2018. szeptember 15.

A rövidfejű kutyákat jobban érdeklik az arcok, mint a hosszúfejűeket

Kapcsolat a kutyák neme, fajtajellemzői és az arcok iránti figyelme között

Nézz a szemembe, ha hozzám beszélsz! – szokta mondani az ember. De mondana-e ilyet a kutya, ha beszélni tudna?
Nem szeretjük a hátát bámulni annak, akihez beszélünk. Még a kutyának is a legtöbb interakciónk során a szemébe nézünk. De mi a helyzet a póráz másik végén? Milyen tényezők befolyásolják a kutyák arcok iránti figyelmét? Vagy minden kutya ugyanolyan hajlammal rendelkezik, szívesen és hosszan néz a szemekbe? Számít-e, hogy milyen feladatra lett egy fajta kitenyésztve? Van-e különbség a nemek között? Vagy netán a fej formája számít? Eltérően reagálnak az emberi és a kutya arcokra? Ezekre a kérdésekre keresték most a választ az ELTE Etológia Tanszék munkatársai. Bognár Zsófia, Ivaylo Iotchev és Kubinyi Enikő az Animal Cognition-ben közölték tanulmányukat.


2018. augusztus 2.

Kutya-macska barátság: tízből nyolc macska jól kijön a kutyatársával

Néhány szám: az USA-ban a háztartások 30,4%-ában él macska (~36 millió), és 36,5%-ában kutya (~43 millió). Nagy-Britanniában kisebb az arányuk: 17% (7,4 millió) és 24% (8,5 millió). Az amerikai háztartások körülbelül 7%-ában él kutya és macska is.

Az elterjedt nézet és a humoros rajzfilmek szerint a két faj ellenség. Tény, hogy a szociális viselkedésük eltérő, de valószínűleg már mindenki találkoztott olyan kutyával és macskával, akik láthatóan kedvelték egymást. Például itt vannak az én állataim:
habár ez egy farkas a bal oldalon
Itt is egy bimbózó barátság. Azt szerettük volna megtudni, hogy a kutyák "macskásabbak" lesznek-e macskák mellett (nem találtuk jelét)
A hatvanas években kutatók együtt, illetve külön neveltek fel kutyákat és macskákat. Úgy találták, hogy a kölyökkutyák mindenképpen megpróbáltak játszani a macskákkal, a macskák közül viszont csak azok játszottak, akik kutyával együtt nőttek fel, a többiek féltek. Azt azonban eddig senki nem vizsgálta, milyen interakciók fordulnak elő a családban együtt élő kutyák és macskák között, valamint hogyan befolyásolják a demográfiai és környezeti tényezők a két faj kapcsolatát.

2018. július 26.

Bali kutyák: ingerlékenyebbek, aktívabbak, agresszívabbak a befogadottak, mint a szabadon élők

A számunkra ismerős, nyugati típusú kutyatartás valójában, ha a Föld összes kutyáját nézzük, ritka jelenség. A kutyák 80%-a szabadon, az utcán él, származásuk ismeretlen, nincsenek regisztrált kutyafajtához tartozó őseik. Magyarul leginkább a páriakutya elnevezést használjuk rájuk, angol nyelvterületen a free-ranging, free-roaming, feral vagy village dog elnevezés terjedt el, ami semmiképpen nem azonos a nyugati civilizáció kóbor kutyáival. Noha a szabadon élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, nagyon keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról. 
Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák. Mivel egymás között, más populációktól elzártan szaporodnak, valójában egy ősi típusú fajtát alkotnak. A Kintamani és Bali street dog hivatalosan még nem elismert fajták, genetikailag a dingóhoz állnak legközelebb. A sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést, és az ott élő emberek sem nagyon háborgatták őket, sőt, életük fontos részét jelentik a kutyák. Ragaszkodnak a környékükön élő példányokhoz, esetenként etetik is őket, ha nem is kerülnek velük általunk gazdaként definiált kapcsolatba.

2018. július 20.

Mikor kezdenek öregedni a kutyák?

Családi kutyák esetében a „természetes” öregedés lefolyásával kapcsolatban meglepően sok a még tisztázatlan kérdés. Bár köztudott, hogy az öregedés kutyák esetében is gyakran együtt jár a szellemi és fizikai képességek hanyatlásával, ám e változások természetéről és dinamikájáról erősen megoszlanak a vélemények a tudományos világban.

Jelenleg még abban sincs egyetértés, hogy hány éves korban kezdőnek az öregedéssel kapcsolatos változások kutyáknál. Ez – többek között – annak is köszönhető, hogy úgy tűnik, minél nagyobb testű fajtához tartozik a kutya, annál hamarabb kezd öregedni, így annál rövidebb a várható élettartama. Fajtától függően a kutyák várható élettartama között akár 2x-es különbség is lehet – pl. míg egy 10-20 kg-os kutya átlagosan 13-14 évig él, egy 70-80 kg-os várhatóan csupán 7-8 évig. Ez a jelenség azért is érdekes, mert emlősök esetében általában fordított az összefüggés a testméret és a várható élettartam között – nagyobb testű fajok jellemzően tovább élnek, mint a kisebbek.

2018. július 10.

A kutyák fényképekről is felismerik az emberi érzelmeket, de melyik agyféltekéjük domináns a feldolgozásukban?

A kutyák akár fényképekről is felismerik a pozitív és negatív emberi érzelmeket, és más agyféltekéjük domináns a magas, illetve az alacsonyabb izgalmi állapottal járó érzelmek feldolgozásában - derült ki egy júniusban publikált olasz kutatásból.


A kutyák kiválóan együttműködnek az emberrel, így nem meglepő, hogy a helyzetnek megfelelően képesek reagálni emberi érzelmekre is. De arról, hogy pontosan hányféle érzelmet ismernek fel, és a mechanizmusról, tehát arról, hogy ez hogyan történik, még keveset tudunk.

Egy magyar tanulmány, reagálva arra, hogy korábbi vizsgálatok szerint a kutyák nem az elvárásoknak megfelelően viselkednek a "negatív" ("fúj, rossz") tárgyakkal szemben (vagyis ugyanolyan szívesen mennek oda hozzájuk, mint az emberek által kedvelt tárgyakhoz), kimutatta, hogy feladathelyzetben igenis különbséget tesznek a kétféle tárgy között. Gyakrabban vittek oda a gazdájuknak egy olyan tárgyat, aminek a gazda előzőleg láthatóan örült, szemben azzal a tárggyal, amihez a gazda semlegesen vagy undorral viszonyult. Tehát nem csak felismerik az élőben látott érzelmeket, de akár tárgyakra is vonatkoztatják.

Élőben sokat segítenek a gesztusok és mozgás, de mi a helyzet a fényképekkel?

2018. március 29.

Kommunikációs jelek evolúciója

Részletek egy doktori disszertáció bírálatából.

Tauzin Tibor doktori disszertációja négy tanulmányban hasonlítja össze kutyák és emberek viselkedését kommunikációs helyzetekben. Az eredmények részben megvilágítják, hogy miért képesek az emberek és nem képesek a kutyák kultúra létrehozására. Ugyan a kutyák emberszerűek az osztenzív (kommunikációs szándékot kifejező) jelek használatában, de az informatív jeleket másképp alkalmazzák, és ez jelentősen korlátozza az információátadási lehetőségeiket.

A dolgozat főbb eredményei a következő pontokban foglalhatók össze:

2018. március 18.

Narkolepszia

Játszik a kutya, kergetőzik, majd hirtelen összeesik és elalszik. Néhány tíz másodperc múlva felébred, és hamarosan újra bekapcsolódik a játékba. Evés közben megismétlődik a hirtelen elalvás. Ismerős jelenet ez a Kontroll című filmből is, ahol az egyik ellenőr, Muki veszekedései gyakran azzal végződnek, hogy rábukik az asztalra. "Úgy hívják ezt a betegséget, hogy narkolepszia. Ha konfliktus van, akkor felkelek valahol, és nem tudom, mi történt" - mondja Muki a pszichológusnak. 
 A bénulásos rohamokat izgalom, erősebb érzelmi hatás váltja ki, a váratlan elalvást (alvásrohamot) pedig általában monoton cselekvések. A betegség nem fájdalmas, de nagyon veszélyes autóvezetés vagy akár csak a zebrán való átkelés közben. Átlagosan 2000-2500 emberből egy narkolepsziás, illetve valószínűleg sokkal többen, de diagnosztizálatlanok maradnak.