imitáció, sztereotip viselkedés

A farkasok jobbak egy kutya viselkedésének utánzásában, mint a kutyák. Az ausztriai Wolf Science Center kutatói emberek által nevelt farkasok és keverék kutyák viselkedését hasonlították össze. A tesztalanyok először megfigyelhették, hogy egy kutya szájjal, illetve lábbal kinyit egy dobozt, és így jutalmat szerez. Hat hónapos korában mind a 12 farkas kinyitotta a dobozt, 15 kutya közül viszont csak 4. A kutyák kilenc hónappal később sem lettek sikeresebbek. Ha a kutyákat nem is, az embereket viszont alaposan megfigyelik és utánozzák a kutyák. A háziasítás tehát valószínűleg arra hatott, hogy a kutyák inkább az ember viselkedését figyelik alaposan fajtársaik helyett.
Range & Virányi, 2014. PLOS ONE
Teaching Young Wolves New Tricks: Wolves Are Considerably Better Imitators Than Dogs

***

A sztereotip viselkedést (főleg ugrálást) mutató menhelyi kutyák kortizolszintje lecsökkent egy állatorvosi kezelés után, míg a kontroll csoporté nőtt. Mia Cobb is ír erről a cikkről legutóbbi posztjában, amiben egy gif is illusztrálja az ugrálást.
Denham et al, 2014. Physiology & Behavior

szagazonosítás, szeparációs szorongás, fejforma

Csövek korróziójának jelzésére használnak kutyákat egy gázfeldolgozó üzemben - a kutyák képzéséről és eredményességéről jelent meg egy holland-norvég-német tanulmány.
Schoon et al., 2014. AABS

80 fajtából ötben eltért a fej hossza, 10-ben a szélessége, 2-ben a a hossz és szélesség aránya (cephalic index) kanok és szukák között. Előbbiek nem meglepőek, mert a kanok általában nagyobbak a szukáknál, de utóbbi lehet, hogy egészségi vagy viselkedési következményekkel is együtt jár.
Carrasco et al., 2014. J VET BEHAV

133 örökbefogadó gazdát két csoportba osztottak, és egyik felüket rövid tanácsadásban részesítettek arról, hogyan előzhetik meg a kutyák szeparációs szorongását. A tanácsadásnak nem mutatkozott hatása - mindkét csoportnál ugyanolyan arányban jelentek meg szorongó kutyák. A szeparációs szorongásban szenvedő kutyáknál az sem számít, hogy együtt élnek-e más kutyákkal.
Herron et al., 2014. J VET BEHAV 

Tudnivalók a kortizolszint méréséről: Dog Zombie blogbejegyzése.

Krónikus stresszt éltek át a japán földrengés után magukra hagyott kutyák

Forrás: itt és itt.

A fukushimai földrengés után magukra hagyott kutyák más menhelyi kutyákhoz képest jóval nagyobb traumaként élték meg életkörülményeik romlását: tanulási és kötődési képességük jelentősen lecsökkent (az emberi poszttraumatikus stressz szindrómához hasonlóan), és idegen emberekkel szembeni agressziójuk is jóval kisebb volt. A krónikus stressz a vizelet 5-10-szerésre emelkedett kortizolszintjében is megmutatkozott. Aggasztó, hogy három hónap alatt a kutyák állapota alig javult. Az Azabu Egyetem kutatói 17 fukushimai és 8 kontroll kutyát vizsgáltak, a viselkedést C-BARQ kérdőívvel értékelték (Nagasawa et al., 2012).

Érzelmek, kötődés, csóválás

A profi kutyások megbízhatóbban azonosítják a kutya félelmi jeleit, mint az amatőrök és a kutyatulajdonosok. A 2012-ben írt tanulmány szerint viszont az örömöt mindenki felismeri.
Nézzétek meg a videókat a kutatást vezető dr. Wan oldalán, és tippeljétek meg: dühös, vidám, félénk, közömbös vagy szomorú a kutya? Válasz a videó végén.

Kinek érdemes kutyafuttatóba járni és kinek nem? Mivel töltik az időt a kutyák a parkban? Vannak kutyák - különösen, akik ritkábban járnak a futtatóba -, akik nem érzik jól magukat a sok kutya között, legalábbis erre utal testtartásuk és a nyálból kimutatott kortizolszintjük.

Olasz kutatók megvizsgálták, hogyan kötődnek a kutyák a velük együtt élő kutyához. Ugyanazt a tesztet használták, amivel a pszichológusok kisgyerekek gondozóhoz való kötődését értékelik (Ainsworth-féle kötődési teszt, SST), és amivel az ELTE Etológia Tanszékén is sokat vizsgálták a kutya-gazda kötődést, de itt a gondozó/gazda szerepét a társkutya játszotta. Az eredmények szerint a társkutya csökkentette a kutyák szorongását az izolációhoz képest, mégis szívesebben létesítettek kontaktust a tesztben a barátságos idegen szerepét játszó fiatal lánnyal. Az mrns.hu-n így foglalja össze a cikket Kettinger Dóra: "az emberrel, emberiséggel régóta együtt élő, velünk összetartozó kutya fajjal speciális kapcsolatban vagyunk, ami magyarázhatja jelen, és sok más kísérlet sokszor meglepő eredményeit".

A kutyák inkább jobb irányba csóválják a farkukat, ha a gazdájukat nézik, és balra, ha egy fenyegető kutyát. A jobbra csóválás tehát relaxált, örömteli állapotot jelez, a balra csóválás pedig bizonyos mértékű szorongást, bizonytalanságot. Ezt megerősíti az is, hogy annak a kutyának, amely egy balra csóváló kutyát néz, megemelkedik a szívritmusa. Különös, hogy a kutyák többségét egy sziluettel tesztelték (ld a fotón). A kutatók azt mondják, hogy a két kutyacsoport (a módosítatlan videóval ill. a sziluettel tesztelt) ugyanúgy reagált. Én nem vagyok benne biztos, hogy meg tudnám mondani, a sziluett feje felém néz vagy épp fordítva, és ha nekem háttal áll, akkor a farkát is a másik irányba csóválja persze... De lesz még szerintem ilyen kísérlet más laboratóriumban is, úgyhogy pár év alatt kiderül, más kutyák is úgy viselkednek, ahogy ennek a cikknek a szerzői megfigyelték. 

Patricia McConnell a kutatás kapcsán arról ábrándozik, milyen lenne, ha neki is lenne farka. 

Bizonytalan kötődés

A közelmúltban még egy magyar közlemény jelent meg a nemzetközi szakirodalomban. A Konok Veronikáék által összeállított viselkedésteszt és kérdőív figyelemreméltó minden viselkedésterapeuta és állatorvos számára, akik megbízható eszközökkel szeretnének diagnosztizálni egy gyakori problémát. A szeparációs szorongásban szenvedő kutya, ha egyedül hagyják, szétszedi a lakást, ugat, nyüszít, bepiszkít. A szakemberek egyik jellemző tanácsa a gazdáknak az, hogy hazatéréskor kerüljék a kutya túláradó üdvözlését, mert ezzel csak tovább fokozzák a kutya túlzott kötődését. Veronikáék friss kutatása szerint viszont a szorongók korántsem "hiper-kötődők": ahelyett, hogy boldogan csóválnák a farkukat, simogatást kérnének a visszatérő gazdától és élveznék a közelségét, ugyanolyan izgatottan rohangálnak tovább, ahogy az egyedüllét alatt, és nehéz őket megnyugtatni. Ebben hasonlítanak az ún. bizonytalan-ambivalens módon kötődő kisgyerekekhez, akik az anyjuk jelenlétében is nyugtalanok idegen helyen, kiborulnak, ha egy-két percre egyedül maradnak, és akkor sem nyugszanak meg, amikor az anya visszajön. A biztonságosan kötődő gyerekeket is megviseli, ha egyedül maradnak, de pillanatok alatt megnyugszanak, amikor a szeretett személy visszatér, és magához öleli őket.
A bizonytalanul kötődő gyerekek életét végigkíséri a szorongás. Anyjuk viselkedése kiszámíthatatlan számukra, mivel nem a gyerek jelzéseinek, igényeinek megfelelően reagál, hanem saját pillanatnyi érzelmei szerint. Ha az analógia megállja a helyét, akkor a szeparációs szorongással küzdő kutyák gazdáinak is arra kell törekedniük, hogy viselkedésük minél következetesebb, átláthatóbb legyen, és így stresszhelyzetben is biztonságos bázist nyújtsanak a kutya számára.
Ide kívánkozik az a friss osztrák kutatás is, amely szerint a bizonytalanul kötődő 7-12 éves (fiú)gyerekekre stresszhelyzetben egy valódi kutya simogatása megnyugtatóbb hatással van, mint egy plüssjáték vagy egy barátságos ember jelenléte. Igaz, maguk ezt nem érzik (vagy nem vallják be), de a szervezetükben jelentősen csökkent a stresszhormon szintje.
Kutya Szövetség 2011/12

Hogyan hat a kutyasimogatás?

A kutyatartásnak úgy tűnik, vannak kellemes egészségügyi velejárói: alacsonyabb szívritmussal és a vérnyomással, kisebb mértékű szorongással, infarktus után gyorsabb a felépüléssel jár. Azt azonban nem tudjuk, milyen élettani mechanizmusok okozzák ezeket a hatásokat. Svéd kutatók ennek eredtek a nyomába. Nagy fába vágták a fejszéjüket, mivel az idegrendszeri és hormonális folyamatok rendkívül összetettek, a laboratóriumban töltött néhány tíz perc alapján aligha lehet érvényes megállapításokat tenni. Valahol azonban fogást kell találni... A svédek tíz olyan hölggyel kezdték, akiknek kan labradorjuk van. Behívták őket kutyástul az egyetemre. A megfigyelés egy szobában zajlott, kerek egy órán keresztül. Az óra elején a gazdák három percen át simogatták, dédelgették a kutyájukat, utána viszont csak nyugodtan üldögéltek a székükön. Közben folyamatosan mérték a szívritmusukat, és összesen 7 alkalommal, katéteren keresztül, vért vettek tőlük és a kutyájuktól is. A vérmintából három hormon szintjét határozták meg. Az eredmények szerint a simogatás alatt a kutyában és a gazdában is megnőtt az oxitocin szintje (ennek elterjedt megnevezése a "szeretethormon" is, mivel segíti az anyai kötődést, fokozza a bizalmat és szerelmes embereknél magasabb a szintje). A másik két hormon (kortizol és inzulin) koncentrációja és a szívritmus nem épp a várakozásoknak megfelelően alakult, aminek a vizsgálat résztvevőinek alacsony száma, és a kutyák mozgása is oka lehet. Az viszont egyértelmű, hogy nagyon fontos kutatási irányba indultak el a svéd kollégák, és a módszerek pontosabb kidolgozása utána könnyebben értelmezhető eredményekre számíthatunk.
link

Kutya Szövetség, 2011/11

Vizsgadrukk mentőkutyásoknál

Kutyavezetőknél is jól kimutatható a vizsgadrukk nyálból mért hormon- (kortizol és tesztoszteron) szinttel. Amerikai kutatók 16 katasztrófakutyás vizsgáján vettek részt, nyálat gyűjtöttek tőlük a személykeresési gyakorlatok előtt és után, valamint mérték kutyájuk pulzusát és testhőmérsékletét. A vizsgálat eredményeinek különlegességét az adja, hogy ha a kutyavezetőnél magas kortizolszintet mértek a vizsga után, és saját bevallásuk szerint erős stresszt éltek át, akkor kutyájuk stressz-szintjét is magasnak értékelték. És valóban, a kutyák pulzusa és testhőmérséklete magasabb is volt ebben az esetben. További érdekesség, hogy a vizsgán átment kutyavezetők kortizolszintje alacsonyabb volt, mint az ismétlésre ítélteké – annak ellenére, hogy a vizsgaeredmény csak órákkal a mintavétel után vált ismertté. A magas stressz tehát "jósolta" a bukást. A foglalkozás is hatással volt a stressz-szintre: a civilben tűzoltó gazdák kisebb stresszként élték meg a vizsgát, mint a többiek, vagyis alacsonyabb kortizolszintet produkáltak. A tesztoszteronszint a vizsga hatására nőtt, amint ez várható is versenyhelyzetben, és minél inkább nőtt, annál kisebb volt a kutya pulzusa a vizsga után.
A vizsgázók kis száma ellenére annyi biztonsággal állítható, hogy a vizsgahelyzet jelentős stresszt okozott a katasztrófakutyásoknak, és az is valószínűsíthető, hogy a gazda feszültsége jelentősen hatott a kutyákra is. (Lit et al., 2010)
Kutya Szövetség, 2011/3