2016. december 12.

Felkészülés az eutanáziára

Eutanáziával foglalkozó sorozatunk első része a döntés meghozatalához nyújt szempontokat. A második részben a felkészüléshez adunk tanácsokat. A harmadik részben Dr. Czeibert Kálmán állatorvos ismerteti, hogyan zajlik az eutanázia. Végül a gyász feldolgozásáról esik szó.

Két kutyámat altattam el eddig, mindkettőt 15 éves korában. Az egyiket otthon, a másikat állatorvosi rendelőben. Nem, nem az otthoni lett a méltóbb búcsúzás. Sok minden múlik azokon, akik az altatást végzik. De ha a szakember jól felkészült, a gazda is tehet azért, hogy az elaltatásból ne legyen rémálom. Kelsey Beth állatorvosi asszisztens a következő tanácsokat adja ehhez: 
1. Ne szégyenkezz kimutatni az érzelmeidet. A higgadt orvos most a munkáját végzi, de ugyanígy, sőt talán jobban sírna, ha éppen ő vesztene el valakit, akit éveken át szeretett.
2. Legyél jelen. Egyrészt az orvos és az asszisztens kedvéért. Érzelmileg rendkívül megterhelő számukra, ha helyettesíteniük kell téged, és nekik kell megnyugtatni a távozót. Abba ne is gondoljunk bele, milyen az, ha nem sikerül. Ha a gazda a kutya mellett marad, az orvos odafigyelhet a munkájára. Másrészt a kutyád kedvéért. A rendelő sok kutya számára ijesztő hely. Ha mellette vagy, bízhat benne, hogy minden rendben van, és érzi, hogy szereted őt. Legyen a simogatásod az utolsó emléke. 
3. Ne vedd le a nyakörvet, amíg a kutya él. Lehet, hogy megijed, ha lekerül róla a nyakörv, mert megtanulta, hogy utána félelmetes dolog következik, például fürdeni viszik. Ne legyen semmi lényeges változás az eutanázia előtt, mivel bármilyen újdonság szorongást okozhat. Az utolsó pillanatok teljenek nyugalomban és biztonságban. Aludjon el a kutyád úgy, ahogy szokott.

4. Az utolsó nap legyen emléknap. Adj ajándékot. Mesélj történeteket. Nevess és sírj egyszerre. Vedd magatokat körül a kedvenc játékaival, takaróival. Ha tudod, ha lehetséges, még utoljára vidd el valahová, ahol sok szép órát töltöttetek együtt, napozzatok, főzd meg neki a kedvenc ételét. Igaz, hogy ez életed egyik legnehezebb napja, de nem szükségszerű, hogy neki is az legyen. A kis ünnepség segít lezárni életednek ezt a részét és továbblépni. Mindkettőtöknek jobb lesz így. Az eutanáziát szép élményekkel is összekötheted. 
5. Készülj fel. Tájékozódj, hogyan zajlik az eutanázia (mi is írunk erről a sorozat következő részében), beszélj az állatorvossal, tudd meg, mi történik majd. Így lehetőséged lesz rá, hogy kizárólag a kutyádra figyelj. Jobb, ha a papírmunkát, a fizetést előbb végzed el. Azt is tisztázd előre, mi történjen majd a testtel. Még jobb, ha arra is felkészülsz, mi történjen, amikor kimentél a rendelőből. Szervezd meg a utat, nézz meg egy filmet, hívd el a barátaidat - így könnyebben elviselheted azt, hogy a kutyád nélkül mentél haza. Az eutanázia alatt csak a kutyádra figyelj, utána pedig csak magadra. Minden eutanázia más, de mindegyik nehéz. Jelentős stresszt, emellett fizikai, pszichológiai és kapcsolati terhet jelent, különösen akkor, ha a gyászoló gazda nem kap lelki támogatást. Gondold át előre, hogyan teheted széppé a búcsút mindkettőtök számára, ez is segít megelőzni a testi-lelki problémák kialakulását.
Dr. Kubinyi Enikő
Eutanáziával foglalkozó sorozatunk első része a döntés meghozatalához nyújt szempontokat. A második részben a felkészüléshez adunk tanácsokat. A harmadik részben Dr. Czeibert Kálmán állatorvos ismerteti, hogyan zajlik az eutanázia. Végül a gyász feldolgozásáról esik szó.   

Ez az írás az ELTE Etológia Tanszékén működő Szenior Családi Kutya Programjához kapcsolódva készült. 

Eutanázia sorozat:

Az eutanázia és a gyász feldolgozása

“Korábban azt hallottam, a kutyák jelzik, mikor felkészültek az elmúlásra. Hát Luluval nem így történt! De betegsége miatt mégis meg kellett tennünk… Még hetekkel később is hallgatóztam, mikor kezd el nyüszíteni a fájdalomtól. Kirándulótársaimmal próbáltam inkább a régi szép emlékeket felidézni. Emlékül egy fotóalbumot is összeállítottam. Ez segített. Ma már tudom, helyesen döntöttem.” A családi […]

Hogyan zajlik az eutanázia?

A kutya, hozzánk hasonlóan, társas lény. Már a háziasítás előtti őse is falkában élt, a falka szerepét később átvette az ember, a kutya hasznos segítővé, társsá, sőt sokszor családtaggá vált. Ezt kell szem előtt tartani akkor is, amikor elérkezik az eutanázia ideje. Ritkán történik meg, hogy egy állat békés öregkorban, betegségtől mentesen, végelgyengülésben haljon meg – […]

Felkészülés az eutanáziára

Eutanáziával foglalkozó sorozatunk első része a döntés meghozatalához nyújt szempontokat. A második részben a felkészüléshez adunk tanácsokat. A harmadik részben Dr. Czeibert Kálmán állatorvos ismerteti, hogyan zajlik az eutanázia. Végül a gyász feldolgozásáról esik szó.   Két kutyámat altattam el eddig, mindkettőt 15 éves korában. Az egyiket otthon, a másikat állatorvosi rendelőben. Nem, nem az […]

Eutanázia: a döntés meghozatala

Melyik állatbarátnak ne lenne hasonló, szívszaggató története kedvence elvesztéséről. A lassú lefolyású, halálos betegséggel sújtott négylábú családtag gondozása különösen nagy lelki terhet jelent a szerető gazdának. Sajnos eljöhet a nem várt pillanat, amikor ringbe száll egymással két ellentétes törekvésünk. Egyrészt szeretnénk minél inkább meghosszabbítani kutyánk életét, hogy még sok szép napot tölthessünk együtt, másrészt kötelességünk […]

Szövetbank

Kutya Szövetbank – új távlatok Az ELTE Etológia Tanszékén futó Családi Kutya Program keretei között dolgozó kutatók mindig is elkötelezetten dolgoztak azért, hogy jobban megismerhessék legjobb barátunkat, a kutyát, és a hozzánk fűződő viszonyának tudományos alapú megértésével is segítsék a mindennapi, harmonikus együttélés kialakítását. Ilyen értelemben az etológia nem egyszerűen alapkutatás: a modern, humánus kutyakiképzői […]


Forrás:
Tzivian L, Friger M, Kushnir T (2015) Associations between Stress and Quality of Life: Differences between Owners Keeping a Living Dog or Losing a Dog by Euthanasia. PLoS ONE 10(3): e0121081. doi:10.1371/journal.pone.0121081 

2016. november 12.

Kutyával együtt migráltak Magyarország területéről az ősi szardíniaiak

Egy olasz kutyafajta, a szardíniai juhászkutya főként a komondorral és a salukival áll rokonságban. Ez döbbenetesen egybevág a szardíniaiak leszármazási viszonyaival, akik a mai Magyarország és Észak-Afrika területéről jutottak az olasz szigetre több ezer éve.

Szardínia az Appennini félszigettől és Tunéziától is körülbelül 200 km-re, Korzikától 12 km-re fekszik. 80%-a nehezen művelhető hegy- és dombvidék, népsűrűsége alacsony. A földrajzi és a kulturális elszigeteltségből (egymás közötti házasodásból) adódó csekély genetikai különbségek, magas beltenyésztettségi érték és a génvariációk kapcsolt - nem független - öröklődése miatt a szigetlakók kedvelt vizsgálati alanyai a genetikusoknak, mert segítségükkel nagyobb eséllyel található meg az örökletes betegségek genetikai háttere. A szardíniai szárd népnél gyakoriak egyes autoimmun betegségek (főként a szklerózis multiplex), az 1-es típusú cukorbetegség, de a hosszú élettartam is. A szigetlakókéhoz hasonló szaporodási elszigeteltség és ezzel együtt járó genetikai betegségek a kutyafajtákra is jellemzők, ezért a genetikusok a kutyákat is szívesen kutatják.

Olaszország számos kutyafajta hazája, gondoljunk a nápolyi masztiffra vagy a cane corsora, de olasz fajtának számít a máltai selyemkutya is. Sok helyi változatot nem ismernek el a nemzetközi tenyésztői szervezetek, ezek közé tartozik a szardíniai Fonni városról elnevezett nagy pásztorkutya is (a szardíniai juhászkutya más néven Fonni kutyája, Cane Fonnese). Szőre lehet rövid vagy hosszú, és változatos színű. Általános jellemző az erős területvédési hajlam és az "égő" tekintet, a szokatlanul előretekintő szemek. Helyi tenyésztők sok energiát fektetnek abba, hogy a szardíniai juhászkutyát önálló fajtának fogadtassák el, és ezt genetikai bizonyítékokkal is alátámasszák. Sikerült neves amerikai genetikusok, Heidi D. Parker és Elaine A. Ostrander érdeklődését is felkelteniük, és ezzel a vizsgálat, kilépve a helyi hagyományőrzésből, világszinten is érdekes témákat vetett fel.

2016. szeptember 4.

A kutyák között is vannak egypetéjű ikrek

Egy négy éves ír farkas császármetszése közben egy dél-afrikai orvosnak feltűnt, hogy két magzat egy méhlepényen osztozik, 5 szokásosan fejlődő testvérük mellett. 38 mikroszatellita marker elemzése igazolta a gyanúját, hogy a kölykök egypetéjűek. Ez az első genetikai bizonyíték ebben a témában. Mindkét kutya egészséges, a BBC tudósításában sok fotón szerepelnek. Fehér jegyeik nem teljesen egyformák, ezért a kutatók a DNS mintavételkor még kételkedtek az egypetéjűségben (a kölykök kéthetes korában vért vettek, hat hetes korukban vért és szájnyálkahártya mintát is). De az embereknél sem teljesen egyformák az egypetéjű ikrek, mert a fejlődésük során a génjeik eltérően fejeződhetnek ki a különböző környezeti hatások miatt.
Nehéz megbecsülni, hogy az egypetéjűség milyen gyakori a kutyáknál, mert a magzatok többnyire a méhen belül elhalnak (lovaknál is írtak le ilyen esetet), ha pedig megszületnek, a tulajdonos aligha veszi észre, hogy eggyel kevesebb a méhlepény, mint a kölyök, hiszen az anya gyorsan elrágja a köldökzsinórt és megeszi a placentát.

Jól látszik, hogy az ikrek két köldökzsinórja ugyanarról a méhlepényről ered.

Forrás: Joonè, C., De Cramer, K. and Nöthling, J. (2016), The first case of genetically confirmed monozygotic twinning in the dog. Reprod Dom Anim. doi:10.1111/rda.12746

2016. augusztus 3.

Szép új világ – Mit tanít az etológia a robotdajkákról?


„Egy otthontalan gyereket, mindent egybevetve, sokkal nagyobb baj is érhet annál, mint ami Romocskával történt.” – mondja a Kutyafiú című sikerkönyv fejlődéspszichológus karaktere a könyv főhőséről, aki négytől nyolc éves koráig élt egy kutyafalkával. Valóban, a csavargók között a bántalmazás és nélkülözés ezernyi formában érhet el egy gyereket, ezzel szemben a kutyák védelmezik egymást és együttműködőek. De az emberi kapcsolatok hiánya korántsem lebecsülendő károsodásokat okoz a fejlődő gyermek elméjében. Romocskát valóságos személyről mintázta Eva Hornung, a könyv szerzője. Ivan Mishukov két évet vészelt át Moszkva közelében egy kóbor kutyafalka társaságában. A kisfiú a kutyákhoz bújva élte túl a harminc fokos telet, cserébe megosztotta velük a koldulással gyűjtött élelmét. 1998-ban, hat éves korában fogta el a rendőrség és vitette árvaházba, miután megmérgezték a fiút erősen védő kutyákat. Örökbe fogadták és elitképzést kapott a Kronstadt Haditengerészeti Akadémián. Állatok között nevelkedett sorstársaival ellentétben Ivant teljesen sikerült rehabilitálni, mert már beszélt és járt, amikor a falkához került, és a koldulás miatt emberekkel is érintkezett. A kevésbé szerencsés „vad gyerekek” megmenekülésük után egyáltalán nem érdeklődnek az emberi tevékenységek iránt, sohasem tanulnak meg beszélni, és még a felegyenesedett járás is nehezükre esik.

2016. június 8.

Hány évig dolgoznak a vakvezető kutyák?

A munkakutyák, akárcsak az emberek, nyugdíjba kerülnek, ha már nem képesek a korábbi színvonalon ellátni a feladatukat vagy ez fájdalommal, fokozott stresszel jár számukra. Ez természetesen már idős koruk előtt is előfordulhat, egészségügyi okokból.

A Nagy-Britanniában működő Guide Dogs szervezet 1931-ben alakult, és tenyészetéből mára évente 1300 kölyök kerül ki. A legtöbbet kiképzésbe is vonják, és két éves korban munkába állnak vakvezetőként. Brit kutatók az utóbbi húsz év adatai alapján úgy találták, hogy 6465 kutya közül 1310-et (14,5%) nyugdíjaztak viselkedési okból és körülbelül ugyanilyen arányban (13,5%) egészségügyi, főként mozgásszervi problémák miatt. A többiek általában 8,5 évig dolgoztak.

A brit szervezet szívesen alkalmaz golden retriever és labrador keverékeket, sőt az ő leszármazottaikat.Néhány száz német juhászkutya és egyéb fajtájú eb is szerepelt a mintában. Minden kutyát ivartalanítottak, a nemek arányában nem volt eltolódás.

Az elemzések feltárták, hogy a fajtatiszta kutyákat sokkal nagyobb gyakorisággal kellett mozgásszervi vagy hormonális panaszok miatt nyugdíjazni, mint a keverék szukákat. A fajták közül a német juhászok tudtak a legkevesebb ideig dolgozni. Más kutatások is arra utalnak, hogy a német juhászkutyák körülbelül két évvel kevesebb ideig élnek, mint a labradorok és golden retrieverek. Az aktív évek számát leginkább a bőrbetegségek csökkentették, 5 évvel. De 3 évvel hamarabb kellett nyugdíjazni az idegrendszeri betegségekkel (leggyakrabban epilepsziával) küszködő kutyákat is.

Hiába a nagy elemszám, nincs tökéletes vizsgálat. Húsz év alatt az állatorvosi szolgáltatások sokat javultak, és ezzel párhuzamosan a fajtaválasztás, tenyésztési gyakorlat is módosult. Így nem tudhatjuk pontosan, hogy az utóbbi években népszerűbb keverékek jobb egészsége mennyiben köszönhető génjeiknek, és mennyiben a jobb állatorvosi ellátásnak. Ennek ellenére minden munkakutya szervezet számára fontos információkat nyújt a Guide Dogs adatbázisa.

2016. május 19.

Keressük az ország legidősebb kutyáit!

Az emberek öregedését már régóta vizsgálják genetikai módszerekkel, de a kutyáknak ebből a szempontból eddig kevés figyelmet szenteltek a kutatók. Az Európai Kutatási Tanács támogatásának köszönhetően most lehetőség nyílik rá, hogy a legmodernebb genetikai és neurobiológiai módszerekkel tárjuk fel a kutyák öregedése mögött húzódó élettani, genetikai folyamatokat. A kutatás első fázisában a teljes genomot lefedő vizsgálati módszerekkel keresünk olyan génvariánsokat, melyek kapcsolatba hozhatók a hosszú életkorral. A DNS-t állatorvos által levett vérből nyerjük ki, és ezzel párhuzamosan vérképelemzést is végeztetünk, így a gazdák számára is visszajelzést tudunk adni kedvencük egészségi állapotáról.

Ha ismer matuzsálemi korú (20 kg alatt 20 évesnél, 20 kg felett 16 évesnél idősebb) kutyát, és szeretné, hogy részt vehessen ebben az izgalmas kutatásban, akkor kérjük, az alábbi e-mail címen jelentkezzen: sandorsara@gmail.com


Miért olyan fontosak a matuzsálemek?

2016. április 30.

Génvadászat a kutyagenomban

Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport meghív minden érdeklődő hallgatót, oktatót, kutatót Dr. Varga László (SZIE) "Génvadászat a kutyagenomban" Újabb megközelítések és eredmények a kutyagenetikában című előadására.

A kutya DNS markereken alapuló genetikai térképezés a 90-es évek elején kezdődött. Az elsődleges cél az volt, hogy a faj genetikai és különböző fizikai térképeit létrehozzák, majd folyamatosan tökéletesítsék. E térképekkel pedig az volt a cél – amiképpen napjainkban is –, hogy a kutya különböző genetikai betegségeit, morfológiai tulajdonságait (pl.: szőrszín és -minőség), vagy akár viselkedési jellemzőit stb. meghatározó gének kromoszómális pozícióit meghatározzák, majd ezek alapján magukat a ható mutációkat is feltárják. Célzott keresztezéseken és családanyagokon több, főképpen egyszerűbb öröklésmenetet követő tulajdonság ható mutációját is sikerült így azonosítani. A nagy áttörést azonban az ember, majd később többek között a kutya teljes genom szekvenciájának meghatározása jelentette, a következő-generációs szekvenálási és SNP-chip technikák megjelenésével és elterjedésével együtt. Ezek módot adtak arra is, hogy felfedezzék a genomok haplotípus-struktúráját. A kutya evolúciója, domesztikációja, a fajták kialakítása, majd erőteljes mesterséges szelekciója egy különleges haplotípus-struktúrát eredményezett, amely rendkívül hatékonynak mutatkozik az egyik legújabb genetikai térképezési megközelítés, a GWAS (Genome-Wide Association Studies, teljes genomon végzett asszociációs térképezés) alkalmazása során. Egy másik, az ún. szelekciós térképezés (Selection Sweep Mapping) segítségével pedig megtalálhatjuk a szelekció lábnyomait is a genomban: azokat a gén/szekvencia variánsokat, melyek azoknak a fenotípusoknak a hátterében állnak, amelyekre a tenyésztők az illető fajtát szelektálták.

Helyszín: ELTE Etológia Tanszék Pázmány P. sétány 1/c, (nagy bordó épület a Duna parton)
Időpont: 2016. június 9. csütörtök, 15:15h

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2016. március 1.

Szenior Családi Kutya Program

Kutyák egészséges öregedésének kutatására az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC), fiatal kutatóknak szóló 2015-ös Starting Grant pályázatán 1,2 millió eurós támogatást nyert Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa. Az öt éves, 2016 júniusban, az ELTE Etológia Tanszékén induló kutatási projekt (Cognitive Ageing in Dogs) az emberrel együtt élő kutyák sikeres öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten. Sikeres öregedés esetén a kognitív hanyatlás nem befolyásolja negatívan az életminőséget. A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása a legkorszerűbb biológiai módszerekkel, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást. A kutatás lehetővé teszi a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. A kutya mint társállat számos ökológiai, etológiai és élettani szempontból hasonlít az emberhez, ezért természetes biológiai modellje az emberi öregedésnek. A kutatás részeként több mint száz idősödő kutya életét követik négy éven át.
Fotó: Molnár Csaba

További információ:

2016. február 26.

Kevesebb ideig élnek a kutyák, mint tíz éve

Drámaian csökkent a fajtatiszta kutyák élettartama tíz év alatt Nagy-Britanniában. Minden fajtát egybevetve a csökkenés nem kevesebb, mint 11%!

A brit Kennel Club 2014 és 2004 adatait vetette össze. Az eredmény: az általa regisztrált kutyák 2004-ben még átlagosan 11 év 3 hónapig éltek, tíz évvel később már csak tíz évig.

Néhány fajta különösen rosszul járt:
Bullterrier: 10-ről 7 év
Beagle: 12 év 8 hóról 10 év
Dobermann: 10 év 6 hóról 8 év
Dalmata: 12 év 6 hóról 11 év
Border terrier: 14-ről 12 év
Ír farkaskutya: 7-ről 6,5 év
Rhodesiai ridgeback: 11-ről 9 év
Bulldog: 6 év 3 hóról 6 év
Boxer: 10 év 3 hóról 9 év
Cavalier: 11 év 5 hóról 10 év
Ír szetter: 12-ről 11 év
Whippet: 12 év 4 hóról 10 év
Labrador: 12 év 3 hóról 11 év

Jó hír, hogy a német dog élettartama fél évvel nőtt, 6 év 6 hóról 7 évre. A berni pásztorkutyáé 8 év maradt.

Érdemes azt is tudni, hogy szintén a Kennel Club felmérése szerint a fajtatiszta kutyák 40%-a legalább egy egészségügyi problémával küzd. 2004-ben a kutyák 17,8%-a halt meg idős kora miatt - 2014-ben már csak 13,8%. Ma tehát a fajtatiszta kutyák 85%-a nem idős kora, hanem betegség (nagyon kis %-ban baleset) miatt veszti életét.

Mi lehet az ok? Beltenyésztés, népszerű tenyészállatok használata, bírálat küllem és nem egészség alapján... De részben módszertani probléma is lehet a háttérben: 2004-ben fajtaklubokhoz küldte ki a Kennel Club a kérdőívet, 2014-ben viszont a gazdáknak - a válaszok tehát nem ugyanattól a populációtól származtak. Akármi is az ok, az egyértelmű, hogy néhány fajta csak árnyéka egykori önmagának.

2016. január 28.

Alaszkai kutyák

Anchorage Alaszka legnagyobb városa, itt töltöttem néhány napot 2015 júniusában.


A University Lake a város egyik hivatalos kutyafuttatója. Úgy tűnik, az alaszkai városi kutyák se fajtaösszetételükben, se viselkedésükben nem nagyon térnek el a budapestiektől.