2018. december 13.

Ki az úr a háznál? A dominanciáról


Ha egy tudományos kifejezés köznyelvivé válik, általában veszít a pontosságából. Ez történt a dominancia kifejezéssel, sőt ennél több is: ma már a rátermett kutyagazda sokak számára egyszerűen „falkavezért” jelent, domináns egyedet a kutyából és gazdából álló „falkában”. A kutya-ember páros kapcsolata azonban lényegileg más, mint amilyenek a kutya- és farkasfalkán belül működnek. A kutya függő helyzetben van az emberhez képest, a kapcsolatuk nem egyenrangú. A közhiedelemmel ellentétben a legtöbb kutyának esze ágában sincs az ember dominanciáját megkérdőjelezni. Ha engedetlenül viselkedik, akkor egyszerűen csak elfelejtették neki megtanítani, hogy a helytelen viselkedés káros következményekkel jár.

Az etológiában a dominancia két egyed kapcsolatának jellemzője, amely általában harcias jellegű összeütközések során alakul ki. Az az egyed, amely az összecsapásokat sorozatosan megnyeri, domináns lesz, amelyik pedig behódol, alárendelt (szubordinált, szubmisszív). A dominanciahierarchia, vagyis a rangsor kialakulása roppant hasznos, hiszen lehetővé teszi, hogy a csoportban élő állatok a sérülés veszélye nélkül eldöntsék, melyikük férhet hozzá elsőként bizonyos erőforrásokhoz. Például ha a csoport elejt egy zsákmányt, először a domináns ehet belőle, a szaporodás joga is a dominánsé, éppúgy, mint a legjobb pihenőhely. A rangsor nem szilárd, hanem az aktuális helyzettől és az egyedek aktuális állapotától függően változik. Alakulását nemcsak az ellentétek, hanem a baráti, támogató kapcsolatok is jelentősen befolyásolják. Gyakran előfordul az is, hogy a dominanciaviszonyok nem térképezhetők fel a csoporton belül, mert az egyedek kerülik a konfliktushelyzeteket, vagy hol egyik, hol másik nyeri meg az ütközeteket.

Röviden ennyi a tudomány mondanivalója a dominanciáról. Állatcsoportokban az egyedek törekednek rá, hogy minél magasabb pozíciót foglaljanak el a rangsorban, hiszen így nekik jut a legtöbb, legjobb táplálék, és ők szaporodhatnak tovább a legnagyobb eséllyel. Ehhez képest hogyan kell tekintenünk a kutya és az ember kettősére? Van-e kétség bárkiben afelől, hogy ki az kettejük közül, aki rendelkezik az erőforrások felett, aki  szabályozza, hogy a másik mikor ehet, sétálhat, pihenhet, szaporodhat? Természetesen az ember hozza a meghatározó döntéseket. Mi, emberek korlátozzuk a kutya mozgását, szabályozzuk az ellátását, szaporodását – ezért is nevezzük a kutyát háziállatnak. A legtöbb kutya ezt gond nélkül tudomásul veszi, hiszen erre készítette fel a sokezer éves háziasítás. Az ember irányít, a kutya szót fogad. Ha a kutya veszi át az irányítást, az katasztrófához vezet. Az ilyen kutyát az ember nem tartotta és nem tenyésztette tovább, génjei kiszelektálódtak. A kutya tehát inkább szót fogad, csak hogy életben maradjon. Ennek megfelelően a normális, átlagos kutya-gazda kapcsolat tökéletesen mentes a dominanciaharcoktól.

A kutya nem szelíd farkas
A háziasítás tehát abba az irányba hat, hogy a kutya minél inkább együttműködő legyen a gazdájával, s szívesen alávesse magát utasításainak. Sokan mégis úgy vélik, hogy a háziasítás nem járt jelentős viselkedésváltozással, és a kutya alapvetően ma is farkas – hiszen szaporodhatnak egymással, és az utódaik is szaporodóképesek. Nos, ez nem elégséges érv – az amerikai bölény és a házimarha utódja is szaporodóképes, mégsem bölényeket tartunk az istállóban. Ugyanígy, aki a kutya és a farkas hasonlóságával érvel, próbáljon meg kiképezni egy farkast vakvezetésre, vagy akár csak tartson farkast a hátsó kertben. Sok engedélyt kellene beszereznie a farkastartáshoz, és nem véletlenül: számos tudományos kísérlet igazolja, hogy a legkörültekintőbb szocializálás sem teszi a farkast alkalmassá arra, hogy kellően együttműködő legyen az emberrel és beilleszkedjen egy emberi családba.

A neveletlen kutya
Ha a legtöbb kutya nem tör falkavezéri, vagyis alfa pozícióra, akkor vajon mi az oka a sok konfliktusnak, problémás viselkedésnek? Nagyon egyszerű: sokan vélik úgy, hogy a humánus bánásmód jegyében nem illendő határt szabni mások viselkedésének. A kutya viszont, akárcsak egy gyerek, könnyen visszaél a szelídséggel, engedékenységgel vagy határozatlansággal. Miért menne vissza a parkban a gazdájához, ha még szaladgálni szeretne, és a szófogadatlanságnak semmiféle következménye nincs? Miért ne morogna, ha a fenyegetéssel eléri, hogy a szemetesből kikotort fél szendvics nála maradjon? Ugrál a bestia? Persze, hogy felugrál mindenkire, milyen jó móka az! Kirohan a nyitott ajtón a gazda előtt? Hogyne rohanna, ha tele van kíváncsisággal? Nincs mit tenni, a viselkedésnek korlátot kell szabni. Az a kutya, amelyik megtanulja, mit lehet és mit nem, végül sokkal nagyobb szabadságot élvezhet, mint korlátok nélkül nevelt, zabolátlan, neveletlen társa.

A „kemény” kutya
A kutyák persze nem egyformák. Vannak magabiztos, rámenős példányok, akik tovább és erősebben ragaszkodnak az elképzeléseikhez, akikhez határozottabb fellépésű gazda kell. Ezeket a kutyákat nevezi a köznyelv „dominánsnak”. Született „alfák” azonban nincsenek. Úgy tűnik – bár ebben még nem határozott a tudományos álláspont – a dominancia nem jellemvonás. Előfordulhat, hogy egy egyed magas pozíciót foglal el egy fajtársi csoportban, de nem biztos, hogy máshol is kivívná ugyanazt a státuszt. Egy csivava lehet domináns saját tenyészcsoportjában, de nem valószínű, hogy túl sokra vinné egy huskyfalkában. Az persze igaz, hogy az öntudatos, magabiztos fellépésű kutyák nagyobb eséllyel kerülhetnek domináns pozícióba egy falkában, de még ők sem uralnak minden helyzetet. Könnyen lehet, hogy az a kutya, amelyik gond nélkül elmarja a többiek elől a csontot, hátránnyal indul a kanapéért való vetélkedésben. Farkasoknál is helyzetfüggő a dominancia: míg a táplálékkereséssel kapcsolatban a hím elsőbbsége érvényesül, a kölykök gondozása és védelme során a nőstényé.

Kényszerítő technikák

Ha egy kutyát nem tanítanak meg kölyökkorban arra, hogy adott helyzetben mi a helyes viselkedés, könnyen a gazda fejére nőhet. Ilyenkor jól jön a szakmai segítség, hogy helyrehozzák az elrontott kapcsolatot. A kutya alárendelt viselkedését kikényszerítő technikák azonban csak pillanatnyilag orvosolják a problémákat, hosszú távon akár károsak is lehetnek. A kutyában állandósulhat a szorongás, ami egészségügyi problémákhoz, illetve félelmi agresszióhoz vezethet. Mindkét fél számára örömteli kutya-gazda kapcsolat csak félelem- és agressziómentes lehet. Gondoljuk át alaposan a kanadai kutató, Simon Gadbois szavait: „Milyen kapcsolatot szeretnénk kialakítani a kutyánkkal? Olyat, ami konfliktuson, dominancián és egyenlőtlenségen alapul, vagy olyat, ami harmónián, játékon és kölcsönös megértésen? Túl sok évszázadon át foglalkoztunk azzal, hogy kiszelektáljuk a kutyákból a nemkívánatos viselkedésformákat ahhoz, hogy folytassuk ezt a szükségtelen erődemonstrációt. Azok az emberek, akik a feszültséget keresik, tartsanak rozsomákot vagy grizzlymedvét.” Akik képesek bizalmon alapuló, kiegyensúlyozott kapcsolat kiépítésére a kutyájukkal, halk szóval, szemvillanással is irányítani tudják. 

Dominancia kutyafalkán belül
Többkutyás háztartásokban elkerülhetetlen a versengés a kutyák között – ki tud kicsikarni több dédelgetést a gazdától, kié lehet a konyhapultról odadobott maradék, ki száll először be és ki az autóból, és így tovább. Ennek ellenére sok kutyatartó nem tudja megmondani, melyik kutyája a domináns, a nyílt összeütközések ritkák, a különböző helyzetekben pedig más-más eb jut nyerő pozícióba. Ha két kutya közül mégis következetesen az egyik fél tűnik dominánsnak és a másik alárendeltnek, akkor eltérő stratégiával működnek tanulási helyzetekben – derült ki Pongrácz Péter és munkatársai tanulmányából. A domináns jószág (amelyik előbb/többet ugat, ha idegen lép a házba; előbb eszik, ha ugyanakkor, ugyanazon a helyen kapnak enni, és általában győz a verekedések során) könnyebben, szívesebben tanul az embertől. A tesztben kétféleképpen lehetett megszerezni egy labdát.  A kutyák felének a kísérletvezető az egyik módszert mutatta be, felének a másikat. Kiderült, hogy míg a dominánsak a bemutatott módszer szerint szerezték meg a labdát, az alárendeltek önálló megoldással próbálkoztak. Egy korábbi viselkedéstesztből azt is tudjuk, hogy az alárendeltek inkább kutya-központúak: ha egy (idegen) kutya mutat be egy feladatot, akkor az alárendeltek lemásolják az akciót, a dominánsak viszont figyelmen kívül hagyják. Ezt a megfigyelést ma már kiképzők is szívesen használják: megtanítanak egy feladatot az idősebb, domináns kutyának, és vele mutatják be a feladatot a kiképzés alatt álló újoncoknak. Nagyon hatékony technika!
Hat, együtt élő kutyára GPS-t helyezve az is kiderítettük, hogy a domináns kutyát séta közben is követik a többiek. Ez a kutya idősebb és kontrollálhatóbb is volt, mint a többiek. Több mint 700, közös háztartásban élő kutyapár gazdáinak beszámolóit megvizsgálva szintén azt találtuk, hogy a domináns kutyák általában sétánál elöl járnak, képezhetőbbek, idősebbek mint az alárendelt társuk. Emellett elsőként férnek hozzá bizonyos erőforrásokhoz, védelmezik a csoportjukat (többet is ugatnak), sajátos személyiségük van (agresszívabbak, impulzívabbak, okosabbak) és a dominancia etológiában jól ismert jelei a viselkedésükben is megjelennek (felüljelölik a másik vizeletét, összetűzésnél ők nyernek, az alárendelt gyakran nyalogatja a szájukat). Sem a méret, sem a fizikai állapot nem befolyásolja a rangsorban elfoglalt pozíciót, de ha szuka és kan él együtt, akkor gyakoribb, hogy a szuka a domináns.

Falka vagy család?
Felmérések alapján a kutyatartók több mint 90 százaléka családtagnak tartja a kutyát, amire a kutya speciális kötődése, „hűsége” okot is ad. Stresszhelyzetben már egy kölyöknek is megnyugtatóbb hatású az ember, mint az anyakutya. Ez is a háziasítás során alakult ki, mert a szelíd farkasok egyáltalán nem kötődnek a nevelőjükhöz, bár határozottan kedvelik őket. Az is egyre inkább elterjedt, hogy a gazdák a kutya anyjának, apjának nevezik magukat, úgy gügyögnek a kutyához, mint egy kisbabához, elmosva a fajok közötti különbségeket. A kutyanevelés kétségtelenül hasonlít a gyerekneveléshez. Az a feladatunk, hogy időben és megfelelő módon megtanítsuk gyereknek, kutyának, milyen szabályok szerint kell élni a mi csoportunkban, csapatunkban, családunkban. Ehhez természetesen hozzátartozik az is, hogy a kutyát fajtársaival is megismertetjük – szocializáljuk –, mert csak így tanulhatja meg a helyes kutyaviselkedést. Ezáltal mi is jobban megértjük majd, mit szeretne közölni velünk a maga kutyanyelvén.


Dr. Kubinyi Enikő – az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa

A cikk rövidebb változata a Mindennapi Pszichológiában jelent meg.

2018. november 22.

Az érzékszervi problémák és a képzettség hatása az idősödő kutyák viselkedésére

Fotó: Kubinyi Enikő
Az életkor előrehaladtával az agyi öregedés mellett egyre több kutyánál lépnek fel érzékelési problémák is, rosszabbul látnak, hallanak. Ez önmagában is okozhat olyan tüneteket, ami hasonlít az időskori demenciához. Az ELTE Etológia tanszékén működő Szenior Családi Kutya Program kutatói ezért arra voltak kíváncsiak, hogy az érzékszervi problémák milyen kapcsolatban vannak az időskori demenciára emlékeztető viselkedésekkel. Azt is vizsgálták, hogy a kognitív hanyatlás jelei milyen életkorban jelennek meg először a kutyáknál. Az eredményekről a Behavioral Processes folyóiratban számoltak be.

2018. november 6.

Hány emberév egy kutyaév?

Buksi 2016 nyarán, 26 évesen. Fotó: Kubinyi Enikő
A szokásos válasz hét év. (Van aki az elsőt 11-nek számolja, tekintettel arra, hogy a legtöbb kutya 1 éves kora körül már ivarérett, a 7 éves gyerekek viszont még nem). De gondoljunk csak bele jobban:

  • A várható élettartam Magyarországon jelenleg 76 év (nőknek 79,2, férfiaknak hét évvel kevesebb, 72,4). A magyar kutyák adatait nem tudjuk, de a nemzetközi átlag 13 év. 76/13=5,85. Tehát az átlagokkal számolva nem hét, hanem hat emberév egy kutyaév.
  • Igen ám, de a kutyafajták jelentősen eltérnek a várható élettartamukban. A nagy termetű kutyák, például a német dog várható élethossza 7 év. német dog: 76/7=10,85, tehát egy emberév 11 dogévnek felel meg.
  • A kis termetű boston terrierek átlagosan 14 évig élnek (kétszer addig, mint a dogok!): 76/14=5,4. Egy emberév 5 boston terrier év.
  • Menjünk tovább, számoljunk matuzsálemekkel, akik jelenlegi ismereteink szerint legtovább éltek a két fajnál. A magyar, sárrétudvari Buksi (keverék) a maga 27 évével alig maradt el a világrekorder Blueytől, az ausztrál pásztorkutyától (Australian cattle dog), aki 29,5 évesen távozott e világról. A világrekorder ember pedig egy francia hölgy, Jeanne Calment, aki 122 évig és 164 napig élt. 122/29,5=4,13. Egy matuzsálemi emberév tehát 4 matuzsálemi kutyaévnek felel meg.
Egy emberév tehát, attól függően, hogy hogyan számoljuk, 4-11 kutyaév.

2018. október 4.

L'ORÉAL-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díj



Hír: A L’Oréal és az UNESCO által meghirdetett "A nőkért és a tudományért" ösztöndíj egyik nyertese idén Kubinyi Enikő, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és a Szenior Családi Kutya Program tudományos főmunkatársa. Az elismerést 2018. szeptember 24-én vette át a Magyar Tudományos Akadémián. 

Köszönöbeszédem a díjátadón

Az elmúlt hetekben fiatal magyar kutatók problémáinak kérdőíves elemzésében vettem részt. Az egyik kérdés az volt, hogy tapasztalt e a kutató nemi diszkriminációt a munkája során. A férfiak között is volt, aki igennel válaszolt. Tudják mi volt a leggyakoribb panaszuk? Hogy ők nem indulhatnak a nőknek kiírt versenyeken.
Ez a díj azért született, mert az alapítók tisztában vannak vele, hogy a kutatói pálya a nők számára sokkal rögösebb, mint a férfiaknak, így fokozatosan le is maradnak férfi pályatársaiktól. Az egyik legjelentősebb tudományos díját, a Bolyait, eddig 8 férfi és 1 nő kapta meg. Prima Primissimával eddig 15 férfit és 0 nőt ismertek el. Örülök, hogy a mi díjunk felhívja a figyelmet erre a problémára, és keressük a megoldásokat, például legutóbb az MTA nagydoktori címre való jelentkezést, kifejezetten gyereket nevelő nőknek.
Köszönöm ezt a L’Oréal-UNESCO díj alapítóinak, szervezőinek.
Ennyit a női problémákról. Ezután két férfinak szeretnék köszönetet mondani. Csányi Vilmosnak, amiért az Etológia Tanszékre kerülhettem, és Miklósi Ádámnak, aki miatt ott is maradtam. Azt hiszem, nélkülük nem lennék ezen a pályán.
Köszönöm továbbá a Tanszék munkatársainak, amiért nyitottak, barátságosak, segítőkészek. Nagyon különleges hely az Etológia tanszék, rengeteget kaptam tőlük - öröm és megtiszteltetés köztük dolgozni.
Köszönöm a barátaimnak, hogy 3 évtizede mellettem állnak, sokat jelent ez nekem, jó lenne többször találkozni. És végül a családomnak: férjemnek, és három gyerekem nagyszüleinek köszönöm, hogy nagy részt vállalnak a házimunkában és a gyereknevelésben. A gyerekeknek köszönöm, hogy olyan klasszak, és elfogadták, hogy az anyukájuk egy kicsit fura és sokat dolgozik.

Néhány interjúkérdés

Hogyan lett etológus?
Kisgyerekként nagyon érdekeltek a növények és az állatok. Sokat kérdezgettem a szüleimet és a nagyapámat, aki agronómus volt, türelemmel válaszoltak. Iskolás koromban tele volt a szobám állatokkal és szobanövényekkel, és rengeteget olvastam róluk. Erre felfigyelt a biológiatanárom, felkészített versenyekre, így kerültem biológia-kémia szakos gimnáziumba, onnan pedig biológus szakra az egyetemen. Első éves koromban megkerestem Csányi Vilmost, aki akkor indította a kutyás kutatásokat, és szakdolgozni kezdtem az Etológia Tanszéken. Szerencsém volt a témával, mert a kutyákról a koromhoz képest elég sokat tudtam. Utána Miklósi Ádámtól tanultam a legtöbbet. Angliában és Franciaországban is dolgoztam rövid ideig, később ebből nőtt ki a tanszéki munka etorobotika ága.

Most mivel foglalkozik?
Két éve egy viszonylag nagy, diákokkal együtt tizenöt-húsz fős csoportot vezetek az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásával. 1,2 millió eurót kaptam a kutyák kognitív öregedésének kutatására. Etológiai, genetikai, molekuláris biológiai és idegtudományi megközelítéssel vizsgáljuk, hogyan öregednek a kutyák, milyen változások vehetők észre a tanulási és figyelmi képességeikben, környezetük iránti érdeklődésben, szociális viselkedésükben; az agyuk működésében, struktúrájában, génműködésében. Keresünk olyan génváltozatokat is, amik összefüggésben hozhatók az egészséges öregedéssel, és építettünk egy Kutya Szövet és Agybankot, ami a gazdák felajánlása alapján működik, úgy, mint egy humán agybank.

Hogyan tudja összeegyeztetni a családi életet a kutatással?
Három gyerekem van, a lányok ikrek, 14 és fél évesek, a fiú hét és fél éves. Úgy érzem, hogy érzelmileg kiegyensúlyozottan nőttek fel, megkapták belőlem, amire szükségük volt. Én otthon és nyaralásokon is nagyon sokat dolgozom, és ilyenkor a laptoppal az ölemben ülök a gyerekek mellett, ők ezt megszokták. Van, amit feladtam, például nem főzök, mert túl sok idő lenne. A férjem rengeteget foglalkozik a gyerekekkel, igazából mostanában többet, mint én, és a nagyszülők is rengeteget segítenek.
A pályázatkiírások szerencsére figyelembe veszik, hogy csecsemő mellett nem igazán megy a munka, úgyhogy például az ERC pályázatnál is gyerekenként másfél év kedvezményt kaptam, ezt reálisnak is tartom.

Hogyan értékeli a díjat?
A kutatás nem egy fáklyásmenet. Nagyon sok a kudarc, a negatív kritika - a szakma szabályai szerint úgy értékeljük egymást, hogy megpróbálunk hibát találni a másik munkájában. Mindezt többnyire kevés pénzért, úgyhogy nagy elszántságra és rengeteg kitartásra van szükség. Volt nem egyszer, hogy én is azon gondolkoztam, szakmát váltok. De azért ott van a jó oldal és a sikerélmények is: egyrészt a biztonság, amit egy jó csapat ad, és ami a mi tanszékünkön megvan, másrészt néha sikeres lesz egy pályázat vagy kapunk egy díjat A L’Oréal díjat akadémikusok ítélik oda, a szakmai múltunk és az ígért jövőnk mérlegelésével, ezért azt jelzi, hogy jó az irány, amerre megyünk, mert a sokat látott, tapasztalt professzorok értékesnek látják a munkánkat Ez nagyon jó érzés, fontos megerősítés. Emellett egy ilyen díj ajtókat is kinyit. Ha új ötletem van és kooperálni szeretnék, akkor egy komoly pályázat és díj után nem nagyon hajt el senki, és ez is nagyon fontos hatása a díjnak.
Tudna mesélni bővebben a munkásságáról? Miért az etnológiával szeretett volna foglalkozni?
Etológiával foglalkozom, állatok viselkedésének kutatásával (az etnológia néprajztudomány).
Kisgyerekként nagyon érdekeltek a növények és az állatok. Sokat kérdezgettem a szüleimet és a nagyapámat, aki agronómus volt, türelemmel válaszoltak. Iskolás koromban tele volt a szobám állatokkal és szobanövényekkel, és rengeteget olvastam róluk. Erre felfigyelt a biológiatanárom, felkészített versenyekre, így kerültem biológia-kémia szakos gimnáziumba, onnan pedig biológus szakra az egyetemen. Első éves koromban megkerestem Csányi Vilmost, aki akkor indította a kutyás kutatásokat, és szakdolgozni kezdtem az Etológia Tanszéken. Szerencsém volt a témával, mert a kutyákról a koromhoz képest elég sokat tudtam. Utána Miklósi Ádámtól, a jelenlegi tanszékvezetőtől tanultam a legtöbbet. Angliában és Franciaországban is dolgoztam rövid ideig, később ebből nőtt ki a tanszéki munka etorobotika ága, ami robotok viselkedését fejleszti.

Olvastam, hogy a 2015-ös Starting Grant pályázat, majd kutatás részeként több mint száz idősödő kutya életét követik nyomon négy éven keresztül. Ha jól értem, akkor idén fejeződnek be a megfigyelések. Mi a kutatás célja? Milyen eredményeket sikerült elérni az öregedés vizsgálata terén vagy azzal összefüggésben?
Két éve egy viszonylag nagy, diákokkal együtt húsz fős csoportot vezetek az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásával (a kutatók világában ez olyan, mint az olimpiai aranyérem). 1,2 millió eurót nyertem a kutyák kognitív öregedésének kutatására 2021 májusáig. Etológiai, genetikai, molekuláris biológiai és idegtudományi megközelítéssel vizsgáljuk, hogyan öregednek a kutyák, milyen változások vehetők észre a tanulási és figyelmi képességeikben, környezetük iránti érdeklődésben, szociális viselkedésükben; az agyuk működésében, struktúrájában, génműködésében. Keresünk olyan génváltozatokat is, amik összefüggésben hozhatók az egészséges öregedéssel.
A kutatás folyamán világszinten egyedülálló kutya agy- és szövetbankot hoztak létre. Miért számít ez úttörőnek?
Hasonló, nemzetközi együttműködésre is nyitott agybank még nem volt a világon. Az agybank a gazdák felajánlása alapján működik, hasonlóan, mint egy emberi agybank, ahol a családtagok ajánlják fel kutatási célra a szerveket. A kutya nagyszerű faj az öregedés kutatásához, a családban élő kutyák pedig jól leképezik azt a sokféle öregedési lehetőséget, ami az embereknél is előfordul. Ennek ellenére még nem foglalkoztak velük ebből a szempontból a kutatók, mi voltunk az elsők. Folyamatosan fejlesztjük a módszereket, hogyan lehet a legjobb minőségben és a legtöbb vizsgálatra használható módon tárolni az értékes mintákat. Várjuk a kutyatartók felajánlásait, amikor úgy döntenek, hogy egészségügyi okokból elaltatják idős kutyájukat.

A jövőben milyen kutatással szeretne foglalkozni és miért?
Szeretném további pályázatokból fenntartani a kutatócsoportot és jelentős eredményeket elérni az agy öregedésével kapcsolatban.

Megjelenések:
  1. https://cosmopolitan.hu/te_te_te/2018/10/02/ez-a-ket-no-lehet-a-magyar-lanyok-uj-peldakepe/
  2. https://www.nlcafe.hu/eletmod/20180928/loreal-unesco-kutya-arany-egeszseg/
  3. http://www.ng.hu/Tudomany/2018/09/28/A-nokert-es-tudomanyert-dijazottak-2018-ban
  4. http://m.atv.hu/videok/video-20181001-arannyal-es-kutyakkal-kutatnak-az-egeszsegesebb-eletert
  5. https://www.mediaklikk.hu/video/ma-reggel-2018-09-26-i-adas-5/
  6. https://mta.hu/mta_hirei/egy-etologus-es-egy-kemikus-kapta-iden-a-nokert-es-a-tudomanyert-osztondijat-109035
  7. http://greenfo.hu/hirek/2018/09/24/kubinyi-eniko-etologuse-az-unesco-noi-tudosoknak-kiosztott-dija
  8. https://index.hu/techtud/2018/09/25/magyar_kutatonoket_dijazott_az_unesco/
  9. https://divany.hu/vilagom/2018/09/25/etologia-loreal-nok-a-tudomanyert-kutya-kubinyi-eniko/
  10. https://www.hirado.hu/tudomany-high-tech/cikk/2018/09/25/egy-etologus-es-egy-kemikus-kapta-iden-a-nokert-es-a-tudomanyert-osztondijat/
  11. https://magyarnarancs.hu/tudomany/kutyaszeru-robotok-es-kutya-agy-es-szovetbank-kubinyi-eniko-etologus-kapta-a-nokert-es-a-tudomanyert-dijat-113853
  12. http://www.borsod24.com/negylabuak/kubinyi-eniko-kutyakutato-etologus-nyerte-az-unesco-noi-tudosoknak-kiosztott-dijat/
  13. http://elelmiszer.hu/cikk/arannyal_az_egeszsegesebb_eletert
  14. http://medicalonline.hu/kitekinto/cikk/arannyal_es_kutyakkal_az_egeszsegesebb_eletert
  15. https://www.radio88.hu/egy-szegedi-kemikus-kapta-iden-a-nokert-es-a-tudomanyert-osztondijat/
  16. https://weborvos.hu/hirek/egy-etologus-es-egy-kemikus-kapta-iden-az-osztondijat-248137
  17. http://frisshirek.biz/tudomany/magyar-kutatonok-kaptak-az-unesco-dijat
  18. https://www.szoljon.hu/egyperces/a-kutyak-oregedeset-vizsgalja-a-nokert-es-a-tudomanyert-osztondij-idei-dijazottja-1285256/
  19. http://ecolounge.hu/nagyvilag/egy-etologus-es-egy-kemikus-kapta-iden-a-nokert-es-a-tudomanyert-magyar-osztondijat
  20. https://techpress.hu/cikk/Magyar-Narancs---Tudomany---Kutyaszeru-robotok-Kutya-Agy--es-Szovetbank-Kubinyi-Eniko-etologus-kapta-A-nokert-es-a-tudomanyert-dijat/2362789
  21. https://www.nlcafe.hu/magyarorszagkul/20180925/magyar-kutatonok-unesco-tudomany-dij/
  22. http://rtl.hu/rtlklub/reggeli/kutyak-segitenek-az-oregedesi-folyamatok-kutatasaban
  23. http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/oregedes-titka-demencia-kutyak-rizikofaktor/44l0ysj
  24. http://www.instyle.hu/arannyal-es-kutyakkal-kutatnak-az-egeszsegesebb-eletert-105840
  25. https://www.startlap.hu/kiemelt-hirek/sokkal-erdekesebb-a-kapcsolat-az-ember-es-a-kutyak-oregedese-kozott-mint-hinned/
  26. https://qubit.hu/2018/09/24/kubinyi-eniko-kutyakutato-etologus-nyerte-az-unesco-noi-tudosoknak-kiosztott-dijat
  27. https://youtu.be/Yobv5yAWQ8A 

2018. szeptember 20.

Kutyaévekben számolva - Miért fontos kiemelt figyelmet szentelni őszülő kedvencünknek

A Te kutyád hány éves embernek felel meg? Noha a kutyák és macskák sokkal hamarabb öregszenek az embereknél, de életük az emberéhez hasonlóan életszakaszokra bonható, úgy mint kölyökkor, kamaszkor, felnőttkor, időskor és matuzsálemi kor. A várható élettartam és az egészségben eltöltött évek száma (az az időtartam, ameddig a szervezet nem szenved súlyos vagy krónikus betegségektől) azonban a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, életmód vagy a genetika. Az ELTE Szenior Családi Kutya Program legújabb kutatása az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálta kutyákon, figyelembe véve a kutya és a gazda számos egyéb tulajdonságát is. Az eredmények némelyike még a kutatókat is meglepte, például az, hogy a kutyát az élete során érő traumatikus események, mint a gazdaváltás, elveszés, menhelyre kerülés hosszútávú negatív hatásokkal járhat a kutya későbbi egészségére nézve.

Jó húsban van? Egyre több a túlsúlytól szenvedő kutya

2018. szeptember 15.

A rövidfejű kutyákat jobban érdeklik az arcok, mint a hosszúfejűeket

Kapcsolat a kutyák neme, fajtajellemzői és az arcok iránti figyelme között

Nézz a szemembe, ha hozzám beszélsz! – szokta mondani az ember. De mondana-e ilyet a kutya, ha beszélni tudna?
Nem szeretjük a hátát bámulni annak, akihez beszélünk. Még a kutyának is a legtöbb interakciónk során a szemébe nézünk. De mi a helyzet a póráz másik végén? Milyen tényezők befolyásolják a kutyák arcok iránti figyelmét? Vagy minden kutya ugyanolyan hajlammal rendelkezik, szívesen és hosszan néz a szemekbe? Számít-e, hogy milyen feladatra lett egy fajta kitenyésztve? Van-e különbség a nemek között? Vagy netán a fej formája számít? Eltérően reagálnak az emberi és a kutya arcokra? Ezekre a kérdésekre keresték most a választ az ELTE Etológia Tanszék munkatársai. Bognár Zsófia, Ivaylo Iotchev és Kubinyi Enikő az Animal Cognition-ben közölték tanulmányukat.


2018. augusztus 2.

Kutya-macska barátság: tízből nyolc macska jól kijön a kutyatársával

Néhány szám: az USA-ban a háztartások 30,4%-ában él macska (~36 millió), és 36,5%-ában kutya (~43 millió). Nagy-Britanniában kisebb az arányuk: 17% (7,4 millió) és 24% (8,5 millió). Az amerikai háztartások körülbelül 7%-ában él kutya és macska is.

Az elterjedt nézet és a humoros rajzfilmek szerint a két faj ellenség. Tény, hogy a szociális viselkedésük eltérő, de valószínűleg már mindenki találkoztott olyan kutyával és macskával, akik láthatóan kedvelték egymást. Például itt vannak az én állataim:
habár ez egy farkas a bal oldalon
Itt is egy bimbózó barátság. Azt szerettük volna megtudni, hogy a kutyák "macskásabbak" lesznek-e macskák mellett (nem találtuk jelét)
A hatvanas években kutatók együtt, illetve külön neveltek fel kutyákat és macskákat. Úgy találták, hogy a kölyökkutyák mindenképpen megpróbáltak játszani a macskákkal, a macskák közül viszont csak azok játszottak, akik kutyával együtt nőttek fel, a többiek féltek. Azt azonban eddig senki nem vizsgálta, milyen interakciók fordulnak elő a családban együtt élő kutyák és macskák között, valamint hogyan befolyásolják a demográfiai és környezeti tényezők a két faj kapcsolatát.

2018. július 26.

Bali kutyák: ingerlékenyebbek, aktívabbak, agresszívabbak a befogadottak, mint a szabadon élők

A számunkra ismerős, nyugati típusú kutyatartás valójában, ha a Föld összes kutyáját nézzük, ritka jelenség. A kutyák 80%-a szabadon, az utcán él, származásuk ismeretlen, nincsenek regisztrált kutyafajtához tartozó őseik. Magyarul leginkább a páriakutya elnevezést használjuk rájuk, angol nyelvterületen a free-ranging, free-roaming, feral vagy village dog elnevezés terjedt el, ami semmiképpen nem azonos a nyugati civilizáció kóbor kutyáival. Noha a szabadon élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, nagyon keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról. 
Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák. Mivel egymás között, más populációktól elzártan szaporodnak, valójában egy ősi típusú fajtát alkotnak. A Kintamani és Bali street dog hivatalosan még nem elismert fajták, genetikailag a dingóhoz állnak legközelebb. A sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést, és az ott élő emberek sem nagyon háborgatták őket, sőt, életük fontos részét jelentik a kutyák. Ragaszkodnak a környékükön élő példányokhoz, esetenként etetik is őket, ha nem is kerülnek velük általunk gazdaként definiált kapcsolatba.

2018. július 20.

Mikor kezdenek öregedni a kutyák?

Családi kutyák esetében a „természetes” öregedés lefolyásával kapcsolatban meglepően sok a még tisztázatlan kérdés. Bár köztudott, hogy az öregedés kutyák esetében is gyakran együtt jár a szellemi és fizikai képességek hanyatlásával, ám e változások természetéről és dinamikájáról erősen megoszlanak a vélemények a tudományos világban.

Jelenleg még abban sincs egyetértés, hogy hány éves korban kezdőnek az öregedéssel kapcsolatos változások kutyáknál. Ez – többek között – annak is köszönhető, hogy úgy tűnik, minél nagyobb testű fajtához tartozik a kutya, annál hamarabb kezd öregedni, így annál rövidebb a várható élettartama. Fajtától függően a kutyák várható élettartama között akár 2x-es különbség is lehet – pl. míg egy 10-20 kg-os kutya átlagosan 13-14 évig él, egy 70-80 kg-os várhatóan csupán 7-8 évig. Ez a jelenség azért is érdekes, mert emlősök esetében általában fordított az összefüggés a testméret és a várható élettartam között – nagyobb testű fajok jellemzően tovább élnek, mint a kisebbek.

2018. július 10.

A kutyák fényképekről is felismerik az emberi érzelmeket, de melyik agyféltekéjük domináns a feldolgozásukban?

A kutyák akár fényképekről is felismerik a pozitív és negatív emberi érzelmeket, és más agyféltekéjük domináns a magas, illetve az alacsonyabb izgalmi állapottal járó érzelmek feldolgozásában - derült ki egy júniusban publikált olasz kutatásból.


A kutyák kiválóan együttműködnek az emberrel, így nem meglepő, hogy a helyzetnek megfelelően képesek reagálni emberi érzelmekre is. De arról, hogy pontosan hányféle érzelmet ismernek fel, és a mechanizmusról, tehát arról, hogy ez hogyan történik, még keveset tudunk.

Egy magyar tanulmány, reagálva arra, hogy korábbi vizsgálatok szerint a kutyák nem az elvárásoknak megfelelően viselkednek a "negatív" ("fúj, rossz") tárgyakkal szemben (vagyis ugyanolyan szívesen mennek oda hozzájuk, mint az emberek által kedvelt tárgyakhoz), kimutatta, hogy feladathelyzetben igenis különbséget tesznek a kétféle tárgy között. Gyakrabban vittek oda a gazdájuknak egy olyan tárgyat, aminek a gazda előzőleg láthatóan örült, szemben azzal a tárggyal, amihez a gazda semlegesen vagy undorral viszonyult. Tehát nem csak felismerik az élőben látott érzelmeket, de akár tárgyakra is vonatkoztatják.

Élőben sokat segítenek a gesztusok és mozgás, de mi a helyzet a fényképekkel?

2018. március 29.

Kommunikációs jelek evolúciója

Részletek egy doktori disszertáció bírálatából.

Tauzin Tibor doktori disszertációja négy tanulmányban hasonlítja össze kutyák és emberek viselkedését kommunikációs helyzetekben. Az eredmények részben megvilágítják, hogy miért képesek az emberek és nem képesek a kutyák kultúra létrehozására. Ugyan a kutyák emberszerűek az osztenzív (kommunikációs szándékot kifejező) jelek használatában, de az informatív jeleket másképp alkalmazzák, és ez jelentősen korlátozza az információátadási lehetőségeiket.

A dolgozat főbb eredményei a következő pontokban foglalhatók össze:

2018. március 18.

Narkolepszia

Játszik a kutya, kergetőzik, majd hirtelen összeesik és elalszik. Néhány tíz másodperc múlva felébred, és hamarosan újra bekapcsolódik a játékba. Evés közben megismétlődik a hirtelen elalvás. Ismerős jelenet ez a Kontroll című filmből is, ahol az egyik ellenőr, Muki veszekedései gyakran azzal végződnek, hogy rábukik az asztalra. "Úgy hívják ezt a betegséget, hogy narkolepszia. Ha konfliktus van, akkor felkelek valahol, és nem tudom, mi történt" - mondja Muki a pszichológusnak. 
 A bénulásos rohamokat izgalom, erősebb érzelmi hatás váltja ki, a váratlan elalvást (alvásrohamot) pedig általában monoton cselekvések. A betegség nem fájdalmas, de nagyon veszélyes autóvezetés vagy akár csak a zebrán való átkelés közben. Átlagosan 2000-2500 emberből egy narkolepsziás, illetve valószínűleg sokkal többen, de diagnosztizálatlanok maradnak.

2018. március 2.

Agytorna idős kutyáknak - Hogyan segíthetnek az idős kutyákon a számítógépes játékok?


Az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Program, valamint az bécsi Állatorvosi Egyetem Messerli Kutatóintézet kutatócsoport legújabb tanulmánya szerint a rendszeres mentális stimuláció, melyet egy érintőképernyős tréning segítségével érnek el, segíthet az idős kutyák kognitív képességeinek szinten tartásában.

Lisa Wallis, az ELTE Szenior Családi Kutya Program kutatója, az alábbi tudományos munkából készült előadásáért a legjobb prezentáció díját kapta IV. Animal-Computer Interaction konferencián.
Az élethosszig tartó tanulás nem csak az emberek, de a kutyák számára is hasznos és fontos. A kutyák idős korukban is képesek a tanulásra, ráadásul a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok lassítják a szellemi leépülés természetes folyamatát. Viszont az idős kutyák mozgásszervi és egyéb egészségügyi problémái gyakran gátat szabnak a hagyományos, fizikai állóképességet igénylő tréningeknek. Erre a problémára kínál hatékony alternatívát a számítógépes interakció kutyáknál történő gyakorlati alkalmazása, vagyis az érintőképernyő segítségével végzett játékos tréning, mely egyszerű, jutalmazással kombinált számítógépes gondolkodtató feladatokkal helyettesíti a fizikai megterhelést jelentő tréninget, és segít fenntartani az idős kutyák szellemi frissességét.

2018. február 17.

Hogyan öregednek a kutyák?

Molnár V. Orsolya interjúja Kubinyi Enikővel a Gondos Gazdik magazin számára

Vannak különbségek a kis- és nagytestű kutyák öregedése között?
Igen, a kistestűek lassabban öregednek. Akár kétszeres különbség is lehet a kis- és a nagytestű kutyák várható élettartama között (7-14 év). De nem csak a méret, hanem a fajta, illetve főleg a fajtára jellemző betegségek is sokat számítanak.

Miért élnek tovább a keverékek, mint fajtatiszta társaik?
Mert genetikailag változatosabbak, nem halmozódnak bennük örökletes betegségek.

2018. január 18.

Robotkutya az etológiai kutatásokban

A Sony újra piacra dobja az Aibo nevű robotkutyát. A 2000-es évek elején magyar etológus kutatók is dolgoztak a Sony mérnökeivel. Erről jelent meg egy cikk a Magyar Nemzetben.

– A Sony párizsi kutatóintézetével működtünk együtt. Ott fejlesztették az Aibót, és az volt az eredeti célunk, hogy a robotkutyát bevonjuk a kutyák magatartását vizsgáló kísérleteinkbe. Eredetileg arra számítottunk, hogy majd beprogramozhatjuk az Aibót különféle viselkedések bemutatására, és az igazi kutyák ebből esetleg tanulnak. Csakhamar kiderült azonban, hogy ez messze áll a valós lehetőségektől – kezdi az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszékén végzett aibós kísérletek történetét Kubinyi Enikő, a tanszék kutatója. – Egyik fél sem „akart” ugyanis ebben együttműködni. A robot autonóm volt, tehát nem szigorúan meghatározott parancssort hajtott végre, hanem sok véletlenszerű elemet tartalmazott a viselkedése, így nagyon nehéz lett volna megtanítani bonyolult demonstrációkra. A felnőtt kutyák pedig jószerével tudomást sem vettek róla, mintha csak egy távirányítós kisautó lett volna. A kölyökkutyák viszont reagáltak rá, egyikük meg is támadta. Ettől nagyon megijedtünk, mivel egy vagyonba került, és csak kölcsönbe kaptuk Párizsból. A kísérletet megörökítő videó, amelyen kollégámmal, Gácsi Mártával sikoltozunk, azóta is fenn van a neten.