Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni?

Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus speciális szaggal jár, ami egyáltalán nem biztos. Reményre ad okot, hogy például a szarvasmarha vírusos hasmenésének (BVDV) szagát sejtkultúrákban képesek voltak felismerni. A keresőkutyák képzésében és kutatásában élen járó University of Pennsylvania és a London School of Hygiene and Tropical Medicine 2020 tavaszán, a COVID-19 járvány berobbanásakor szinte egyszerre kezdte el felmérni, hogy beazonosítható szaga van-e a vírusfertőzött embereknek. A Qubit már hírt adott erről. A mostani cikk azzal foglalkozik, hogy egyáltalán érdemes-e belevágni ebbe a projektbe.

Kiképzés jutalomfalattal

Kiszagolják-e a félelmet a kutyák?

Ne félj tőle, mert megérzi - jól ismert, remek tanács. Hogyan kellene nem félni és ugyan mire alapozódik a bölcsesség - ez homályban maradt. Egészen mostanáig, mivel olasz kutatók kiderítették, hogy a kutyák kizárólag szag alapján is azonosítják a félelmet, sőt a vidámságot is.

A kutyák nagyon figyelnek az emberekre (jobban, mint a kutyaként nevelt farkasok), emiatt az érzelmi állapotukhoz is gyorsan alkalmazkodhatnak, erről már sok kísérleti adat összegyűlt. Ha a gazda sír, sok kutya nyugtalanná válik, keresi a kontaktust, bökdös, nyüszög, fejét a gazda ölébe teszi. A síró ember speciális hangot ad ki, a testtartása, arckifejezése is megváltozik, és a hormonális változások miatt bizonyára a szaga is. Vajon a szag megváltozására is érzékeny a kutya vagy csak a hangok, a látvány indítja arra, hogy "megvigasztalja" gazdáját? Lehetséges, hogy az érzelmek észlelését nem csak a szemük, fülük, hanem az orruk is segíti? Úgy sejtjük, igen, hiszen nem véletlenül szagolgatják nagy hévvel a kutyák egymást és az embereket is. De egészen a közelmúltig tudományos kutatás nem vizsgálta a kérdést, hiszen nem olyan egyszerű szétválasztani a kommunikációs csatornákat egymástól.

2018 októberében azonban megjelent egy tanulmány arról, hogy képesek-e a kutyák emberi érzelem észlelésére kizárólag szag alapján, ha se nem látják, se nem hallják az embert, akihez a szagminta tartozik. A mintákat 21 év körüli férfi önkéntesektől gyűjtötték, akik megnéztek egy félelmetes vagy egy vidám filmet, nedvszívó párnácskával a hónuk alatt. A laboratóriumban ezeket az izzadtságmintákat, kiegészítve kontroll, emberi szag nélküli mintával, kutyák elé helyezték, és megnézték, hogyan reagálnak rájuk. A félelem szaga stresszviselkedést váltott ki a kutyákból (nyalogatták a szájukat, céltalanul szaladgálni kezdtek, megrázták magukat, vakaróztak, ásítottak, ugattak, lihegtek, ittak) és a szívritmusuk is megemelkedett. A "vidám" szagnál pedig jobban érdeklődtek az idegen kísérletvezető és kevesebbet a gazdájuk iránt, mint a félelem és a kontroll szag esetén. Összesen 40, igen barátságos és kevéssé félénk kutyát teszteltek, labrador és golden retrievereket, ezért izgalmas lenne megvizsgálni, hogy más fajtájú kutyák hogyan reagálnak az érzelmi állapottal együtt járó emberi szagokra.

A kísérletet egyébként először emberekkel végezték el - nők szagolgatták a férfiak izzadtságát. Az arcizmaik a várakozásnak megfelelően reagáltak, a "vidám" szagnál a mosoly, a "félelem" szagnál az ijedtség izmai aktivizálódtak. Ennek ellenére kérdésre a nők nem találták el, hogy milyen érzelmi állapotot kellene tükröznie a szagnak. A kutyáknak viszont nem kellett találgatniuk, így magasabb kognitív folyamatok, mint amilyen a vidámságot és félelmet kifejező szimbólumok közötti válogatás, nem árnyékolták be testük spontán reakcióit.

Ha a kutyákat ilyen nyilvánvalóan befolyásolja idegenek érzelmi állapota, vajon mit élhetnek át, ha gazdájuk szorong? Hogyan befolyásolja a szagkereső kutyát, ha erősen stresszes bűnözőt vagy eltűnt személyt keres? Sokan mesélik, hogy kórházban dolgozó terápiás kutyájuk nagyon elfárad munka után. Lehet, hogy a betegek szorongása részben rájuk is átragad?
Forrás:
D’Aniello, B., Semin, G. R., Alterisio, A., Aria, M., & Scandurra, A. (2018). Interspecies transmission of emotional information via chemosignals: from humans to dogs (Canis lupus familiaris). Animal cognition, 21(1), 67-78.

szag, fóka, hám

Felismerjük-e a saját kutyánk szagát? Igen: 26-ból 23 gazda helyesen tippelte meg, hogy két kutyaszagú takaró közül melyiken hevert a saját kedvence. Stanley Coren is ír erről a Canine Corner-ben.

A kutyákat évszázadokon át használták fókavadászatra - most ugyanez a képességük a fókák és a jegesmedvék védelmét szolgálja Alaszkában. Az olajkitermelők tevékenysége nem érintheti a két emlős élőhelyét, aminek beazonosításában képzett kutyák segítenek. Archív rajzokkal, fotókkal illusztrált, alapos cikk, jogszabályokkal.

Hámokról: nyolc vakvezető kutya hámjára nyomásérzékelőket helyeztek - kiderült, hogy a mellkas jobb alsó részére munka közben folyamatosan nagy - a testsúly 10%-ának megfelelő - nyomás nehezedik. A kutyák számára a rugalmas (teleszkópos) hámok kényelmesebbek, mint a merevek, de mivel nem ismert, hogy hosszú távon okoz-e problémát a merev hám, megválni tőlük egyelőre korai lenne.

szagazonosítás, szeparációs szorongás, fejforma

Csövek korróziójának jelzésére használnak kutyákat egy gázfeldolgozó üzemben - a kutyák képzéséről és eredményességéről jelent meg egy holland-norvég-német tanulmány.
Schoon et al., 2014. AABS

80 fajtából ötben eltért a fej hossza, 10-ben a szélessége, 2-ben a a hossz és szélesség aránya (cephalic index) kanok és szukák között. Előbbiek nem meglepőek, mert a kanok általában nagyobbak a szukáknál, de utóbbi lehet, hogy egészségi vagy viselkedési következményekkel is együtt jár.
Carrasco et al., 2014. J VET BEHAV

133 örökbefogadó gazdát két csoportba osztottak, és egyik felüket rövid tanácsadásban részesítettek arról, hogyan előzhetik meg a kutyák szeparációs szorongását. A tanácsadásnak nem mutatkozott hatása - mindkét csoportnál ugyanolyan arányban jelentek meg szorongó kutyák. A szeparációs szorongásban szenvedő kutyáknál az sem számít, hogy együtt élnek-e más kutyákkal.
Herron et al., 2014. J VET BEHAV 

Tudnivalók a kortizolszint méréséről: Dog Zombie blogbejegyzése.

sakálok

Magyarországon egyre több az aranysakál, holott csak a 90-es években kezdtek visszatelepedni hazánkba. Izraelben évente több mint ezret irtanak ki. Nem tudom, miért lett ebből nálunk hír (itt is legalább ennyit lőnek ki évente), de a tendencia, a sakálok elleni hangulatkeltés, figyelemreméltó. "a sakálok veszélyesek lehetnek mind a háziállatokra, mind az emberre: néhány hónapja egy kibucban egy veszettség jeleit mutató állat megtámadott két embert." A vadászok úgy tűnik, nem örülnek a sakáloknak (ez a Cinknek is szembeötlő), noha van példa objektívebb, táplálékvizsgálatokon alapuló megközelítésre is. 

A sakál hibridizálódhat a kutyával - kíváncsi vagyok, hogy a faj elterjedésével ez mennyire válik gyakorivá. Felmerült, hogy a nemrég terítékre került fehér jószág is kutyahibrid. Sakál-kutya hibrideket egyébként állítólag szagkereső munkára is használnak orosz repülőtereken. Részletek és kép az Oroszok blog cikkéből (tudományos publikációt nem találtam):

"Szulimov ekképp jellemezte keverékét: >>Kutyáimban ötvöződnek az akár -70 Celsius fokig munkaképes sarkköri szarvashajtó kutyák és a +40 Celsius fokot is könnyen elviselő sakálok képességei.<< (...) A sakál szimata minden kutyáénál kifinomultabb, viszont nem szenvedheti az embert, mondhatni antropofób, s ami még inkább nehezíti a helyzetet tenyésztésnél: monogám. (...) A tenyésztés során olyan szívós egyedek is születtek, hogy egy alkalommal, szökésre adva a fejét, az egyik kutya kiugrott az ötödik (!) emeleti ablakon, majd földet érve sértetlenül állt odébb. Olyan esetről is beszámoltak, mikor egyikük egy két méter magas kerítésre felugorván, már-már macskához illő elegáns mozdulatsorral libbent végig a kerítés peremén". "A nőstény sakálok könnyen elfogadták a kan hajtókutyákat, viszont a hímek rá se néztek a nem fajtájukba tartozó nőstény ebekre" "Az egyszer keresztezett egyedek nehezen taníthatónak tűntek, így újból kutyával keresztezték őket, hogy a sakállakkal csak negyed részben álljon fel rokoni viszony. Az így született ebek rendkívül mozgékonyak, tanulékonyak voltak és kiváló szaglással rendelkeztek. Őket nevezték el Szulimov-kutyáknak. Ma már több alfajtájuk is létezik."

Kutyaetológia facebook csoport posztjai nyomán

2013 szeptember

A sajtó imádta Lakatos Gabriella (ELTE-MTA) és munkatársai (ELTE Etológia, Wroclaw University of Technology)  robotos kutatását. Meredeknek tűnhet, hogy egy fehér kesztyűs robot mutogat kutyáknak, pedig a helyzet kiváló lehetőség a robotfejlesztésre. A lengyel mérnökök napokig tizenkétóráztak itt Budapesten, és olyan haladást értek el a robotkar és általában a robot megbízhatóságának fejlesztésében, ami otthon talán másfél évükbe került volna. Közben az is kiderült persze, hogy a kutyák érdekesebbnek találnak egy interaktív robotot, mint egy gépiesebb fajtát. Néhány cikk ízelítőül a híradásokból: If You Need To Test Your New Robot, Ask A Dog, Dogs' Behavior Could Help Design Social Robots, Dogs Are Perfectly Happy To Socialize With Robots,  Dogs Understanding Robots. Az Index tudósítójától pedig megtudtuk: a kutya "sokszor bámult az érintőképernyőre, amit az emberi intelligencia forrásának vélhetett". (Hm. A legkevesebb, hogy a roboton nem is volt érintőképernyő.)
Képgalériák rajongóinak figyelmébe ajánlom ezt az oldalt. Lefelé görgetve MOGI Robi, a magyar fejlesztésű labdázó és kötődő robot is pózol.

E hónap a mozgó tárgyak által kiváltott hatás bűvkörében telt a Családi Kutya Programnál (CSKP): Gergely Anna és munkatársai egy kisautóval és egy robotmozgású emberrel szórakoztatták a tanszékre betérő kutyákat (igen, az Etológia Tanszék tesztjei vidámak és tanulságosak egyszerre, tessék jönni minél többen!). 

Az eredmény hasonló, mint a fenti esetben (aminek örülünk): a mechanikus kapcsolat helyett jobban szeretik a kutyák az interaktivitást. A tudományos publikáció  innen letölthető, de annak aki nem szeretne a részletekbe menni egy nagyon jó ismertetőt ajánlok: How Do Dogs Interact With an Unidentified Moving Object?. A szerző azt is felveti, hogy a hasonló kutatások alapján érdemes lenne a kutyáknak spéci interaktív kütyüket gyártani.

A vokalizációval foglalkozó CSKP csoport is belehúzott, legújabb kutatási eredményük magyarul: Mekkorák valójában a morgó kutyák?, angolul: ScienceShot: Just Joking! Dogs' Play Growls Exaggerate Their Size.

Ezzel vége a hazai kutatásoknak, de van még egy magyar kötődésű: Virányi Zsófia és a Wolf Science Center többi munkatársa farkasvonyításokat elemzett. Kiderült, hogy az üvöltés a szociális kapcsolatok minőségére reflektál: Wolves Howl For Friends, Challenging A Popular Theory of Animal Communication. Magyarul az mRNS.hu számolt be erről: A farkasok személyre szólóan üvöltenek. Ebből az alkalomból megosztom veletek egy fotómat Bóról, ahogy a Bükki Őserdőben üvölt:

A végére maradt még pár érdekesség: Miért népszerűbb néhány fajta a többinél? Netán azért, mert kellemes velük együtt élni? Tévedés: a divat miatt. A TOP TÍZ több fajtája ugyanis alig képezhető (csivava, törpe schnauzer, tacskó). A csivaváknál emellett gyakori a viselkedésprobléma (félelem idegenektől, kutyáktól, érintéstől). A törpe schnauzer gyakran kerget más állatokat, agresszív kutyákkal és izgága. A tacskó szintén agresszív fajtársaival, de emberekkel is és gyakran szomorítja gazdáit szeparációs stresszel. Mindezt nem én találtam ki, hanem maguk a gazdák vallották be egy kérdőív kitöltése során. Tisztelet a kivételes fajtatársaknak, mert természetesen van sok, a cikk az ÁTLAG-ról szól. Tudósítás: Why Are Some Breeds of Dog More Popular Than Others? 

Gondoltátok volna, hogy a bomló emberi test szaga leginkább a csirkéére hasonlít? Nem vicc, ez fontos, ha az emberszagot valami könnyebben hozzáférhetővel akarják helyettesíteni keresőkutyák kiképzésénél: One Day, You Will Smell Like a Dead Chicken.

Beindult a Dognition: kutyások ezrei végeznek otthon etológiai teszteket, osztják meg a videókat és értékelik maguk a teljesítményt. Az egyik tudományos tanácsadó: Miklósi Ádám. Az egyik első eredmény: a fajtatiszták jobban követik az emberi gesztikuláris jeleket, mint a keverékek, utóbbiaknak viszont jobb a memóriájuk: Does a Dog's Breed Really Dictate Its Behavior?

*
Még több link szeptemberről: http://kutyakutatas.blogspot.hu/p/httpindex.html
Szeptemberi tudományos publikációk: http://dogprof.blogspot.hu/2013_09_01_archive.html

A rák szaga

Időről időre felröppen a hír, hogy szagazonosító kutyák képesek a rák diagnosztizálására testszag, vizelet, lehelet, izzadtság, vér alapján. Az eddigi eredmények azonban nagyon vegyes képet mutattak, talán az alkalmazott kutyák és a képzési módszerek változatossága miatt. Idén augusztusban azonban egy alapos német vizsgálat azt bizonyította, hogy meglehetős pontossággal dolgoznak a kutyák, és így van remény a ráksejtek által kibocsátott kémiai összetevők azonosítására is. A kísérletben 110 egészséges, 60 tüdőrákos és 50, speciális légúti betegségben szenvedő ember vett részt. Kis fiolákban összegyűjtötték az általuk kilélegzett levegő alkotóit, majd négy kutya (labrador, ausztrál juhász és két német juhász) megpróbálta beazonosítani, beteg vagy egészséges embertől származnak a minták. Az eredmények nagyon meggyőzőek voltak: a kutyák 71%-os pontossággal azonosították a tüdőrákosokat és 93%-os pontossággal nem jeleztek az egészségeseknél. Az azonosítást a dohányzás és a légúti betegség cseppet sem zavarta meg, bár az elképzelhető, hogy a rákosok által szedett gyógyszerek befolyásolták a kutyák választását. Az igazság azonban az, hogy a kutatóknak egyelőre fogalma sincs, mi lehet az az alkotóelem, amit a kutyák megéreznek a rákosok leheletében. Jól jönne egy beszélő kutya...
link

Kutya Szövetség 2011/10

A kutyák az egypetéjű ikreket szagát is megkülönböztetik

Fotó: Farkas Katalin

A Cseh Köztársaságban nagyon komolyan veszik a kutyakutatást, olyannyira, hogy egyik egyetemük saját Kutyaviselkedési Kutatóközponttal büszkélkedhet. Legfrissebb közleményükben annak jártak utána, hogy jól képzett szagazonosító kutyák képesek-e megkülönböztetni egymástól az egypetéjű ikreket. Mivel az egypetéjű ikrek genetikailag azonosak, várható, hogy szaguk is egyforma, feltéve persze, hogy az étrendjük is egyforma. A korábbi tanulmányok igen vegyes képet mutattak, hol az derült ki, hogy a kutyák képtelenek megkülönböztetni az egypetéjű ikreket, hol az ellenkezője. A csehek a vitát tíz, jól képzett szagazonosító kutya bevonásával igyekeztek lezárni. Az eljárás a nyomozások során használatos módszert követte. Ez abból áll, hogy a kutya a bűntett helyszínén talált bűnjel – például egy kesztyű, kalap – megszimatolása után egy sor ember közül kiválasztja, ki a bűnöző, ki hagyta el a bűnjelet. Annak érdekében, hogy az emberek megjelenése, viselkedése ne befolyásolja a kutyát, nem magukat az embereket szimatolja végig a kutya, csak a tőlük származó szagmintákat, amit külön-külön tégelybe helyeznek. Az ikrek szagát vizsgáló kísérletben tehát ikerpárok tagjaitól vettek gyerekenként két szagmintát. Az egyiket kiindulási szagként használták, a másikat többféle elrendezésben öt külsőre egyforma tégely valamelyikébe rejtették. A kutyák azt a feladatot kapták, hogy öt mintából válasszák ki, melyik tartozik a kiindulási szaghoz. Ha a kutyák nem képesek megkülönböztetni az egypetéjű ikrek szagát, akkor a kutya a saját szagnál és a testvérnél is jelezni fog. Ha viszont megkülönbözteti a gyerekeket, akkor a testvér szagmintájánál nem jelez be.
A tíz kutya összesen két egypetéjű és két kétpetéjű, 5-13 éves ikerpár mintáit vizsgálta végig. A gyerekkorú ikrek még ugyanazokat az ételeket fogyasztják, ezért az étrend nem befolyásolhatja az eredményeket. A kétpetéjűek genetikailag ugyanannyira különbözőek, mint a különböző korú testvérek, őket csak a biztonság kedvéért vonták be a kísérletbe. Ha netán a kutyák nem különböztetik meg az egypetéjűeket, de a kétpetéjűeket igen, akkor az azt jelzi, hogy a közös otthon és étrend sem képes megtéveszteni a kutyák orrát. De az eredmények várakozáson felül alakultak: nem csak a kétpetéjű ikrek tagjait, hanem az egypetéjűeket is hibátlanul megkülönböztette mind a tíz kutya! Jeleztek, ha a kiindulási szag párját rejtette valamelyik tégely az öt közül, és nem jeleztek, ha csak a testvértől származó minta szerepelt a tégelyek között. A kutyák tehát képesek megkülönböztetni a legalább öt éves egypetéjű ikrek szagát, annak ellenére, hogy ugyanott laknak és ugyanazt az étrendet fogyasztják. Kérdés, hogy az ikrek szaga vajon már újszülöttkorban is más-e, és ha igen, vajon miért...

Kutya Szövetség, 2011/08

Idős kutyák gondozása

Nem lehetett kihagyni ezt a frappáns címet az előző kettő után, pedig valójában most csak egy, a koros kutyák tájékozódási képességének hanyatlását mérő teszt kidolgozásáról van szó. Az idős kutyák kutatása egyre fontosabb téma, részben azért, mert szeretnénk a lehető leghosszabb ideig jó kondícióban tartani kedvencünket, másrészt azért, mert a kutyák öregedése jól modellezi az emberekét, ami a humán gyógyászatban is kamatoztatható. Hannah Salvin és munkatársai egy 4,5 m átmérőjű, 4 részre osztott porondban tesztelték, mennyi idő alatt találnak meg a kutyák egy adag elásott táplálékot. A porondot 10 cm-es magasságig porított kutyatáppal elkevert homokkal töltötték fel (a táp a szagok elfedésére szolgált). A 4 részt a porond oldalán eltérő jelekkel jelölték. 16 alkalom során megtanították a kutyáknak, hogy a táplálék melyik negyedben található. Az ezt követő önálló keresésnél a 4 évnél fiatalabbak kevesebb mint 3 mp, míg a 8 évnél idősebbek több mint 10 mp alatt bukkantak rá a jutalomra. A fiatalok ráadásul többet mozogtak a táplálékhely 1 m-es körzetében. E különbségek miatt a porond kitűnően alkalmas öregedési vizsgálatokhoz, és feltehetően akad majd, aki használja is a jövőben.
Kutya Szövetség, 2011/7

Tehénszag

Vizeletnél maradva: a tehenészeknek igen fontos tudniuk, mikor termékenyíthetők meg a jószágaik a folyamatos tejfenntartás érdekében. Német és svéd kutatók arról számoltak be, hogy ebben kutyák is segítségükre lehetnek. Hét kutyát tanítottak be arra, hogy a tehenek hüvelyváladéka alapján jelezzék azok termékeny időszakát, majd megvizsgálták, hogy vizelet-, illetve tejminta helyettesítheti-e a hüvelyváladékot (nyilván az utóbbiakat könnyebb begyűjteni). A válasz: igen. A kutyák mindössze 52 tanítási alkalom után az esetek 80%-ában helyesen jeleztek mindhárom testnedv esetén.
Kutya Szövetség, 2011/5

Mit talált a keresőkutya?

Nagyon gondos kiképzésen esnek át a keresőkutyák, de még ők sem bújhatnak ki a bőrükből. Ha a gazda téves jeleket ad, bizony, hagyják magukat átverni, hiszen a megfelelés vágya gyakran erősebb, mint amit a józan ész sugall. Kaliforniai kutatók csábító tárgyakat – teniszlabdát és jutalomfalatot – rejtettek el egy templomban, bizonyos helyekre pedig piros szigetelőszalagot ragasztottak. Miért templomban? Mert feltételezték, hogy oda kevesen visznek kábítószert magukkal. Miután ugyanis elkészültek a rejtéssel, egy csapat kábítószer- és robbanószer-kereső kutya vezetőt arra kértek, hogy kutassák át az épületet. Megemlítették nekik, hogy az elrejtett anyagot piros ragasztószalagok jelzik. A kutyavezetőket azonban átverték, az épületben sehol nem volt se kábítószer, se robbanóanyag. A kutyák azonban mégis jeleztek. De nem a teniszlabdánál – holott imádnak játszani, és a kiképzésük során labdát használnak – hanem a ragasztószalagoknál. No nem azért, mert az orruk megtévesztette őket, hanem azért, mert többi fajtársukhoz hasonlóan kitűnően olvastak a kutyavezetők önkéntelen jeleiből. A gazda elvárásai nagy mértékben hatottak a kutya viselkedésére – erősebben, mint a saját késztetése a labda vagy a jutalomfalat megszerzésére. Nem véletlen tehát, hogy a kutyakiképző központok szerint sokkal nagyobb kihívás és munka a kutyavezetők kiképzése, mint a kutyáké (Lit et al., 2011)

Kutya Szövetség, 2011/4