10.3389/fpsyg.2020.588916 <span style="color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-decoration-line: underline; text-decoration-skip-ink: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><a href="https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyg.2020.588916/full" style="text-decoration-line: none;">https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyg.2020.588916/full</a></span></div></div><div><br /></div><div>Alternatív címek: <b><span style="font-size: medium;">Kérdéses, hogy a kutyák külön tudják-e választani a saját és a gazdájuk szándékait</span></b></div><div><b><span style="font-size: medium;">A vágy szubjektivitása: felismerik-e a kutyák, hogy ugyanazt a tárgyat egyesek kedvelik, mások utálják?</span></b></div><div><b><span style="font-size: medium;"><br /></span></b></div><h2 style="text-align: left;">Dogs are sensitive to their owners’ choice despite their own preference</h2><div><span id="docs-internal-guid-b1e40f54-7fff-00d5-03cf-9de168f46547"><h4 style="text-align: left;"><span style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-decoration-skip-ink: none; vertical-align: baseline;">Inspired by work on infants, researchers at the ELTE Eötvös Loránd University investigated whether dogs’ behaviors are guided by human displays of preference or by the animals’ own choices. They found that dogs’ looking times, but not fetching behavior, were influenced by the owner’s expression of preference. Although the studies did not demonstrate that dogs override their own preferences for an object, the results suggested that the owners’ expressed preference was perceived by the dogs and guided their perceptual focus.</span></h4><span style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-decoration-skip-ink: none; vertical-align: baseline;">Studies on animal cognition deepen our understanding of the human mind’s evolution and help inform policymakers in the production of legislation around animal keeping. Whether dogs have any idea that their humans have thoughts and emotions of their own, is one of the hot topics in dog research. The answer could have interesting implications, but it has been challenging to find a decisive way to test it so far.<br />„There is no shortage of attempts to unveil the putative mind-reading abilities of dogs” says Dr. Ádám Miklósi, head of the Department of Ethology at ELTE, Budapest, „but no single study has been convincing enough on its own, so over the years we have broken down the big question into smaller, more tangible goals.”<br />One of these goals has been to investigate how dogs respond to expressions signaling the preferences of humans. A new study published in<a href="https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyg.2020.588916/full"> Frontiers in Psychology</a> follows up on previous efforts in this direction. „We knew that dogs respond to humans signalling their preference, but in previous studies, the dogs’ own priorities were not accounted for. In particular, we did not know how conflicting preferences between the dogs and the owner influence the behavior of dogs,” says Eniko Kubinyi, leading author of the study, senior researcher at ELTE. „18-month-old children recognize that their own preference might differ from that of others and they understand how desire can be inferred from emotional expressions, but 14-month-olds do not. We wanted to test where dogs are on this scale.”<br />The researchers first tested a subset of dogs on their spontaneous preference for either a dog toy or a bracelet. The toy was without exception the more desirable object. Next, owners displayed happy expressions towards the bracelet and made disgusted faces towards the toy. Then the owner asked the dog to fetch, without providing additional guiding cues. All dogs fetched the toy, indicating that their own choice was not overcome by the emotional expressions of the owner. “Thus dogs either are not able to distinguish between their own and the owners’ preference or they failed to inhibit the “wrong” response” explains Flóra Szánthó, co-author.<br />The researchers decided to dig deeper. „Fetching was clearly not a good choice to measure dogs’ sensitivity to others’ preferences for several reasons” notes Kubinyi, „since their own favorite object was in reach, the dogs had little incentive to factor in the owner’s choice in their responses. We assumed that if the same objects were out of reach, they would stimulate what appears to be “showing” behavior in the dogs and they would direct more attention towards their owners’ pick, thereby also weakening the affordance provided by their preferred object.” To test this hypothesis, the researchers decided to put the objects up on the laboratory’s windowsill where the dogs could not reach them. <br />Fifty-one dogs were assigned to one of two experimental groups: a matching/congruent condition where owners displayed happy expressions towards the toy and made disgusted faces towards the bracelet, and a non-matching/incongruent condition, where owners showed happiness toward the bracelet and disgust toward the toy. After the emotion display, the toy and the bracelet were placed out of reach and the researchers now measured how much time the dogs looked at each object. “In this case”, says Ivaylo Iotchev, postdoc at ELTE, and co-author, “the dogs looked at the favored toy when their owner had previously responded to it with a happy face. In the other group, they looked the same amount of time at the bracelet and the toy.” <br />The demonstration of the owners’ preference affected the dogs’ behavior. „It is not certain that this influence is the result of inferred and shared representations” warns Kubinyi. “We have not found conclusive evidence that dogs, similarly to one and a half-year-old toddlers, understand the subjectivity of the desire, i.e., that different people can have different attitudes toward the same object. If they indeed infer the owner’s preference, they might not understand fetching as an act of offering an object to a human, or response inhibition, an important aspect of cognitive control, was not sufficiently strong to overwrite the animals’ own preference.” What is certain, is that this study is the first to show that dogs are sensitive to their owners’ choice even though they prefer to fetch their favorite toy when it is in reach.”</span><p></p><p style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: left;"><span style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-decoration-skip-ink: none; vertical-align: baseline;"><br /><b>Original paper:</b> Kubinyi E, Szánthó F, Gilmert E, Iotchev IB and Miklósi Á (2020) Human Expressions of Object Preference Affect Dogs’ Perceptual Focus, but Not Their Action Choices. Front. Psychol. 11:588916. doi: 10.3389/fpsyg.2020.588916 <a href="https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyg.2020.588916/full" style="color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; text-decoration-line: none; white-space: pre-wrap;">https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyg.2020.588916/full</a></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQesRlKfR4Ys9VaAYRq2-XrNUCUqnXSIdIWh767Jqhkxi-D1cqF5SUKLVXlycmLJKQSKJMwbJLiIAr8y4pWjL6Q-JxFgHCY56YVaww_L0Iq8yuYyOIg1yfhuExl8QFJAPyyupQ6pkqqGiG/s2048/_MG_7773.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1371" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQesRlKfR4Ys9VaAYRq2-XrNUCUqnXSIdIWh767Jqhkxi-D1cqF5SUKLVXlycmLJKQSKJMwbJLiIAr8y4pWjL6Q-JxFgHCY56YVaww_L0Iq8yuYyOIg1yfhuExl8QFJAPyyupQ6pkqqGiG/s320/_MG_7773.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Photo: Bence Járdány<br /></td></tr></tbody></table><br /><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhp2c1BIgzGhYlLxvHonLwT-txT3EUchM-b4LHI4p7loazcD5eecv-8qcGD0m_6lBGbdAf230d539xL7CTzNcYBWTzn8R3UW-oUEraacrXtXLGrdhyeyyydz-fXIA8C1sTU45nxB5F0szsZ/s1354/fpsyg-11-588916-g001.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1354" data-original-width="975" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhp2c1BIgzGhYlLxvHonLwT-txT3EUchM-b4LHI4p7loazcD5eecv-8qcGD0m_6lBGbdAf230d539xL7CTzNcYBWTzn8R3UW-oUEraacrXtXLGrdhyeyyydz-fXIA8C1sTU45nxB5F0szsZ/w288-h400/fpsyg-11-588916-g001.jpg" width="288" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>Experimental set-up.</b> (A) Object preference test, (B) demonstration by the owner, (C) object hiding in Study 2, (D) looking at the objects in Study 2, (E) test objects for all dogs: bracelet (left), toy (right), both 9 cm in diameter. The persons identifiable in the images provided written consent for the publication. Photo: E. Kubinyi<br /><br /><div style="text-align: left;"><b>Press:</b></div><div style="text-align: left;">h<a href="ttps://qubit.hu/2020/11/09/a-kutyak-elmeolvasasban-a-14-honapos-embergyerekek-szintjen-vannak">ttps://qubit.hu/2020/11/09/a-kutyak-elmeolvasasban-a-14-honapos-embergyerekek-szintjen-vannak</a></div><div style="text-align: left;">h<a href="ttps://magyarnemzet.hu/mozaik/on-szerint-a-kutyak-ki-tudjak-talalni-gazdajuk-szandekait-8927318/">ttps://magyarnemzet.hu/mozaik/on-szerint-a-kutyak-ki-tudjak-talalni-gazdajuk-szandekait-8927318/</a></div><div style="text-align: left;"><a href="https://nepszava.hu/3098576_kutyak-gondolatolvasasi-kepesseget-vizsgaltak-magyar-kutatok">https://nepszava.hu/3098576_kutyak-gondolatolvasasi-kepesseget-vizsgaltak-magyar-kutatok</a></div><div style="text-align: left;">h<a href="ttps://promotions.hu/orszagos/tech-tudomany/2020/11/09/kutya-ember-allat-kapcsolat-baratsag-vizsgalat-elte/">ttps://promotions.hu/orszagos/tech-tudomany/2020/11/09/kutya-ember-allat-kapcsolat-baratsag-vizsgalat-elte/</a></div><div style="text-align: left;"><a href="https://www.origo.hu/tudomany/20201109-az-elte-etologusai-azt-vizsgaltak-felismerike-a-kutyak-a-gazdajuk-szandekait.html">https://www.origo.hu/tudomany/20201109-az-elte-etologusai-azt-vizsgaltak-felismerike-a-kutyak-a-gazdajuk-szandekait.html</a></div><div style="text-align: left;"><a href="https://www.heol.hu/egyperces/felismerik-e-a-kutyak-a-gazdajuk-szandekait-3162145/">https://www.heol.hu/egyperces/felismerik-e-a-kutyak-a-gazdajuk-szandekait-3162145/</a></div><div style="text-align: left;"><a href="https://femina.hu/terasz/kutya-erti-a-gazdat/">https://femina.hu/terasz/kutya-erti-a-gazdat/</a></div><div style="text-align: left;"><a href="https://www.veol.hu/egyperces/felismerik-e-a-kutyak-a-gazdajuk-szandekait-4171600/">https://www.veol.hu/egyperces/felismerik-e-a-kutyak-a-gazdajuk-szandekait-4171600/</a></div><div style="text-align: left;"><a href="https://www.zaol.hu/egyperces/felismerik-e-a-kutyak-a-gazdajuk-szandekait-4664869/">https://www.zaol.hu/egyperces/felismerik-e-a-kutyak-a-gazdajuk-szandekait-4664869/</a></div><div style="text-align: left;"><a href="https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/az-elte-kutatoi-azt-vizsgaltak-felismerik-e-a-kutyak-a-sajat-es-gazdajuk-szandekait">https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/az-elte-kutatoi-azt-vizsgaltak-felismerik-e-a-kutyak-a-sajat-es-gazdajuk-szandekait</a></div><div style="text-align: left;">Klub rádió</div><div style="text-align: left;">Katolikus rádió</div><div style="text-align: left;">Noé barátai</div><div style="text-align: left;"><a href="https://www.eurekalert.org/pub_releases/2020-11/elu-das111220.php">https://www.eurekalert.org/pub_releases/2020-11/elu-das111220.php</a></div><div style="text-align: left;">h<a href="ttps://www.earth.com/news/dogs-take-their-owners-preferences-into-consideration/">ttps://www.earth.com/news/dogs-take-their-owners-preferences-into-consideration/</a></div><div style="text-align: left;">h<a href="ttps://ca.sports.yahoo.com/news/study-reveals-dogs-sensitive-humans-030507103.html">ttps://ca.sports.yahoo.com/news/study-reveals-dogs-sensitive-humans-030507103.html</a></div><div style="text-align: left;">h<a href="ttps://arabicapost.net/dogs-are-sensitive-to-the-choice-of-their-owners-despite-their-preference-2/">ttps://arabicapost.net/dogs-are-sensitive-to-the-choice-of-their-owners-despite-their-preference-2/</a></div><div style="text-align: left;">h<a href="ttps://nuevoperiodico.com/los-perros-son-sensibles-a-la-eleccion-de-sus-duenos-a-pesar-de-sus-propias-preferencias/">ttps://nuevoperiodico.com/los-perros-son-sensibles-a-la-eleccion-de-sus-duenos-a-pesar-de-sus-propias-preferencias/</a></div><div style="text-align: left;"><a href="https://www.newsbreak.com/news/2101318446190/dogs-are-sensitive-to-their-owners-choice-despite-their-own-preference">https://www.newsbreak.com/news/2101318446190/dogs-are-sensitive-to-their-owners-choice-despite-their-own-preference</a></div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;"><br /></div><br /><br /><br /><br /></td></tr></tbody></table><div style="text-align: right;"><br /></div><p style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: left;"><br /></p></span></div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-2831716946340224472020-11-02T17:48:00.004+01:002021-11-06T17:51:19.497+01:00A kutyák és emberek vándorlása<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPcTI5CDkbfP4GzGDqYpZR5cgKAIHkeZDchy96SsJ3JO3qmlo56FqnDbZwCsOu9XiQ-5G149_7GN8eou_ewwXABmucH_EB0p9oLg-HQt5aEU0z-oFzzQfQlEN3WeXv6_KqkN-P6qOut8jJ/s1280/F5.large.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="933" data-original-width="1280" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPcTI5CDkbfP4GzGDqYpZR5cgKAIHkeZDchy96SsJ3JO3qmlo56FqnDbZwCsOu9XiQ-5G149_7GN8eou_ewwXABmucH_EB0p9oLg-HQt5aEU0z-oFzzQfQlEN3WeXv6_KqkN-P6qOut8jJ/s320/F5.large.jpg" width="320" /></a></div><br />Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket elkísérték a kutyáik Európába is, és e kutyák az új területen összekeveredtek a helyi populációkkal.<p></p><p>Ellenpélda a mai Oroszország és Ukrajna területéről ötezer évvel ezelőtt indult migráció, ami máig meghatározza Európa humángenetikai arculatát. A sztyeppei állattartó hódítók kutyái nem jutottak el Európába, legalábbis nem hagytak genetikai nyomot. Ennek járvány vagy kulturális preferencia épp úgy lehetett az oka, mint az, hogy a kutyák egyszerűen nem tartottak a hódítókkal.<span></span></p><a name='more'></a><p></p><p>Az ősi kutyák genetikailag távol állnak a mai farkasoktól és a háziasítás óta nem sok gén áramlott a farkasoktól a kutyák felé - az ellenkező irányba annál inkább (például a timber farkasok fekete színe is a kutyáktól származik). Ennek oka az lehetett, hogy a "vad típusú" gének összeférhetetlenné, irányíthatatlanná tették a kutya-farkas hibrideket, ezért az emberek megszabadultak tőlük mielőtt utódokat hagytak volna.</p><p>A kutyák evolúciós története tele van rejtélyekkel. Két évtizednyi genetikai kutatás után még mindig nem tudjuk, hogy a háziasítás hol, mikor és miért történt. Egy 2016-os publikáció szerint a kutyákat <a href="https://science.sciencemag.org/content/352/6290/1228">kétszer háziasították </a>az emberek, egyszer Ázsiában egyszer pedig Európában vagy a Közel-Keleten, mások szerint erre nincs elég bizonyíték. A mostani<a href="https://science.sciencemag.org/content/370/6516/557"> kutatás</a> szerint a háziasítás csak egyszer zajlott le, egy mára kihalt farkaspopulációból. A kutyák <a href="https://science.sciencemag.org/content/361/6397/81">tízezer éve már megjelentek</a> Amerikában, de utána kihaltak. Hasonló esemény történt <a href="https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S2352409X16303157">Szibériában</a> is. </p><p>A Science-ben megjelent friss kutatásban 27 ősi kutyagenomot elemeztek már meglévő öt mellett. 17 olyan ember genomjával vetették össze az eredményeket, akik ugyanakkor és ugyanott éltek, mint a kutyák. Az eredmények szerint 11 ezer éve már különböző kutyapopulációk éltek a Közel-Keleten, Észak-Európában, Szibériában, Új-Guineában és Amerikában. E csoportok részben továbbörökítették a génjeiket napjaink kutyáiba. A csivavák ősi amerikai kutyák génjeit hordozzák, a rhodesiai ridgeback-ek ősi afrikaiakét, a huskyk pedig ősi szibériaiakét. </p><p><b>Eredeti közlemény:</b> <a href="https://science.sciencemag.org/content/370/6516/557">Bergström, A. et al. (2020) Science 370, 557–564</a>.</p><p><a href="https://science.sciencemag.org/content/370/6516/522">Popsci Science</a></p><p><a href="https://www.nature.com/articles/d41586-020-03053-2">Popsci Nature</a></p>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-70926817270479488872020-10-16T11:00:00.012+02:002020-11-11T19:48:55.290+01:00Kölyökkortól öregkorig: a kutyák személyisége nem egyenletesen változik az életük során<i><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj41TsZ_uy0w-euWw2MVtZ6bVDBRLyFRfRdY7FQ77lWK7Twmsbd5cdJjm1ZhCvgo_fDdoeYPhA95s_L2vY04k5g6dAMfUmW3Bb-wf9qOuJ58J8HJqO2W3cNWvHfcQL0HLeDSf7Y_xdEDFH0/s2048/Problem_solving1.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1365" data-original-width="2048" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj41TsZ_uy0w-euWw2MVtZ6bVDBRLyFRfRdY7FQ77lWK7Twmsbd5cdJjm1ZhCvgo_fDdoeYPhA95s_L2vY04k5g6dAMfUmW3Bb-wf9qOuJ58J8HJqO2W3cNWvHfcQL0HLeDSf7Y_xdEDFH0/w400-h266/Problem_solving1.jpg" width="400" /></a></div>English below</i><br /><br />A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben. Az aktivitás nagyot zuhan a kölyökkor és a kamaszkor között, utána pedig egyenletesen csökken. Az újdonságok iránti érdeklődés csak 3 éves kor után lohad le, míg a problémamegoldási képesség körülbelül 6 éves korig nő, utána nem változik – fedezték fel az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab (Állatorvosi Egyetem) munkatársai 217 border collie négy évet átölelő vizsgálata során. A szerzők több, időskori szellemi, illetve érzékszervi leépülésben szenvedő, csökkent problémamegoldó képességű, extrém aktív kutyát is azonosítottak. Az etológusok legújabb vizsgálata a kutyák személyiségének időbeli változásairól a Scientific Reports című szakfolyóiratban jelent meg.<i><br /></i><span><a name='more'></a></span>Az emberi személyiség, attól függően, hogy mihez viszonyítjuk, állandónak és képlékenynek is tűnhet. Kortársainkhoz képest a személyiségünk stabil jellemzőnk, vagyis ha osztálytársainkhoz képest nyitottak vagyunk, akkor ugyanez lesz a helyzet az ötvenéves osztálytalálkozón is. Ugyanakkor a személyiségünk önmagunkhoz képest változik, mert a lelkiismeretességünk, érzelmi stabilitásunk és barátságosságunk folyamatosan nő, ahogy öregszünk. <br /><br /><div>Mi a helyzet kutyáknál? „Noha a kutyák személyisége igen népszerű téma a tudományos irodalomban, még mindig nagyon keveset tudunk a személyiségfejlődés időbeli dinamikájáról, tehát arról, hogy milyen életszakaszokban változik legerősebben a kutyák személyisége, és mennyit változik a személyiség a kutyák élete során.” – mondta Turcsán Borbála, a tudományos közlemény első szerzője, az ELTE Etológia Tanszék kutatója. <br /><br />A vizsgálatban 217 border collie személyiségét mérték fel a szerzők egy több helyzetből álló tesztsorozat segítségével. A legfiatalabb kutya fél, a legidősebb 15 éves volt. A kutatók 7 korcsoportra osztották őket. A körülbelül <b>egy órányi tesztelés</b> során hétköznapi helyzeteket játszottak el: a kutya megvizsgálhatta a teszthelyiséget, miközben a gazdája egy képet nézett a falon (exploráció); üdvözölte a kísérletvezetőt; választhatott egy üres, ám a gazda által "kedvelt" és egy élelemmel teli tál között; tűrnie kellett, hogy egy virslit lóbáljanak az orra előtt; egy percre egyedül hagyták; ennivalót húzhatott ki egy ketrecből, majd ezt megakadályozták; pólót húztak rá; engedelmességi feladatokat kellett végeznie; kicsit megijesztették azzal, hogy csúnyán nézve közeledtek felé (de utána kiengesztelték); ennivalót szerezhetett egy szemetesedényből; találkozott egy mozgó játékkutyával; labdáztak vele. A tesztelést videóra vették és 70 viselkedéselemet kódoltak le a kutatók. Faktoranalízissel <b>5 személyiségjegyet </b>azonosítottak: <b>szocialitás-engedelmesség, aktivitás-függetlenség, újdonságkeresés, "probléma" iránti érdeklődés és frusztráció-tolerancia</b>. Emlékeztetőül: embereknél öt fő személyiségjegyet különböztetnek meg a pszichológusok, amelyek a NENYEL betűszóval könnyen megjegyezhetők: Neuroticitás, Együttműködés, Nyitottság, Extraverzió, Lelkiismeretesség. Human Big Five néven is ismerhetjük őket. Kutyáknál is működnek az emberek számára kidolgozott kérdőívek, amiket a kutyát jól ismerő ember tölt ki. De <a href="http://kutyakutatas.blogspot.com/2013/07/melyiket-valasszam-szemelyisegkutatas.html">metaanalízissel</a> (sok hasonló tárgyú kutatás közös elemzésével) 7 fő kutya-személyiségvonást azonosítottak: reaktivitás, félénkség, aktivitás, szocialitás, képezhetőség, szubmisszió és agresszió. A reaktivitást és a félelmet <a href="https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0054907">később összevonták</a> egy jeggyé. A jelen kutatás tehát e hatból három személyiségjegyet vizsgált (szocialitás, képezhetőség, aktivitás), a NYENYEL-ből pedig négyet (a neuroticitást/érzelmi rektivitást nem). A félénkséget és az agressziót azért nem mérték a viselkedéstesztben, mert kutatók se erős félelmet, se agressziót nem akartak kiváltani a kutyákból. Ez megmarad a kérdőíves vizsgálatok számára.</div><div><br />„Eredményeink szerint, ahogy emberek esetében, úgy kutyáknál is változik a személyiség a korral, és ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek. Vagyis a különböző személyiségvonások különböző dinamika szerint, eltérő életszakaszokban és eltérő irányokba változnak.” – hangsúlyozta Virányi Zsófia, a bécsi Clever Dog Lab egyik vezető kutatója. „Például a kutyák problémahelyzetben mutatott figyelme és probléma-megoldó képessége kb. 6 éves korukig folyamatosan nő, ez után viszont alig változik. Ezzel ellentétben az új tárgyak és ingerek iránti érdeklődésük lényegében nem változik 3 éves korig, ám ez után folyamatosan és erősen csökken.” <br /><br />A kutyák aktivitása szintén csökkenő tendenciát mutat a korral, de ennél a vonásnál a kölyökkor és 1-2 éves (kamasz) kor között figyelhető meg erős, ugrásszerű csökkenés. Felnőtt és idős korban ez a jellemvonás lassabban és kisebb mértékben változik. <br /><br />De nem minden személyiségvonás változik a korral. A kutatók csak gyenge tendenciát találtak arra, hogy a kutyák valamivel jobban tolerálják a frusztráló helyzeteket idősebb korukban, mint fiatalon, míg az emberrel szembeni barátságosságuk úgy tűnik, életük végéig stabilan egy szinten marad. <br /><br /></div><div>A vizsgálat fontos eleme volt, hogy a kutatók nem csupán korcsoportok között, de hosszútávon is megvizsgálták a személyiség időbeli változását. Ehhez 4 évvel az első teszt után visszahívták a tesztben már részt vett alanyokat, és 37 kutyának ismét felmérték a személyiségét. <br /><br />„Több évig tartó longitudinális vizsgálatok nagyon ritkák a kutyakutatásban. A 4 évvel későbbi ismételt mérés lehetővé tette, hogy megvizsgáljunk két kulcskérdést. – emelte ki Turcsán - Vajon az emberhez hasonlóan a kutyák személyisége is hosszútávon stabilnak bizonyul más kutyákhoz viszonyítva? Illetve, minden kutya egyforma mértékben változik vagy egyesek jobban/kevésbé, mint mások?” <br /><br />A vizsgálat megerősítette, hogy a kutyák személyiségének is van stabil komponense, ugyanis a kutyák egymáshoz képest mind az 5 személyiségvonás esetében ugyanúgy helyezkedtek el, tehát például a legaktívabbak négy évvel később is a legaktívabbnak bizonyultak. Ám az egyedek mégsem egyforma mértékben változtak ez alatt az idő alatt. Emberi kutatási eredményekhez hasonlóan az „érettebb” személyiségű kutyák, akik már az első tesztnél kevésbé aktívak, kevésbé kíváncsiak, és jobb problémamegoldók voltak, kevesebbet változtak 4 év alatt, mint társaik. <br /><br /></div><div style="text-align: left;">További érdekesség, hogy a szerzők több, időskori szellemi, illetve érzékszervi leépülésben szenvedő kutyát is azonosítottak. Ezek a kutyák nem tudták megszerezni az elrejtett jutalomfalatokat és extrém aktívak voltak, szinte folyamatosan jöttek-mentek. <br /><br />„Kutatásunkban részletesen leírjuk, hogyan változik általában a kutyák személyisége az egyes életszakaszokban, milyen irányú és mértékű változások járnak együtt tipikusan az öregedéssel. Az ettől való erős eltérés különböző mentális, vagy fizikai betegségekre is utalhat.” – emelte ki Kubinyi Enikő, az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott ELTE Szenior Családi Kutya Program vezető kutatója. „Korábbi vizsgálataink szerint a kutya jó állatmodell az emberi kognitív öregedés vizsgálatához. A mostani eredmények azt igazolják, hogy a személyiség időbeli változását is hasonló folyamatok szabályozzák az embereknél és a kutyáknál.” <br /><br /><b>Tudományos közlemény:</b> Turcsán, B., Wallis, L., Berczik, J., Range, F., Kubinyi, E., Virányi, Zs. Individual and group level personality change across the lifespan in dogs. Scientific Reports, DOI: 10.1038/s41598-020-74310-7 <a href="http://www.nature.com/articles/s41598-020-74310-7">www.nature.com/articles/s41598-020-74310-7</a><br /><br /><br /><h1>From puppyhood to senior age: Different personality traits age differently </h1><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1V0FS-Bmw5w5qSzQKr1ESq-ge70cx6jgsIEImQZzUOYE_SI7p2RjKcc9qt7Q2NZYDE4Y4r43AwShI7N1_y5dO5hTWudtYX8ZTDdV2gYMjzWhwu4KRu9lmVUarbmanuZ-GTagkvbcTzC3n/s657/121758443_10158923889682299_6022996578133312282_n.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="657" data-original-width="376" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1V0FS-Bmw5w5qSzQKr1ESq-ge70cx6jgsIEImQZzUOYE_SI7p2RjKcc9qt7Q2NZYDE4Y4r43AwShI7N1_y5dO5hTWudtYX8ZTDdV2gYMjzWhwu4KRu9lmVUarbmanuZ-GTagkvbcTzC3n/s320/121758443_10158923889682299_6022996578133312282_n.jpg" /></a></div><br />Dogs’ personality changes over time, but these changes occur unevenly during the dogs’ life, and each trait follows a distinct age trajectory, according to a study published in Scientific Reports by researchers from the ELTE Eötvös Loránd University, Budapest and the University of Veterinary Medicine, Vienna. The authors also identified some aged dogs with potential age-related impairments, which had very low problem orientation and extremely high levels of activity.</div> <br />Human personality is characterized by a peculiar dualism: it is both stable and malleable, depending on the point of reference. If we compare ourselves to our peers, it is stable as our personality rankings relative to others remain consistent over time. However, personality changes became obvious if we compare ourselves across time, as people become more conscientious, more emotionally stable, and more agreeable as they get older. <br /><br />But what about personality stability and change in dogs? “Even though dog personality is a highly popular topic in the literature, there are still gaps about the long-term stability, as well as about the dynamics of personality development. That is, if personality rankings remain consistent over several years, at what age personality changes most prominently occur, and how much dogs actually change throughout their life.” – explains Borbála Turcsán, first author of the study (ELTE, Department of Ethology). <br /><br /></div><div style="text-align: left;">To address these gaps, the authors investigated the personality of 217 Border collies across a wide age range (from 6 months to 15 years) using a comprehensive test battery known as the Vienna Dog Personality Test (VIDOPET). The researchers also invited the owners and the dogs back to the lab four years later, and tested 37 subjects again. <br /><br />Associate Professor Friederike Range (Clever Dog Lab) describes why dogs were re-tested. “Longitudinal studies covering multiple years and using the same method at both time points are very rare in the dog literature. Following up the same dogs across ~4 years allowed us to address not only the question of personality stability, but also if there are individual differences in personality development, that is, if dogs with certain personality profiles change more than others.” <br /><br />The researchers showed that dog personality also has a ‘stable’ component, the dogs’ ranks on all five personality traits remained fairly consistent across the investigated time period. So, for example, the most active individuals in the sample remained the most active 4 years later. However, individuals with a more ‘mature’ initial personality profile (that were less active, less curious and more oriented to problems) changed less in these traits than their peers - similar to what has been found in humans. <br /><br />To investigate the general age-related changes in personality the researchers compared the personality of dogs belonging to seven age groups. “We found that dogs’ personality changes with age, and these changes occur unevenly during the dogs’ life course, just like in humans. Crucially, however, the dynamics of change seem to be specific for each personality trait.” – said Zsófia Virányi (Clever Dog Lab). “For example, the Problem orientation trait, which describes the dogs’ attentiveness and ability to solve problems, changes largely during early life, increasing strongly until ~6 years of age, after which further changes became negligible. In contrast, the Novelty seeking trait did not change markedly during the younger life stages, but ~3 years of age their curiosity about novel objects and situations started to decrease which continued until geriatric age.” <br /><br />The Activity-independence of the dogs also decreased continuously over the dogs’ life course, but in this trait the most pronounced decrease occurred from puppyhood to adolescence (1-2 years of age). Not all traits showed such a marked change with age. For example, dogs showed only a small tendency to be better at tolerating frustrating situations as they aged, and the dogs’ level of Sociability seemed to remain constant throughout the dogs’ life course. <br /><br />Interestingly, the authors also identified some aged dogs with potential age-related impairments, which had very low problem orientation and extremely high levels of activity. “By describing in detail the normative patterns of personality development throughout different life stages, our study can help in the identification of age-related impairments”. – explained Enikő Kubinyi, principal investigator at the Senior Family Dog Project (ELTE), supported by an ERC grant. “Dogs are already recognized as a natural model for human cognitive ageing, and our results suggest that similar rules govern the age-related changes in both human and dog personality.” <br /><br /><b>Original study: </b>Turcsán, B., Wallis, L., Berczik, J., Range, F., Kubinyi, E., Virányi, Zs. Individual and group level personality change across the lifespan in dogs. Scientific Reports, DOI: 10.1038/s41598-020-74310-7, <a href="http://www.nature.com/articles/s41598-020-74310-7">www.nature.com/articles/s41598-020-74310-7</a> <br /></div><span><br /></span>
Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-42569546845788413772020-10-07T17:32:00.001+02:002021-11-06T17:52:58.647+01:00Látványos 3D-modellek a kutyák agyáról koponyák alapján: Mindössze kétszerese egy megtermett nápolyi masztiff agytérfogata az apró csivaváénak<div style="text-align: left;"><i><span style="font-size: x-small;">En</span></i><i><span style="font-size: x-small;">glish below</span> </i></div><div style="text-align: left;"><br /></div><b>Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát. A képek és modellek szemléletesen mutatják be az egyes fajták közötti jelentős alak- és térfogatbeli különbségeket. Az agy ugyanis nem méretarányosan változik a kis- és nagytestű kutyafajták között, és az arckoponya hossza lényeges hatással van egyes agyterületekre, főleg a szaglólebenyre és a homloklebeny elülső részére.</b><div><b><br /></b><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1XDNnuXYGJqVSY0rErPWUJjPXaVJ2ue1wDIx1wyvAOjz_yWC9O66I72uRCYiDa9JKDwy8NAbRYMO11nblceAHdvmV6yU2WVbcUFStIzFVxn6-aEYB8WSQcFj8v7ExedJ-JXJQ46-ILR9H/s1000/Comp_CHIH_NEAP_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="743" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1XDNnuXYGJqVSY0rErPWUJjPXaVJ2ue1wDIx1wyvAOjz_yWC9O66I72uRCYiDa9JKDwy8NAbRYMO11nblceAHdvmV6yU2WVbcUFStIzFVxn6-aEYB8WSQcFj8v7ExedJ-JXJQ46-ILR9H/s320/Comp_CHIH_NEAP_2.jpg" width="238" /></a></div><br />Az agy ugyan nem fosszilizálódik, de akár egy koponya alapján is lehetséges dinoszauruszok, madarak, emlősök, (ős)emberek agyának fejlettségét rekonstruálni a csont belső felszínének mintázata és formája alapján. Ennek eléréséhez régebben fokozatosan megszilárduló anyaggal töltötték ki a koponyaüreget (pl. megolvasztott fémmel vagy műanyaggal), amely így felvette az agykoponya belső formáját. Az így elkészült öntvényt, ami nagy pontossággal tükrözte az agy alakját, kibontották a koponyából. Ezeket az agyi öntvényeket nevezik endokasztoknak (az angol ‘endocranial cast’ kifejezés nyomán).<span><a name='more'></a></span><br />Mivel a hagyományos endokasztos eljárás gyakran invazív, és így a csont sérülését okozhatja a koponyalyukak bezárásakor, illetve az öntvény eltávolításakor, ezért a diagnosztikai képalkotó eljárások elterjedése óta ezek a módszerek előnyt élveznek, mivel nem ártalmasak a csontra. Ez egy múzeumi példánynál vagy egy őskori fosszíliánál alapvető fontosságú. A csontok vizsgálatára az egyik legjobb lehetőséget a komputertomográfiás képalkotás (CT) adja. Így a kutatók nem csak a csontot tudják megvizsgálni, annak minden alak- és szerkezetbeli jellegzetességével, hanem megfelelő szoftverekkel digitális öntvényeket is elő tudnak állítani. Ez pedig sokkal nagyobb szabadságot ad, ugyanis egy digitális modell tetszőleges módon vágható, színezhető, forgatható, kiegészíthető, áttetszővé tehető, sőt, a 3D-nyomtatással szinte bármilyen méretben és darabszámban elő is állítható és kézbevehető.<br /><br /><div style="text-align: center;"><iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.blogger.com/video.g?token=AD6v5dxxNiUu9EAM6FVMNzRNbZr7a1_heEn3YmgRnu5HQYLdCCDKTpzx7yallrt_onVA8n-LfRHzLYxSOIRzd63eGA' class='b-hbp-video b-uploaded' frameborder='0'></iframe></div><div style="text-align: center;"><a href="https://youtu.be/R7k-b-soVN4">https://youtu.be/R7k-b-soVN4</a></div><br /><i>Egy beagle koponyája és digitális agyi öntvénye (endokasztja). A videót készítette: Dr. Czeibert Kálmán</i><br /><br />A komputertomográfiás képalkotás azt is jól láthatóvá teszi, hogyan változott meg a kutyafajták agya a mesterséges szelekció hatására. Az ELTE TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék kutatójának, dr. Csörgő Tibornak a gyűjteménye közel 400 kutyakoponyát tartalmaz 152 fajtából, ezek közül 28-at vizsgáltak meg alaposabban a <a href="https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2020.565315/full">Frontiers in Veterinary Science-</a>ben októberben megjelent tanulmányukhoz a kutatók. “A háromdimenziós modellezés eredményeként sikerült olyan részletességgel visszaadni az agy felszínét, hogy nemcsak a főbb agyi tekervények helye, hanem egyes erek lenyomata is tisztán látszik a modelleken”. - mondta dr. Czeibert Kálmán, állatorvos, az ELTE <a href="https://kutyaetologia.elte.hu/szenior-csaladi-kutya-program/">Szenior Családi Kutya Program</a> posztdoktor kutatója, a tanulmány első szerzője. “A virtuális endokasztok világosan megmutatják azt is, hogy a koponya arcorri részének rövidülése együtt jár az agy egyre erősebb torzulásával: a szaglóhagyma fokozatosan hátrébb tolódik, és bizonyos fajtákban, például a mopszoknál és a francia buldogoknál szinte egészen a homloklebeny alá kerül. Ez pedig megváltoztatja az egyes területek egymáshoz viszonyított arányát.”<br /><br />Az új kollekció az ELTE Etológia Tanszéken működő, az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásából létrehozott <a href="https://kutyaetologia.elte.hu/szovetbank/">Kutya Agy- és Szövetbank</a> része. A bank segítségével a kutatócsoport a jövőben azt szeretné vizsgálni, hogyan függ össze az agy alakjának megváltozása a viselkedéssel, a szaglással, a kommunikációs és problémamegoldó képességgel. ”Az alaki eltérést ellensúlyozhatja az adott területen található idegsejtek eloszlása, mennyisége, funkciója és a kapcsolataik más agyi központokkal. Ehhez viselkedéstesztek, különböző képalkotó- (CT, MR, EEG), szövettani- és molekuláris vizsgálatok egyaránt szükségesek lehetnek.” - mondja Kubinyi Enikő, az ELTE tudományos főmunkatársa, a kutatócsoport vezetője. “A tompa orrú kutyáknak lehet, hogy rosszabb a szaglása, de egyes szemészeti sajátosságaiknak köszönhetően sokkal több mindent észrevesznek az emberek jelzéseiből.” <br /><br />“Az egyik fő célunk a tudományos ismeretterjesztés volt.” - teszi még hozzá Czeibert. “A digitális képalkotással jól láthatók az egyes fajták közti különbségek. Például figyelemreméltó, hogy miközben egy átlagos felnőtt csivava és egy nápolyi masztiff között a testtömegkülönbség közel harmincszoros, a koponyaűr (és ennek következtében az agyak) térfogata mégis mindössze alig kétszeres eltérést mutat egymástól.” A kutatók a későbbiekben további koponyák digitalizálását tervezik mikroevolúciós vizsgálatokhoz egy nemzetközi együttműködés keretében.<br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJtZbFdamnmeN0k0jSL7pg9jttHki9UYRSaN2t00oLct9ZP8hCWbI5jygcCzhWdbaNzbXt26NL9JFInygOhlH1sZ399pnaRWq0I2jwr1b5bKH_DqoAMcLB4sDYwhS1F5GD_HybYh6YRim_/s1654/Comp_CHIH_NEAP_1.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="765" data-original-width="1654" height="148" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJtZbFdamnmeN0k0jSL7pg9jttHki9UYRSaN2t00oLct9ZP8hCWbI5jygcCzhWdbaNzbXt26NL9JFInygOhlH1sZ399pnaRWq0I2jwr1b5bKH_DqoAMcLB4sDYwhS1F5GD_HybYh6YRim_/s320/Comp_CHIH_NEAP_1.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="text-align: start;">Egy csivava és egy nápolyi masztiff koponyája és endokasztja (a koponya alapján rekonstruált agya) méretarányosan egymás mellé helyezve. A képet készítette: Dr. Czeibert Kálmán</span></td></tr></tbody></table><br /><br /><br /><br /><iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.blogger.com/video.g?token=AD6v5dyJxlXr5lo-6ZXZ2paXOrhnsnQVO6aS6ERMl5Sw-HkY7fK-iNdWcQO2HoD2bNhJC8-b3M8yv7h0lFzwZFF-JQ' class='b-hbp-video b-uploaded' frameborder='0'></iframe><div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: left;">Kutyafajták endokasztjai</div><p><br /></p><p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><b><span lang="hu" style="font-family: "Times New Roman",serif;">Comparing
canine brains using 3D-endocast modelling<o:p></o:p></span></b></p><p class="MsoNormal"></p><div style="text-align: justify;"><b>Based on digital endocranial cast models the canine brain does not increase proportionally with body size. Researchers at ELTE Eötvös Loránd and Kaposvár University in Hungary reconstructed the surface morphology of 28 canine brains, including various dog breeds, wolves, coyotes, and jackals. The shortening of the facial skeleton greatly influences the ratio of certain brain regions, primarily the olfactory bulb and the frontal lobe. These changes might have profound implications for olfactory and problem-solving abilities.</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Reconstructing the brain based on the internal surface patterns of a skull is a well-known method among archeologists studying the brains of extinct species, e.g. dinosaurs, mammoths and even cavemen. One way to achieve a model of the brain is to fill the endocranial space with specific gradually hardening fluids, and after the solidifying of the material the bones can be removed to reveal the cast, which reflects the surface of the brain with high fidelity. These are called endocranial casts, or endocasts.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Nowadays, rather than utilising endocasts, invasive process diagnostic imaging techniques are highly preferred. Computer tomography (CT) is the best and easiest way to visualize the bones, with all of their external and internal structures and composition. Using CT is also advantageous in endocranial analysis, as researchers can create virtual endocasts based on the digitized skulls. This allows for a higher freedom during examinations, because these virtual models can be rotated, colorized, cut, and completed. They can be shown not only on mobile phones, tablets or computers, but with the help of 3D-printing technology one can replicate them in the requested number and scale as well.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div> <div style="text-align: justify;">This digital endocasting technique was used by researchers from ELTE who scanned skulls from the collection of dr. Tibor Csörgő (ELTE, Department of Anatomy, Cell and Developmental Biology), which comprises almost 400 dog skulls from 152 canine breeds. “Due to the high resolution scanning, detailed 3D models could be created. This means that not only the main convolutions, that is, the cerebral gyri, can be recognized on the final model, but the location of the major blood vessels can also be seen on the surface.” - explains dr. Kálmán Czeibert, veterinarian and postdoctoral researcher at the Senior Family Dog Project, first author of the publication. “We compared the shape, volume and surface features of the endocasts from 28 specimens in our recent study in <a href="https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2020.565315/full">Frontiers in Veterinary Science</a>. These models clearly show how the shortening of the facial part of the skull affected the morphology of the brain, distorting the olfactory bulb, which is pushed back and underneath the frontal lobe in certain breeds (like the French bulldog or pug), changing the ratio between the cerebral areas.”</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">In order to clarify how this change affects dogs’ olfactory and cognitive performance, further imaging and behavioral investigations are needed. The new collection is part of the Canine Brain and Tissue Bank at ELTE, funded by a European Research Council (ERC) grant. The bank will help researchers to link the brain with behaviour. “In some areas, where volume has diminished, neuronal density and the relationship with other brain regions may act to counteract these changes. To further examine these speculations, behavioural testing, diagnostic imaging (like CT, MR or EEG), and histological and molecular assessment will be needed.” - said dr. Enikő Kubinyi, senior researcher at ELTE, principal investigator of the research group.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">“One of our primary aims was the widespread dissemination of scientific knowledge.’ - adds dr. Czeibert. “How dog skulls and brains vary is striking. For example, despite the 30-fold difference in body weight between a Neapolitan mastiff and a chihuahua, their endocasts’ volumes have only a 2-fold difference.” The researchers from ELTE plan to increase the number of skulls by digitizing more specimens for microevolutionary studies in the framework of an international cooperation.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Video:</b> <a href="https://youtu.be/R7k-b-soVN4">https://youtu.be/R7k-b-soVN4</a></div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Image captions:</b></div><p></p>Skull and endocast of a beagle. Video created by dr. Kálmán Czeibert<br /><br />The skull and endocast of a chihuahua and a Neapolitan mastiff. Image by dr. Kálmán Czeibert<br /><br /></div><div>A Neapolitan mastiff and a chihuahua, with their endocasts. Image created by dr. Kálmán Czeibert<br />Source of the dog photos: Wikimedia Commons<br /><br /><p class="MsoNormal"></p><div><br /></div><p></p><p>Original study: <span style="background-color: white; color: #3e3d40; font-family: MuseoSans, Georgia, "Times New Roman", Times, serif; font-size: 13px;">Czeibert K, Sommese A, Petneházy Ö, Csörgő T and Kubinyi E (2020) Digital Endocasting in Comparative Canine Brain Morphology. </span><i style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #3e3d40; font-family: MuseoSans, Georgia, "Times New Roman", Times, serif; font-size: 13px; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px;">Front. Vet. Sci.</i><span style="background-color: white; color: #3e3d40; font-family: MuseoSans, Georgia, "Times New Roman", Times, serif; font-size: 13px;"> 7:565315. doi:<a href="https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2020.565315/full"> 10.3389/fvets.2020.565315</a></span></p><p><br /></p><p>Sajtó: </p><p dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: center;"><br /></p><ol style="margin-bottom: 0px; margin-top: 0px;"><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">TTK ELTE 1: </span><a href="https://ttk.elte.hu/content/a-kutyak-agyanak-merete-befolyasolja-a-kepessegeiket.t.3862" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://ttk.elte.hu/content/a-kutyak-agyanak-merete-befolyasolja-a-kepessegeiket.t.3862</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">TTK ELTE 2: </span><a href="https://biologia.elte.hu/content/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol.t.15618" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://biologia.elte.hu/content/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol.t.15618</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Qubit</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;">: </span><a href="https://qubit.hu/2020/10/22/a-megtermett-napolyi-masztiff-agyterfogata-alig-duplaja-az-apro-csivavaenak" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://qubit.hu/2020/10/22/a-megtermett-napolyi-masztiff-agyterfogata-alig-duplaja-az-apro-csivavaenak</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">EurekAlert:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://eurekalert.org/pub_releases/2020-10/elu-ccb102220.php" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://eurekalert.org/pub_releases/2020-10/elu-ccb102220.php</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Origo:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://www.origo.hu/tudomany/20201022-koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3dmodelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok.html" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.origo.hu/tudomany/20201022-koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3dmodelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok.html</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Kutyabarát: </span><a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/104479/egy_napolyi_masztiff_agyterfogata_csupan_ketszerese_egy_csivavaenak/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/104479/egy_napolyi_masztiff_agyterfogata_csupan_ketszerese_egy_csivavaenak/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">National Geographic: </span><a href="https://ng.24.hu/tudomany/2020/10/22/magyar-kutatok-keszitettek-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://ng.24.hu/tudomany/2020/10/22/magyar-kutatok-keszitettek-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Starthírek:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://starthirek.hu/2020/10/22/magyar-kutatok-keszitettek-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://starthirek.hu/2020/10/22/magyar-kutatok-keszitettek-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Zoozoo: </span><a href="http://zoozoo.hu/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://zoozoo.hu/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Budaörsi info:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://www.budaorsiinfo.hu/blog/2020/10/23/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.budaorsiinfo.hu/blog/2020/10/23/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Webrádió:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://webradio.hu/hirek/it-tudomany/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://webradio.hu/hirek/it-tudomany/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Hír.ma:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://hir.ma/tudomany/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok/764359" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://hir.ma/tudomany/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok/764359</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Háziállat.hu: </span><a href="https://www.haziallat.hu/kutya/viselkedes/kutya-agyvizsgalat-3d-modell-magyar-kutatas/7075/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.haziallat.hu/kutya/viselkedes/kutya-agyvizsgalat-3d-modell-magyar-kutatas/7075/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Magyar állatvédelem: </span><a href="https://www.magyarallatvedelem.hu/a-hatalmas-napolyi-masztiff-agyterfogata-alig-duplaja-az-apro-csivavaenak/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.magyarallatvedelem.hu/a-hatalmas-napolyi-masztiff-agyterfogata-alig-duplaja-az-apro-csivavaenak/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Kutyabarát helyek: </span><a href="https://kutyabarathelyek.hu/hu/hirek/reszletek/latvanyos-3d-modelleket-alkottak-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://kutyabarathelyek.hu/hu/hirek/reszletek/latvanyos-3d-modelleket-alkottak-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Science Codex: </span><a href="https://www.sciencecodex.com/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling-659348" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.sciencecodex.com/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling-659348</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">BrightSurf</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;">: </span><a href="https://www.brightsurf.com/news/article/102220522922/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling.html" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.brightsurf.com/news/article/102220522922/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling.html</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Phys.org:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://phys.org/news/2020-10-canine-brains-d-endocast.html" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://phys.org/news/2020-10-canine-brains-d-endocast.html</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Pestcentrum: </span><a href="https://pestcentrum.hu/2020/10/22/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://pestcentrum.hu/2020/10/22/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Popmech: </span><a href="https://www.popmech.ru/science/news-636063-okazalos-chto-razmer-sobaki-ne-vliyaet-na-razmer-ee-mozga/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.popmech.ru/science/news-636063-okazalos-chto-razmer-sobaki-ne-vliyaet-na-razmer-ee-mozga/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Jászberény híradó:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="http://jaszberenyhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://jaszberenyhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Szigetvár híradó: </span><a href="http://szigetvarhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://szigetvarhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Infó Rábaköz: </span><a href="https://www.inforabakoz.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.inforabakoz.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Kárpátinfó: </span><a href="https://www.karpatinfo.net/tudomany/2020/10/25/koponyak-alapjan-alkottak-3d-modelleket-kutyak-agyarol-magyar-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.karpatinfo.net/tudomany/2020/10/25/koponyak-alapjan-alkottak-3d-modelleket-kutyak-agyarol-magyar-kutatok</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Info Nógrád:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://www.infonograd.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.infonograd.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Info Győr:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://www.infogyor.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.infogyor.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Győr híradó:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="http://gyorhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://gyorhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Info Mosonmagyaróvár: </span><a href="https://www.infomovar.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.infomovar.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Mosonmagyaróvár híradó: </span><a href="http://movarhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://movarhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Info Kiskunfélegyháza: </span><a href="https://www.infokiskunfelegyhaza.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.infokiskunfelegyhaza.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Info Esztergom: </span><a href="https://www.infoesztergom.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.infoesztergom.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Kaposvár Híradó: </span><a href="http://kaposvarhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://kaposvarhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Info Pápa: </span><a href="https://www.infopapa.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.infopapa.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Info Karcag: </span><a href="https://www.infokarcag.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.infokarcag.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Érd híradó</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;">: </span><a href="http://erdhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://erdhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Dunakeszi híradó: </span><a href="http://dunakeszihirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://dunakeszihirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Szolnok híradó: </span><a href="http://szolnokhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://szolnokhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Info Zalaegerszeg:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="http://www.infozalaegerszeg.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://www.infozalaegerszeg.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Kalocsa híradó: </span><a href="http://kalocsahirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://kalocsahirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Békéscsaba híradó: </span><a href="http://csabahirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://csabahirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Info Fehérvár: </span><a href="https://www.infofehervar.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.infofehervar.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Hódmezővásárhely híradó: </span><a href="http://vasarhelyhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://vasarhelyhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Infó Keszthely: </span><a href="https://www.infokeszthely.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.infokeszthely.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Nagykanizsa híradó: </span><a href="http://nagykanizsahirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://nagykanizsahirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Info Kanizsa: </span><a href="https://www.infokanizsa.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.infokanizsa.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Tiszaújváros híradó:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="http://tiszaujvaroshirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://tiszaujvaroshirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Info Miskolc: </span><a href="https://www.infomiskolc.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.infomiskolc.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Info Kocsola: </span><a href="http://www.infokocsola.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://www.infokocsola.hu/hirek/olvas/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol-magyar-kutatok-2020-10-25-153242</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Sárvár híradó: </span><a href="http://sarvarhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://sarvarhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Körmend híradó: </span><a href="http://kormendhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://kormendhirado.hu/3d-modelleket-keszitettek-kutyak-agyarol-a-kutatok</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Galaktika:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://galaktika.hu/latvanyos-3d-modellek-a-kutyak-agyarol/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://galaktika.hu/latvanyos-3d-modellek-a-kutyak-agyarol/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">ELTE Etológia HU: </span><a href="http://etologia.elte.hu/hu/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://etologia.elte.hu/hu/koponyak-alapjan-alkottak-latvanyos-3d-modelleket-a-kutyak-agyarol/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">ELTE Etológia EN: </span><a href="http://etologia.elte.hu/en/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://etologia.elte.hu/en/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">SOnline:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://www.sonline.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-3356959/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.sonline.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-3356959/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">TEOL: </span><a href="https://www.teol.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-2869948/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.teol.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-2869948/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">KEMMA: </span><a href="https://www.kemma.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-3055294/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.kemma.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-3055294/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Magyar Nemzet: </span><a href="https://magyarnemzet.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-8866079/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://magyarnemzet.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-8866079/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">HAON:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://haon.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-4456975/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://haon.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-4456975/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">HEOL: </span><a href="https://www.heol.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-3129817/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.heol.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-3129817/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">VEOL: </span><a href="https://www.veol.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-4137301/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.veol.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-4137301/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Kisalföld: </span><a href="https://www.kisalfold.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-10360730/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.kisalfold.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-10360730/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Scientific Russia: </span><a href="https://scientificrussia.ru/articles/uchenye-sravnili-mozg-sobak-po-endokranialnym-slepkam-mozga" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://scientificrussia.ru/articles/uchenye-sravnili-mozg-sobak-po-endokranialnym-slepkam-mozga</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">NOOL: </span><a href="https://www.nool.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-3529558/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.nool.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-3529558/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">SZOLJON: </span><a href="https://www.szoljon.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-2781919/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.szoljon.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-2781919/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">BOON: </span><a href="https://boon.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-4666138/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://boon.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-4666138/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Délmagyar: </span><a href="https://www.delmagyar.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-6934948/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.delmagyar.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-6934948/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">SZON: </span><a href="https://szon.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-4291225/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://szon.hu/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-4291225/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Erdély Online: </span><a href="https://www.erdon.ro/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-3274747/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.erdon.ro/digitalia/latvanyos-3d-modelleket-keszitettek-a-kutyak-agyarol-3274747/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Vetitude: </span><a href="https://www.vetitude.fr/le-moulage-digital-du-cerveau-du-chien-pour-apprehender-sa-domestication/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.vetitude.fr/le-moulage-digital-du-cerveau-du-chien-pour-apprehender-sa-domestication/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Bioengineer: </span><a href="https://bioengineer.org/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://bioengineer.org/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">World News Era: </span><a href="https://worldnewsera.com/news/science/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://worldnewsera.com/news/science/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Go Travel Blogger:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://gotravelblogger.com/comparing-canine-brains-using-3-d-endocast-modelling/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://gotravelblogger.com/comparing-canine-brains-using-3-d-endocast-modelling/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Azo Life Sciences: </span><a href="https://www.azolifesciences.com/news/20201023/Researchers-use-digital-endocasts-technique-to-reconstruct-surface-morphology-of-canine-brains.aspx" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.azolifesciences.com/news/20201023/Researchers-use-digital-endocasts-technique-to-reconstruct-surface-morphology-of-canine-brains.aspx</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Warta Saya: </span><a href="https://wartasaya.com/2020/10/22/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://wartasaya.com/2020/10/22/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">QNews Hub: </span><a href="https://qnewshub.com/science/comparing-canine-brains-using-3-d-endocast-modelling/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://qnewshub.com/science/comparing-canine-brains-using-3-d-endocast-modelling/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Bharat Reporter:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://www.bharatreporter.com/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.bharatreporter.com/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">BioTech WS:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="http://biotech.ws/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://biotech.ws/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">7th space: </span><a href="http://7thspace.com/headlines/1348546/comparing_canine_brains_using_3d_endocast_modelling.html" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">http://7thspace.com/headlines/1348546/comparing_canine_brains_using_3d_endocast_modelling.html</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">24.hu:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://24.hu/tudomany/2020/11/14/kutya-agy-etologia-masztiff-csivava-mopsz/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://24.hu/tudomany/2020/11/14/kutya-agy-etologia-masztiff-csivava-mopsz/</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Mother Nature: </span><a href="https://mothernature.news/2020/10/22/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://mothernature.news/2020/10/22/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">News Break:</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"> </span><a href="https://www.newsbreak.com/news/2088153742929/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.newsbreak.com/news/2088153742929/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Your Cheer: </span><a href="https://your.cheer.id/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://your.cheer.id/comparing-canine-brains-using-3d-endocast-modelling/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Diarion Veterinario: </span><a href="https://www.diarioveterinario.com/t/2155777/cerebro-canino-no-aumenta-proporcionalmente-tamano-corporal" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.diarioveterinario.com/t/2155777/cerebro-canino-no-aumenta-proporcionalmente-tamano-corporal</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">Ruka Trewa: </span><a href="https://www.rukatrewa.com.ar/2020/11/el-cerebro-canino-no-aumenta.html" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://www.rukatrewa.com.ar/2020/11/el-cerebro-canino-no-aumenta.html</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li><li dir="ltr" style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; list-style-type: decimal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><p dir="ltr" role="presentation" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">WN: </span><a href="https://article.wn.com/view/2020/10/22/Comparing_canine_brains_using_3Dendocast_modelling/" style="text-decoration: none;"><span style="-webkit-text-decoration-skip: none; background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration-skip-ink: none; text-decoration: underline; vertical-align: baseline; white-space: pre;">https://article.wn.com/view/2020/10/22/Comparing_canine_brains_using_3Dendocast_modelling/</span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 11pt; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre;"><br /><br /></span></a></p></li></ol><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /></div><br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /></div></div></div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-28673870207849640422020-10-06T11:14:00.006+02:002021-11-06T21:15:40.537+01:00Idős kutyák örökbefogadása<b><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi825isM2vTW68xRtNkALlJsObswDIqBYzQ3SO2qvV-TNq0EXWhP25M-R_1dRdeIA5hLVT6qYsY_L72gdJvFmg1QgJiqR6ta4gAbVVk1UJ3gKl29FP9qd8jOVXTc6Mh3982eVYDIpobJHzM/s790/IMG_7646.JPG" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="690" data-original-width="790" height="174" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi825isM2vTW68xRtNkALlJsObswDIqBYzQ3SO2qvV-TNq0EXWhP25M-R_1dRdeIA5hLVT6qYsY_L72gdJvFmg1QgJiqR6ta4gAbVVk1UJ3gKl29FP9qd8jOVXTc6Mh3982eVYDIpobJHzM/w200-h174/IMG_7646.JPG" width="200" /></a></div>KÉRDÉS:</b> A fajtamentő egyesületünk elnökével beszélgettem és azt panaszolta, hogy a több, mint negyven kutyából álló falkában már egyre több az idős kutya, egyszerűen elöregszik az állomány, mert az idősebb kutyák nem kellenek senkinek.<br />Én kezembe venném az ügyet, mert szerintem az idős kutyákat is vonzóvá lehet tenni. Viszont kerestem cikkeket, de elvesztem az információáradatban, ezért az Önök segítségét kérem!<br />Létezik-e olyan tanulmány, kutatás (magyar nyelvű), amiben kimutatható egyértelműen, hogy az idősebb kutya az idősebb emberek számára milyen hatással van? Arra gondolok, hogy pl. egy idős kutya nem igényel már annyi mozgást, viszont az idősebb embereknek jóleső érzés lehet másról gondoskodni, nem érzik magukat haszontalannak. Viszont ez az elméjükre is hathat pozitívan? Tehát van-e erre kutatás, hogy esetleg idős emberek szellemi frissességére hathat, akár egy idősebb négylábú?<br />Vagy jelentkezhet-e a változás a fizikum javulásával? Séta, friss levegő, a napi rutin bevezetése az állattartásban, stb. Ezek az én elgondolásaim, hogy telis-teli van pozitív hozadékkal akár egy idősebb kutya tartása, de szeretném "megmarketingelni" az idősebb kutyákat, akik a menhelyen vannak, hogy hamarabb gazdára találjanak. Ehhez viszont nem szeretnék a levegőbe beszélni, szükségem van hivatalos dokumentumra, amivel alátámaszthatom, hogy egy őszecske senior is tökéletes társ lehet. :-)<div><span><a name='more'></a></span><b><br /></b></div><div><b>VÁLASZ:</b> Személyiségkutatások, például az ELTE Etológia Tanszéken végzett saját munkáink is ismételten megerősítik, hogy az idősebb kutyák kiegyensúlyozottabbak, kevésbé aktívak (<a href="https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0376635709001065?casa_token=lUdnDi3VYuoAAAAA:SUGKneIosp3dqYCxdpJbS0NOMQ59pxRC_x2t5pXe8YZelNCGGpkPFJvJpz-cAs_1mRonpImz9w">itt </a>és <a href="https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2019.00493/full?utm_source=S-TWT&utm_medium=SNET&utm_campaign=ECO_FVETS_XXXXXXXX_auto-dlvrit" target="_blank">itt</a>). Természetesen ugyanolyan jól és hamar kötődnek új gazdájukhoz, mint a fiatalok, <a href="https://psycnet.apa.org/record/2001-10046-012">erről is készült tanulmány</a>. De tudtommal nincs olyan tudományos közlemény, ami kifejezetten arról szólna, hogy érdemes idős kutyákat örökbefogadni. Magyar cikket sem találtam ebben a témában, ezért most összefoglalom, amit angol nyelvű ismeretterjesztő irodalomban találtam. </div><div>Az<a href="https://www.insider.com/reasons-to-adopt-a-senior-dog-2018-10"> Insider</a> is azt emeli ki, hogy az idős kutyák nyugodtabbak és nem túl aktívak, sokat szunyókálnak, emellett a szobatisztaság megtanításával már biztos nem kell bajlódnunk, nem úgy, mint egy kölyöknél. Egyéb tanítanivalók se nagyon akad, mert az alapvető utasításokat (ülj, várj) szinte mindegyikük ismeri. Természetesen az idős kutyák is hálásan fogadják, ha foglalkozunk velük (saját tanulmány érintőképernyős tanulási vizsgálatról <a href="https://dl.acm.org/doi/abs/10.1145/3152130.3152146?casa_token=huh7G2Jqt4EAAAAA%3Aatk5Z-PK0YVanfMrQiH6bMswLm2TaUpbrvOrh6RZuk8paHEI4f3xUMq_mjoN233f1wVWBGoZklvj">itt</a>), de a tanítás nem lesz olyan stressz, mint esetenként egy hiperaktív kiskutyánál. Nőni már nem fognak, így nem okozhatnak meglepetést azzal, hogy kinőtték a számukra szánt felszerléseket, mint egy keverék kölyök. Különösen gyerekes családok számára ajánlják az oldie-kat, hiszen sokkal megfontoltabban mozognak, nem harapdálnak, nem ugrálnak, így kevésbé jelentenek veszélyt a kicsikre. Sok idős kutyának szerető gazdája volt korábban, ezért szívesen fogadják a simogatást, dédelgetést, jó terápiás hatásuk van. Többnyire <a href="https://www.cesarsway.com/7-reasons-to-adopt-a-senior-dog/">nem a saját hibájukból </a>vesztették el a gazdájukat, hanem azért, mert nem tudták megtartani őket munkahelyváltás, válás, költözés, haláleset miatt. De gondoljunk bele abba is, hogy néhány kutya valójában nem is sokkal idősebb, mint egy kölyök, hiszen a nagytestűek várható élettartama 7-8 év, náluk már egy ötéves is közeledik az élete végéhez. Végül, mivel kevesen akarnak idős kutyát örökbefogadni, a leendő gazda különösen büszke lehet arra, hogy nagyon jót cselekedett, amikor elhatározta, hogy megszépíti egy idős menhelyi kutya utolsó éveit, sőt akár az életét menti meg. </div><div>A <a href="https://www.dailypaws.com/dogs-puppies/dog-adoption/senior-dog-rescue">Dailypaws</a> mindehhez hozzáteszi, hogy az idős kutyák már kialakult személyiségek, ezért könnyebben választhatunk közülük olyat, amelyik illeszkedik az életstílusunkhoz. Persze ezt tegyük körültekintően, ismerkedjünk meg több jelölttel, vigyük őket sétálni, hallgassuk meg a gondozójuk véleményét. </div><div>"Az életkor csak egy szám" - teszi mindehhez hozzá a <a href="https://www.thedodo.com/close-to-home/senior-dog-rescue-adoption-facts">Dodo</a>. Senki nem tudhatja előre, hogy hány közös éve lesz egy álattal, és az idősebb kutyák örökbefogadása sokszor megleptéssel szolgál. A kisebb termetűek akár 17-18 évig is élhetnek, tehát ha mondjuk tíz évesen fogadjuk őket örökbe, még nagyon sok, teljes kutyaéletnyi boldog és nyugodt évet tölthetünk együtt. </div><div>Összefoglalva a <a href="https://dogtime.com/trending/21615-6-good-reasons-for-adopting-a-senior-or-older-dog">dogtime</a> alapján:</div><div><ol style="text-align: left;"><li>You could be a hero (Hős lehetsz!).</li><li>Az idős kutyák jólneveltek.</li><li>Nem zsákbamacska, azt kapsz, amire számítasz.</li><li>Kevésbé veszik igénye az erőforrásaidat.</li><li>Az első naptól kellemes társak, mert már jól szocializáltak.</li><li>Az idős kutyák is taníthatók.</li></ol></div><div>Talán vannak, akiket az idős kori betegségek tartanak vissza. De ha egészséges idős kutyát választunk, nem kell számítanunk plusz kiadásokra. Gondoljunk bele, milyen sok kölyökkutyáról derül ki, hogy táplálékallergiája van, diszpláziás, szívproblémával született, stb! Mindezeket elkerülhetjük, ha megismerkedünk a kiszemelt jelölttel, látjuk, hogyan mozog, milyen a szőre, a széklete, a fogai. A <a href="https://petcentral.chewy.com/the-challenges-and-benefits-of-adopting-a-senior-dog-is-it-right-for-you/">Pet Central</a> más nehézségeket is felsorol, például, hogy idősebb korban gyakoribb lehet a szeparációs szorongás, a nyugtalanság gyerekek, hirtelen ingerek körül, demenciaszerű kognitív hanyatlás is jelentkezhet. Körültekintő választással ezeknek a problémáknak kicsi az esélye. Szakértőjük, dr. Mengel szerint "Csupán az a gondolat, hogy szerető otthont nyújthatsz egy állatnak, nagyon sokat ad. Lehet, hogy három hónapotok lesz, lehet, hogy három év. De az utolsó időszakot kényelmessé és boldoggá teheted számára, ami nagyon jó érzés. Az idős kutyák édesek, kedvesek, úgyhogy szerintem fantasztikus dolog őket örökbefogadni."</div><div><br /></div><div>A kutyatartás idősebb embereknél csökkenti a <a href="https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/13607863.2019.1647137">szociális izolációt</a>, növeli a <a href="https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0206399">sétálások számát</a> Japánban, a szabadidős <a href="https://www.ingentaconnect.com/content/png/ajhb/2018/00000042/00000006/art00002">fizikai aktivitást</a> Finnországban (habár <a href="https://www.bmj.com/content/359/bmj.j5558.abstract">Angliában nem</a>). Sokan számolnak be arról, hogy a kutya miatt nem magányosak, van értelme az életüknek.</div><div><br /></div><div>Végül <a href="http://kutyakutatas.blogspot.com/2018/09/kutyaevekben-szamolva-miert-fontos.html">egy lista</a> arról, mire érdemes speciálisan ügyelni idős kutyáknál: </div><ul style="text-align: left;"><li>Rendszeresen ellenőrizd kutyád súlyát és kondícióját. Módosíts az ételadagokon a változó tápanyagigényeknek megfelően!</li><li>Lásd el az életkorának megfelelő típusú táplálékkal. Az idős kutyák étrendje jó minőségű fehérjékből és kis mennyiségű zsírból álljon, emellett legyen könnyen emészthető. Az étrendnek tartalmaznia kell az idős kutyáknak megfelelő vitaminokat és nyomelemeket. Hasznos lehet kis mennyiségben megfelelő gyümölcsök, zöldséget és gyógynövények etetése. További táplálékkiegészítők, például a halolaj és a zöldkagyló por segíthet az ízületek egészségesen tartásában.</li><li>Rendszeresen ellenőrizzétek az állatorvosnál, hogy nem bukkannak-e fel a gyakori „öreg kutya panaszok”, mint az ízületi gyulladás, fogproblémák vagy fertőzések.</li><li>Tartsd tisztán és egészségesen kutyád fogait, pl. rendszeres fogmosással.</li><li>Ha lehetőséged van rá, gondolkozz el a kutya fizioterápián, hogy enyhítsd/megelőzd az arthritis-szal járó fájdalmas tüneteket.</li><li>Amenniyben a kutyád egészséges és terhelhető (pl. nem jár fájdalommal számára a mozgás), vidd rendszeres, nem túl megerőltető sétákra, hogy karban tartsd az izmokat és ízületeket.</li><li>Foglalkozz és tölts időt vele, legyen szó akár fésülésről, autózásról, trükkökról vagy játékról.</li><li>Fésülés közben fordíts kiemelt figyelmet az esetleges fájdalmasan érzékeny pontokra, újonnan megjelenő csomókra és duzzanatokra. Ha valami gyanúsat találsz, mutasd meg mielőbb az állatorvosodnak.</li><li>Próbáld megelőzni, hogy kutyádnak traumatikus élményekben legyen része, pl. ne kerülhessen bajba akkor sem, ha már nem igazán hall és így nem reagál rá, ha hívod. Ne felejtsd el, hogy így már a közeledő autó hangját se hallja meg!</li></ul><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6jW1egTsvIw_TXpJ73suHFXz9e6vpppypbEpcFocFu3n3Z2QG-zUtJOngsqbov-l9b6rvuYBpFU89K2Jfjsh-1i4kekQ_DyoHG8_YCPUdr_qg6227ytTYYC9bg0DnKs-YhktdCE6yKFWs/s2048/IMG_20181004_161855.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6jW1egTsvIw_TXpJ73suHFXz9e6vpppypbEpcFocFu3n3Z2QG-zUtJOngsqbov-l9b6rvuYBpFU89K2Jfjsh-1i4kekQ_DyoHG8_YCPUdr_qg6227ytTYYC9bg0DnKs-YhktdCE6yKFWs/s320/IMG_20181004_161855.jpg" width="320" /></a></div><br /><div><br /></div><div><br /></div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-3144801403884132502020-09-09T20:33:00.002+02:002020-10-09T20:43:39.549+02:00Kézben nevelt kutya- és farkaskölykök kezelhetőségének összehasonlítása<i>English below</i><br /><br /><b><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlj6cnvU6YnjkNPdqO09zydNnaXpkGY_hQVAYydUrkmmzxxzdgts1_qd_OMDw8SX76IIvJh8o6mECbiXU4Iwm-mIvihIblEh6EVx2bFTs3J4dgwGEbGcK0FmkMDBv-6cqjoRrw9LiVPWe8/s2048/_MG_7438.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="Fotó: Járdány" border="0" data-original-height="1365" data-original-width="2048" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlj6cnvU6YnjkNPdqO09zydNnaXpkGY_hQVAYydUrkmmzxxzdgts1_qd_OMDw8SX76IIvJh8o6mECbiXU4Iwm-mIvihIblEh6EVx2bFTs3J4dgwGEbGcK0FmkMDBv-6cqjoRrw9LiVPWe8/w400-h266/_MG_7438.JPG" title="Fotó: Járdány" width="400" /></a></div><br />A kutyák háziasítása során valószínűleg fontos szempont volt a kezelhetőségük, így feltehetőleg a háziasított kutyák és legközelebbi vadon élő rokonaik, a farkasok ebben a tekintetben különbözőek. Hogy megvizsgálják ennek jelentőségét, az ELTE Etológia Tanszék kutatói azonos módon nevelt kutya és farkaskölyköket hasonlítottak össze kezelhetőség szempontjából öt hétköznapi életet idéző teszthelyzetben. A farkasokat az intenzív szocializáció ellenére kevésbé lehetett rávenni, hogy az eldobott tárgyat visszahozzák és odaadják, gyakrabban mutattak agressziót, de jutalomért a kutyákhoz hasonlóan leültek, és a hívásra reagáltak.</b><br /><br /> A világon a háztartások 45%-ban található kutya. Ez semmiképpen nem mondható el a farkasról. Magyar kutatók feltételezése szerint ennek az alapvető különbségnek az egyik fő oka a kutyák jobb kezelhetőségében keresendő. “Tizenhat farkas és tizenegy kutyakölyköt neveltünk kézből pár napos kortól és rendszeresen teszteltük őket 3 és 24 hetes koruk között. Különböző helyzetekben vizsgáltuk a viselkedésüket: egy apport feladatban, behíváskor, ültetéskor, szőrápolás közben, illetve szájkosárral történő séta közben.” – mondja Ujfalussy Dorottya, a tudományos közlemény első szerzője, az ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának posztdoktor kutatója. „Az apport és a behívás tesztekbe 12 anyja által nevelt kiskutyát is bevontunk.”<span><a name='more'></a></span><br /><br />A kézből nevelt állatok már a szemnyílás előtt külön gondozójukhoz kerültek, akivel ezután a nap 22-24 óráját együtt töltötték. Intenzív emberi környezethez történő szocializációjuk során a gondozók a kis állatokat erszényben, kosárban mindenhová magukkal vitték napi tevékenységeik során: munkába, iskolába, autóban, villamoson stb., így az állatok már nagyon fiatal koruktól naponta találkoztak új vizuális, hang és szagingerekkel, emberekkel, állatokkal és idegen tárgyakkal. A kölykök hetente 2-3 alkalommal egymással is találkoztak, ismerkedtek. A gondozók mind a kutyák, mind a farkasok esetében igyekeztek elkerülni minden olyan helyzetet, ahol az állatot kényszeríteni, „dominálni” kell, ahhoz hasonlóan, ahogy a természetben a farkasanyák és a falka többi tagja bánik a fiatal kölykökkel.<br /><br />A kutatók megfigyelték, hogy az apportfeladatban a kiskutyák jóval többször vitték vissza a kísérletvezetőnek a labdát, mint a farkasok. A farkasok jellemzően üldözőbe vették, megfogták, de inkább elszaladtak vele, és minden negyedik farkas agresszíven viselkedett, ha el akarták tőle venni a labdát. Szájkosár feladásakor, behíváskor és ültetéskor azonban a kutyák és farkasok nagy vonalakban hasonlóan viselkedtek. Szőrápolás közben a farkasok 12 hetesen többször próbáltak harapni, mint a kutyák, de később már nem volt ebben különbség. „Az intenzív szocializációval elértük, hogy sok feladatban irányíthatók lettek a farkasok. De a kutyákhoz képest kevésbé voltak kezelhetőek, főként, ha megszereztek valamit vagy nem tetszett nekik, hogy hozzájuk nyúltak. Az anya által nevelt és az emberek által nevelt kiskutyák viselkedése viszont nem különbözött a tesztekben. Az eredményekből arra következtettünk, hogy a háziasítás során fontos szempont volt a kezelhetőség” – mondja Kubinyi Enikő, a tanulmány vezető szerzője és az ELTE vezető kutatója.<br /><br />„Fontos megjegyeznünk, hogy noha a farkasok megtaníthatók bizonyos feladatok végrehajtására, például leülni, illetve bizonyos szintig kontrollálhatók, társállatként való tartásuk veszélyes, erre nem alkalmasak.” – teszi hozzá Ujfalussy. „Fogságban tartott farkasoknál viszont a szocializáció és a tréning jelentősen javíthatja az állatok életminőségét”<br /><br /> <br /><br /><b>Eredeti tanulmány:</b> <a href="https://www.nature.com/articles/s41598-020-71687-3">Ujfalussy, D., Virányi, Z., Gácsi, M., Faragó, T., Pogány, Á., Bereczky, B. M., Miklósi, Á., Kubinyi, E. 2020. Comparing the tractability of young hand-raised wolves (Canis lupus) and dogs (Canis familiaris). Scientific Reports, 10: 14678.doi: 10.1038/s41598-020-71687-3</a><br /><br /><br /><h1 style="text-align: left;">Comparing the controllability of young hand-raised wolves and dogs</h1><br /><br />During domestication, dogs most probably have been selected for increased tractability (meant as controllability, handleability). If so, then considerable differences should be found between domestic dogs and their closest wild relatives, wolves, in this trait. To reveal if such a difference exists, Hungarian researchers at the Family Dog Project, Eötvös Loránd University assessed the development of tractability in hand-raised wolves and similarly raised, 3-24-week-old dogs during fetching, calling, obeying sit signal, hair brushing and walking in a muzzle. They found that despite intensive socialization, wolves remained less tractable than dogs, especially in contexts involving access to a resource. Dogs also appeared to be more prepared to follow human initiation of action than wolves. Based on these results they suggest that tractability is indeed a major factor in the making of “man’s best friend”.<br /><br />Dogs live in 45% of households, integrated into various human groups across societies. Dogs’ increased tractability, i.e. how easily the animals’ behavior can be managed through control and handling, might account for a crucial difference to wolves and explain why dogs are so widespread. Researchers in Hungary were interested if the role of tractability in dogs’ domestication is reflected in species differences today. “We <a href="https://www.youtube.com/watch?v=jm38wfB6MDk">hand-raised</a> 16 wolves and 11 dogs and regularly tested their behaviour from the age of 3 to 24 weeks. We combined a variety of behavioural tests to measure how the animals control their impulses in everyday situations, such as during hair brushing” – said Dorottya Ujfalussy, first author of the study and postdoctoral researcher at the Family Dog Project, Department of Ethology, ELTE.<br /><br />Hand-raised puppies, both wolf and dog, were individually assigned to caregivers before their eyes opened. The pups received intensive socialisation, spending 22-24 hours a day in close contact with their assigned caretaker. Socialisation is the process by which puppies learn to relate appropriately to people and other animals, and to become used to a wide range of events, environments and situations.<br /><br />They were carried in pouches and accompanied their caregivers throughout their everyday activities. Pups also had the opportunity to meet and socialize with each other 2-3 times a week. The researchers avoided competitive, dominating situations, or aggressive interactions with the animals; similarly to wolf mothers and adult pack members under natural circumstances. The behaviour of the subjects was experimentally tested regularly and the present study is part of a larger<a href="https://www.youtube.com/watch?v=0QstWaLSs3g"> research series</a>.<br /><br />In the present study, published in Scientific Reports, the animals participated in five tests: fetching, calling, obeying the sit signal, hair brushing and walking in a muzzle. The researchers found that at 9 weeks of age hand-raised dogs retrieved an object (a paper ball) to the experimenter more often than wolves. If wolf pups grabbed the ball, they tended to carry it away. Furthermore, unlike any of the dogs, 4 out of 16 wolves showed aggressive behaviour when the experimenter tried to take away the ball. In contrast to fetching, dogs and wolves behaved largely similarly when being called, walked in muzzles or requested to sit down for a piece of food. Only at older ages (16 and 24 weeks) and in a social context (in the presence of mates) were wolves more difficult to call back than dogs. When being brushed, wolves made more biting attempts than dogs at the age of 12 weeks, however, this difference diminished by the age of 16 weeks when dogs also attempted to bite more often than at a younger age.<br /><br />“The intensively socialized wolves reacted to calls, sat down upon request and walked in muzzles nicely, but they remained less manageable and controllable than dogs, especially in contexts involving access to a resource (e.g. toy or food reward). Dogs appeared to be more prepared to follow human guidance. When we tested mother-reared dogs in fetching and calling, we found no evidence that different rearing conditions (i.e., intensive socialization with humans vs. mother-rearing) would affect controllability in dogs. This confirmed our hypothesis that during domestication dogs have been selected for increased tractability.” said Enikő Kubinyi, lead author of the study and a senior researcher at ELTE, Department of Ethology.<br /><br />The strength of the current study is that pups were compared at young ages, thus the differences and similarities detected here had not yet been modified by developmental processes as strongly as in adult individuals. However, comparing very young subjects carries the risk of detecting developmental differences if dogs and wolves develop at a different pace. For example, the fact that wolves attempted more bites at a younger age in the brushing task may be due to differences in the pace of maturation, since older dog puppies behaved similarly. It is important to note that, although wolves can be controlled and trained to perform tasks (for example to sit down, as the results of the current study showed), they are not suitable as pets. For captive wolves in zoos and other licensed facilities, however, socialization and training are valuable means of enrichment as well as useful to husbandry related welfare.<br /><br /><b>Original paper: </b>Ujfalussy, D., Virányi, Z., Gácsi, M., Faragó, T., Pogány, Á., Bereczky, M. B., Miklósi, Á., Kubinyi, E. Comparing the tractability of young hand-raised wolves (Canis lupus) and dogs (Canis familiaris). Scientific Reports, <a href="http://www.nature.com/articles/s41598-020-71687-3">www.nature.com/articles/s41598-020-71687-3</a><div><br /></div><div>Photos: Járdány</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLn0lT2qQ9WRYR8tGq2pE8YnCLGpn5CFqqc21sy5D6pwRfOS880IMwukCL3AxmEhA2X5DK8h9yvrGDJkDDfgcyuwvFu4Xh3ecX6FltRPUg7v6uCQ_Tpvf1_RExucL9ChAnzLu6q92sJzb9/s2048/_MG_7839.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1365" data-original-width="2048" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLn0lT2qQ9WRYR8tGq2pE8YnCLGpn5CFqqc21sy5D6pwRfOS880IMwukCL3AxmEhA2X5DK8h9yvrGDJkDDfgcyuwvFu4Xh3ecX6FltRPUg7v6uCQ_Tpvf1_RExucL9ChAnzLu6q92sJzb9/w400-h266/_MG_7839.JPG" width="400" /></a></div><br /><div><br /></div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-10974563625576950612020-09-02T20:20:00.002+02:002020-10-09T20:27:33.997+02:00Összefüggés a kutyák bélbaktériumai, öregedése és memóriája között<div><i><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFy54XCNyMxp1DpTy_IFIQEos-rAxiM9x2C06VEbYXj3zYJM04bpjLn-RCoNWZQkaBbgaqaQravbD1iJUM2EFxykO9grnkTFE4C_aGxu-m0wyv3wzhYK1F-CnBozDKKZUjN97MGU4WQCRk/s2048/2020-9-17_Animals+Cover+for+I9%252CV10.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1444" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFy54XCNyMxp1DpTy_IFIQEos-rAxiM9x2C06VEbYXj3zYJM04bpjLn-RCoNWZQkaBbgaqaQravbD1iJUM2EFxykO9grnkTFE4C_aGxu-m0wyv3wzhYK1F-CnBozDKKZUjN97MGU4WQCRk/w283-h400/2020-9-17_Animals+Cover+for+I9%252CV10.jpg" width="283" /></a></div><br />English below</i></div><div><b><br /></b></div><b>A bélben élő baktériumok aránya eltér az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyák között az ELTE Etológia és Mikrobiológiai Tanszék munkatársainak új vizsgálata szerint. Mivel a bélbaktériumok befolyásolják az anyagcserét és az agy működését, a kutatásnak egészségügyi jelentősége is lehet. </b><br /><br />Elsőre talán nem is gondolnánk, hogy a belünkben élő baktériumok közössége, a bélmikrobióta (amit a köznyelvben gyakran helytelenül “bélflóraként” említenek), életünk milyen sok területére kihat. A bélben élő baktériumok számos olyan anyagot termelnek, amik befolyásolhatják az anyagcserét, összefüggésben lehetnek az elhízással, cukorbetegséggel, egyes ráktípusokkal, sőt az agy működésével is. Az autizmustól az Alzheimer-kórig számos, az idegrendszer megváltozott működése miatt kialakuló állapot esetében találtak valamilyen eltérést a bél baktériumközösségében. Akár az is előfordulhat, hogy alkohol-termelő baktériumok elszaporodása a részegség kialakulásához elegendő mennyiségű alkoholt juttat a szervezetbe. <br /><br />Ugyan egyre nagyobb orvosi és tudományos figyelmet kapnak a beleinkben élő mikroorganizmusok, még mindig nagyon keveset tudunk róluk. Ilyen esetekben a kutatók szívesen fordulnak állatmodellekhez. A hosszútávú megfigyelést, vagy kezelések hatásait vizsgáló kutatások könnyebben lebonyolíthatók állatokon, mint humán pácienseken. A kutyák bélbaktériumai sok hasonlóságot mutatnak az emberével, ami az évezredeken át tartó közös múltnak is köszönhető. De arról még nagyon keveset tudunk, hogy az emberekéhez hasonló hatású-e a kutyák bélmikrobiomjának megváltozása. <br /><br />Az ELTE Etológia és Mikrobiológiai Tanszék munkatársai <a href="https://www.mdpi.com/2076-2615/10/9/1488/htm">azt vizsgálták meg</a>, hogy családi kutyák esetében kimutatható-e összefüggés a memória és a bélmikrobióta összetétele között. A kutatók a viselkedéstesztekre érkező kutyákat és gazdáikat elkísérték egy-egy rövid egészségügyi sétára, majd a székletmintákat megfelelő tárolóegységekben néhány percen belül mélyfagyasztóba (-80 °C) helyezték. Az időlimit fontos, ugyanis csak így biztosítható, hogy valós képet kapjanak a bélmikrobióta székletürítés előtti összetételéről, mivel egyes baktériumok a környezetben is tovább szaporodnak. A családi kutyák táplálkozását és életmódját feljegyezték, de nem kontrollálták, hasonlóan az emberek kutatásához. „Mivel viszonylag kevés, 29 kutya vett részt a kutatásban, ezért kezdeti, útkereső vizsgálatnak tekintjük a munkánkat. Nem minden esetben lehet rávenni a viselkedési tesztekre érkező négylábúakat, hogy éppen a két teszt közötti szünetben végezzék el a dolgukat. Sikerült azonban kidolgoznunk egy új módszertant, amivel családi kutyák is vizsgálhatók, és olyan baktériumcsoportokkal találtunk összefüggést, amiket embereknél is leírtak.” – mondta el Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője. <br /><br />A Fusobacteria törzsbe tartozó baktériumok elszaporodása embereknél számos kórképpel, például irritábilis bél szindrómával, vastagbélrákkal jár együtt. Ragadozóknál azonban több kutatás is kedvező hatásúnak találta a törzs tagjainak jelenlétét. Ezt a jelenlegi vizsgálat is megerősítette, mivel a fiatalabb kutyáknál nagyobb arányban (kb. 30%-ban) fordultak elő Fusobacteria baktériumok, mint az öregebbeknél. A kutyák és az emberek azonban hasonlítottak az Actinobacteria törzs és a kognitív képességek kapcsolatát tekintve. A kutyák részt vettek egy memóriatesztben, ahol azt kellett megjegyezniük, hogy öt edény közül melyikben van elrejtve jutalomfalat. Ötször ismételhették meg a feladatot, és a kutatók közben megszámolták, mennyit hibáznak, vagyis hányszor mennek oda rossz edényhez. A többet hibázó kutyák székletében arányaiban több Actinobacteriát találtak. „Ez azért izgalmas, mert a rossz memóriájú, Alzheimer-kórban szenvedő embereknél is elszaporodik az Actinobacteria” – emeli ki a párhuzamot Sándor Sára, genetikus. <br /><br />Felföldi Tamás mikrobiológus általában természetes vizekben élő baktériumközösségeket kutat, ezért számára is új terep a kutyák bélmikrobiótájának tanulmányozása. „Nagyon hasonló módszereket használtunk a baktériumok azonosítására, mint például a balatoni mintáknál. Ezután az etológusok vetették össze a taxonok gyakoriságát a kutyák korával és memóriateljesítményével.” <br /><br />A kutatás az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásával valósult meg, a „Kognitív öregedés kutyákon” pályázat keretében. Kubinyi Enikő szerint „a felfedezéseink további igazolása nagyon fontos abból a szempontból, hogy eldönthető legyen, mennyire jó modellje a kutya a humán “bélflóra” változásainak. De az állatorvostudomány és a kutyagazdák számára is hasznos lehet, ha kiderül, hogy egyes baktériumok adagolásával késleltethető az öregedés, vagyis az öregedéssel együtt járó kedvezőtlen jelenségeket mérsékelhetjük.” <br /><br /> <br /><b>Eredeti cikk: </b>Kubinyi, E.; Bel Rhali, S.; Sándor, S., Szabó, A.; Felföldi, T. 2020. Gut microbiome composition is associated with age and memory performance in pet dogs. Animals, 10(9), 1488; <a href="https://doi.org/10.3390/ani10091488">https://doi.org/10.3390/ani10091488</a><div><br /></div><div><span id="docs-internal-guid-1887330f-7fff-6942-d840-784d9f099387"><h1 dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 6pt; margin-top: 20pt; text-align: center;"><span style="font-family: Arial; font-size: 20pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; font-weight: 400; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Gut microbiome composition is associated with age and memory performance in pet dogs</span></h1><br /><br /><p dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; font-weight: 700; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Our gut microbiota can crucially influence our behaviour and neurodevelopment. New research of the </span><a href="https://familydogproject.elte.hu/" style="text-decoration-line: none;"><span style="color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; font-weight: 700; text-decoration-line: underline; text-decoration-skip-ink: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Ethology Department </span></a><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; font-weight: 700; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">at the Faculty of Science at Eötvös Loránd University indicates that dogs’ aging mechanism and memory performance are also linked to their gut microbiome composition. According to the </span><a href="https://doi.org/10.3390/ani10091488" style="text-decoration-line: none;"><span style="color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; font-weight: 700; text-decoration-line: underline; text-decoration-skip-ink: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">study</span></a><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; font-weight: 700; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">, dogs and humans may have similar mechanisms in cognitive aging. </span></p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; font-weight: 700; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Dogs have become a valuable model for complex human traits and disorders</span></p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">In humans, intestinal microbiome composition has been linked to psychiatric conditions such as depression, anxiety, and autism, as well as neurodegenerative disorders, including Parkinson’s and Alzheimer’s disease through metabolites produced by gut-inhabiting bacteria. The wide range of expected lifespans, a natural inclination to develop dementia, and an environment shared with humans have made companion dogs a promising model organism in aging research. The gut microbiome of dogs is more similar to that of humans than that of mice and pigs. “Next-generation DNA sequencing techniques have enabled the identification of the taxonomic composition and also the potential functions of the microorganisms, gaining a better understanding of microbial–host interactions” - says Tamás Felföldi, assistant professor at the Department of Microbiology, ELTE, Budapest, who usually studies the microbial communities of natural waters, such as the Lake Balaton. </span></p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; font-weight: 700; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Collecting and analyzing the samples</span></p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Eniko Kubinyi, the principal investigator of the Senior Family Dog Project at ELTE, funded by the European Research Council, teamed up with microbiologists to investigate the gut microbiome of a group of companion dogs and examined possible links with age and cognitive performance. “After we tested the memory performance of the dogs at the Department of Ethology, ELTE, we </span><span style="background-color: transparent; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">took them for a walk</span><span style="font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">, </span><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">and collected fecal samples. We had to immediately freeze the excrement in storage containers to ensure they would provide a valid picture about the bacteria that lived in the dogs guts before defecation.” According to Sara Sandor, geneticist, “the time limit is important, as some species of bacteria can continue proliferation after defecation, and therefore may falsely outnumber other bacteria in the sample”. </span></p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Overall, the involvement of family dogs represented a relatively novel approach in this field as it included a huge variety of animals, regarding breed, diet, and life history. This leads to a large statistical variance in their bacterial communities’ composition, yet, this approach is crucial if researchers aim to model the natural variability of human populations. “A main limitation of the current study is the relatively low number of subjects, 29 dogs. However, the results of such exploratory studies can facilitate new research efforts, especially if they indicate medically relevant trends in the data” - points out Soufiane Bel Rhali, PhD student. </span></p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; font-weight: 700; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">A link between cognitive performance, age and gut microbiome composition </span></p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">The researchers found a negative correlation between the abundance of Fusobacteria phylum and the chronological age in dogs. Interestingly, in humans, Fusobacteria were shown to increase with aging and elevated abundance of these microbes have been linked to serious illnesses, like inflammatory bowel disease and colorectal cancer. Therefore, the current finding seems to support an already formed hypothesis that Fusobacteria play a fundamentally different, beneficial role in carnivores as compared with humans. “The identification of such differences between dogs and humans are at least as important as exploring the shared patterns in gut microbial composition, since ungrounded assumptions of similarity can lower the translational value of intervention studies.” - notes Kubinyi. </span></p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Moreover, the current study found that dogs performing worse in a short-term memory test had relatively more Actinobacteria. This finding can indicate a shared mechanism underlying dogs’ and humans’ cognitive aging, since Actinobacteria were also shown to be more abundant in the intestines of Alzheimer patients.</span></p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"> </p><p dir="ltr" style="background-color: white; line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;"><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">A link between cognitive performance, age and gut microbiome composition in companion dogs was hypothesized but not described before. The new research, although preliminary regarding the association between cognition and gut microbiome composition, opens up new venues in canine aging and neurodevelopmental research.</span></p><div><span style="color: #222222; font-family: Arial; font-size: 10pt; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div></span></div><span><a name='more'></a></span>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-8822516603807314492020-08-30T12:19:00.003+02:002021-11-06T21:15:26.303+01:00Allergia kutyákra<div style="font-weight: bold; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgJ_oJMXGDLHA9a0ww0CHFcNJhr2sRB_KJVldflOFcUoRVpsRsLVcY3RuqWImgQTT7oBVCT4gCsVyyBqK0ejLkkm2pnjJIT6dnIqyl5xseAcElpDePNGqI1hilqchTCrs15QmDm0oF13d3/s790/IMG_7646-001.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="690" data-original-width="790" height="175" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgJ_oJMXGDLHA9a0ww0CHFcNJhr2sRB_KJVldflOFcUoRVpsRsLVcY3RuqWImgQTT7oBVCT4gCsVyyBqK0ejLkkm2pnjJIT6dnIqyl5xseAcElpDePNGqI1hilqchTCrs15QmDm0oF13d3/w200-h175/IMG_7646-001.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><b>KÉRDÉS:</b> Szeretnénk egy kutyát a családban, a lányom viszont allergiás a kutyákra. A kérdés az, hogy vajon létezik-e olyan kutya, amelyik nem okoz allergiát.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>VÁLASZ:</b> Az allergiát a kutya nyála és a leváló hámsejtek okozzák. Ha a kutya kistermetű, keveset vedlik, sokat fürdetik és nyírják a szőrét, akkor kevesebb allergén jut a levegőbe a kihullott szőrszálakkal (a kutya nyalogatja a szőrét és pl. minél rövidebb a kihullott szőrszál, mert nyírják, annál kevesebb nyál lesz rajta). Ha lakásban tartott a kutya, akkor biztosan segít az is, ha bizonyos szobákba, ahol az allergiás személy sokat tartózkodik, a kutya nem mehet be, és semmiképp nem engedik fel az ágyra, kanapéra, emellett sokat porszívóznak (a házipor nagy része levált hámsejt). Ez alapján pl. mini (törpe) uszkárt ajánlok, mert apró, keveset vedlik, és gyakran hordják kutyakozmetikába, ahol fürdetik és nagyon rövidre szokták nyírni a szőrét (persze otthon is lehet fürdetni és nyírni).</div><div style="text-align: justify;">"Hypollergenic dog" keresőszóval kereshető még információ a neten. Pl: <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Hypoallergenic_dog_breed">https://en.wikipedia.org/wiki/Hypoallergenic_dog_breed</a> <br /></div><div></div>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-12271871099529106782020-08-03T20:58:00.014+02:002020-10-09T21:06:48.650+02:00Mi zajlik a kutyák agyában, miközben beszélünk hozzájuk?<i><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRV1YniYtJuCL0LTTJymH2_Wv-tEbNkbd6gM8XhhcCLL5txmjDYp_tguqZmeg2ZwuyOXXynSkRps4oIKUZXy0v7dhRnPzw0f4PaZqRqVanHYtAvcxQn8_FCbMCwV5IEJwmeZEiXZAkOOVN/s2048/IMG_5270.JPG" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1365" data-original-width="2048" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRV1YniYtJuCL0LTTJymH2_Wv-tEbNkbd6gM8XhhcCLL5txmjDYp_tguqZmeg2ZwuyOXXynSkRps4oIKUZXy0v7dhRnPzw0f4PaZqRqVanHYtAvcxQn8_FCbMCwV5IEJwmeZEiXZAkOOVN/w400-h266/IMG_5270.JPG" width="400" /></a></div>English below</i><br /><br /><b>Négylábú társaink köztudottan figyelnek ránk, amikor kommunikálunk feléjük, magyar kutatók most azt is kiderítették, hogy a kutyák agya – az emberekéhez hasonlóan – hierarchikusan dolgozza fel a beszédet. Az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, az <a href="https://etologia.elte.hu/hu/home/">ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék</a> és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport munkatársai kutyák funkcionális MRI vizsgálata során ugyanis felfedezték, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival. A kutatás a Nature lapcsalád Scientific Reports folyóiratában jelent meg.<span><a name='more'></a></span></b><br /><br />A kutyáknak számít, hogy milyen szavakat használunk és az is, hogy milyen hangsúllyal, azaz intonációval mondjuk azokat. A legtöbb kutya képes például leülni az ‘ül’ parancsszóra. Ehhez hasonlóan, ha magas hangon dicsérjük őket, valószínűleg felismerik a pozitív töltetet. Ugyanakkor nagyon keveset tudunk arról, mi zajlik az agyukban, mikor beszélünk hozzájuk.<br /><br />„A kutyaagy és az emberi agy beszédfeldolgozásában tapasztalható hasonlóságok és különbségek megértése azért fontos, mert segít megérteni, hogy milyen lépések vezethettek a beszéd kialakulásáig az evolúció során. Korábban <a href="https://science.sciencemag.org/content/353/6303/1030">kimutattuk</a>, hogy a kutyák agya szintén elkülönítve dolgozza fel az intonációt és a szójelentést. De vajon a hierarchia is hasonló? Ennek kiderítésére ebben az új kísérletben egy speciális technikát alkalmaztunk: megmértük, hogy a kutyák agyi aktivitása milyen mértékben csökken ismételten hallott ingerekre. A mérés során időnként a szavakat, időnként az intonációt ismételtük meg a kutyáknak. Ha egy agyterület aktivitása egy inger ismétlésére jelentősen csökken, akkor az szerepet játszik annak feldolgozásában” – mondja Gábor Anna, az MTA-ELTE Lendület Neuretológiai Kutatócsoport kutatója, a cikk első szerzője.<br /><br />A kísérlet eredményei alapján a kutyák agya, csakúgy mint az embereké, hierarchikusan dolgozza fel a beszédet: az intonációt alacsonyabb szinteken (főleg kéreg alatti területeken), míg az ismert szavakat magasabb szinteken (hallókérgi területeken). A vizsgálat arra is rámutattott, hogy érdekes módon az idősebb kutyák kevésbé különböztetik meg az ismert és ismeretlen szavakat.<br /><br />„Bár az emberi agy sok szempontból egyedi módon dolgozza fel a beszédet, ez a kutatás izgalmas hasonlóságokat tárt fel az ember és egy beszédképtelen faj között. Ez a hasonlóság azonban mégsem feltétlenül azt jelenti, hogy a hierarchia a beszéd feldolgozására alakult ki” – mondja Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője. „Sokkal valószínűbb, hogy a szójelentés és intonáció feldolgozását kísérő hierarchia talán egy általánosabb, nem csak a beszédre jellemző feldolgozási elvet mutat. Az egyszerűbb, érzelmeket kiváltó jelzések, mint az érzelmi intonáció tipikusan alacsonyabb szinteken, míg a komplexebb, tanult jelzések, mint a szójelentés magasabb szinteken kerülnek feldolgozásra számos fajban. A jelen eredmények inkább arra világítanak rá, hogy az emberek beszédfeldolgozása is ezt az alapvetőbb, általánosabb hierarchiát követi” – magyarázza a kutató.<br /><br />A <a href="https://www.nature.com/articles/s41598-020-68821-6">kutatás</a>, amely a Magyar Tudományos Akadémia (Lendület Program, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Program), az Európai Kutatási Tanács, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült, a Scientific Reports folyóiratban jelent meg augusztus 3-án, “Multilevel fMRI adaptation for spoken word processing in the awake dog brain” címmel (szerzők: Gábor Anna, Gácsi Márta, Szabó Dóra, Miklósi Ádám, Kubinyi Enikő, Andics Attila).<br /><br />Videóabsztrakt a kutatásról: <iframe allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/grdmnzILmsk" width="560"></iframe><br /><br />link magyarul: <a href="https://www.youtube.com/watch?v=grdmnzILmsk&feature=youtu.be">https://www.youtube.com/watch?v=grdmnzILmsk&feature=youtu.be</a><br /><br />A tanulmány közvetlen linkje: <a href="https://www.nature.com/articles/s41598-020-68821-6">https://www.nature.com/articles/s41598-020-68821-6</a><br /><br /><br /><br /><h1 style="text-align: left;">Speech processing hierarchy in the dog brain</h1><b>Dog brains, just as human brains, process speech hierarchically: intonations at lower, word meanings at higher stages, according to a new study by Hungarian researchers at the <a href="https://etologia.elte.hu/en/home-2/">Department of Ethology</a>, Faculty of Science, Eötvös Loránd University (ELTE) using functional MRI on awake dogs. The study, which reveals exciting speech processing similarities between us and a speechless species, will be published in Scientific Reports.</b><br /><br />Humans keep talking to dogs whose sensitivity to human communicative signs is well known. Both the words what we say and the intonation how we say them carry information for them. For example, when we tell ‘sit’ many dogs can sit down. Similarly, when we praise dogs with a high toned voice, they may notice the positive intent. We know very little, however, on what is going on in their brains during these.<br /><br />In this study, Hungarian researchers measured awake, cooperative dogs’ brain activity via functional magnetic resonance imaging (fMRI). Dogs listened to known, praise words (clever, well done, that’s it) and unknown, neutral words (such, as if, yet) both in praising and neutral intonation.<br /><br />“Exploring speech processing similarities and differences between dog and human brains can help a lot in understanding the steps that led to the emergence of speech during evolution. Human brains process speech hierarchically: first, intonations at lower-, next, word meanings at higher stages. Some years ago, we <a href="https://science.sciencemag.org/content/353/6303/1030">discovered</a> that dog brains, just as human brains, separate intonation and word meaning. But is the hierarchy also similar? To find it out, we used a special technique this time: we measured how dog brain activity decreases to repeatedly played stimuli. During brain scanning, sometimes we repeated words, sometimes intonations. Stronger decrease in a given brain region to certain repetitions shows the region’s involvement” – Anna Gábor, postdoctoral researcher at the MTA-ELTE ‘Lendület’ Neuroethology of Communication Research Group, lead author of the study explains.<br /><br />The results show that dog brains, just like human brains, process speech hierarchically: intonation at lower stages (mostly in subcortical regions), while known words at higher stages (in cortical regions). Interestingly, older dogs distinguished words less than younger dogs. <br /><br />“Although speech processing in humans is unique in many aspects, this study revealed exciting similarities between us and a speechless species. The similarity does not imply, however, that this hierarchy evolved for speech processing” – says Attila Andics, principal investigator of the MTA-ELTE ‘Lendület’ Neuroethology of Communication Research Group. “Instead, the hierarchy following intonation and word meaning processing reported here and also in humans may reflect a more general, not speech-specific processing principle. Simpler, emotionally loaded cues (such as intonation) are typically analysed at lower stages; while more complex, learnt cues (such as word meaning) are analysed at higher stages in multiple species. What our results really shed light on is that human speech processing may also follow this more basic, more general hierarchy.”<br /><br />This <a href="https://www.nature.com/articles/s41598-020-68821-6">study</a> was published in Scientific Reports titled “Multilevel fMRI adaptation for spoken word processing in the awake dog brain”, written by Anna Gábor, Márta Gácsi, Dóra Szabó, Ádám Miklósi, Enikő Kubinyi and Attila Andics. This research was funded by the Hungarian Academy of Sciences (’Lendület’ Program), the European Research Council (ERC), the Ministry of Human Capacities, the Hungarian Scientific Research Fund and the Eötvös Loránd University (ELTE).<br /><br />Video abstract about the research: <iframe allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/9EhI80fdEbw" width="560"></iframe><br /><br /><br /><br />Link to the video abstract: <a href="https://www.youtube.com/watch?v=9EhI80fdEbw&feature=youtu.be">https://www.youtube.com/watch?v=9EhI80fdEbw&feature=youtu.be</a><br /><br />Link to the original publication: <a href="https://www.nature.com/articles/s41598-020-68821-6">https://www.nature.com/articles/s41598-020-68821-6</a>Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3093205012185535317.post-34574164343705331512020-07-22T11:48:00.000+02:002020-07-22T11:48:51.545+02:00Hány kutya él Magyarországon?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
A Statista adatai szerint a magyar háztartások <a href="https://www.statista.com/statistics/517019/households-owning-cats-dogs-europe-hungary/">35%-ában él kutya</a>.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuxwlXyXq-tE3T2-lQvcIjfjqn6fkie-TOHt3SA2gk87S3Vb3bZYcl6Ke1vhB3gJbWeZbwSY8V1aYcj_GMwa-6pe5rWx_BXt3OHuTBMZZzkABqod4dUrbhhC8eO1JWDbOEzzXwvBIZ31Ig/s1600/dog_cat_household.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="549" data-original-width="891" height="246" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuxwlXyXq-tE3T2-lQvcIjfjqn6fkie-TOHt3SA2gk87S3Vb3bZYcl6Ke1vhB3gJbWeZbwSY8V1aYcj_GMwa-6pe5rWx_BXt3OHuTBMZZzkABqod4dUrbhhC8eO1JWDbOEzzXwvBIZ31Ig/s400/dog_cat_household.JPG" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: x-small; text-align: left;">A KSH <a href="http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/haztartas/05_01_01_03_02.xls">2011-es adata szerint</a> 4,1 millió háztartás van Magyarországon. Ennek 35%-a 1,44 millió. A gazdás kutyák száma tehát legalább 1,44 millió, de sok háztartásban több mint 1 kutya van és több százezer a gazdátlan kutyák száma is.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
A Medián által végzett reprezentatív felmérés szerint a <a href="https://kutyaszemmel.hu/wp-content/uploads/2019/10/Cofidis_Kutyaszemmel_orszagos_kutatas_infografika.pdf">lakosság 36%-a kutyás háztartásban </a>él. Mivel csak a háztartások<a href="http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/haztartas/05_01_01_03_02.xls"> 32,1%-a egyszemélyes</a> és továbbra is kérdés, hány kutya él egy háztartásban, ebből is nehéz megbecsülni a kutyák számát.</div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiP093QGNDQ4hZ8zSkjbpu38tHn9_dnMsnzbo2GBiMyG_xcYShisHA6RkSERIgtjudyuSEOO-KNC-ZmmlIk9hc8OYsGs3cO9q_SAhe7lO1gPaJaXgANHd3-aS8hj4A4H2hXW1MHRqJXzNi4/s1600/Median_kutyas_haztartasok.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="736" data-original-width="771" height="305" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiP093QGNDQ4hZ8zSkjbpu38tHn9_dnMsnzbo2GBiMyG_xcYShisHA6RkSERIgtjudyuSEOO-KNC-ZmmlIk9hc8OYsGs3cO9q_SAhe7lO1gPaJaXgANHd3-aS8hj4A4H2hXW1MHRqJXzNi4/s320/Median_kutyas_haztartasok.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br />
<br />
A <a href="file:///C:/Users/Etol%C3%B3gia%20ERC/Desktop/FEDIAF_Facts_Figures_2017_final.pdf">European Pet Food Industry Federation szerint 2 050 000 kutya él Magyarországon. </a></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPx4QJp43hThpg-iw_FxqdrxgGM9jjKOowGqsGe8oQ8p2xla3vRiyggtJE1XRQQmdyNsWm1P-W9n0acn2Usn-4DPML7MTRQx3KNhVenQ6dW5JsISZtLuFISNJtvury4mHJjlUq1otEAN2q/s1600/number_of_dogs_2017.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="739" data-original-width="920" height="257" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPx4QJp43hThpg-iw_FxqdrxgGM9jjKOowGqsGe8oQ8p2xla3vRiyggtJE1XRQQmdyNsWm1P-W9n0acn2Usn-4DPML7MTRQx3KNhVenQ6dW5JsISZtLuFISNJtvury4mHJjlUq1otEAN2q/s320/number_of_dogs_2017.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br /></div>
</div>
Kubinyi Enikőhttp://www.blogger.com/profile/04171933214968112714noreply@blogger.com