A kutyák nagyon figyelnek az emberekre (jobban, mint a kutyaként nevelt farkasok), emiatt az érzelmi állapotukhoz is gyorsan alkalmazkodhatnak, erről már sok kísérleti adat összegyűlt. Ha a gazda sír, sok kutya nyugtalanná válik, keresi a kontaktust, bökdös, nyüszög, fejét a gazda ölébe teszi. A síró ember speciális hangot ad ki, a testtartása, arckifejezése is megváltozik, és a hormonális változások miatt bizonyára a szaga is. Vajon a szag megváltozására is érzékeny a kutya vagy csak a hangok, a látvány indítja arra, hogy "megvigasztalja" gazdáját? Lehetséges, hogy az érzelmek észlelését nem csak a szemük, fülük, hanem az orruk is segíti? Úgy sejtjük, igen, hiszen nem véletlenül szagolgatják nagy hévvel a kutyák egymást és az embereket is. De egészen a közelmúltig tudományos kutatás nem vizsgálta a kérdést, hiszen nem olyan egyszerű szétválasztani a kommunikációs csatornákat egymástól.
2018 októberében azonban megjelent egy tanulmány arról, hogy képesek-e a kutyák emberi érzelem észlelésére kizárólag szag alapján, ha se nem látják, se nem hallják az embert, akihez a szagminta tartozik. A mintákat 21 év körüli férfi önkéntesektől gyűjtötték, akik megnéztek egy félelmetes vagy egy vidám filmet, nedvszívó párnácskával a hónuk alatt. A laboratóriumban ezeket az izzadtságmintákat, kiegészítve kontroll, emberi szag nélküli mintával, kutyák elé helyezték, és megnézték, hogyan reagálnak rájuk. A félelem szaga stresszviselkedést váltott ki a kutyákból (nyalogatták a szájukat, céltalanul szaladgálni kezdtek, megrázták magukat, vakaróztak, ásítottak, ugattak, lihegtek, ittak) és a szívritmusuk is megemelkedett. A "vidám" szagnál pedig jobban érdeklődtek az idegen kísérletvezető és kevesebbet a gazdájuk iránt, mint a félelem és a kontroll szag esetén. Összesen 40, igen barátságos és kevéssé félénk kutyát teszteltek, labrador és golden retrievereket, ezért izgalmas lenne megvizsgálni, hogy más fajtájú kutyák hogyan reagálnak az érzelmi állapottal együtt járó emberi szagokra.
A kísérletet egyébként először emberekkel végezték el - nők szagolgatták a férfiak izzadtságát. Az arcizmaik a várakozásnak megfelelően reagáltak, a "vidám" szagnál a mosoly, a "félelem" szagnál az ijedtség izmai aktivizálódtak. Ennek ellenére kérdésre a nők nem találták el, hogy milyen érzelmi állapotot kellene tükröznie a szagnak. A kutyáknak viszont nem kellett találgatniuk, így magasabb kognitív folyamatok, mint amilyen a vidámságot és félelmet kifejező szimbólumok közötti válogatás, nem árnyékolták be testük spontán reakcióit.
Ha a kutyákat ilyen nyilvánvalóan befolyásolja idegenek érzelmi állapota, vajon mit élhetnek át, ha gazdájuk szorong? Hogyan befolyásolja a szagkereső kutyát, ha erősen stresszes bűnözőt vagy eltűnt személyt keres? Sokan mesélik, hogy kórházban dolgozó terápiás kutyájuk nagyon elfárad munka után. Lehet, hogy a betegek szorongása részben rájuk is átragad?
Forrás:
D’Aniello, B., Semin, G. R., Alterisio, A., Aria, M., & Scandurra, A. (2018). Interspecies transmission of emotional information via chemosignals: from humans to dogs (Canis lupus familiaris). Animal cognition, 21(1), 67-78.
