Mit csinálnak az otthon hagyott kutyák?

Az utóbbi évtizedekben nagyot változott a világ, és ma már tökéletesen elfogadhatónak tartjuk, ha kutyával élünk a lakásban, és ha a kutya otthon marad, amíg nekünk más dolgunk van. De nem ártana azt is tudni, hogy milyen hatással van kedvencünkre az egyedüllét, még akkor is, ha a szeparációs szorongásnak (ami ugatásban, ürítésben, a bútorok tönkretételében nyilvánul meg leggyakrabban) nem mutatja jelét.
Svéd kutatók (Rehn és Keeling) 12, szeparációs szorongástól mentes, lakásban élő kutya otthoni viselkedését vizsgálták fél órás, két órás és négy órás egyedüllétük során (legalább 1 nap telt el a vizsgálatok között). Az eredmények szerint a magányosan töltött órák hossza nem befolyásolta a viselkedést, a kutyák 92-95%-ban heverésztek, de minél több idő telt el, annál intenzívebben üdvözölték a hazatérő gazdát: aktívabbak, kezdeményezőbbek voltak, többet csóválták a farkukat, nyalogatták a szájukat és gyakrabban remegtek izgalmukban. Az egyedül töltött idő hossza tehát a viselkedési problémát nem mutató kutyákat is befolyásolja, akár már 2-4 óra elteltével.
Kutya Szövetség, 2011/2

Majdnem ember? 1022 szóból áll egy border collie szókincse

A 2000-es években a német televízió felfedezett egy bámulatos tehetséggel megáldott border collie-t, Ricot. Ez a kutya pillanatok alatt tévéshow-k sztárja lett, ugyanis több száz játék közül képes volt gazdájának odaadni azt, amelyiket kérte tőle. Persze hamarosan lecsaptak rá német viselkedéskutatók is. 2004-ben publikált tanulmányuk szenzációként robbant – kutatásukban igazolták, hogy Rico valóban csak a tárgyak neve, és nem más, rejtett kulcsok alapján dolgozik, valamint kiderült az is, hogy ha ismert tárgyak közé egy újat tesznek, Rico egyetlen próba alatt képes megtanulni az új tárgy nevét, pusztán azáltal, hogy az adott helyzetben az általa eddig sosem hallott szóval kérnek tőle tárgyat. Ezt, a kizárásos alapon való szótanulást soha korábban nem figyelték meg állatoknál. Jelentősége abban áll, hogy nagyon gyors tanulást tesz lehetővé, enélkül az emberek képtelenek lennének elsajátítani több százezer szavas szókincsüket. Alapvetően két tényező szükséges hozzá: tudni kell, hogy a szavak tárgyakra vonatkozhatnak, és ismerni kell, melyek azok a szociális kulcsok a jeladó részéről, amelyek lehetővé teszik az új tárgyra vonatkozó szó kiszűrését a szövegkörnyezetből.

Chaser. Fotó: a hivatalos sajtóközleményből

A hír óriásit robbant, és következményképpen rengeteg kutyatulajdonos állt neki, hogy fejlessze kedvence szókincsét. (Hamarosan kiderült, hogy máig nem tudni miért, de a border collie-k teljesítménye messze felülmúlja a többiekét). Mivel maradt néhány megválaszolatlan kérdés, kutatók figyelme is követte a világszerte felbukkanó tehetségeket. A legújabb tanítványt Chasernek hívják, szuka és az Egyesült Államokban él. Különlegessége, hogy az a két kutató (Pilley és Reid) nevelte és tanította, akik az itt idézett tanulmányt írták. Mivel Chaser már Riconál specializáltabb kiképzést kapott, többféle feladat végrehajtására képes, és szókincse is jóval meghaladja úttörő fajtatársáét: míg utóbbi valamivel több mint kétszáz szót ismert, Chaser egészen pontosan 1022-t (VIDEÓ itt). Emellett funkció és forma szerint is képes kategorizálni őket. Ehhez a csodálatos teljesítményhez persze nem csak tehetség, hanem masszív munka is kell: Chaser három éven át, napi több órában tanulta és gyakorolta a szavakat. 800 plüssállat, 116 labda, 26 frizbi, száz műanyag tárgy és több kiképző állt ehhez rendelkezésére.
A tanulmányban négy vizsgálat szerepel. Az elsőben a szerzők körültekintően igazolják, hogy Chaser több mint ezer tárgyat képes beazonosítani és behozni a neve alapján. A másodikban azt tesztelték, hogy egy-egy szó Chaser tudatában valóban egy tárgyra vonatkozik-e, vagy inkább a tárggyal elvégezhető cselekvésre (pl. apportra). Kiderült, hogy Chaser nem köti össze a tárgyakkal az elvégezhető cselekvést: ha azt kérik tőle, hogy a mancsával vagy az orrával érintse meg, illetve szájával vegye föl három tárgy közül azt, amelyiket a kísérletvezető mond, akkor az utasítást pontosan végrehajtja. Ez azt igazolja, hogy a kutya valóban a tárgyra vonatkoztatja a tárgy nevét, és a szó elhangzásakor nem az a képzet jelenik meg benne, hogy "be kell vinnem a tárgyat". A harmadik tesztben a kutatók megállapították, hogy Chaser kategórianeveket is képes elsajátítani. Vagyis léteznek számára olyan szavak (a "játék", a "frizbi" és a "labda"), amelyek nem egy adott, konkrét tárgyra vonatkoznak, hanem hasonló tulajdonsággal rendelkező tárgyak csoportjára. Az emberek számára a főnevek szimbólumok: ha azt halljuk, "fa", akkor nem egy konkrét fára gondolunk, hanem egy elvont fára, "fa-kategóriára", ami az elménkben képződik. Ez a teszt tehát arra utal, hogy Chaser szókincse még emberszerűbb, mint gondoltuk volna. Végül kiderült, hogy Chaser is képes a gyors szótanulásra ugyanúgy, mint Rico: kizárásos alapon is megtanulja a tárgyak nevét, vagyis egy halom ismert tárgy közül beazonosítja az újat az újonnan elhangzó, addig ismeretlen név esetén. Chaser tehát olyan szótanulási képességekkel bír, mint egy kisgyerek: tisztában van vele, hogy a szavak tárgyakra vonatkozhatnak, kizárásos alapon is gyorsan, egy alkalom után tanul, és képes a tárgyak tulajdonságait jellemző szavak (kategóriák) alkalmazására is.

Kutya Szövetség, 2011/2

Antiszociális gazdák harapós kutyái

Kevésbé friss tanulmány (2009-es), de talán van még, aki nem ismeri. Évente 4,7 millió embert harapnak meg kutyák az USA-ban, ebből 386 ezren súlyosan megsérülnek, több mint kétszázan meghalnak. Emiatt sok egészségbiztosítási társaság nem köt szerződést olyan kutyagazdákkal, akik kutyájánál magas a harapás kockázata. A hat leggyakrabban említett fajta vagy változat a biztosítótársaságok listáján az akita, a csau csau, a dobermann, a pit-bull, a rottweiler és a farkashibridek. (Természetesen az Amerikai Kennel Klub nem győzi hangsúlyozni, hogy sosem egy fajta, hanem mindig csak egy egyed vádolható harapóssággal).
Mivel a biztosítótársaság nem a kutyával, hanem a gazdával szerződik, fontos volna tudni, hogy miféle emberek választanak maguk mellé veszélyes fajtájú ebet. Előzményként annyi már ismeretes volt, hogy közel 200 harapós kutyát tartó és nem tartó gazda összehasonlításakor az előző csoportban tízszer nagyobb gyakorisággal fordul elő büntető ítélet (agresszív cselekedet, alkoholizálás, kábítószer-használat, otthoni erőszak, gyerekbántalmazás, lőfegyverrel való visszaélés). A téma jelentősége azonban azt kívánja, hogy további vizsgálatok is készüljenek ebben a témakörben. Ragatz és munkatársai arra kerestek választ, hogy milyen személyiségű emberek az efféle kutyák gazdái. Az újabb vizsgálat 869 egyetemista kérdőíves válaszaira épül. 66 egyetemistát soroltak a kutatók a harapós kutyát – vagyis a fent említett fajtákat - tartó gazdák közé. Az eredmények szerint a több köztük a férfi, mint más kutyatartók közt, gyakoribb a bűnözés, jellemzőbb rájuk az újdonságkeresés és az elsődleges pszichopátia (pl. önzőség, gondatlanság, manipulatív tendenciák). Másodlagos pszichopátiában (pl. impulzivitás, önpusztító hajlam), és az állatokhoz való viszonyulásban viszont nem találtak eltérést. Mindezek alapján a kutatók szerint a harapós kutya tartása a szociális deviancia egyik jele. Az eredmények értelmezésekor természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a vizsgálat egyetemistákon történt, és a megbízhatóbb következtetések levonásához nagyobb, a társadalmat hűen reprezentáló mintára lenne szükség. 

Kutya Szövetség, 2011/2

Meglepő ajándékozási szokások?

Az Amerikai Kennel Klub felmérése szerint a kutyások több ajándékkal kényeztették tavaly a kutyáikat, mint a gyerekeiket és házasfeleiket. A válaszadók 38%-a a kutyájának szánta a legtöbb ajándékot, ennél 2-12%-kal kevesebben tették a gyereküket vagy a házastársukat az első helyre. Ha a karácsonyi büdzsé hirtelen lecsökkenne, 55%-nyi válaszadó inkább a házastársától vonná meg az ajándékot. 66% a barátja kutyájának, 15% a kutyája barátjának is szánt ajándékot.
Facts about Pet ownership
AKC stats page

Kutya Szövetség, 2011/2