2020. július 22.

Hány kutya él Magyarországon?

A Statista adatai szerint a magyar háztartások 35%-ában él kutya.

A KSH 2011-es adata szerint 4,1 millió háztartás van Magyarországon. Ennek 35%-a 1,44 millió. A gazdás kutyák száma tehát legalább 1,44 millió, de sok háztartásban több mint 1 kutya van és több százezer a gazdátlan kutyák száma is.


A Medián által végzett reprezentatív felmérés szerint a lakosság 36%-a kutyás háztartásban él. Mivel csak a háztartások 32,1%-a egyszemélyes és továbbra is kérdés, hány kutya él egy háztartásban, ebből is nehéz megbecsülni a kutyák számát.





2020. július 18.

Miért ugranak le a kutyák hídról, emeletről, magaslatról?

KÉRDÉS: Nemrég elvesztettük egy örökbefogadott vizslánkat. Kiugrott az emeletről a betonra... elképesztő megrázó dolog és képtelen vagyok feldolgozni. Nagyon szerettük.. nem értem mi történhetett. 3 éves volt, az első egy évében nagyon méltatlan körülmények közt élt, bántalmazták. A második évében jó helyre került ott kikupálták picit és szerették. Kerti kutya volt, ám a gazdája halálával újra költöznie kellett. Ekkor került hozzánk. Három nap kellett mire fel mert jönni a lépcsőn. Ezek után is csak a fal mellett mert közlekedni, a korlátot meg sem közelítette. A nagy melegre való tekintettel általában ablakok ajtók mindig nyitva voltak, az erkélyre rendszeresen kijárt napozni, nézelődni. Jelét sem adta, hogy ne értené hol van, bennem pedig fel sem merült, hogy ne látná a magasságot. Viharoknál volt, hogy szorongott, de inkább elbújt, ránk sem ugrált fel soha. A baleset előtt két nappal is békésen átaludt pár felhőszakadást. Majd elmentünk itthonról pár órára, ahogy szoktunk, és nyitva felejtettük az erkély ajtót. A kutya lemozgatva, megetetve, békésen aludt. Semmit soha nem bontott vagy pörgött itthon, nem szeparált... Aztán jött a telefon a szomszédoktól, hogy lezuhant. Volt egy kisebb vihar, de a szomszédok szerint még csak dörgés sem hallatszott. Nem tudom megérteni mi történhetett, miért döntött úgy, hogy elindul és hogy nem volt képes felmérni a helyzetét.

VÁLASZ: Az Állati őrültségek című könyv szerzőjével pont az történt, ami Önnel, emiatt kezdett kutatni a jelenségről. Stressz miatt, vihar idején ugrott ki a kutyája, felfeszítette a bezárt ablakot. Az ilyesmit nehéz kezelni sajnos, és nem is különösebben ritka, csak hallgatnak róla a gazdák, mert magukat hibáztatják. Felmerül az is, hogy lehetnek-e öngyilkosok a kutyák, például miért vetik le magukat a skót Overtoun hídról
"Öngyilkos csak az lehet, aki tisztában van a halál jelentésével, fel tudja fogni mit jelent, ha meghal. Márpedig jelenlegi tudásunk szerint a kutyáknak nincs haláltudatuk, ezért arról sem tudnak dönteni, hogy »önként« meghaljanak. ezzel szemben viszont a kutyák is hibázhatnak, tévedhetnek, hozhatnak rossz döntést vagy lehetnek meggondolatlanok, ám innentől kezdve a tragédia már nem szándék, hanem véletlen következménye" - mondja Dr. Pongrácz Péter. Baleset, mint amikor kiszalad az úttestre és elgázolja egy autó. A völgyben elhaladó állatok szaga az etológus szerint csak belemagyarázás, és kutatások bizonyítják azt is, a kutyáknak van mélységérzetük, normál esetben csak elvétve ugranak le olyan magasságból, amivel sérülést szerezhetnek. Egyértelműen arról lehet szó, hogy a kutyus játékos, szeleburdi, ugrándozik, a mellvédre érkezve megcsúszik vagy viszi tovább a lendület. Az is lehet, eleve át akarja ugrani, mint az akadálypályán a palánkot, hiszen nem tudja, mi van mögötte. Ugyanez indokolja, amikor az eb valamely külső ingerre egyszer csak nekiindul a nyitott ablaknak. Nem lát ki a lakásból, honnan is tudná, hogy épp emeleten van akár 30 méteres magasságban? Ha jobban belegondolunk, a sokemeletes építmények és pláne az ezekben való biztonságos közlekedés evolúciós léptékben csak egy szemvillanásnyi idő óta létezik a kutya szempontjából.
Akadályugrásra tanított kutyák könnyen lezuhanhatnak korlátok játékos átugrásával, a mentőkutyákat pedig kifejezetten képzik arra, hogy levessék magukat a mélybe szükség esetén. Ugrálásra hajlamos kutyákat ezért érdemes pórázra venni veszélyes helyen. A szorongó, viharfélő kutyák kezelésére több módszer van a gyógyszerezést is beleértve, de a gazdák tapasztalatai szerint az a leghatékonyabb, ha jutalomfalattal, játékkal eltereljük a kutya figyelmét a félelemkeltő zaj esetén. Frissen befogadott, traumatizált kutyáknál pedig a fenti történet szerint érdemes megfontolni a szobakenneles elhelyezést is, ha a kutya egyedül marad (bár az igazán rémült és erős kutyák szét tudnak szedni egy normál ketrecet).