Bali kutyák: ingerlékenyebbek, aktívabbak, agresszívabbak a befogadottak, mint a szabadon élők

A számunkra ismerős, nyugati típusú kutyatartás valójában, ha a Föld összes kutyáját nézzük, ritka jelenség. A kutyák 80%-a szabadon, az utcán él, származásuk ismeretlen, nincsenek regisztrált kutyafajtához tartozó őseik. Magyarul leginkább a páriakutya elnevezést használjuk rájuk, angol nyelvterületen a free-ranging, free-roaming, feral vagy village dog elnevezés terjedt el, ami semmiképpen nem azonos a nyugati civilizáció kóbor kutyáival. Noha a szabadon élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, nagyon keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról. 

Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák. Mivel egymás között, más populációktól elzártan szaporodnak, valójában egy ősi típusú fajtát alkotnak. A Kintamani és Bali street dog hivatalosan még nem elismert fajták, genetikailag a dingóhoz állnak legközelebb. A sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést, és az ott élő emberek sem nagyon háborgatták őket, sőt, életük fontos részét jelentik a kutyák. Ragaszkodnak a környékükön élő példányokhoz, esetenként etetik is őket, ha nem is kerülnek velük általunk gazdaként definiált kapcsolatba.

Mikor kezdenek öregedni a kutyák?

Családi kutyák esetében a „természetes” öregedés lefolyásával kapcsolatban meglepően sok a még tisztázatlan kérdés. Bár köztudott, hogy az öregedés kutyák esetében is gyakran együtt jár a szellemi és fizikai képességek hanyatlásával, ám e változások természetéről és dinamikájáról erősen megoszlanak a vélemények a tudományos világban.

Jelenleg még abban sincs egyetértés, hogy hány éves korban kezdőnek az öregedéssel kapcsolatos változások kutyáknál. Ez – többek között – annak is köszönhető, hogy úgy tűnik, minél nagyobb testű fajtához tartozik a kutya, annál hamarabb kezd öregedni, így annál rövidebb a várható élettartama. Fajtától függően a kutyák várható élettartama között akár 2x-es különbség is lehet – pl. míg egy 10-20 kg-os kutya átlagosan 13-14 évig él, egy 70-80 kg-os várhatóan csupán 7-8 évig. Ez a jelenség azért is érdekes, mert emlősök esetében általában fordított az összefüggés a testméret és a várható élettartam között – nagyobb testű fajok jellemzően tovább élnek, mint a kisebbek.

A kutyák fényképekről is felismerik az emberi érzelmeket, de melyik agyféltekéjük domináns a feldolgozásukban?

A kutyák akár fényképekről is felismerik a pozitív és negatív emberi érzelmeket, és más agyféltekéjük domináns a magas, illetve az alacsonyabb izgalmi állapottal járó érzelmek feldolgozásában - derült ki egy júniusban publikált olasz kutatásból.

A kutyák kiválóan együttműködnek az emberrel, így nem meglepő, hogy a helyzetnek megfelelően képesek reagálni emberi érzelmekre is. De arról, hogy pontosan hányféle érzelmet ismernek fel, és a mechanizmusról, tehát arról, hogy ez hogyan történik, még keveset tudunk.

Egy magyar tanulmány, reagálva arra, hogy korábbi vizsgálatok szerint a kutyák nem az elvárásoknak megfelelően viselkednek a "negatív" ("fúj, rossz") tárgyakkal szemben (vagyis ugyanolyan szívesen mennek oda hozzájuk, mint az emberek által kedvelt tárgyakhoz), kimutatta, hogy feladathelyzetben igenis különbséget tesznek a kétféle tárgy között. Gyakrabban vittek oda a gazdájuknak egy olyan tárgyat, aminek a gazda előzőleg láthatóan örült, szemben azzal a tárggyal, amihez a gazda semlegesen vagy undorral viszonyult. Tehát nem csak felismerik az élőben látott érzelmeket, de akár tárgyakra is vonatkoztatják.

Élőben sokat segítenek a gesztusok és mozgás, de mi a helyzet a fényképekkel?