mix

Az emlékeztetők kutatóknak segítenek keresni a publikációk között. Elnézést a tömörségért!

A kutya jelenléte csökkenti a stresszes feladattal foglalkozó gazda vérnyomását, és növeli a megnevezett életcélok számát. De csak akkor, ha erős a kötődés a kutya és a gazda között (Zilcha-Mano et al., 2012). 

A veleszületetten süket kutyák kevésbé agresszívek, ingerlékenyek, kevésbé kergetnek más állatokat és ritkábban esznek ürüléket, viszont többet ugatnak, gyakrabban rágnak szét nem megfelelő tárgyakat és többet nyalogatják magukat (Farmer-Dougan et al., 2012).

Taktilis idegen/ismerős ember-kutya interakciók (simogatás, a mancs felemelése, stb.) elemzésekor kiderült, hogy az ismerős felé több békítő viselkedést mutatnak a kutyák, több az átirányított (redirected) viselkedés (pl. a padló szaglászása, ivás) és gyakoribb a szociális megközelítés (Kuhne et al., 2012). Hosszabb, angol nyelvű ismertető itt.

A kutyák kérdőleg néznek gazdájukra, idegenre egyaránt egy némileg ijesztő tárgy (ventilátor) láttán. De ha a gazda nem figyel, mindenféle más módon igyekeznek felkelteni a figyelmét (az idegenét nem) (Merola et al. 2012).

Kérdőíves felmérés szerint a kooperatív fajták (pl. juhászkutyák) hosszabban emlékeznek a sétálással kapcsolatos eseményekre, keverékek a meglátogatott helyekre, a családtagokra. A csak kertben tartott ebek az idegenekre, a csak lakásban tartottak a sétákra. A gazda képzettsége és a kutyával együtt töltött idő nem befolyásolta az emlékezést. (Pongrácz et al., 2012)

A farkasok képesek a nagyobb mennyiség választására. A tápdarabok száma a két választható edényben 1 és 4 között változott (Utrata et al., 2012).

A kutyahangok felfolgozása a kutya bal agyféltekéjében zajlik. A visszafele lejátszott ugatásokat a kutyák nem ismerik fel (Sinischalchi et al., 2012). Ismeretterjesztő írás itt.

A britek 3,3%-a használ elektromos nyakörvet. A behívás mégis kevésbé megy nekik, mint azoknak, akik jutalmazással tanítják a kutyájukat (Blackwell et al., 2012). Ismeretterjesztő írás itt.

Kiképzés: a kevesebb több?

Milyen jó lenne tudni, hogy mi a leghatékonyabb időbeosztás a kutyakiképzésben! Szerencsére vannak olyan kutatók, akik erre a prózai, ám nagyon hasznos kérdésre kerestek választ. 44, laboratóriumban tartott beagle-t négy csoportra osztottak aszerint, hogy naponta vagy csak hetente 1-2, illetve alkalmanként 1 vagy sorozatban 3 engedelmességi kiképzést kaptak, összesen tizennyolcszor. Kiderült, hogy a hetente 1-2-szer oktatott kutyák hamarabb megtanulták a feladatokat, mint akik naponta edzettek, és a napi 1 tréning hatásosabb volt, mint 3 egymás után. Négy héttel később megnézték, mennyire emlékeznek a kutyák az elsajátított feladatra. A csoportok között ezúttal nem volt különbség: valamennyi beagle ügyesen végrehajtotta a feladatot (Demant et al., 2011).
Kutya Szövetség, 2011/10

Idős kutyák gondozása

Nem lehetett kihagyni ezt a frappáns címet az előző kettő után, pedig valójában most csak egy, a koros kutyák tájékozódási képességének hanyatlását mérő teszt kidolgozásáról van szó. Az idős kutyák kutatása egyre fontosabb téma, részben azért, mert szeretnénk a lehető leghosszabb ideig jó kondícióban tartani kedvencünket, másrészt azért, mert a kutyák öregedése jól modellezi az emberekét, ami a humán gyógyászatban is kamatoztatható. Hannah Salvin és munkatársai egy 4,5 m átmérőjű, 4 részre osztott porondban tesztelték, mennyi idő alatt találnak meg a kutyák egy adag elásott táplálékot. A porondot 10 cm-es magasságig porított kutyatáppal elkevert homokkal töltötték fel (a táp a szagok elfedésére szolgált). A 4 részt a porond oldalán eltérő jelekkel jelölték. 16 alkalom során megtanították a kutyáknak, hogy a táplálék melyik negyedben található. Az ezt követő önálló keresésnél a 4 évnél fiatalabbak kevesebb mint 3 mp, míg a 8 évnél idősebbek több mint 10 mp alatt bukkantak rá a jutalomra. A fiatalok ráadásul többet mozogtak a táplálékhely 1 m-es körzetében. E különbségek miatt a porond kitűnően alkalmas öregedési vizsgálatokhoz, és feltehetően akad majd, aki használja is a jövőben.
Kutya Szövetség, 2011/7