Népszerű posztok

2018. március 29.

Kommunikációs jelek evolúciója

Részletek egy doktori disszertáció bírálatából.

Tauzin Tibor doktori disszertációja négy tanulmányban hasonlítja össze kutyák és emberek viselkedését kommunikációs helyzetekben. Az eredmények részben megvilágítják, hogy miért képesek az emberek és nem képesek a kutyák kultúra létrehozására. Ugyan a kutyák emberszerűek az osztenzív (kommunikációs szándékot kifejező) jelek használatában, de az informatív jeleket másképp alkalmazzák, és ez jelentősen korlátozza az információátadási lehetőségeiket.

A dolgozat főbb eredményei a következő pontokban foglalhatók össze:
  • A kutyák felismerik az osztenzív jeleket, köztük a kontingens reaktivitást, amiket ők is, akárcsak az emberek, feltehetően kommunikatív szándék kifejeződésének tekintenek. 
  • Viszont az emberekkel ellentétben a mutatást nem egy tárgyra vonatkoztatják, hanem a mutatás helyére, vagyis utasításként értelmezik, és ezzel elmulasztják a tárgyról („a világról”) való tanulás lehetőségét. 
  • Gyerekek már egy éves korban is használhatják a tárgyra mutatást információgyűjtésre. 

Bővebben:
I. tézis: a kutyák képesek ágencia tulajdonítására kontingens reaktivitás alapján

A vizsgálatban a kutyák egy távirányított játékot („önindított mozgásra képes ágenst”) figyelhettek meg, ami mindig, gyakran vagy néha követte a szóban elhangzó utasításokat (vagyis eltért a „kontingens reaktivitás foka”). Ezután a kutya választhatott két labda közül, amik közül az egyiket korábban a tárgy megközelítette. A kutyák csak abban az esetben választották a tárgy által megközelített labdát, ha a tárgy korábban tökéletesen engedelmeskedett a hangutasításoknak. A szerző értelmezésében a kutyák önálló ágensnek tekintették ebben az esetben a mozgó tárgyat, aminek a választását érdemes követni. Ez a képesség csecsemőknél is ismert, és feltehetően az interakciók felismerésében játszik szerepet.

II. tézis: a kutyák mutatásos helyzetben az osztenzív jeleket a kommunikációs szándék jeleként használják – ezért nem felcserélhető az osztenzív és a referenciális jelek sorrendje

Az emberi kommunikáció megértésnek előfeltétele a kommunikációs szándék felismerése. Ez a kutyáknál is előfeltétel: csak akkor követik a mutatás irányát, ha osztenzív jelek (megszólítás és szemkontaktus) előzik meg, tehát az osztenzív jelekre való érzékenység nem humánspecifikus.

III. tézis: a figyelemfelhívó jelek nem közvetítenek kommunikációs szándékot a kutyák számára

A taps figyelemfelkeltő inger, ami után véletlenszint felett követték a mutatást a kutyák az adott kísérletben.

IV. tézis: a mutatást helyre és nem egy adott tárgyra vonatkoztatják a kutyák

Talán ez a legizgalmasabb eredmény mind közül. Osztenzív jeleket követő mutatás és a két kísérleti tárgy megcserélése után a kutyák a mutatott helyhez mentek és nem a mutatott tárgyhoz. (Osztenzió hiányában véletlenszerűen választottak). Míg az emberek számára ökológiailag releváns a mutatást úgy értelmezni, mint ami egy tárgyra utal, a kutyák számára feltehetően egy utasítás végrehajtásának helyét jelöli ki.

V. tézis: a kisgyerek számára a mutatás információszerző célú is lehet

A csecsemők mutatásának funkciója: érdekes tárgyra mutat (protodeklaratív), tárgyat kér (protoimperatív), információt kér (protointerrogatív).

Budapest, 2017. július 9. 
Kubinyi Enikő
ELTE Etológia Tanszék

Hivatkozások: 

2018. március 18.

Narkolepszia

Játszik a kutya, kergetőzik, majd hirtelen összeesik és elalszik. Néhány tíz másodperc múlva felébred, és hamarosan újra bekapcsolódik a játékba. Evés közben megismétlődik a hirtelen elalvás. Ismerős jelenet ez a Kontroll című filmből is, ahol az egyik ellenőr, Muki veszekedései gyakran azzal végződnek, hogy rábukik az asztalra. "Úgy hívják ezt a betegséget, hogy narkolepszia. Ha konfliktus van, akkor felkelek valahol, és nem tudom, mi történt" - mondja Muki a pszichológusnak. 
 A bénulásos rohamokat izgalom, erősebb érzelmi hatás váltja ki, a váratlan elalvást (alvásrohamot) pedig általában monoton cselekvések. A betegség nem fájdalmas, de nagyon veszélyes autóvezetés vagy akár csak a zebrán való átkelés közben. Átlagosan 2000-2500 emberből egy narkolepsziás, illetve valószínűleg sokkal többen, de diagnosztizálatlanok maradnak.

Mivel a betegség kutyáknál és embereknél is előfordul és örökölhető, gyanítható volt, hogy ha kutyákon sikerül kideríteni, milyen genetikai rizikófaktorok állnak a háttérben, akkor azzal megtalálják az emberi narkolepszia egyik biológiai okát is. Dobermannokat és labradorokat vontak be a vizsgálatba, mert ezeknél a fajtáknál különösen gyakori a narkolepszia.

 
Egy olyan génváltozatot sikerült azonosítani, ami miatt elégtelen a hipokretin (orexin) nevű, ébren maradásért felelős fehérje hatása. A két fajtában más mutációt találtak, ez lehet az oka annak, hogy a dobermannokban súlyosabbak a tünetek. De mindkét fajtában gyakoribb a betegség szukák között. A várakozásokkal ellentétben azonban ezt a génhibát csak egyetlen, atipikus tüneteket mutató csecsemőnél sikerült azonosítani.

A kutyák életük első időszakában tünetmentesek. Az első tünetek 2-4 hónapos korban jelennek meg, és ezután egyre intenzívebbek lesznek egy éven keresztül, majd lassan csökkenni kezdenek és eltűnnek. 4-5 éves korban a legtöbb kutyánál már nem fordulnak elő narkolepsziás epizódok.

A tünetek felnőtt kutyákban nagyon változatosak. Néhányuk következetesen és gyakran összeesik és elalszik, másoknak viszont nincsenek tünetei. Ez arra utal, hogy a genetikai komponens önmagában nem elég a betegség megjelenéséhez. Valószínűleg fertőzés, trauma is hozzájárul, hogy a szervezetben pusztulásnak indulnak az alvást szabályozó idegsejtek, ami emberekre és kutyákra is jellemző. Ez magyarázza azt, hogy a genetikai hajlam ellenére bizonyos egyedeknél nem jelentkezik a betegség.

A wikipedia szerint híres narkolepsziás Winston Churchill, Kurt Cobain és Gesztesi Károly.

Forrás:

2018. március 2.

Agytorna idős kutyáknak - Hogyan segíthetnek az idős kutyákon a számítógépes játékok?


Az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Program, valamint az bécsi Állatorvosi Egyetem Messerli Kutatóintézet kutatócsoport legújabb tanulmánya szerint a rendszeres mentális stimuláció, melyet egy érintőképernyős tréning segítségével érnek el, segíthet az idős kutyák kognitív képességeinek szinten tartásában.


Lisa Wallis, az ELTE Szenior Családi Kutya Program kutatója, az alábbi tudományos munkából készült előadásáért a legjobb prezentáció díját kapta IV. Animal-Computer Interaction konferencián.
Az élethosszig tartó tanulás nem csak az emberek, de a kutyák számára is hasznos és fontos. A kutyák idős korukban is képesek a tanulásra, ráadásul a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok lassítják a szellemi leépülés természetes folyamatát. Viszont az idős kutyák mozgásszervi és egyéb egészségügyi problémái gyakran gátat szabnak a hagyományos, fizikai állóképességet igénylő tréningeknek. Erre a problémára kínál hatékony alternatívát a számítógépes interakció kutyáknál történő gyakorlati alkalmazása, vagyis az érintőképernyő segítségével végzett játékos tréning, mely egyszerű, jutalmazással kombinált számítógépes gondolkodtató feladatokkal helyettesíti a fizikai megterhelést jelentő tréninget, és segít fenntartani az idős kutyák szellemi frissességét.
„Ahogy a kutyák idősödnek, a gazdák egyre kevesebb kihívással állítják szembe őket, csökkentik a foglalkozások, tréningek számát és intenzitását. Ennek az a következménye, hogy az idős kutyákat alig érik pozitív mentális hatások” – magyarázza Lisa Wallis, a cikk első szerzője. „Az életkor előrehaladtával, az emberekhez hasonlóan, a kutyák dopamintermelése is csökken. Ezzel együtt romlik az emlékezőképesség és a motiváció. Azonban ez a természetes szellemi leépülés ellensúlyozható a kognitív képességek speciális tréningjével.”
A kutyák számára az érintőképernyő használata némi előtréninget igényel, azonban amint megtanulják, mi a titok nyitja, megszállott játékosokká válnak.
Az érintőképernyő használatát eddig fiatal kutyákon vizsgálták, de sikerült bizonyítani, hogy az idős kutyák is pozitívan reagálnak a kognitív tréning ezen formájára. „Olyan egyszerű, érintőképernyős feladatokat, melyek megoldása után jutalomfalat jár, még az idős kutyák is nagy lelkesedéssel tanulnak” – említi Kubinyi Enikő, a Szenior Program vezetője. Egy szellemi kihívás megoldása után keletkező pozitív emóció párhuzamba állítható azzal az érzéssel, amikor egy idős ember valami újat tanul vagy valamilyen élvezetes tevékenységet végez. A rendszeres elmetréning nem csak minket, embereket, de a kutyákat is kizökkenti az idős korra oly sokszor jellemző apatikus állapotból azáltal, hogy növeli a motivációt, és így még több alkalmat teremt a tanulásra.
Kétségtelen tény, hogy az érintőképernyővel végzett tanulás segíthet az öregedés során jelentkező szellemi leépülési folyamatok ellensúlyozásában. A kutatócsoport azt reméli, hogy ez a tanulmány nem csak az elektronikai termékeket gyártó szakembereket és szoftverfejlesztő cégeket, hanem lelkes gazdákat is ösztönöz majd a jövőbeli együttműködésre. „Ez a tudományos megközelítés egy olyan izgalmas kutatást indíthat útjára, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet az állatok élethosszig tartó tanulásának fontosságára” – mondja Wallis.

Eredeti közlemény:
Lisa J. Wallis, Friederike Range, Enikő Kubinyi, Durga Chapagain, Jessica Serra, Ludwig Huber. Utilising dog-computer interactions to provide mental stimulation in dogs especially during ageing. JACM, Fourth International Conference on Animal-Computer Interaction, Milton Keynes, 2018 DOI: 10.1145/3152130.3152146

Sajtómegjelenések: 

2018.02.12 Érintőképernyővel a kutyák szellemi frissességéért, Blikk
2018.02.12.Megszállottan játsszák az idős kutyák ezt az agytréninget, Infostart.hu
2018.02.12. Érintőképernyős kütyükkel tréningezik az idős kutyák agyát, hvg.hu
2018. 02. 12. Számítógépes játékok segítenek az idős kutyákon, NL Café
2018.02.12. Kütyüzéssel edzhető az idős kutyák agya, Index
2018. 02.12. Agytorna idős kutyáknak, ELTE, Háziállat.hu, Haszon.hu, Origo, Lokál, Szoljon.hu
2018. 02. 07. Az EUREKALERT-en megjelent sajtóközlemény nyomán számos külföldi médium


2018. február 17.

Hogyan öregednek a kutyák?

Molnár V. Orsolya interjúja Kubinyi Enikővel a Gondos Gazdik magazin számára

Vannak különbségek a kis- és nagytestű kutyák öregedése között?
Igen, a kistestűek lassabban öregednek. Akár kétszeres különbség is lehet a kis- és a nagytestű kutyák várható élettartama között (7-14 év). De nem csak a méret, hanem a fajta, illetve főleg a fajtára jellemző betegségek is sokat számítanak.

Miért élnek tovább a keverékek, mint fajtatiszta társaik?
Mert genetikailag változatosabbak, nem halmozódnak bennük örökletes betegségek.

Milyen faktorok befolyásolhatják leginkább az élettartamot?
Egy átlagos genetikai adottságú kutyánál ugyanazok a tényezők számítanak, mint az embereknél: a jó táplálék, gondos állatorvosi ellátás, sok mozgás, kiegyensúlyozott, örömteli szociális kapcsolatok, rendszeres mentális edzés, kevés stressz mind hozzájárul az élettartam növekedéséhez.

Milyen hatással lehetnek a kutya élettartamára és öregedésre a tartási körülmények? 
A mozgás alapvető a jó vérkeringés fenntartásához, ami nem csak a mozgásszervek, hanem az agy jó állapotához is fontos. A stressz, a traumatikus élmények pedig jelentősen rontanak az agyi funkciókon, hamarabb jelentkeznek „demenciaszerű” tünetek a kutyákon, ezt a saját adatainkból is látjuk.

Tényleg megfiatalodhat egy idősödő kutya, ha egy fiatal társat kap? Lehet ez pozitív hatással az élethosszra?
Pusztán a több mozgás is jótékony hatással van az idős szervezetre, és akkor még nem is beszéltünk arról a sok pozitív élményről, ami a fiatallal való játék, és a sok új inger adhat.

Mit jelent a nem sikeres öregedés?
A kutyák aktivitása általában csökken a kor előrehaladtával, ez teljesen normális. De ha fizikailag, mentálisan annyira leromlanak, hogy a megszokott, mindennapi tevékenységek is gondot okoznak romlik, akkor nem sikeres öregedésről beszélünk. A mentális romlás első jelei a memóriazavarok, amiket a gazda sokszor még észre sem vesz. De az már feltűnő, ha a kutya ismerős helyen is eltéved, nem ismer fel családtagokat, sokat szorong, éjszaka mászkál, szobatisztasági probémái jelentkeznek.

Milyen kutyák vesznek részt a vizsgálatban? Hány évesek a legöregebbek?
Az első vizsgálatunkban 8 évnél idősebb, 10 kg-nál nehezebb sikeresen öregedő kutyák vettek részt. Azt vizsgáltuk, hogy egy három hónapos fizikai vagy mentális tréning milyen hatással van az öregedésükre. De azóta fiatal kutyákat is mértünk, hogy  összehasonlíthassuk, mi változik meg legjobban az öregedés során.
A legidősebb kutyáink matuzsálemek: a nemrég 27 évesen elhunyt Buksit, és a 22 éves Kedvest is meglátogattuk, gyűjtöttünk tőlük DNS-t.

Milyen jellegű viselkedésteszteket használtok?
A tesztek főleg a memóriát, a problémamegoldó képességet, az újdonságra való fogékonyságot, a tanulni vágyást, a környezet iránti érdeklődést mérik.

Milyen eddigi eredmények vannak?
Kidolgoztunk egy kérdőívet, amivel felmérhető, hogy mennyire sikeresen öregszik a kutya, és hamar detektálhatók az esetleges problémák. Vannak olyan új viselkedésteszteink, amikben eltérő a fiatalok és az idősek teljesítménye, tehát ezek is használhatók állapotfelmérésére. FMRI vizsgálatokhoz képzett éber kutyákon egymással spontán módon funkcionális hálózatokat alkotó agyterületeket írt le Szabó Dóra kollégám, a következő lépés az, hogy megnézzük, ezek is megváltoznak-e az idős kutyáknál. Alvó kutyák agyi aktivitását vizsgálva EEG-vel olyan hullámformát azonosított Németországból érkezett doktori hallgatónk, Ivaylo Iotchev, ami összefüggésben van a tanulással. Itt is kíváncsian várjuk az eredményeket, hogy miben térnek el az idősek a fiataloktól, és hogy van-e összefüggés a viselkedéssel. Dr. Czeibert Kálmán állatorvossal megalapítottuk a világ egyik első Kutya Szövet- és Agybankját, aminek a segítségével különleges laboratóriumi vizsgálatokat lehet végezni, és így szöveti, sejtes szinten is megállapíthatjuk, hogyan zajlik az öregedés. Nagy Britanniából és Olaszországból is érkezett hozzánk munkatárs, összesen körülbelül tízen dolgozunk a csoportban.

Milyen gyakorlati haszna lehet majd az eredményeknek?

A tesztjeinkkel rövid idő alatt, pontosan meg lehet állapítani, hogy normál keretek között zajlik-e az öregedés. Eddig ilyen tesztek nem léteztek. Az adataink alapján ajánlásokat szeretnénk tenni, hogy milyen életmód és terápia vezethet a hosszú, problémamentes öregkorhoz. Az idegtudományi és genetikai vizsgálatokkal pedig olyan öregedési markereket szeretnénk azonosítani, amik az embereknél is meghatározók.


Hogyan őrizhetjük meg kutyánk szellemi frissességét?

Sokan abbahagyják a kutyájuk képzését, miután összeszoktak egymással, vagyis a kutya felnőtt, megtanulta a szabályokat, illetve a gazda is elfogadta azokat a nehézségeket, amiken nem sikerült változtatnia. De valójában a kutyák nagyon szeretnek dolgozni, és örülnek, ha rendszeresen találkoznak újabb kihívásokkal. Azt tapasztaltuk például, hogy idős korban is szívesen belekezdenek egy érintőképernyős tréningbe, nagyon várják a kiképzési alkalmakat.


Mennyiben mások egy öreg kutya tanulási képességei?
Tény, hogy lassabban tanulnak, mint a fiatalok. Nekik például átlagosan 7 alkalomra volt szükségük ahhoz, hogy megismerkedjenek az érintőképernyővel és a jutalmat adagoló dobozzal, a fiataloknak 3-ra. Átlagosan 15 alkalom alatt tanulták meg, hogy két alakzat közül azt érintsék meg, amiért jutalmat kapnak, míg a 6 év alattiaknak 8 alkalom elég volt erre.

Egy idős, már könnyen fáradó kutya fizikai kondícióját mivel lehet javítani? (Fizioterápia, fitnesz?)
Fizioterápiát, úszást ajánlanak a szakemberek.

Mire kell figyelni akkor, ha a kutyám még épp csak öregkorba lépett, és mire akkor, ha már elmúlt mondjuk 12 éves? Utóbbi esetben lehet esetleg javítani a kutya állapotán, vagy akkor már csak konzerválni lehet?

Ezt nehéz lenne látatlanban megmondani, de arra biztosan érdemes ügyelni, hogy ne hízzon el a kutya, mozogjon, amennyi nem okoz fájdalmat, és kapjon megfelelő táplálékkiegészítőket.

Az eddigi eredményeitek alapján egy gazda hogyan tudja felmérni, hogy a kutyája már öregszik? Mik azok a tünetek, amik alapján sejthető, hogy valami probléma van, és esetleg érdemes állatorvoshoz fordulni?
Az öregedéssel a legtöbbször együtt jár az aktivitás csökkenése. Problémára utalhat, ha felborul az alvás-ébrenlét ciklus, a kutya nem ismer meg régi ismerősöket, eltéved, szobatisztasági gondok jelentkeznek, sztereotip mozgások jelennek meg nála, például gyakran köröz,sokat nyalogatja magát.

2018. január 18.

Robotkutya az etológiai kutatásokban

A Sony újra piacra dobja az Aibo nevű robotkutyát. A 2000-es évek elején magyar etológus kutatók is dolgoztak a Sony mérnökeivel. Erről jelent meg egy cikk a Magyar Nemzetben.

– A Sony párizsi kutatóintézetével működtünk együtt. Ott fejlesztették az Aibót, és az volt az eredeti célunk, hogy a robotkutyát bevonjuk a kutyák magatartását vizsgáló kísérleteinkbe. Eredetileg arra számítottunk, hogy majd beprogramozhatjuk az Aibót különféle viselkedések bemutatására, és az igazi kutyák ebből esetleg tanulnak. Csakhamar kiderült azonban, hogy ez messze áll a valós lehetőségektől – kezdi az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszékén végzett aibós kísérletek történetét Kubinyi Enikő, a tanszék kutatója. – Egyik fél sem „akart” ugyanis ebben együttműködni. A robot autonóm volt, tehát nem szigorúan meghatározott parancssort hajtott végre, hanem sok véletlenszerű elemet tartalmazott a viselkedése, így nagyon nehéz lett volna megtanítani bonyolult demonstrációkra. A felnőtt kutyák pedig jószerével tudomást sem vettek róla, mintha csak egy távirányítós kisautó lett volna. A kölyökkutyák viszont reagáltak rá, egyikük meg is támadta. Ettől nagyon megijedtünk, mivel egy vagyonba került, és csak kölcsönbe kaptuk Párizsból. A kísérletet megörökítő videó, amelyen kollégámmal, Gácsi Mártával sikoltozunk, azóta is fenn van a neten.

– Már az első Aibók tervezésekor is nagyon jól megragadták a fejlesztők a kutyák viselkedésének azon elemeit, amelyek igazán szórakoztatóvá és élvezetessé teszik a velük való együttélést. Nevezetesen az autonóm cselekvést, azt, hogy hiába tanítunk meg a kutyának valamit, magatartásában mindig lesz bizonytalanság, és éppen a kutya váratlan reakciói okozzák a legtöbb örömöt a gazdának – tartja Kubinyi Enikő. – Ebből jött az ötlet, hogy a kutya mint évezredek óta velünk élő társállat viselkedését adaptálni lehetne a robotokba, ezáltal azok is hatékonyabbá válnának az emberi környezetben. A robotháziállatokra az teremthet igényt, hogy egyre kisebb családokban élünk, sokan teljesen egyedül. A legtöbb ember nappal szinte egyáltalán nincs otthon. Ilyen körülmények között nem feltétlenül etikus egész napra egyedül hagyott kutyát tartani. Ugyanakkor az ember mégiscsak örül, ha van valami, akár egy robot is, amely örömjeleket ad, amint hazaér a munkából. Így lesznek, akik szeretni fognak egy efféle eszközt, de nyilván olyanok is, akik mindig is irtóznak majd tőle.

Forrás: Molnár Csaba: Az android legjobb barátja  Magyar Nemzet, 2017.11.18.

2017. november 24.

Alvás és orsó: hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között


Hogyan működik a kutyaagy? A képalkotó eljárások terjedésével folyamatosan nő az érdeklődés az iránt, mi zajlik az ember „legjobb barátjának” fejében. Ennek ellenére sok olyan alapvető agyi funkció, ami más fajoknál már ismert, még mindig feltérképzetlen terület a kutyaagyban. Ezek közé tartozik az alvási orsó, ami – ellentétben azzal, ami miatt Csipkerózsika hosszú álomba zuhant – rövid (0,5-5 mp-es), ritmikus, fokozatosan növekvő, majd csökkenő amplitúdójú, orsó alakú EEG hullámforma a lassú hullámú alvás során. Szerepe a tanulásban és az alvási stabilitásban régóta ismert emberek és rágcsálók esetében, de a kutyákat tekintve még abban sem volt megegyezés, hogy mi tekinthető alvási orsónak. Egy új magyar tanulmány azonban feltárta, hogy a kutyák alvási orsói sokkal hasonlóbbak az emberéhez, mint azt korábban feltételezték. Akárcsak az embereknél, a jobb tanulási képességű kutyák alvási EEG görbéjében is gyakrabban jelennek meg orsók. Különbség van a nemek között is: a szukák ügyesebbek voltak a kapott feladatban, és ezzel párhuzamosan több orsót azonosított EEG görbéjükben az erre specializált algoritmus.
„Amit az alvási orsókról tudunk, azt embereken és rágcsálókon végzett kutatásokon alapszik. De egyáltalán nem triviális kérdés az, hogy mennyire univerzális a jelenség. A madaraknak például nincs alvási orsójuk, holott az agyuk felépítése alapján elvileg lehetne.” – mondja Ivaylo Iotchev, a Scientific Reports-ban megjelent tanulmány első szerzője, aki Németországból érkezett doktorandusz az ELTE Etológia Tanszékén. Dr. Kis Anna, az MTA TTK munkatársa hozzáteszi: „Az emlősök közül találtak már alvási orsót macskánál, kutyánál, lajhárnál, oposszumnál, patkányoknál, egereknél és embereknél, de csak az utóbbi három fajnál ismerjük az előfordulási gyakoriságokat és a funkciót.” Az egereknél és a rágcsálóknál is hasonló lefutású az orsó: 9-16 hullám másodpercenként. Más fajoknál csak 10 Hz-esre becsülik a belső frekvenciát (vagyis a hullámok számát másodpercenként).
A kutyáknál a becslések rendkívül eltérőek a frekvenciát tekintve: 2-5 Hz-től 12-16 Hz-ig terjednek. „Háromféle frekvenciabeállítással alvási orsókat kerestünk kutyák alvási EEG-jében, és teszteltük, hogy melyik módszerrel függenek össze a detektált hullámok a tanulási képességgel, hasonlóan ahhoz, ahogyan ez emberekben és rágcsálókban történik.” – magyarázza Dr. Gilles van Luijtelaar, a talamikus oszcillációk szakértője (a talamusz a köztiagy legnagyobb régiója, az agykéreg és a kéreg alatti központok átkapcsolásában van fontos szerepe, az alvási orsók forrása). Dr. Kis hozzáteszi: „A vizsgálathoz egy korábbi adatsort használtunk, amiben háromszor gyűjtöttünk EEG jeleket ugyanazoktól a kutyáktól. Először akkor, amikor hozzászoktak az elektródákhoz, amiket vízzel lemosható ragasztóval rögzítünk a fejükön és a testükön. A másik két alkalommal pedig az után, hogy ismert feladatokat kellett végrehajtaniuk (kontroll helyzet), illetve új (angol) vezényszavak tanulásakor (tanulási helyzet).”
Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője így foglalta össze az eredményeket: „Mi is meglepődtünk, amikor kiderült, hogy a tanulási sikert leginkább olyan hullámok előfordulása prediktálta, amelyek az emberéhez hasonlóak. És akárcsak az embereknél, ez sokkal gyakoribb a női nemben. A szuka kutyák sikeresebbek is voltak a tanulási feladatban a kanoknál.”
A kutatás a Szenior Családi Kutya Program része, amiben kutyák elméjének öregedését vizsgálják, az Európai Kutatási Tanács finanszírozásában. „Ezek az eredmények új távlatokat nyitnak számunkra, hiszen az orsók előfordulása, amplitúdója, hossza és frekvenciája eltér az egészségesen és a patológiásan öregedő embereknél.”- vonja le a következtetést Iotchev. „Az állatorvosok számára jól ismert az EEG módszertana, bár egyelőre ritkán alkalmazzák. Hasznosabbá válhat számukra, ha egyre jobban azonosítjuk és mérjük az olyan agyi jeleket, mint amilyen az alvási orsó”.




Videók:
Reuters
NowThis Future
CBS
VOA News
Breaking News (DRVT)
Entertainment World

2017. augusztus 7.

Ne adj koffeintablettát a kutyádnak

Mert pár darab is elég lehet, hogy meghaljon. Jó, persze annak a 8 hónapos Yorkie-nak sem szándékosan adtak tablettákat a gazdái, amelynek agyi szöveteiről most színes felvételek jelentek meg egy brazil állatorvosi lapban. A kutya által megszerzett és elfogyasztott 4 db 200 mg-os tabletta a következő tüneteket váltotta ki: extrém gyors szívverés (tachycardia; HR=220 bpm), pofaizmok görcse, kóma, kábulat és kapálózás. Mivel a kutya 48 óra alatt sem reagált kezelésre, végül elaltatták. Szöveteit mikroszkóposan megvizsgálva elhalt neuronokat találtak többek közt a hippocampusban, szaglókéregben, amygdalában. Emellett a szív bal- és jobb kamra kis artériáinak fala is károsult.
140-150 mg/kg a koffein halálos adagja kutyáknál, ez a kiskutya 533 mg/kg-os adagot vett magához. A koffein gyors felszívódású, fogyasztás után 1 órával éri el a legmagasabb koncentrációt a vérben. Ha nem is gyakori, hogy egy kutya magától koffeintablettát nyeljen, a különböző kávékészítmények porait érdemes elzárva tartani otthon, mert a tejpor, cukor és a különböző aromák szaga biztosan vonzó inger, és ezekbe belekóstolva is jelentős adag koffeinhez juthat a kutya.

Forrás: Hensel, M., Pashmakova, M., Porter B. F. 2017. Fatal caffeine intoxication in a dog. BJVP. A linkről a teljes, mikroszkópos fotókkal illusztrált cikk letölthető.
A kép illusztráció, forrás: Wikimedia Commons