Narkolepszia

Játszik a kutya, kergetőzik, majd hirtelen összeesik és elalszik. Néhány tíz másodperc múlva felébred, és hamarosan újra bekapcsolódik a játékba. Evés közben megismétlődik a hirtelen elalvás. Ismerős jelenet ez a Kontroll című filmből is, ahol az egyik ellenőr, Muki veszekedései gyakran azzal végződnek, hogy rábukik az asztalra. "Úgy hívják ezt a betegséget, hogy narkolepszia. Ha konfliktus van, akkor felkelek valahol, és nem tudom, mi történt" - mondja Muki a pszichológusnak. 
 A bénulásos rohamokat izgalom, erősebb érzelmi hatás váltja ki, a váratlan elalvást (alvásrohamot) pedig általában monoton cselekvések. A betegség nem fájdalmas, de nagyon veszélyes autóvezetés vagy akár csak a zebrán való átkelés közben. Átlagosan 2000-2500 emberből egy narkolepsziás, illetve valószínűleg sokkal többen, de diagnosztizálatlanok maradnak.

A kutyák között is vannak egypetéjű ikrek

Egy négy éves ír farkas császármetszése közben egy dél-afrikai orvosnak feltűnt, hogy két magzat egy méhlepényen osztozik, 5 szokásosan fejlődő testvérük mellett. 38 mikroszatellita marker elemzése igazolta a gyanúját, hogy a kölykök egypetéjűek. Ez az első genetikai bizonyíték ebben a témában. Mindkét kutya egészséges, a BBC tudósításában sok fotón szerepelnek. Fehér jegyeik nem teljesen egyformák, ezért a kutatók a DNS mintavételkor még kételkedtek az egypetéjűségben (a kölykök kéthetes korában vért vettek, hat hetes korukban vért és szájnyálkahártya mintát is). De az embereknél sem teljesen egyformák az egypetéjű ikrek, mert a fejlődésük során a génjeik eltérően fejeződhetnek ki a különböző környezeti hatások miatt.

Nehéz megbecsülni, hogy az egypetéjűség milyen gyakori a kutyáknál, mert a magzatok többnyire a méhen belül elhalnak (lovaknál is írtak le ilyen esetet), ha pedig megszületnek, a tulajdonos aligha veszi észre, hogy eggyel kevesebb a méhlepény, mint a kölyök, hiszen az anya gyorsan elrágja a köldökzsinórt és megeszi a placentát.

Jól látszik, hogy az ikrek két köldökzsinórja ugyanarról a méhlepényről ered.

Forrás: Joonè, C., De Cramer, K. and Nöthling, J. (2016), The first case of genetically confirmed monozygotic twinning in the dog. Reprod Dom Anim. doi:10.1111/rda.12746

Hogyan isznak a kutyák?

Az emberek képesek tökéletesen összezárni az ajkaikat, így ivás közben felszívhatják, beszippanthatják a folyadékot. A kutyák állkapcsa viszont olyan szélesre tárható - alkalmazkodva a zsákmányszerzéshez -, hogy nem tudják teljesen összezárni a szájukat. Ezért más stratégiára van szükségük. 

Lassított felvételek elemzésekor látható, hogy először belecsapják a vízbe J alakban behajlított nyelvüket, ami sok fröcsköléssel jár. Ezután igen nagy gyorsulással (5G-vel) visszahúzzák a nyelvüket. Mielőtt a nyelvükkel a szájüregbe rántott vízoszlop visszazuhanna, gyorsan becsukják a szájukat. Kutatók üvegcsövekkel modellezték különböző méretű kutyák nyelvét, és megállapították, hogy a testmérettel exponenciálisan nő a nyelvvel megmozdítható víz térfogata.

Érdekesség, hogy a macskák más stílusban isznak, mint a kutyák. Ők sokkal kevésbé fröcskölik szét a vizet, mert finoman helyezik a nyelvük behajlított hegyét a víz felszínére.

Ezeket a kutatásokat nem csak az állattartók kíváncsiságának kielégítésére végzik; a hidrodinamika problémáinak megoldásában is segíthetnek.

Gart et al., 2014, American Physical Society DFD meeting

A kövér kutyák bélflórája hasonló a kövér emberekéhez

Ha egy kutya 20-30%-kal nagyobb tömegű, mint ami ideális, kövérnek tartják. A kövérség többek között légzési zavarral, hasnyálmirigy-gyulladással, térdízületi szalagszakadással járhat együtt, így fontos tudni, pontosan hogyan alakul ki, már a tápanyagok felszívódásától kezdve.

Dél-koreai és amerikai kutatók hat hónap alatt kövérre hizlaltak hét beagle kutyát úgy, hogy kifutójukban folyamatosan elérhető volt egy kereskedelmi forgalomban kapható táp. A kutyák 5 kg-t szedtek fel fél év alatt a kezdeti 7 kilós tömegükhöz. Hét másik beagle viszont csak kiporciózott adagokat kapott ugyanebből a tápból, alattuk fél év múltán sem mutatott mást a mérleg. Székletvizsgálat nyomán kiderült, hogy a túlsúlyos kutyák bélrendszerében kevesebb féle baktérium él, mint a normál súlyúakéban. A domináns baktériumtörzsek is mások voltak: míg a normál súlyúak székletében 85%-ban a Firmicutes törzshöz tartozó baktériumokat találtak a kutatók, a kövérekében viszont 76%-ban proteobaktériumokat. Ez krónikus gyulladásra utal. Hét-hét kutya eredményeiből persze még nem lehet megalapozott következtetéseket levonni, de az figyelemreméltó, hogy a kövér emberek bélflórája szintén kevésbé változatos, mint a normál súlyúaké.

Eredeti közlemény: Park et al., 2014, Journal of Veterinary Internal Medicine

a kutya, 2015/1

Labik a laborban: így keresik brit kutatók a betegségek gyökereit

Molly egy tipikus, szeretetéhes és szertelen labrador Nagy-Britanniában. Amitől mégis különleges az az, hogy élete minden mozzanatát kutatók rögzítik és elemzik a Dogslife program keretében. A gazdája havonta küld jelentést Molly étrendjéről, napi mozgásáról, parazitáinak irtásáról és egészségügyi problémáiról. De nem csak Mollyról gyűlnek az adatok: 2014 novemberig 4908 labrador tulajdonos jelezte részvételi szándékát a projekt honlapján. A cél az, hogy kiderítsék, milyen környezeti tényezők vezethetnek különböző betegségek kialakulásához.

A nagyszabású kutatáshoz azért választották a labradort, mert Nagy Britanniában ez a legnépszerűbb fajta. Könnyű közöttük olyan egyedeket találni, akiket családtagként kezelnek és emberekhez hasonló ellátást kapnak. A jó minőségű táplálék és a gondos állatorvosi ellátás miatt a kutyák megérik az idős kort, amikor ugyanúgy fellép náluk keringési probléma, ízületi gyulladás és értelmi hanyatlás, mint az embereknél. Gyakori az elhízás és az ehhez kapcsolódó cukorbetegség is.

Néhány kutyától székletmintákat is gyűjtenek a kutatók. Ezzel a bélflóra változását követik nyomon, ami szoros kapcsolatban áll a betegségek kialakulásával, sőt valószínűleg a viselkedéssel is.

A gigaprojekt olyan kérdésekre ad majd választ, hogy van-e kapcsolat bizonyos tápok és betegségek között, fogékonnyá tesz-e kölyökkori betegség felnőttkori egészségügyi problémákra, és mennyit érdemes mozgatni naponta a kutyát ahhoz, hogy minél tovább maradjon egészséges?

Sok betegségnek genetikai alapja van, ezért a kutatók 50 labrador teljes örökítőanyagát is feltérképezik, vagyis megállapítják a DNS láncot felépítő bázisok sorrendjét. Ezt az információt vetik majd össze nem egészséges (például diszpláziás) kutyák genetikai anyagával, abban a reményben, hogy így kiderül, mely gének hajlamosítanak a betegségre. A káros génváltozatok (allélok) azonosításával lehetővé válik a molekuláris szelekció, vagyis az, hogy csak azokat az egyedeket vonják tenyésztésbe, amelyek nem hordoznak káros génváltozatot. Erre a gének ismerete nélkül korábban nem volt lehetőség, mert egy kutya egészséges lehet úgy is, ha hordoz káros allélt, de ennek hatását felülírja egy egészséges. Utódjának azonban továbbadhatja a károsat, és ha az a másik szülőtől is károst kap, kialakul a betegség. Molekuláris szelekcióval sokkal egészségesebbé tehető az állomány.

Ha a projekt sikeres lesz, alkalmazzák gazdasági haszonállatok és más fajok betegségeinek alaposabb megismeréséhez is. Molly gazdája számára egyértelmű, hogy egy ilyen kaliberű kutatást nem is alapozhatnak másra, mint a labradorokra. Szerinte épp itt volt az ideje, hogy ne csak a gazdák, hanem a kutatók is felfedezzék, milyen csodálatos ez a fajta.

McKie, 2014, The Observer

Dogslife

a kutya, 2014/12

Együttalvás

Az olvasók többsége feltehetően legalább időnként beengedi az ágyába kedvenceit. Egy felmérés szerint legalábbis az amerikai kutyák és macskák 70%-a biztosan osztozhat a kényelemben gazdájával (a kutyák körülbelül feleannyian, mint a macskák). Nem meglepő módon nagyobb esélye van azoknak, akik kistermetűek és nem férfi a gazdájuk. Ha ilyen sokan érintettek, érdemes feltenni a kérdést: milyen hatása van az együttalvásnak?

Egy 2011-ben megjelent állatorvosi tanulmány súlyos betegségek terjesztésével vádolja az ágyba engedett háziállatokat. Gyakoribb a pestis, az agyhártyagyulladás, élősködők terjesztette fertőzések, bőrbetegségek azoknál, akik együtt alszanak kutyával, macskával. De azt még a tanulmány szerzői is fontosnak tartjákhangsúlyozni, hogy egészséges, élősködőktől mentes állatok mellett gyakorlatilag nincs fertőzési kockázat. Amire ténylegesen számítani lehet, az az, hogy az alvás kevésbé pihentető. Egy alvászavarokkal foglalkozó klinika felmérése szerint a kedvenceikkel együtt alvó gazdák fele minden éjjel felébred, a kutyatulajdonosok ötödét pedig a kutya horkolása is zavarja. Egy matrackészítő cég adataiból pedig az derül ki, hogy nehezebben alszanak el és fáradtabban ébrednek az állattal alvók. Aggodalomra ennek ellenére sincs ok, mert este mindössze 4 perccel tovább forgolódnak az együttalvók, és napközben nem fáradtabbak. A beszámolók szerint gyerekkel aludni sokkal zavaróbb, mint állatokkal. Úgyhogy akinek ez örömet okoz, nyugodtan ossza meg ágyát háziállataival, valószínűleg se betegséggel, se kimerültséggel nem kell számolnia.

a kutya, 2014/09 

Kell-e csonkolni a kutyák farkát?

2860 aktív munkakutya 13,5%-a szenvedett legalább egyszer faroksérülést a 2010/11-es skót vadászati szezonban. Közülük is a csonkolatlan farkú spánielek (56,6%) és retrieverek (38,5%) sérültek meg leggyakrabban. A felmérést végző kutatók szerint e fajtáknál a farok egyharmadának csonkolása jelentősen csökkentené a sérülések számát. 

Más kutyafajtáknál a sérülések gyakorisága – állatorvosi látogatások alapján – mindössze 0,59%. A munkakutyafajtáknál némileg nagyobb, 0,90%. Számítások szerint egyetlen spánielfarok amputálásának elkerüléséhez 320 spánielkölyök farkát kellene csonkolni.

Skóciában 2007 óta tiltott a farokcsonkolás – 5000 fontos büntetésre vagy hat hónapos börtönbüntetésre számíthat a törvényszegő. Mivel a tiltás óta kétszer annyi kutyát vittek állatorvoshoz faroksérülés miatt, elképzelhető, hogy a skót kormány felülvizsgálja korábbi döntését.

Lederer et al. 2014. Vet Rec

Cameron et al. 2014. Vet Rec

a kutya 2014/05

Hogyan alkalmazkodik a tibeti masztiff a magashegyi oxigénhiányhoz?

Újabb cikk a Zhang-laborból: a tibeti masztiff magashegyi alkalmazkodóképességéért legalább 12 gén felel. 32 tibeti masztiff, 20 kínai "bennszülött" síkvidéki kutya és 14 farkas teljes genomját hasonlították össze a kutatók. Több mint 120 000 SNP-t (egypontos nukleotid-polimorfizmus) találtak, ebből 16 volt jellemző a masztiffokra, és 12-t sikerült kapcsolatba hozni a környezethez való alkalmazkodással, vagyis az oxigénhiányos környezet elviseléséhez szükséges speciális energiatermelési mechanizmusokkal. (Ínyenceknek néhány érintett gén neve: EPAS1, SIRT7, PLXNA4, MAFG)

Li et al., 2014. Mol Biol Evol
Kép: Wikimedia Commons

welfare, veszettség, genetika

Stratégiai prioritások dog welfare-ben: a kövérség nem az, a viselkedésproblémák és öröklött betegségek viszont igen. 
Buckland et al., 2014. Animal Welfare

Baliban (Indonézia) a gazdás kutyák (n=17376) 70%-a kan, 84%-a felnőtt, 66%-a szabadon mozoghat és 83,6/%-a oltott veszettség ellen. A kóborló kutyák (n=1972) 76,8%-a kan, 96,6%-a felnőtt és 30,9%-uk visel oltást jelző nyakörvet. Baliban 2008-ban több mint 100 ember halt meg veszettségben, holott korábban a kórokozó nem fordult elő a szigeten. A veszettség-mentesítéshez tudományosan megalapozott oltási programot dolgoztak ki.
Arief et al. 2013. CRWAD Conference
Townsend et al., 2013. PLOS NTD

A kutyaháziasításról szól a Critical Biomass legutóbbi bejegyzése. Három, 2014-ben megjelent publikációt foglal össze a szerző. "...a farkasok esetében a leggyakoribb a diploid állapot (azaz két kópia), kutyáknál átlagosan sokkal több amilázt kódoló gént lelünk. Persze itt is nagy különbségek észlelhetőek, így míg a vadászó emberi közösségekkel együtt élő huskyk csak 3-4 génkópiát hordoznak, addig az egykori Mezopotámia, a "termékeny félhold" területén kitenyésztett perzsa agár (szaluki) genomjában nem kevesebb, mint 29 darab AMY1 szekvencia található." 
"A kép nyilván még tovább fog tisztulni, ha több ezer éve elpusztult kutyák genomját is sikerül majd megszekvenálni, addig is azonban egy rejtélyes betegség, a világ legrégebbi sejtvonalának is tekinthető, nemi úton terjedő kutya-tumor (Canine Transmissible Venereal Tumor - CTVT) adhat még információt a korabeli kutyák genomjának mibenlétéről. (...) A CTVT sejtvonal születése kb 11 000 évvel ezelőttre tehető, vagyis még alig pár ezer évvel a domesztikáció kezdete után."

Nem kutyákról, hanem általában  viselkedésgenetikáról: a kis elemszámú kutatások nem mások, mint random p-generátorok: Size matters, and other lessons from medical genetics - írja 2011-ben a 'genomes unzipped' honlap. Az igazi eredményekhez mondjuk tíz év kell, teljes-exom analízis és mutáns halak vizsgálata, mint egy friss Science cikk példája mutatja. A sztorit Ed Yong írta meg a blogjában. Két másik, megjegyzésre érdemes cikk: az egyik GWAS-ról, a másik szintén elsősorban a nagyobb elemszámok előnyeiről, de egyebekről is alapos áttekintést nyújt. 

végzetes babéziózis a veresi farkasoknál

Fotó: Halpern Bálint

Két kan szürke farkast holtan találtak 2002 szeptemberében a Veresegyházi Medveotthonban. A boncolás és a laboratóriumi vizsgálat eredményei szerint Babesia canis fertőzés miatt pusztultak el.

A babéziózis főleg kullancsok által terjesztett, egysejtű parazita által okozott betegség. A vizsgálat eredményeit Erdélyi Károly és munkatársai január 17-én publikálták az Elsevier egyik állatorvosi lapjában.

Meddig élnek a kutyák és a farkasok?

A világrekord kutyáknál 29 év és 282 nap, de a családi kutyák átlagos élettartama ennek a felét sem éri el. Hogy pontosan mire számíthatunk, az a kutyánk testméretétől függ. Minél nagyobb testű fajtához tartozik a kutya, annál rövidebb a várható élettartama, mivel hamarabb kezd öregedni. Míg egy 10-20 kg-os kutya átlagosan 13-14 évig él, a 70-80 kg-os 7-8 évig. (Érdekes, hogy a kutyákon belül fordított az összefüggés, mint amikor a fajokat egymással vetjük össze. A nagyobb testméretű fajok jellemzően tovább élnek, mint a kisebbek.)

Ott, ahol nincs állatorvosi ellátás és a kutyák maguk is részt vesznek a napi betevő összegyűjtésében, nem a testméret a döntő. Egy nicaraguai törzs kutyái közül mindössze 11% érte meg a 8 éves kort, az átlagos élettartamuk 3,7 év volt, hasonlóan más természetközeli népek kutyáihoz. A fő halálok jaguártámadás és kígyómarás, kölyköknél pedig valószínűleg az alultápláltság.

69 élve befogott minnesotai farkas
 életkor szerinti megoszlása (Mech, 2006)

A farkasok is körülbelül ennyi ideig élnek: L.D. Mech vizsgálatai szerint átlagosan 3,4 évig. A jellemző halálok: kilövés, egymás megölése, éhezés, betegség, sebesülés. A legtöbb farkas (80-90%) nem él öt éves koránál tovább. Mivel 2-4 évesen kezdenek szaporodni, ritka az olyan egyed, amelynek egynél többször születik kölyke. Kivétel mindig akad: a kutatók találkoztak már 15 éves farkassal is a vadonban. Fogságban a legidősebb farkas 17 évet élt.

Aki szeretné tudni, mit tehet, hogy a kutyája a lehető leghosszabb ideig éljen, olvassa el Ted Kerasote: Pukka's Promise című könyvét. Itt egy ajánló: http://www.patriciamcconnell.com/ A gyász feldolgozásában pedig a Do You Believe in Dog blogon megjelölt linkek is segíthetnek: http://doyoubelieveindog.blogspot.hu/.

Forrás:

• Selman et al., 2013. Current Biology
• List of oldest dogs - Wikipedia
• Koster and Tankersley, 2012. PNAS
• Mech, 2006. Journal of Wildlife Management

***
Legfrissebb kutatási eredmények (angol összefoglalók): dogprof.blogspot.hu

Boldogabbak-e az állattartók?

"Megdöbbentő" állítás következik: a kutyatartás egyesekre jó hatással van, másokra nem. Nem hiszitek, ugye? Hetente megjelenik valamilyen híradás arról, hogy a legfrissebb kutatások szerint a kutyatartás segít felépülni betegségekből, nyugtató hatású stresszes életünkben, megtanítja gyerekeinket a felelősségvállalásra és így tovább. De ez csak féligazság. Talán jobban fogy a magazin, ha a kutyákról csak szépeket olvasunk, talán csak a kutyatámadásokat és a silány kutyatartási kultúrát szeretnék ellensúlyozni a médiamunkások, nem tudom. A valóság az, hogy legalább ugyanannyi kutatás számol be a pozitív hatások hiányáról. Ahogyan a a gyógyszereknél sem lehet előre tudni, kinél válnak be, és kinél jelentkeznek mellékhatások, úgy a kutya sem csodaszer. Ikervizsgálatokból tudjuk, hogy az állatszeretetnek genetikai alapja is van, lehet, hogy ez is szerepet játszik abban, ki érzi jól magát kutyával és ki nem. Magyarul: ellentmondásosak a kutatási eredmények. Pár példa, részben a fentebb már idézett cikkből. Húszezer fős finn vizsgálat szerint az kutyatartók kevesebbet isznak, viszont többet dohányoznak, betegebbek - kivéve az asztmát -, és kövérebbek azoknál, akiknek nincs állatuk. Negyvenezer svéd közül az állattartók általános egészsége jobb, de a mentális rosszabb. Egy amerikai kutatás szerint minél erősebben kötődnek a kedvencükhöz idős emberek, annál depressziósabbak. De ugyanez a helyzet a kamaszokkal is: az állattartók között több a pszichológiai és más egészségügyi probléma. Autista gyerekek szociális viselkedésén kicsit javíthat egy hobbiállat, de csak akkor, ha öt éves koruk után kerül az állat a házba, ha mindig is ott volt, nincs hatása. Kismamák közül kövérebbek azok, akiknek van kutyája. Elterjedt hiedelem az is, hogy az állattartás csökkenti a magányérzetet, de egy hosszútávú vizsgálat ezt is megcáfolta. A CAP legutóbbi cikke (szerda esténként jelennek meg új posztok kutatási eredményekről, érdemes követni), egy kanadai vizsgálatról szól. Az interpretálás ugyan itt is kicsit elfogult ("ellentmondásosak az eredmények, pedig az állatok köztudottan boldogabbá tesznek minket, úgyhogy még további kutatásokra van szükség...), de azért kiderül, mik a tények. Bonyolultak. Tehát: a házastárssal vagy mással együtt élő idősek közül azok, akik tartanak valamilyen állatot*, kevésbé elégedettek az életükkel, mint azok, akik nem. Az egyedül élőknél nem számít, van-e otthon állat, kivéve, ha elváltak, mert akkor bizony elégedettebbek. Vagyis emberi kapcsolataink függvénye, hogy egy hobbiállat milyen szerepet tölt be az életünkben. Érdemes elolvasni ezt a cikket is: ha a kutya központi szerepet tölt be a gazdája életében, helyettesíti a hiányzó emberi kapcsolatokat. Ezek persze statisztikai eredmények, az átlagot jellemzik - rengetegen számolnak be az átlagtól eltérő hatásoktól, tehát természetesen olyan emberek is vannak, akik az állataikért/kutyájukért és a családjukért, barátjaikért egyaránt rajonganak...

__

*Már megint 'pet'! Miért szeretnek az észak-amerikai kutatók petekről kérdezősködni? Miért gondolják azt, hogy ugyanolyan hatású tücsköt, aranyhalat, gekkót, lovat és kutyát tartani?

Irodalom:

Absztraktgyűjtemény legutóbbi cikkekkel

Kép forrása

Segítőkutyák cukorbetegeknek

A cukorbetegséget évszázadokon keresztül a vizelet megkóstolásával diagnosztizálták: az édes íz azt jelzi, hogy a beteg szervezetének sejtjei nem képesek cukrot felvenni a vérből, és éheznek. A betegség inzulin megfelelő adagolásával kezelhető – ez segít felvenni a sejteknek a vércukrot – de ha hiba csúszik a számításba, a vércukorszint vészesen lecsökkenhet. Ennek kezdeti jeleit nem mindenki érzi, különösen alvás közben, és így egyik pillanatról a másikra akár kómába is eshet a beteg, amelyből külső segítség nélkül nem ébred fel. Bizonyos műszerek képesek a vércukor folyamatos mérésére, de képzett kutyák gyorsabban és pontosabban jelzik a közelgő veszélyt. 

Az ebek kiképzése ugyanúgy zajlik, mint például a kábítószer-kereső kutyáké. Náluk azonban nem egy drog megtalálását jutalmazzák a kiképzők, hanem azt, ha több minta közül sikeresen kiválasztják azt, amelyik egy alacsony vércukorszintű beteg lélegzetét tartalmazza. A kutatók még nem tudják, mi az a vegyület, amit a kutya felismer, de bíznak benne, hogy hamarosan kiderül, és így sikerül egy újabb mérőműszert is kifejleszteniük. A kiképzett kutya azután a cukorbeteg gazdához kerül, akivel egy szobában alszik. Ha a gazda vércukorszintje zuhanni kezd, a kutya jelez a hozzátartozóknak, akik így gyorsan segíteni tudnak a betegen. Van olyan páciens, aki a kutya beszerzését megelőző két hétben hatszor vesztette el az eszméletét az alacsony vércukorszint miatt, és mindannyiszor orvosi ellátásra volt szüksége. Mióta megvan a kutyája, egy kétéves labrador-golden retriever keverék, három hónap alatt csak egyszer vesztette el az eszméletét, de orvosi beavatkozásra nem volt szüksége. A kutyák nem csak a cukorbetegek, hanem az epilepsziások életminőségét is jelentősen javíthatják. Az epilepszia-roham jelzésére ugyan nem lehet kiképezni a kutyákat, mert nem ismeretes, mik a roham előjelei, de némely kutya mégis csalhatatlanul megérzi, hogy a gazdája hamarosan bajba kerül, és a viselkedésével jelzi számára, hogy tegye meg a szükséges óvintézkedéseket.

Megjelent az Élet és Tudomány 2013/6 számában.

További Élet és Tudomány-Etológia cikkek

Kép és szöveg forrása

A háziasítás mellékhatása? A kutyák jobban emésztik a keményítőt, mint a farkasok

12 farkas, 60 kutya genetikai anyagának összehasonlításával Erik Axelsson (Uppsala Egyetem) és munkatársai 122 olyan gént fedeztek fel, amelyek valószínűleg a kutya házasítása során változtak meg, ebből 19 az agyi működésekkel kapcsolatos. De az is kiderült, hogy a keményítő lebontásáért felelős amiláz - szerkezeti felépítése miatt - 28-szor aktívabb a kutyában, mint a farkasban, így a kutyák körülbelül ötször hatékonyabban emésztik a keményítőt, mint vadon élő rokonaik. Emellett egy másik szénhidrátbontó enzim, a maltáz hosszabb a kutyákban, a növényevőkhöz hasonlóan. Mindez arra utal, hogy a kutyák tápanyagigénye nem azonos a farkasokéval - genetikai változások révén feltehetően az emberi települések körül felhalmozodó, szénhidrátban gazdag, de fehérjében szegény hulladék hasznosításához alkalmazkodtak (Axelsson et al., 2013).
Nature News
ScienceNow
The Bark
Psychology Today Blog
The Other End of The Leash 

mix

Az emlékeztetők kutatóknak segítenek keresni a publikációk között. Elnézést a tömörségért!

A kutya jelenléte csökkenti a stresszes feladattal foglalkozó gazda vérnyomását, és növeli a megnevezett életcélok számát. De csak akkor, ha erős a kötődés a kutya és a gazda között (Zilcha-Mano et al., 2012). 

A veleszületetten süket kutyák kevésbé agresszívek, ingerlékenyek, kevésbé kergetnek más állatokat és ritkábban esznek ürüléket, viszont többet ugatnak, gyakrabban rágnak szét nem megfelelő tárgyakat és többet nyalogatják magukat (Farmer-Dougan et al., 2012).

Taktilis idegen/ismerős ember-kutya interakciók (simogatás, a mancs felemelése, stb.) elemzésekor kiderült, hogy az ismerős felé több békítő viselkedést mutatnak a kutyák, több az átirányított (redirected) viselkedés (pl. a padló szaglászása, ivás) és gyakoribb a szociális megközelítés (Kuhne et al., 2012). Hosszabb, angol nyelvű ismertető itt.

A kutyák kérdőleg néznek gazdájukra, idegenre egyaránt egy némileg ijesztő tárgy (ventilátor) láttán. De ha a gazda nem figyel, mindenféle más módon igyekeznek felkelteni a figyelmét (az idegenét nem) (Merola et al. 2012).

Kérdőíves felmérés szerint a kooperatív fajták (pl. juhászkutyák) hosszabban emlékeznek a sétálással kapcsolatos eseményekre, keverékek a meglátogatott helyekre, a családtagokra. A csak kertben tartott ebek az idegenekre, a csak lakásban tartottak a sétákra. A gazda képzettsége és a kutyával együtt töltött idő nem befolyásolta az emlékezést. (Pongrácz et al., 2012)

A farkasok képesek a nagyobb mennyiség választására. A tápdarabok száma a két választható edényben 1 és 4 között változott (Utrata et al., 2012).

A kutyahangok felfolgozása a kutya bal agyféltekéjében zajlik. A visszafele lejátszott ugatásokat a kutyák nem ismerik fel (Sinischalchi et al., 2012). Ismeretterjesztő írás itt.

A britek 3,3%-a használ elektromos nyakörvet. A behívás mégis kevésbé megy nekik, mint azoknak, akik jutalmazással tanítják a kutyájukat (Blackwell et al., 2012). Ismeretterjesztő írás itt.

Hamarabb megszárad a laza bőrű kutya

A laza bőr haszna: fürdés után könnyebben megszabadul a kutya a víztől. A gerincoszlop 30°-os mozgást enged meg, a laza bőr hozzáadhat ehhez még 60-at. Kisebb termetűek gyorsabban rázzák le magukról a vizet - egy egér másodpercenként 29, míg egy kutya 5-7 hullámmal szárítja meg a bundáját. Efféle kutatások az öntisztító készülékek fejlesztését segítik (Dickerson et al., 2012). 

09/11: A kutyavezető és a kutya egészségi állapota oda-vissza hat egymásra

Bretagne és Denise

A 11 évvel ezelőtti terrormerényletek után pszichológusok vizsgálták a mentésben részt vett kutyavezetők mentális állapotát. Egy éven belül gyakran előfordult depresszió és poszttraumás stressz szindróma, de három évvel később a támadásoknak már nem volt kimutatható hatása - leginkább azok a mentőkutya-vezetők küszködtek depresszióval, akiknek időközben megbetegedett vagy elpusztult négylábú társa. A kutya-ember kapcsolatokra jellemző, hogy nem csak az eb egészségügyi problémái hatottak a gazdára, hanem fordított hatás is működött. A három éves megfigyelési időszak alatt a mentális problémákkal küszködő gazdák kutyái között gyakoriak voltak a viselkedésproblémák: az első évben szeparációs szorongás, ingerlékenység, később agresszió. (Hunt et al., 2012)

(Képzett) kutyákat a strandokra!

Credit: Wild Goose Chase Inc.

A kutyák jó szolgálatot tehetnek a strandok vizének tisztántartásában: a sirályok elriasztására képzett border collie-k munkája nyomán néhány nap alatt drasztikusan csökkent a víz baktérium- (pl. Salmonella, E. coli) koncentrációja a Michigan-tónál (Converse et al., 2012).
ScienceNOW

Jön a baba – mi legyen a kutyával?

Mi lenne? Sétáljunk vele sokat! Több mint tízezer brit kismama vizsgálata alapján a háromezernyi kutyás másfélszer gyakrabban sportolt, egész pontosan sétált hetente legalább háromórányit, mint a nemkutyások. A séta jót tesz a baba fejlődésének (igaz, csak jól nevelt kutyával, mert a hasraesés ilyenkor kifejezetten ellenjavallt).

A kutatók a kismamák súlyának is figyelmet szenteltek. Meglepő módon az eredmények első ránézésre azt sugallták, hogy a kutyatartók kövérebbek, de a finomabb elemzés kimutatta, hogy a kövérség inkább a társadalmi státusszal függ össze. Vagyis, bizonyos családtípusok gyakrabban tartanak kutyát - és mellesleg gyakrabban küzdenek túlsúllyal (Westgarth et al., 2012). A fogyókúrához valószínűleg nem elég sétálni, futni is kell. De ezt halasszuk a terhesség utánra.

Emésztési probléma: leggyakoribb városi kan kiskutyáknál

A hányás és hasmenés miatt kevesen rohannak azonnal az állatorvoshoz, úgyhogy tulajdonképpen nem lehet tudni, mennyire gyakori. Norvég kutatók ezért a gazdákat kérték meg arra, hogy jegyezzék fel a múló rosszulléteket. Újfoundlandi, leonbergi, labrador és ír farkaskutya 585 egyedéről gyűlt így össze kétévnyi adat. A négy fajta közül az újfoundlandik küszködtek legritkábban emésztési gondokkal. De a legkritikusabb korszak, a gazdához kerülés időszaka azért náluk sem múlt el nyomtalanul: akárcsak a többieknél, hét hetes és három hónapos kor között a kiskutyák 7%-ánál jelentkezett hányás, 16%-uknál hasmenés, összefüggésben a sok izgalommal, új mikroflórával, táplálékváltással. Ettől fogva azonban jelentősen ritkultak a kellemetlen események, és két éves kor körül száz kutyára már mindössze 4-5 eset jutott fél év alatt. Kanoknál gyakoribb volt a rosszullét, valószínűleg azért, mert hajlamosabbak a kóborlásra és szívesebben ismerkednek idegenekkel. A hányás és hasmenés ritkán fordult elő egyszerre, de amelyik kutya hányt, annak hasmenése is volt a vizsgált időszakban és fordítva. Végül, valószínűleg senkit nem lep meg, hogy nyáron és városban a legkönnyebb felszippantani a kórokozókat – a hideg tél se a kórokozók szaporodásának, se a hosszú sétáknak nem kedvez. Azt viszont talán kevesen tudják, hogy a szarvasmarha-, birka- és lóürülék, amivel a vidéki kutyák természetesen gyakrabban kontaktusba kerülnek – kifejezetten jótékonyan hat az emésztésre (Saevik et al., 2012)