Averaging sleep spindle occurrence in dogs predicts learning performance better than single measures

Correlations carry exciting implications for researchers, but in addition to only indirectly hinting at causality, they can be entirely misleading, as well. Consider, for example, the association between the decline in active pirates worldwide and the rise in global temperatures, or the link between ice-cream sales and murders during summer.

 
It becomes clear, looking at these examples, that some correlations are indeed only false positives, or in the language of statistics „Type I errors”. They are likely artifacts of sampling error, i.e. the fact that we deal with limited samples of the phenomena we try to study. What we see in these samples can sometimes deviate very much from what is really going on in the bigger picture.

 

A magyar etológusok két évtizede vezetik a világranglistát

Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították meg olasz kutatók az Animal Cognition folyóiratban.

Csányi Vilmos 1994-ben nyerte az első OTKA pályázatot kutyák kutatására, és 1997-ben jelent meg a Családi Kutya Program kutatócsoport első tudományos közleménye. Akkoriban még sok volt a szkeptikus hang, de mára bebizonyosodott, hogy a professzor nagyon ráérzett a trendre, sőt, az általa alapított csoport valójában nem csak elindította a folyamatot, hanem azóta is főszerepet játszik a nemzetközi kutyás kutatásokban.

Olasz kutatók harminc évnyi etológiai szakirodalmat átfésülve megvizsgálták, van-e alapja annak a benyomásnak, hogy az utóbbi időben egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó szakcikk. Kiderült, hogy ez nem tévedés: míg 2005-ben körülbelül 20 kutyás publikáció jelent meg, ez a szám 2018-ra 170-ig futott fel (ebből 12% magyar szerzőségű). Összehasonlításképpen, az összes etológia cikk száma 3000 körül volt 2005-ben és 4000 körül 2018-ban, tehát világszinten a Canis familiaris viselkedésével foglalkozó publikációk száma arányaiban 0,6 százalékról 4-re nőtt.

Miért olyan vonzó a kutyák kutatása? Nem egyértelmű a válasz. A máig legidézettebb közlemények a kutya háziasításának viselkedési hatásával foglalkoztak, kézből nevelt farkasokkal hasonlították össze a kutyákat. Később mégsem ezek a cikkek szaporodtak meg leginkább (hiszen nem olyan egyszerű farkasokat kutatni), hanem a temperamentum, személyiség témájúak. Míg 2005 előtt a kutyát igyekeztek humán betegségek (pl. Alzheimer kór) modelljeként vizsgálni, mára egyre gyakoribbak a kutyát önmagáért (a népszerűsége miatt) vizsgáló kutatások, és fontosabbá vált a fajták és nemek jellemzőinek leírása, elsősorban az agresszivitás kapcsán.

A szerzők megjegyzik, hogy a kutatást nem csupán a kutatók érdeklődése, hanem a pályázati források, intézményi szándékok is irányítják. A magyar kutatók törekvéseit kezdettől fogva támogatta az OTKA és az MTA, később Uniós forrásokat is sikerült elnyerni az új kutatási irányok támogatására, mint a kutyaelme működése alapján kidolgozott etorobotika, a neurokognitív folyamatok (fMRI, EEG) és az öregedés vizsgálata. Topál József az MTA TTK (ma ELKH TTK) falain belül is meghonosította a kutyakutatást. Jelentősen megnőtt az országokon átívelő együttműködések száma is, ami a növekvő professzionalizmus jele, és több citációval is jár (a publikációk jelentőségét főként a rájuk való hivatkozások, citációk számával mérik a tudósok). A kutyaviselkedést kutató etológusok, állatorvosok, pszichológusok fontos folyóirata az Applied Animal Behavior Science, melynek 2021-től magyar etológus, Pongrácz Péter lesz a főszerkesztője.

Magyarország büszke lehet a kutatóira. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia tanszéke 2005 óta őrzi a vezető szerepét, amely az olasz szerzők szerint "mindig is a fő közreműködő volt a kutya kognitív és viselkedéstudomány fejlődésében". Míg a "hőskorban" az ELTE-t a University of Toronto követte, 2018-ra a University of Vienna foglalta el a második helyet, jelentős részben a Budapesten 2005-ben PhD-fokozatot szerzett Virányi Zsófia Bécsbe költözésének köszönhetően.

Ritka, hogy egy magyar kutatócsoport évtizedeken át őrzi vezető szerepét nemzetközi porondon. A tudományos világ nem is maradt adós az elismeréssel: 2020-ban a csoport vezetőjét, Miklósi Ádámot az Academy of Europe tagjai közé választották, helyet kapott a legsikeresebb kutatók listáján, Kubinyi Enikő után pedig Andics Attila Lendület-csoportvezető is elnyerte öt évre az Európai Kutatási Tanács (ERC) rangos pályázati támogatását.

Mi lehet a magyar etológusok titka? A jelentős tudományos áttörésekhez szükséges egy stabil, nagy hagyományokkal bíró kutatócsoport szellemi tudásbázisa. De ahhoz, hogy egy kutatói közösség évtizedeken keresztül stabilan az élvonalban maradhasson, nem csak a szakmai, hanem az emberi kvalitások is fontosak, valamint a kutatott témák stabilitásának és folytonos megújulásának optimális aránya. Az ELTE Etológia tanszékén úgy tűnik, e feltételek szerencsés együttállása figyelhető meg. A vizsgált jelenségek egy része - például a kutya-ember interakciók, kommunikáció, kötődés - megbízhatóan átível akár évtizedeket is, de rendszeresen felbukkannak úttörő témák vagy vizsgálati módszerek is, mint amilyen a kutya-agyműködés vizsgálata, robot-etológia, önreprezentáció, automatizált viselkedésfelismerés és szótanuló kutya-géniuszok kutatása.

Eredeti közlemény: Aria, M., Alterisio, A., Scandurra, A. et al. The scholar’s best friend: research trends in dog cognitive and behavioral studies. Anim Cogn (2020). https://doi.org/10.1007/s10071-020-01448-2

Új kutatás a kutyák elmeolvasó képességéről

English below

A kutyák észreveszik, melyik tárgyra vágyik gazdájuk, mégis a saját kedvencüket viszik oda hozzá

Fotó: Járdány Bence

A gyerekek nem szeretik a brokkolit. Ha találkoznak egy felnőttel, aki a brokkolit szereti, de a kekszet nem, akkor a másfél éves gyerek brokkolival kínálja, a kisebb viszont keksszel, amit ő szeret. Felismerni, mi a másik szándéka, pláne, ha eltér a miénktől, bonyolult feladat. Vajon képesek rá a kutyák? Az ELTE etológusai szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a kutyák elérnék a másfél éves gyerekek “szándéktulajdonítási képességének” szintjét. Noha észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, csak a saját kedvencüket viszik oda hozzá.

Az állati elme működésével foglalkozó kutatások nagyon fontosak ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakult ki az evolúció során az emberi gondolkodás, mik az előzményei az állatvilágban. Még az állattartás jogi szabályozásának kialakításakor is figyelembe veszik az adott faj kognitív fejlettségét.

A kutyák és emberek vándorlása

Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket elkísérték a kutyáik Európába is, és e kutyák az új területen összekeveredtek a helyi populációkkal.

Ellenpélda a mai Oroszország és Ukrajna területéről ötezer évvel ezelőtt indult migráció, ami máig meghatározza Európa humángenetikai arculatát. A sztyeppei állattartó hódítók kutyái nem jutottak el Európába, legalábbis nem hagytak genetikai nyomot. Ennek járvány vagy kulturális preferencia épp úgy lehetett az oka, mint az, hogy a kutyák egyszerűen nem tartottak a hódítókkal.

Kölyökkortól öregkorig: a kutyák személyisége nem egyenletesen változik az életük során

English below

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben. Az aktivitás nagyot zuhan a kölyökkor és a kamaszkor között, utána pedig egyenletesen csökken. Az újdonságok iránti érdeklődés csak 3 éves kor után lohad le, míg a problémamegoldási képesség körülbelül 6 éves korig nő, utána nem változik – fedezték fel az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab (Állatorvosi Egyetem) munkatársai 217 border collie négy évet átölelő vizsgálata során. A szerzők több, időskori szellemi, illetve érzékszervi leépülésben szenvedő, csökkent problémamegoldó képességű, extrém aktív kutyát is azonosítottak. Az etológusok legújabb vizsgálata a kutyák személyiségének időbeli változásairól a Scientific Reports című szakfolyóiratban jelent meg.

Látványos 3D-modellek a kutyák agyáról koponyák alapján: Mindössze kétszerese egy megtermett nápolyi masztiff agytérfogata az apró csivaváénak

English below 

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát. A képek és modellek szemléletesen mutatják be az egyes fajták közötti jelentős alak- és térfogatbeli különbségeket. Az agy ugyanis nem méretarányosan változik a kis- és nagytestű kutyafajták között, és az arckoponya hossza lényeges hatással van egyes agyterületekre, főleg a szaglólebenyre és a homloklebeny elülső részére.

Az agy ugyan nem fosszilizálódik, de akár egy koponya alapján is lehetséges dinoszauruszok, madarak, emlősök, (ős)emberek agyának fejlettségét rekonstruálni a csont belső felszínének mintázata és formája alapján. Ennek eléréséhez régebben fokozatosan megszilárduló anyaggal töltötték ki a koponyaüreget (pl. megolvasztott fémmel vagy műanyaggal), amely így felvette az agykoponya belső formáját. Az így elkészült öntvényt, ami nagy pontossággal tükrözte az agy alakját, kibontották a koponyából. Ezeket az agyi öntvényeket nevezik endokasztoknak (az angol ‘endocranial cast’ kifejezés nyomán).

Idős kutyák örökbefogadása

KÉRDÉS: A fajtamentő egyesületünk elnökével beszélgettem és azt panaszolta, hogy a több, mint negyven kutyából álló falkában már egyre több az idős kutya, egyszerűen elöregszik az állomány, mert az idősebb kutyák nem kellenek senkinek.
Én kezembe venném az ügyet, mert szerintem az idős kutyákat is vonzóvá lehet tenni. Viszont kerestem cikkeket, de elvesztem az információáradatban, ezért az Önök segítségét kérem!
Létezik-e olyan tanulmány, kutatás (magyar nyelvű), amiben kimutatható egyértelműen, hogy az idősebb kutya az idősebb emberek számára milyen hatással van? Arra gondolok, hogy pl. egy idős kutya nem igényel már annyi mozgást, viszont az idősebb embereknek jóleső érzés lehet másról gondoskodni, nem érzik magukat haszontalannak. Viszont ez az elméjükre is hathat pozitívan? Tehát van-e erre kutatás, hogy esetleg idős emberek szellemi frissességére hathat, akár egy idősebb négylábú?
Vagy jelentkezhet-e a változás a fizikum javulásával? Séta, friss levegő, a napi rutin bevezetése az állattartásban, stb. Ezek az én elgondolásaim, hogy telis-teli van pozitív hozadékkal akár egy idősebb kutya tartása, de szeretném "megmarketingelni" az idősebb kutyákat, akik a menhelyen vannak, hogy hamarabb gazdára találjanak. Ehhez viszont nem szeretnék a levegőbe beszélni, szükségem van hivatalos dokumentumra, amivel alátámaszthatom, hogy egy őszecske senior is tökéletes társ lehet. :-)

Kézben nevelt kutya- és farkaskölykök kezelhetőségének összehasonlítása

English below

A kutyák háziasítása során valószínűleg fontos szempont volt a kezelhetőségük, így feltehetőleg a háziasított kutyák és legközelebbi vadon élő rokonaik, a farkasok ebben a tekintetben különbözőek. Hogy megvizsgálják ennek jelentőségét, az ELTE Etológia Tanszék kutatói azonos módon nevelt kutya és farkaskölyköket hasonlítottak össze kezelhetőség szempontjából öt hétköznapi életet idéző teszthelyzetben. A farkasokat az intenzív szocializáció ellenére kevésbé lehetett rávenni, hogy az eldobott tárgyat visszahozzák és odaadják, gyakrabban mutattak agressziót, de jutalomért a kutyákhoz hasonlóan leültek, és a hívásra reagáltak.

A világon a háztartások 45%-ban található kutya. Ez semmiképpen nem mondható el a farkasról. Magyar kutatók feltételezése szerint ennek az alapvető különbségnek az egyik fő oka a kutyák jobb kezelhetőségében keresendő. “Tizenhat farkas és tizenegy kutyakölyköt neveltünk kézből pár napos kortól és rendszeresen teszteltük őket 3 és 24 hetes koruk között. Különböző helyzetekben vizsgáltuk a viselkedésüket: egy apport feladatban, behíváskor, ültetéskor, szőrápolás közben, illetve szájkosárral történő séta közben.” – mondja Ujfalussy Dorottya, a tudományos közlemény első szerzője, az ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának posztdoktor kutatója. „Az apport és a behívás tesztekbe 12 anyja által nevelt kiskutyát is bevontunk.”

Összefüggés a kutyák bélbaktériumai, öregedése és memóriája között

English below

A bélben élő baktériumok aránya eltér az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyák között az ELTE Etológia és Mikrobiológiai Tanszék munkatársainak új vizsgálata szerint. Mivel a bélbaktériumok befolyásolják az anyagcserét és az agy működését, a kutatásnak egészségügyi jelentősége is lehet.

Elsőre talán nem is gondolnánk, hogy a belünkben élő baktériumok közössége, a bélmikrobióta (amit a köznyelvben gyakran helytelenül “bélflóraként” említenek), életünk milyen sok területére kihat. A bélben élő baktériumok számos olyan anyagot termelnek, amik befolyásolhatják az anyagcserét, összefüggésben lehetnek az elhízással, cukorbetegséggel, egyes ráktípusokkal, sőt az agy működésével is. Az autizmustól az Alzheimer-kórig számos, az idegrendszer megváltozott működése miatt kialakuló állapot esetében találtak valamilyen eltérést a bél baktériumközösségében. Akár az is előfordulhat, hogy alkohol-termelő baktériumok elszaporodása a részegség kialakulásához elegendő mennyiségű alkoholt juttat a szervezetbe.

Ugyan egyre nagyobb orvosi és tudományos figyelmet kapnak a beleinkben élő mikroorganizmusok, még mindig nagyon keveset tudunk róluk. Ilyen esetekben a kutatók szívesen fordulnak állatmodellekhez. A hosszútávú megfigyelést, vagy kezelések hatásait vizsgáló kutatások könnyebben lebonyolíthatók állatokon, mint humán pácienseken. A kutyák bélbaktériumai sok hasonlóságot mutatnak az emberével, ami az évezredeken át tartó közös múltnak is köszönhető. De arról még nagyon keveset tudunk, hogy az emberekéhez hasonló hatású-e a kutyák bélmikrobiomjának megváltozása.

Az ELTE Etológia és Mikrobiológiai Tanszék munkatársai azt vizsgálták meg, hogy családi kutyák esetében kimutatható-e összefüggés a memória és a bélmikrobióta összetétele között. A kutatók a viselkedéstesztekre érkező kutyákat és gazdáikat elkísérték egy-egy rövid egészségügyi sétára, majd a székletmintákat megfelelő tárolóegységekben néhány percen belül mélyfagyasztóba (-80 °C) helyezték. Az időlimit fontos, ugyanis csak így biztosítható, hogy valós képet kapjanak a bélmikrobióta székletürítés előtti összetételéről, mivel egyes baktériumok a környezetben is tovább szaporodnak. A családi kutyák táplálkozását és életmódját feljegyezték, de nem kontrollálták, hasonlóan az emberek kutatásához. „Mivel viszonylag kevés, 29 kutya vett részt a kutatásban, ezért kezdeti, útkereső vizsgálatnak tekintjük a munkánkat. Nem minden esetben lehet rávenni a viselkedési tesztekre érkező négylábúakat, hogy éppen a két teszt közötti szünetben végezzék el a dolgukat. Sikerült azonban kidolgoznunk egy új módszertant, amivel családi kutyák is vizsgálhatók, és olyan baktériumcsoportokkal találtunk összefüggést, amiket embereknél is leírtak.” – mondta el Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője.

A Fusobacteria törzsbe tartozó baktériumok elszaporodása embereknél számos kórképpel, például irritábilis bél szindrómával, vastagbélrákkal jár együtt. Ragadozóknál azonban több kutatás is kedvező hatásúnak találta a törzs tagjainak jelenlétét. Ezt a jelenlegi vizsgálat is megerősítette, mivel a fiatalabb kutyáknál nagyobb arányban (kb. 30%-ban) fordultak elő Fusobacteria baktériumok, mint az öregebbeknél. A kutyák és az emberek azonban hasonlítottak az Actinobacteria törzs és a kognitív képességek kapcsolatát tekintve. A kutyák részt vettek egy memóriatesztben, ahol azt kellett megjegyezniük, hogy öt edény közül melyikben van elrejtve jutalomfalat. Ötször ismételhették meg a feladatot, és a kutatók közben megszámolták, mennyit hibáznak, vagyis hányszor mennek oda rossz edényhez. A többet hibázó kutyák székletében arányaiban több Actinobacteriát találtak. „Ez azért izgalmas, mert a rossz memóriájú, Alzheimer-kórban szenvedő embereknél is elszaporodik az Actinobacteria” – emeli ki a párhuzamot Sándor Sára, genetikus.

Felföldi Tamás mikrobiológus általában természetes vizekben élő baktériumközösségeket kutat, ezért számára is új terep a kutyák bélmikrobiótájának tanulmányozása. „Nagyon hasonló módszereket használtunk a baktériumok azonosítására, mint például a balatoni mintáknál. Ezután az etológusok vetették össze a taxonok gyakoriságát a kutyák korával és memóriateljesítményével.”

A kutatás az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásával valósult meg, a „Kognitív öregedés kutyákon” pályázat keretében. Kubinyi Enikő szerint „a felfedezéseink további igazolása nagyon fontos abból a szempontból, hogy eldönthető legyen, mennyire jó modellje a kutya a humán “bélflóra” változásainak. De az állatorvostudomány és a kutyagazdák számára is hasznos lehet, ha kiderül, hogy egyes baktériumok adagolásával késleltethető az öregedés, vagyis az öregedéssel együtt járó kedvezőtlen jelenségeket mérsékelhetjük.”


Eredeti cikk: Kubinyi, E.; Bel Rhali, S.; Sándor, S., Szabó, A.; Felföldi, T. 2020. Gut microbiome composition is associated with age and memory performance in pet dogs. Animals, 10(9), 1488; https://doi.org/10.3390/ani10091488

Gut microbiome composition is associated with age and memory performance in pet dogs

Our gut microbiota can crucially influence our behaviour and neurodevelopment. New research of the Ethology Department at the Faculty of Science at Eötvös Loránd University indicates that dogs’ aging mechanism and memory performance are also linked to their gut microbiome composition. According to the study, dogs and humans may have similar mechanisms in cognitive aging. 

 

 

Dogs have become a valuable model for complex human traits and disorders

 

In humans, intestinal microbiome composition has been linked to psychiatric conditions such as depression, anxiety, and autism, as well as neurodegenerative disorders, including Parkinson’s and Alzheimer’s disease through metabolites produced by gut-inhabiting bacteria. The wide range of expected lifespans, a natural inclination to develop dementia, and an environment shared with humans have made companion dogs a promising model organism in aging research. The gut microbiome of dogs is more similar to that of humans than that of mice and pigs. “Next-generation DNA sequencing techniques have enabled the identification of the taxonomic composition and also the potential functions of the microorganisms, gaining a better understanding of microbial–host interactions” - says Tamás Felföldi, assistant professor at the Department of Microbiology, ELTE, Budapest, who usually studies the microbial communities of natural waters, such as the Lake Balaton. 

 

Collecting and analyzing the samples

 

Eniko Kubinyi, the principal investigator of the Senior Family Dog Project at ELTE, funded by the European Research Council, teamed up with microbiologists to investigate the gut microbiome of a group of companion dogs and examined possible links with age and cognitive performance. “After we tested the memory performance of the dogs at the Department of Ethology, ELTE, we took them for a walk, and collected fecal samples. We had to immediately freeze the excrement in storage containers to ensure they would provide a valid picture about the bacteria that lived in the dogs guts before defecation.” According to Sara Sandor, geneticist, “the time limit is important, as some species of bacteria can continue proliferation after defecation, and therefore may falsely outnumber other bacteria in the sample”. 

 

Overall, the involvement of family dogs represented a relatively novel approach in this field as it included a huge variety of animals, regarding breed, diet, and life history. This leads to a large statistical variance in their bacterial communities’ composition, yet, this approach is crucial if researchers aim to model the natural variability of human populations. “A main limitation of the current study is the relatively low number of subjects, 29 dogs. However, the results of such exploratory studies can facilitate new research efforts, especially if they indicate medically relevant trends in the data” - points out Soufiane Bel Rhali, PhD student. 

 

 

 

 

A link between cognitive performance, age and gut microbiome composition 

 

The researchers found a negative correlation between the abundance of Fusobacteria phylum and the chronological age in dogs. Interestingly, in humans, Fusobacteria were shown to increase with aging and elevated abundance of these microbes have been linked to serious illnesses, like inflammatory bowel disease and colorectal cancer. Therefore, the current finding seems to support an already formed hypothesis that Fusobacteria play a fundamentally different, beneficial role in carnivores as compared with humans. “The identification of such differences between dogs and humans are at least as important as exploring the shared patterns in gut microbial composition, since ungrounded assumptions of similarity can lower the translational value of intervention studies.” - notes Kubinyi. 

 

Moreover, the current study found that dogs performing worse in a short-term memory test had relatively more Actinobacteria. This finding can indicate a shared mechanism underlying dogs’ and humans’ cognitive aging, since Actinobacteria were also shown to be more abundant in the intestines of Alzheimer patients.

 

A link between cognitive performance, age and gut microbiome composition in companion dogs was hypothesized but not described before. The new research, although preliminary regarding the association between cognition and gut microbiome composition, opens up new venues in canine aging and neurodevelopmental research.

Allergia kutyákra

KÉRDÉS: Szeretnénk egy kutyát a családban, a lányom viszont allergiás a kutyákra. A kérdés az, hogy vajon létezik-e olyan kutya, amelyik nem okoz allergiát.

VÁLASZ: Az allergiát a kutya nyála és a leváló hámsejtek okozzák. Ha a kutya kistermetű, keveset vedlik, sokat fürdetik és nyírják a szőrét, akkor kevesebb allergén jut a levegőbe a kihullott szőrszálakkal (a kutya nyalogatja a szőrét és pl. minél rövidebb a kihullott szőrszál, mert nyírják, annál kevesebb nyál lesz rajta). Ha lakásban tartott a kutya, akkor biztosan segít az is, ha bizonyos szobákba, ahol az allergiás személy sokat tartózkodik, a kutya nem mehet be, és semmiképp nem engedik fel az ágyra, kanapéra, emellett sokat porszívóznak (a házipor nagy része levált hámsejt). Ez alapján pl. mini (törpe) uszkárt ajánlok, mert apró, keveset vedlik, és gyakran hordják kutyakozmetikába, ahol fürdetik és nagyon rövidre szokták nyírni a szőrét (persze otthon is lehet fürdetni és nyírni).

"Hypollergenic dog" keresőszóval kereshető még információ a neten. Pl: https://en.wikipedia.org/wiki/Hypoallergenic_dog_breed  

Mi zajlik a kutyák agyában, miközben beszélünk hozzájuk?

English below

Négylábú társaink köztudottan figyelnek ránk, amikor kommunikálunk feléjük, magyar kutatók most azt is kiderítették, hogy a kutyák agya – az emberekéhez hasonlóan – hierarchikusan dolgozza fel a beszédet. Az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport munkatársai kutyák funkcionális MRI vizsgálata során ugyanis felfedezték, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival. A kutatás a Nature lapcsalád Scientific Reports folyóiratában jelent meg.

Hány kutya él Magyarországon?

A Statista adatai szerint a magyar háztartások 35%-ában él kutya.

A KSH 2011-es adata szerint 4,1 millió háztartás van Magyarországon. Ennek 35%-a 1,44 millió. A gazdás kutyák száma tehát legalább 1,44 millió, de sok háztartásban több mint 1 kutya van és több százezer a gazdátlan kutyák száma is.

A Medián által végzett reprezentatív felmérés szerint a lakosság 36%-a kutyás háztartásban él. Mivel csak a háztartások 32,1%-a egyszemélyes és továbbra is kérdés, hány kutya él egy háztartásban, ebből is nehéz megbecsülni a kutyák számát.

A European Pet Food Industry Federation szerint  2 050 000 kutya él Magyarországon. 

Miért ugranak le a kutyák hídról, emeletről, magaslatról?

KÉRDÉS: Nemrég elvesztettük egy örökbefogadott vizslánkat. Kiugrott az emeletről a betonra... elképesztő megrázó dolog és képtelen vagyok feldolgozni. Nagyon szerettük.. nem értem mi történhetett. 3 éves volt, az első egy évében nagyon méltatlan körülmények közt élt, bántalmazták. A második évében jó helyre került ott kikupálták picit és szerették. Kerti kutya volt, ám a gazdája halálával újra költöznie kellett. Ekkor került hozzánk. Három nap kellett mire fel mert jönni a lépcsőn. Ezek után is csak a fal mellett mert közlekedni, a korlátot meg sem közelítette. A nagy melegre való tekintettel általában ablakok ajtók mindig nyitva voltak, az erkélyre rendszeresen kijárt napozni, nézelődni. Jelét sem adta, hogy ne értené hol van, bennem pedig fel sem merült, hogy ne látná a magasságot. Viharoknál volt, hogy szorongott, de inkább elbújt, ránk sem ugrált fel soha. A baleset előtt két nappal is békésen átaludt pár felhőszakadást. Majd elmentünk itthonról pár órára, ahogy szoktunk, és nyitva felejtettük az erkély ajtót. A kutya lemozgatva, megetetve, békésen aludt. Semmit soha nem bontott vagy pörgött itthon, nem szeparált... Aztán jött a telefon a szomszédoktól, hogy lezuhant. Volt egy kisebb vihar, de a szomszédok szerint még csak dörgés sem hallatszott. Nem tudom megérteni mi történhetett, miért döntött úgy, hogy elindul és hogy nem volt képes felmérni a helyzetét.

VÁLASZ: Az Állati őrültségek című könyv szerzőjével pont az történt, ami Önnel, emiatt kezdett kutatni a jelenségről. Stressz miatt, vihar idején ugrott ki a kutyája, felfeszítette a bezárt ablakot. Az ilyesmit nehéz kezelni sajnos, és nem is különösebben ritka, csak hallgatnak róla a gazdák, mert magukat hibáztatják. Felmerül az is, hogy lehetnek-e öngyilkosok a kutyák, például miért vetik le magukat a skót Overtoun hídról. 

"Öngyilkos csak az lehet, aki tisztában van a halál jelentésével, fel tudja fogni mit jelent, ha meghal. Márpedig jelenlegi tudásunk szerint a kutyáknak nincs haláltudatuk, ezért arról sem tudnak dönteni, hogy »önként« meghaljanak. ezzel szemben viszont a kutyák is hibázhatnak, tévedhetnek, hozhatnak rossz döntést vagy lehetnek meggondolatlanok, ám innentől kezdve a tragédia már nem szándék, hanem véletlen következménye" - mondja Dr. Pongrácz Péter. Baleset, mint amikor kiszalad az úttestre és elgázolja egy autó. A völgyben elhaladó állatok szaga az etológus szerint csak belemagyarázás, és kutatások bizonyítják azt is, a kutyáknak van mélységérzetük, normál esetben csak elvétve ugranak le olyan magasságból, amivel sérülést szerezhetnek. Egyértelműen arról lehet szó, hogy a kutyus játékos, szeleburdi, ugrándozik, a mellvédre érkezve megcsúszik vagy viszi tovább a lendület. Az is lehet, eleve át akarja ugrani, mint az akadálypályán a palánkot, hiszen nem tudja, mi van mögötte. Ugyanez indokolja, amikor az eb valamely külső ingerre egyszer csak nekiindul a nyitott ablaknak. Nem lát ki a lakásból, honnan is tudná, hogy épp emeleten van akár 30 méteres magasságban? Ha jobban belegondolunk, a sokemeletes építmények és pláne az ezekben való biztonságos közlekedés evolúciós léptékben csak egy szemvillanásnyi idő óta létezik a kutya szempontjából.

Akadályugrásra tanított kutyák könnyen lezuhanhatnak korlátok játékos átugrásával, a mentőkutyákat pedig kifejezetten képzik arra, hogy levessék magukat a mélybe szükség esetén. Ugrálásra hajlamos kutyákat ezért érdemes pórázra venni veszélyes helyen. A szorongó, viharfélő kutyák kezelésére több módszer van a gyógyszerezést is beleértve, de a gazdák tapasztalatai szerint az a leghatékonyabb, ha jutalomfalattal, játékkal eltereljük a kutya figyelmét a félelemkeltő zaj esetén. Frissen befogadott, traumatizált kutyáknál pedig a fenti történet szerint érdemes megfontolni a szobakenneles elhelyezést is, ha a kutya egyedül marad (bár az igazán rémült és erős kutyák szét tudnak szedni egy normál ketrecet).

Elvárható egy kutyától, hogy ne támadjon meg a területén idegen kutyákat?

KÉRDÉS: Kertesházunkat zárt téglakerítés veszi körül, ingatlanunkat egy 8 éves kan rhodesiai ridgeback védi. Rendkívül jó természetű, nyugodt kutya, az utcán elhaladó szomszédokat soha nem ugatja meg, egyedül a postásra és a reklámújságosra haragszik, akik a kapubejárón található postaládához nyúlnak.
Az utcában lakó egyik szomszédnak egy kb. 10 éves szuka kaukázusija és egy hasonló korú kan beagle-je van. Utóbbi egy éven keresztül rendszeresen kiszökött és az utcánkban kóborolt. Amikor a mi kapunk körül mászkált, az értelemszerűen irritálta a mi kutyánkat.
A kutyánk jól nevelt, ha állunk ki az udvarról a kocsival, soha nem szalad ki az utcára, tudja, hogy nem jöhet velünk, már az elektromos kapu nyitásakor szépen kényelembe helyezi magát és lefekszik a fűbe, várja, hogy visszajöjjünk.
A kapunkkal szemközti kert is a miénk, ha leveszem a kertajtó kulcsát, örömtáncot lejt, mert tudja, hogy oda átjöhet, ilyenkor alig várja, hogy nyíljon a kiskapu és boldogan szalad ki, megjelöli gyorsan a területet a kerítés mellett, aztán szalad be magától a menet közben kinyitott kertajtón.
Fontos megjegyezni, hogy a kutya nem szokott kimenni a kinyíló kapuajtón, ha vendéget fogadunk vagy kísérünk ki, esetleg beszélünk valakivel a kapuban (legyen az akár a "gyűlölt" postás). Csak akkor toporog a kapuajtóban, ha feltételezi, hogy mi is kimegyünk gyalogszerrel. Én ilyenkor a biztonság kedvéért mindig elállom az útját, hogy lássam előbb, van-e valaki az egyébként kis forgalmú, csendes zsákutcában. Nem attól félek, hogy bárkire is rátámadna; egyszerűen nem szeretném, ha bárki is megijedne, hisz alapvetően egy nagytestű kutyáról van szó.
Tavaly sajnos - emlékeim szerint a kutya életében először - történt egy balszerencsés baleset.
Édesapám épp kísért ki egy vendéget, amikor a kinyíló kapuajtón keresztül a kutyánk meglátta az utcában rendszeresen kóborló szomszédos kutyát. Mielőtt édesapám észbe kaphatott volna, kutyánk kiszaladt a kapuajtón és összeverekedett az idegen kutyával. Sikerült őket szétválasztani.
A kérdésem az lenne, hogy a kutyánk részéről tekinthető-e ez a támadás (kvázi saját/megjelölt területen belül):
1. Abnormálisnak/természetellenesnek?
2. Egyértelműen kifogásolhatónak/nevelési problémának?

VÁLASZ: A leírtak alapján a kutya jólnevelt, de a családban nem mindenki képes kontroll alatt tartani. Feltételezem, jogszabály határozza meg a felelősségvállalást olyan esetben, amikor a kutya az utcán más kutyára támad. Nem értek hozzá, mert nem szakterületem, de úgy vélem, az általános jólneveltség nem mentség ilyen esetekben. (Én például 22 éve vezetek balesetmentesen, de ettől még vállalnom kell a felelősséget, ha holnap balesetet okozok...). Tehát az első kérdése (abnormális-e a viselkedés), úgy gondolom, irreleváns a helyzetben, mert az utcán nem szabad rátámadni más kutyákra (nyilván az idegen kutya gazdája is felelősséggel tartozik, amiért felügyelet nélkül közterületen mászkál a kutyája). A 2. kérdésre (kifogásolható-e a viselkedés) pedig szerintem van jogszabályi válasz, a biológus véleménye itt sem játszik szerepet. Egy kutya fajtatulajdonságai (mennyire erős a területvédő ösztöne, mennyire könnyű kontrollálni), valószínűleg nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha a kutya megtámadott valakit - de ismétlem, ez nem szakterületem, ez jogi problémának tűnik.
Remélem, sikerül rendezniük a helyzetet a szomszéddal, és örömteli kutyázást kívánok,
Enikő

ÚJABB KÉRDÉS: Bár jogos volt azon feltételezése, hogy a kérdés egy jogi eljárás kapcsán merült fel, valójában ezen ügy kapcsán nincs jogvitánk a szomszéddal, nem tett feljelentést.
Megjegyzem, édesapám részéről sincs probléma a kutya kontrollálásával, ugyanúgy szót fogad neki; ahogy írtam, nem volt idő reagálni, olyan gyorsan történt minden.
Az a tény, hogy sikerült szétválasztania őket, bizonyítja, hogy a kutya még ilyen körülmények között is részben kontrollálható.
Engem tényleg az érdekel, hogy egy etológus hogyan ítéli meg a kutya viselkedését, mennyire tekinthető az természetesnek/ösztönszerűnek.
Azt is értem, hogy a jog szempontjából problémás lehet egy ilyen jellegű támadás, de a második kérdés szempontjából is szeretnék ettől elvonatkoztatni és a kutya, illetve a gazda szemszögéből értékelni a történteket.
Valóban nem preferált ez a viselkedésforma a mindennapi életben?
Van olyan nevelési módszer, ami anélkül vehette volna elejét egy ilyen esetnek, hogy a kutya házőrző funkciója sérült volna?
Ha még igénybe vehetem egy kicsit az idejét, hálás lennék, ha saját szakterülete felől megközelítve válaszolná meg a kérdéseket!

VÁLASZ: A kutya természetes viselkedésének része az agresszió. Egyetértek Önnel: nagyon abnormális elvárni azt egy kutyától, hogy a területen, amit a sajátjának tekint, ne támadjon meg olyan kutyát, amelyik rendszeresen felbosszantja. De sajnos olyan körülmények között tartjuk a kutyáinkat, ahol elvárás, minimumfeltétel ez az abnormális gátlás. Van, aki biológiai eszközökkel is igyekszik óvni a kutyáját, például kifejezetten azért ivartalanítja fiatal kant, hogy az később kisebb késztetést érezzen területvédésre vagy a szukák bevédésére. Tehát a kutyatartáskor azt is mérlegelni kell, hogy vállaljuk-e azt a stresszt, amit kiváltunk a kutyából azzal, hogy számára egyáltalán nem természetes körülmények közötti tartjuk (pl. szinte minden nap el kell viselnie idegen kutyák és emberek közelségét, ami a saját falkájában a vadonban marginális probléma lenne, és feltehetően agresszióval oldaná meg a helyzetet).

Valóban nem preferált ez a viselkedésforma a mindennapi életben?
Mármint hogy a kutya megtámadjon az utcán más kutyákat? Ez attól függ, hol él a kutya...

Van olyan nevelési módszer, ami anélkül vehette volna elejét egy ilyen esetnek, hogy a kutya házőrző funkciója sérült volna?
Úgy vélem, elérhető és elvárható egy kutyánál, hogy csak engedéllyel lépjen ki az utcára. Természetesen némely egyednél, esetleg fajtatulajdonságai miatt, ez esetleg kifejezetten nehéz feladat. Mivel nem vagyok kiképző, nem tudok Önnek tanácsot adni, milyen módszert érdemes használni, és ehhez amúgy is jobban kellene ismerni a kutyát és a körülményeket.

Remélem, megoldódik a probléma és örömteli kutyázást kívánok,

Dr. Kubinyi Enikő
tudományos főmunkatárs
ELTE Etológia tanszék

ui. az olvasóknak: a foglalkozásom kutató, nem foglalkozom személyes tanácsadással, a fenti eset kivétel

Ismeretterjesztő kiadvány a farkasokról

A nagyragadozók az élőhelyvesztés és az emberi üldöztetés hatására Európa jelentős részéről eltűntek, de újabban kezdenek visszatérni a szigorúbb természetvédelmi szabályozásoknak, befogadóbb szemléletnek, fajvédelmi programoknak, és a bőséges táplálékot nyújtó élőhelyeknek köszönhetően. A LIFE EuroLargeCarnivores pályázat keretében született kiadvány választ ad a farkasok közvetlen közelében élő emberek által felvetett leggyakoribb kérdésekre. Veszélyeztetik-e a farkasok a turistákat? Biztonságban vannak-e a haszonállatok? Tényleg csak gyenge és beteg állatokat ejtenek el a farkasok? A tudományos ismeretekre alapozott kiadványt német állattenyésztési és vadgazdálkodási szakértők állították össze, a magyar vonatkozású részekkel pedig hazai vadbiológusok, Dr. Heltai Miklós, a Szent István Egyetem vadbiológus professzora és Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője egészítette ki. A kiadvány egyes fejezetei az állat biológiáján kívül a közbiztonságról, állattartásról, vadgazdálkodásról, erdőgazdálkodásról, turizmusról is szólnak.

A ma rendelkezésre álló becslések szerint nagyjából 17.000 farkas, 17.000 medve, 9.000 hiúz és 1.250 rozsomák él Európában. Ahol emberek és nagyragadozók osztoznak egy adott területen, ott szinte mindig konfliktusok alakulnak ki. Magyarországon elsősorban az Északi-középhegység területén élnek nagyragadozók. A farkas már megtelepedettnek tekinthető és rendszeresen szaporodik hazánk több területén.

A LIFE EuroLargeCarnivores pályázatban a kutatók tapasztalatot cserélnek az emberek és nagyragadozók közötti konfliktusok enyhítésével kapcsolatban és megoldásokat keresnek a farkasok, medvék és hiúzok miatti társadalmi, gazdasági és ökológiai kihívásokra.

A kiadvány letölthető innen:

https://wwf.hu/letoltes/egyeb-wwf-kiadvanyok/ISSUU144/

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2020/06/03/farkas-nagyragadozok-magyarorszagon/

800 millió kutya él a világon, de főleg ott, ahol kevés az ember

Hány kutya él a világon? Válasz és még sok más a WellBeing International cikkében.
Röviden:

• 800 millió;
• az Arab-félszigeten 1-2/1000 ember, a vidéki Chilében 800/1000 ember;
• a népsűrűség és a kutyák relatív száma között fordított arányosság van;
• a gazdás kutyák aránya 3:2 a gazdátlan kutyákhoz képest (létezik "gazdás" utcai kutya is!);
• a gazdag országokban nincsenek utcai kutyák, a szegényekben szinte mindegyik vidéki az, a városiaknak pedig 30-60%-a.

Excerpts (text by Andrew Rowan):

Milyen fajtát válasszak?

KÉRDÉS: Szeretnek kutyát venni, de nem tudok dönteni, hogy labrador, border collie vagy német vizsla legyen. Gyakran vagyok a hegyekben hónapokat, nyáron kinn élek lakókocsiban. Ehhez keresek társat, akivel sok időt töltenék, de kutyás tapasztalatom nincs.

VÁLASZ: Ha jól értem, teljesen megbízik abban, hogy ha fajtatiszta kutyát vesz, akkor a felnőtt kutya olyanná alakul, mint amit a fajtaleírások ígérnek... De sajnos ez nem így van. Fajtán belül az egyedek jobban különböznek egymástól, mint amennyire a fajtaátlagok egymástól. A szélsőséges átlagok már jellegzetesen különbözhetnek, pl. hogy a labradorok általában barátságosak idegenekkel, a német juhászok meg nem annyira, de attól még nagyon sok példány pont ellenkezőleg viselkedik. Ezt előre, egy hirdetésben látott kölyökről nem lehet megmondani. Az a járható út, ha ismer egy megfelelő példányt, és megkérdezi, hogy melyik tenyészettől származik, megkeresi a tenyésztőt, és tőle vásárol, ha van megfelelő kiskutya. Egyébként mindhárom említett fajta, labrador, vizsla, border collie jó lehet túrázáshoz. Tapasztalatom szerint a magyar vizslák és a border collie-k közt előfordulhat félénk példány, de ha sikerül stabil idegrendszerűt találni, az nagyon jó. A német vizslák keményebb kezet igényelnek (általában), ezért nem javasolható kezdő kutyásnak. A labradorok gyakran diszpláziásak, emiatt idősebb korukban gyakorlatilag még sétálni se lehet velük, annyira fáj mindenük... De ha a tenyésztő tényleg szűr diszpláziára, a tenyészkutyái vékonyak, fürgék, munkavonalúak, akkor van rá esély, hogy a kölyök is az lesz, csak akkor megint nehéz velük egy kezdőnek. (A nagy munkavágyú kutyákkal mindenképp nehéz annak, akinek nincs tapasztalata).
Azt is meg lehet próbálni, hogy menhelyről kér ki kedves, stabil, jó felépítésű felnőtt kutyát, megbeszélve az igényeket a gondozókkal. El lehet vinni befogadás előtt sétálni, kideríteni, mennyire együttműködő, irányítható, és van, ahol adnak összeszokási időt is, ha gond van, vissza lehet vinni a kutyát. Ezzel a megoldással nem nagyon van rizikó, a kiegyensúlyozott menhelyi kutya később is az marad. (Életem eddigi "legjobb" kutyája egy menhelyről kihozott magyar vizsla volt). Természetesen nagyon kell vigyázni, hogy kezdőként nehogy félénk, harapós kutyát válasszon, ezért nem csak a menhelyi gondozót érdemes kikérdezni, hanem tapasztalt kutyást is érdemes vinni a választáshoz.

Dr. Kubinyi Enikő, etológus

Szenior Családi Kutya Program

ELTE Etológia Tanszék

Demenciás hiperszenzitivitás

Kutyaviselkedési problémák a távolból nem kezelhetők, ilyen ügyben kutyaiskolák segíthetnek. A blogon megosztott esetek is azt illusztrálják, milyen összetett minden viselkedésprobléma.

KÉRDÉS: 9 éves, keverék, ivartalanított szuka kutyám 3,5 hónapos kora ismerem. A társam, a munkatársam, a gyakorló partnerem, a tanárom... Rengeteg vele töltött boldog időm van. Közel 90 vezényszót ismer. Ha valami újat szeretnék tanítani neki remekül össze tudom tenni az agyában 2,3 feladatból akár... Jó szellemi képességei vannak és (eddig) idegrendszeri problémái sem voltak. A mennydörgéstől és a petárdázástól tart, de kora előrehaladtával belenyugodni látszik, hogy van. Nem reagálta túl korábban sem, csak megbújt az asztal alatt (számára biztos pontja a lakásnak) és kivárta a végét. Amúgy jó kedélyű, mindig éhes, minden csintalanságban benne lévő kutya. Volt...

Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni?

Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus speciális szaggal jár, ami egyáltalán nem biztos. Reményre ad okot, hogy például a szarvasmarha vírusos hasmenésének (BVDV) szagát sejtkultúrákban képesek voltak felismerni. A keresőkutyák képzésében és kutatásában élen járó University of Pennsylvania és a London School of Hygiene and Tropical Medicine 2020 tavaszán, a COVID-19 járvány berobbanásakor szinte egyszerre kezdte el felmérni, hogy beazonosítható szaga van-e a vírusfertőzött embereknek. A Qubit már hírt adott erről. A mostani cikk azzal foglalkozik, hogy egyáltalán érdemes-e belevágni ebbe a projektbe.

Kiképzés jutalomfalattal

Az alvó agy aktivitása romló tanulási képességeket jelezhet

English below

Magyar kutatók először írtak le állatokon az alvó agy aktivitása és a kognitív leépülés között összefüggést. Az EEG-vel mérhető “alvási orsók” megnövekedett frekvenciája, amit korábban embereknél a demencia megjelenésével hoztak kapcsolatba, kutyák esetén is rosszabb tanulási képességekkel jár.

A kevesebb néha az agyműködéssel kapcsolatban is több. Ritmikus agyi aktivitás esetén a magasabb frekvenciájú, vagyis adott idő alatt több hullámú rezgések megjelenése akár aggodalomra is okot adhat, például fokozott sejtpusztulásra utalhat az agyban. Alvási orsók esetén - ezek az alvás közben az agyról EEG segítségével készített felvételekben megfigyelhető mintázatok - a magasabb frekvencia akár a demencia megjelenését is előre jelezheti.

Az ELTE kutatóinak a Scientific Reports-ban megjelent közleménye elsőként mutatott ki az alvási orsók frekvenciája és a kognitív leépülés közti összefüggést kutyákon. „Korábban leírtuk, hogy az emberekhez hasonlóan az alvási orsók frekvenciája az életkor előrehaladtával kutyáknál is növekszik.” – mondja Dr. Kubinyi Enikő, a Szenior Családi Kutya Program vezetője. „Mivel az idős kutyák rosszabbul tanulnak, feltételeztük, hogy az orsók jellegzetességei a tanulási képességgel is összefüggenek.”

Buksi és Kedves - A kutyamatuzsálemek különleges génjei

English below

Buksi (balra) és kedves (jobbra, Sándor Sára genetikussal)

Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.

Minél tovább él valaki, annál nagyobb a genetikai tényezők súlya az öregedésben. A legöregebb matuzsálemek genomja halmozottan tartalmaz az élettartamot növelő génváltozatokat. A legtöbb ilyen gén a sejtek energiatermelésével, önfenntartásával, a DNS-hibák javításával kapcsolatos funkciókat lát el. E gének azonosításához általában nagyon nagy mennyiségű adat elemzésére van szükség, minek során kapcsolatot keresnek az átlagnál hosszabb életkor és egyes génvariánsok előfordulása között. Az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Programjának új cikke különlegesen hosszú életű kutyák élethosszáért felelőssé tehető genetikai variánsokat azonosított. A tanulmány különlegességét az adja, hogy a genetikai analízis két, matuzsálem életkorú kutya teljes genomi információján alapult, amelyeket 850, átlagos élethosszú kutyáéval vetettek össze. Az eredmények fontos kezdeti lépést jelenthetnek a kutyák egészséges öregedésének és hosszú életének genetikai feltételeit feltáró kutatások számára. A tanulmány két matuzsálem korú alanya már ismerős lehet a: Buksi, a sárrétudvari Pegazus lovardában 27 évet élt keverék kan és Kedves, az ócsai Szent Ferenc Állatotthon lakójaként egészségben megöregedett 22 éves keverék szuka igazi hírességgé vált. A kutatók is ennek köszönhetően értesültek a két különleges ebről és mintát vettek az állatoktól. A genetikai kutatásokhoz többnyire elegendő a kutyák szájnyálkahártyájáról vett törlet, így a mintavétel egy kis csiklandozáson kívül nem jelent semmilyen kellemetlenséget számukra. Gazdáik beleegyezése után, mivel különleges helyzetről volt szó, Buksi és Kedves állatorvosi segítséggel ezen kívül pár csepp vérrel is támogatta a tudományt – a speciális eljárás, az úgynevezett „teljesgenom-szekvenálás” ugyanis érzékeny technika, és legmegbízhatóbban vérből izolált DNS-ből kivitelezhető.

A kiképzés önállóbbá teszi a kutyákat

Fotó: Gácsi

English below

A segítő- és terápiás kutyák sikeresebben oldják meg a feladatokat mint a képzetlen és a más feladatokra képzett családi kutyák. De bármilyen kiképzés kedvezően hat az önállóságra: az ELTE Etológia tanszék kutatói által adott feladatban a képzetlen kutyák egyáltalán nem tudtak jutalmat szerezni, helyette a gazdára nézegettek, a képzettek viszont hozzájutottak néhány falathoz.

A szelíd farkasok kitartóbbak, sikeresebbek a táplálékszerzési feladatokban mint a kutyák, ezért korábban sokan azt gondolták, hogy a kutyák “elbutultak” a háziasítás során. A legtöbb kutya feladathelyzetben nem a feladat megoldásával foglalkozik, hanem a gazdájára nézeget, mintha segítséget várna tőle. Azóta kiderült, hogy a kutyák nem butábbak a farkasoknál, csak másféle stratégiát alkalmaznak. Egy kitartóbb és a feladatmegoldásban tapasztalt kutya hosszabb ideig foglalkozik a számára eddig ismeretlen kihívással, ezért sokkal valószínűbb, hogy végül meg is oldja. Az ELTE etológusai arra voltak kíváncsiak, hogy képzetlen és a különböző feladatokra kiképzett kutyák feladatmegoldása miben tér el. Úgy találták, hogy a segítő munkára kiképzett kutyák önállóbban, a feladatra koncentrálva és jóval sikeresebben dolgoztak, míg a képzetlenebb kutyák szociális taktikát alkalmaztak, a gazdára nézegettek a feladat megoldás helyett. A tanulmányt a Frontiers in Veterinary Sciences lapban publikálták.

Pet dogs’ personality traits change across the lifespan

Dogs differ in personality and their personality changes across the lifespan from puppyhood to old age. Husky family of three very different personalities.

A new study from a team of scientists at the Senior Family Dog Project at Eötvös Loránd University in Budapest Hungary set out to examine three important questions in dog personality research using a questionnaire: 1) What personality traits change across different age periods, 2) At what age do changes in personality traits most prominently occur, and 3) How do dog demographic, health, and environmental factors influence personality traits.

Humanised dog bios make popular memes but ask any dog owner and they will tell you immediately that dogs have their own personalities, and what’s more scientists can measure specific personality traits using owner questionnaires.

Owners filled in the Dog Personality Questionnaire and a demographic questionnaire for 1,207 dogs living in Hungary. Results revealed that activity/excitability, responsiveness to training, and aggression towards animals changed over the life course, and the greatest period of change was between late senior and geriatric ages. Similarly to humans, dogs that had previously experienced trauma scored higher in fearfulness and aggression, and a higher level of training was linked to some desirable traits (lower fearfulness and aggression, and higher activity/excitability and responsiveness to training). The results were published in the open access journal, Frontiers.

What’s your dog’s human age?

If your dog were a human, how old would he be? Dogs and cats age much more rapidly than humans do. However, they go through similar stages of development including puppyhood, adolescence, adulthood, the senior years, and a geriatric phase. For example, a medium sized breed like the Border collie reaches early adulthood at >1–3 years, middle age >3–6 years, late adulthood >6–8 years, senior >8–10 years, late senior >10–12 years, and geriatric >12 years. However, life expectancy varies depending on breed and size, as well as factors like nutrition, lifestyle, and genetics.

What personality traits change across different age periods?

Results revealed that younger dogs have higher activity/excitability levels than older dogs, a fact I think we can all relate to! Although the authors previously wrote about how older dogs can still learn new tricks, in the current study older dogs had lower responsiveness to training, but stay tuned for a twist in the tale. Aggressiveness toward animals and dominance over other dogs peaked between 6–10 years, and aggression towards dogs was highest in dogs aged over six. Non-social fear increased with age; dogs aged over 12 years showed the highest levels, perhaps due to declining eyesight/hearing and fewer environmental stimulation opportunities.

At what age does changes in personality traits most prominently occur?

The greatest age-related change in personality occurred between the late senior and geriatric age groups in the activity/excitability and responsiveness to training traits, which was most likely caused by compensatory changes to biological aging. But also, could be influenced by the owner’s attitude to their aging dog, since geriatric dogs received less activity/interaction/training with the owner than other age groups, which could lead to changes in the dogs’ behaviour. Previous studies have shown that cognitive changes generally occur after middle age in parallel with a decline in sensory and motor systems. In the current study, 65% of geriatric dogs had sensory issues, in comparison to only 23% of late seniors, so sensory issues were likely responsible for the drop in activity/excitability and responsiveness to training traits.

In humans, the greatest changes in personality occur during early adulthood and then the rate of change slows down. So, what about dogs? Perhaps we would also find great changes from early puppyhood to early adulthood. Unfortunately, dogs aged under 1 year were excluded from the sample, due to the very fact that their personalities undergo such changes during this period.

How does dog demographic, health, and environmental factors influence personality traits?

The most important factors that influenced personality traits were age, weight, breed (pure breed or mixed breed), sex, off-leash activity, diet, previous trauma, age of the dog when it first arrived in the household, number of dog obedience tasks the dog could perform, time spent in play/interacting with owner, number of known commands, and current dog training activities. Here are a few highlights:

• Larger, heavier dogs scored lower in fearfulness than smaller lighter dogs, and mixed breeds were higher in fearfulness than pure breeds.
• Smaller dogs had lower scores in responsiveness to training than larger dogs.
• Owners rated male dogs as higher in aggression than females. Female dogs were rated higher in fearfulness and responsiveness to training.
• Dogs with sensory problems had lower activity/excitability than dogs with no sensory problems.
• Dogs that engaged in more than 1 h of off-leash activity had greater responsiveness to training scores, than dogs that received <30min.
• Dogs fed home cooked food/raw meat, or a mixture of foods (cooked food, raw, as well as dry and/or canned food), had higher owner reported aggressiveness toward animals than dogs fed a diet of only dry food, or tinned food, or tinned and dry food mixed.
• Dogs that were previously exposed to traumatic experiences (such as spending time at a shelter, changing owner, suffered traumatic injury/prolonged disease/surgery, were lost for a time, or who experienced a change in family structure), showed higher fearfulness and aggression toward people and animals, than dogs without such negative experiences.
• A greater number of dog obedience tasks known by the dog corresponded to lower fearfulness and aggressiveness toward animals and people, and higher activity/excitability and responsiveness to training, than dogs that could perform maximum one task.

The twist in the tale

Dog age had a direct effect on responsiveness to training, but when the other demographic factors were added, age was no longer significant. Previously the researchers discovered that dog age has a strong influence on the amount of time the owner spends in activities with their dog, therefore it comes as no surprise that owner play partially mediated the relationship between age and responsiveness to training. Author Lisa Wallis stated “This result is particularly important, as it implies that in older dogs, interventions to increase play and training motivation may alleviate the negative effects of aging on dogs’ trainability”.

The fact that the dogs’ level of training (or education) was found to have a stronger influence on owner perceived dog personality than breed, sex or reproductive status provides evidence that educational experiences have the power to shape dogs’ personality development. Dog obedience training throughout the lifespan may help to increase resilience in dogs, and thus increase their ability to cope with potentially stressful situations, reducing fear and aggressiveness, increasing responsiveness to training and sociability, and potentially increasing activity and excitability, which may be particularly beneficial to aged dogs, and the human dog bond.

Want to test out a version of the Dog Personality questionnaire on your own dog? Click here.

Author: Lisa J. Wallis  

Publication: Wallis, L. J., Szabó, D., & Kubinyi, E. (2020). Cross-Sectional Age Differences in Canine Personality Traits; Influence of Breed, Sex, Previous Trauma, and Dog Obedience Tasks. Frontiers in Veterinary Science, 6, 493. https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2019.00493/full

A Solution for the Misuse of the “D” Word

A new study from a team of scientists at the Senior Family Dog Project at Eötvös Loránd University in Budapest Hungary set out to examine the link between dog personality traits and owner perceived dominance status in multi-dog households using a questionnaire. They found that dogs perceived as dominant scored more highly on assertiveness and less highly on trainability. Therefore the researchers propose to use the word “assertive” instead of “dominant” for characterizing individual dogs. The personality trait assertiveness has been described in other species, but so far has only been suggested to be linked to dominance status in dogs.

Even dogs have family arguments at Christmas. Siberian husky Maisie shows assertiveness in her interaction with her mother Luna (the dogs belong to one of the authors)

‘Dominance’ has often been referred to as a personality trait in animals. The misuse of the term in pet dogs has contributed to the rise of dominance related aversive training techniques. Ethologists have long argued that dominance is not a personality trait but is an attribute of interactions between two individuals. However, previous studies have determined that certain personality traits can influence dominance status. The pet dog is a particularly suitable species to examine the link between personality traits and dominance, as many households contain more than one dog, so owners can observe the formation of dominance relationships.

Szelektív hallás: az idős kutyák csak azt hallják meg, ami tetszik nekik

English below

Fotó: Karácsony K.

Az idősödésnek vannak jó hatásai is. Korral az emberek figyelme és memóriája a negatív ingerektől a pozitívak felé fordul, emiatt az idősek - feltéve persze, hogy egészségesek és nem küzdenek anyagi gondokkal - kevesebb negatív érzelmet, például félelmet élnek meg, mint a fiatalok. De ez nemcsak az embereknél, hanem legjobb barátjuknál, a kutyáknál is így van.

Az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program legújabb, a Scientific Reports tudományos lapban megjelent kutatása az öregedés és a különböző hangokra adott reakciók közötti összefüggéseket vizsgálta. Emberekben ismert az úgynevezett pozitivitás hatás, ami azt jelenti, hogy az idős emberek figyelme és memóriája a negatív ingerektől a pozitívak felé fordul, amitől úgy tűnik, mintha arányaiban kevesebb negatív érzelmet, például félelmet élnek meg, mint a fiatalabbak. Jelenleg nincs egyetértés a kutatók között azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi áll ennek az eltolódásnak a hátterében. Az etológusok arra voltak kíváncsiak, hogy ez a jelenség kutyákban is megjelenik-e az öregedés során.