Kutyakutatási hírek röviden. Canine Science News - 24/06/2024

English below

Körülbelül 40 évnyi (1981-2023), a kutyák öregedését és halandóságát vizsgáló tanulmányok alapján a kutyák élettartama folyamatosan növekszik. A kutyák élettartama 8,5 és 15,4 év között mozog a tanulmányokban, és a legújabbak számolnak be hosszabb élettartamról. https://avmajournals.avma.org/view/journals/javma/aop/javma.24.01.0068/javma.24.01.0068.xml

A kutyaterápiával kiegészített rehabilitáció és a hagyományos program is javította a résztvevők életminőségét egy magyar rehabilitációs központban, de utóbbi csökkentette a depresszió tüneteit, míg a kutyaterápia nem. https://link.springer.com/article/10.1186/s12906-024-04538-7

Kutyakutatási hírek röviden. Canine Science News - 10/06/2024

English below

Egy 97,552 fő részvételével végzett vizsgálat nem talált olyan genetikai variánsokat, amik befolyásolnák a kutyatartást. https://academic.oup.com/g3journal/advance-article/doi/10.1093/g3journal/jkae116/7686067

A kanadaiak pozitív hozzáállást tanúsítanak a farkasokkal szemben életkortól, nemtől, tartománytól és az utolsó szövetségi választáson leadott szavazattól függetlenül; csak az etnikum mutatott statisztikailag szignifikáns hatást. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/10871209.2024.2360741

Canine Science News - 03/06/2024

In a Japanese dog park, female dog keepers interacted more with others than male keepers and dogs of male keepers showed more exploratory behaviours than those of female keepers. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0376635724000639

Participation in a prison-based dog training program led to improvement in training tasks, playfulness, and friendliness in shelter dogs, indicating enhanced welfare and potential for successful rehoming. https://www.mdpi.com/2076-2615/14/11/1530

Canine Science News - 21/05/2024

Cognitive traits, such as inhibitory control and problem-solving abilities, are predictive of various daily behavioral traits in dogs, including trainability, impulsivity, and fearfulness. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0003347224001258

Longitudinal study on middle-aged beagles found that behavioral enrichment prevents hippocampal atrophy but not prefrontal cortex atrophy, with chronic treatment using tacrolimus or Q134R showing no influence on these age-related brain changes. https://www.jneurosci.org/content/44/20/e2366232024.abstract

Harmincéves a magyar kutyakutatás

English below

Az ELTE Etológia Tanszékén harminc évvel ezelőtt indult el a családi kutyákat kutató munka. A programot Csányi Vilmos professzor kezdeményezte, és mostanra már számos kutató, több tudományterület képviselője csatlakozott a nemzetközileg is magasan jegyzett kutatásokhoz. Kezdetekben egyetlen szobában elféretek a kutatók,  mára  viszont több mint hatvan fő dolgozik azon, hogy minél többet tudjunk a családokban élő kutyákról. Az évforduló alkalmából a kutatók podcast-sorozatot indítottak, hogy  elmeséljék,, milyen volt egy új tudományterületet felfedezni és felidézzék az elmúlt évtizedek élményeit.

Az évforduló alkalmából a sorozat első adása Csányi Vilmos professzor születésnapján, vagyis május 9-én kerül az Etológusok. Podcast felületeire. 

Viselkedésterápiával az öregedés ellen / Behavioural therapy against ageing

English below

A hosszú és egészséges élethez közismerten fontos a sok mozgás és az elme tornáztatása. De vajon melyik a hatékonyabb? Fejlesztenek-e a feladatok más képességet is azon kívül, mint amit begyakoroltatnak?

Az ELTE etológusai idős, átlagosan tíz éves kutyákon vizsgálták háromféle viselkedésterápia hatását. Az eredmények szerint a kognitív-, a fizio- és a kombinált terápiák egyaránt, de nem egyformán hatottak a kutyák viselkedésére, és többféle készséget is javítottak. A fizioterápiás feladatok hatására a kutyák barátságosabbak és rugalmasabbak lettek, a gondolkodtató játékok pedig az újdonságkeresésüket növelték. A javulás a kevésbé idős, nyolc év körüli kutyáknál volt leginkább megfigyelhető. Mivel a kutyák öregedése hasonló az emberekéhez, a kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes minél fiatalabb kortól kezdve tudatosan odafigyelni az öregedés hatásainak ellensúlyozására.

A kutyáknak is van g-faktora

English below

Az intelligencia megértése és az elme működésének feltérképezése mindig is a természettudományok szent Gráljának számított. Bár sok mindent nem értünk még ezzel kapcsolatban, számos kérdés megválaszolásában segítségünkre lehetnek az állatok. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb, a GeroScience neves folyóiratban megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett „g faktor” kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között az öregedési mintázatában is, hasonlít az emberi g faktorhoz. Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket a kutya, és segítségével az emberi kogníció szerveződésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez.

Embereknél összefüggést mutat a különböző kognitív tesztek teljesítménye, vagyis akik jobban teljesítenek egy képességet mérő teszten, általában más képességekben is sikeresebbek. Az emberi kognitív képességek hierarchikus struktúrában szerveződnek, a specifikus képességektől az egyre átfógóbbak felé. A hierarchia tetején az úgy nevezett általános kognitív faktor, a "g faktor" áll. Ez a "g faktor" az intelligencia egyik alappillére, magában foglalja és befolyásolja az összes alá tartozó kognitív készséget, és kapcsolatban van a tanulmányi, az akadémiai, illetve munkahelyi sikerességgel és előrejutással is. 

Miért a kutya a legjobb barátunk?

 

Az RTL Klub dokumentumfilmet készített a kutyákról, kutyatartásról, tudományos eredményekről az Etológia Tanszék munkatársainak közreműködésével. 

Jó pár évvel ezelőtt egy professzor azzal az ötlettel állt elő, hogy a kutyák olyanok, mint a szőrös gyerekek – már csak be kellett bizonyítani. Csányi Vilmos irányítása alatt az ELTE Etológia Tanszéke elkezdte kutatásait, azóta pedig világhírűek lettek. Az RTL stábja a kutatók segítségével járt utána annak, miben hasonlítanak hozzánk a kutyák. Annak is, hogyan képesek látássérülteket vezetni, rájuk bízzák-e az életüket a rendőrök, miként képesek cirkuszi trükköket tanulni..

Milyen változáson mentek keresztül a városi környezetben tartott kutyák, és miért a kutyák a legsikeresebbek az ember leutánzásában? Február 27-én debütál az RTL+-on a Miért a kutya a legjobb barátunk? című dokumentumfilm. A film szerkesztő-riporterével, Veress Krisztinával készült beszélgetésben a riporter elmesélte, milyen volt Csányi Vilmossal dolgozni, hogyan találták meg a szereplőiket, mi volt számára a legmeglepőbb a forgatás során, és melyik volt az a jelenet, amire még most sem tud könnyek nélkül visszagondolni. A teljes beszélgetést az RTL weboldalán IDE kattintva lehet elolvasni. 

Nem mindig frusztrálja a kutyákat, ha máj helyett tápot kapnak a munkájukért

English below

Állatoknál, de sokszor az embernél is jelentősen rontja a teljesítményt, ha a munkáért kapott jutalom értéke lecsökken. Magyar és argentin kutatók családi kutyáknál vizsgálták meg, mi történik, ha a főtt máj jutalomfalat helyett száraztápra váltanak. Az eredmények szerint a kutyák nem annyira érzékenyek az efféle cserére, mint más emlősfajok.

Könnyű elképzelni, mit érez az a munkavállaló, akinek önhibáján kívül lecsökkentik a fizetését a cég nehéz helyzetére hivatkozva vagy egy egy gyerek, akinek ugyanarra a teljesítményre már nem ötöst, hanem hármast ad a tanár. Frusztráltság, kiábrándultság, motiválatlanság és leromló teljesítmény lesz a következmény. Ilyesmit élhetnek át azok az állatok is, amelyek valamilyen értékes, jóízű falatért küzdenek, majd váratlanul alacsony kalóriatartalmú, ízetlen vacakot kapnak.