Az agy működésének fájdalommentes vizsgálata

Hagyományosan a hangfelismerést úgy vizsgálják, hogy megmérik, mennyi ideig fordítja a kutya a különböző irányokba elhelyezett hangforrások felé a fejét. De könnyen belátható, hogy ezt a viselkedést elsősorban a kutya képzettsége jelentősen befolyásolja – egy izgő-mozgó kutya nyilván sokkal többet mozgatja a fejét is, mint egy jól kiképzett, fekvésre utasított eb, az agyuk hangfeldolgozásért felelős része viszont ugyanúgy reagál, ha egy hang megszólal.

Egy ausztrál kutatócsoport most gyökeresen új megközelítést alkalmazott, amivel sikerült rögzíteni, hogy egy hang hogyan hat a kutyák bizonyos idegsejtjeinek aktivitására. Az új módszer jelentőségét az adja, hogy nem a kutya viselkedéséből kell következtetni a gondolkodási folyamataira, hanem közvetlenül az agytevékenységből. Az epilepsziás rohamok diagnosztizálására, az alvás mélységének monitorozására használt elektroenkefalográfia (EEG) közvetlenül az idegsejtek működését, elektromos aktivitását regisztrálja. Embereknél már régóta alkalmazzák arra is, hogy megvizsgálják, bizonyos ingerek milyen hatást váltanak ki az agyműködésben, de mostantól már kutyaelme vizsgálatához is elérhető ez az eszköz.

Kutya Szövetség, 2012/4

Az aktivitás-impulzivitás genetikája

A kutyák túlzott aktivitása, és az ezzel gyakran együtt járó szertelenség, impulzivitás a leggyakoribb viselkedési probléma. Az ELTE Etológia Tanszék és az SE Orvosi Vegytani Intézetének együttműködése során rátaláltunk egy génre, amely valószínűleg részt vesz e viselkedés kialakításában. Azok a német juhászkutyák, akik a gén hosszabb változatát is hordozzák, általában nyugodtabbak, mint azok, akik csak a rövidebbet.

A vizsgálatot a Science ismeretterjesztő magazinja is bemutatta: képünkön Gróf Krisztián, a Göcsej Kutya Klub kiképzője és Dzsinn, a kutya korlátozhatóságát mérő egyik tesztünkben.

A kutatásban német juhászkutyák gazdái segítettek bennünket. Ezeknél a vizsgálatoknál fontos, hogy minél több, ugyanolyan fajtájú alanyunk legyen, hiszen egyetlen gén hatása nagyon kicsi, amit a fajtakülönbségekből eredő sokféle hatás elnyom. Rendőrkutyákkal már dolgoztunk korábban, így kézenfekvő volt megnézni, mit találunk a családi német juhászoknál.

Tesztjeinkben a kutya aktivitását mértük: mennyit mozog a póráz végén, majd a gazda távollétében, illetve a kissé kényelmetlen oldalfekvésben. A tesztekben mért viselkedés szoros kapcsolatban volt a gazdák véleményével, vagyis a teszt jó becslést adott a kutya aktivitás-impulzivitás szintjéről. A viselkedés hátterében feltárt gén a tirozin-hidroxiláz nevű enzimet kódolja. Ez az enzim agyi ingerületátvivő anyagok és hormonok szintézisében vesz részt, befolyásolja az ingerkeresést, mozgásvezérlést, menekülési reakciókat.

A genetikai vizsgálatok hosszú távon lehetővé teszik, hogy egy kiskutyánál már a születése napján megbecsüljük, mennyire alkalmas egy adott feladatra. Ehhez csupán a szája belsejét kell majd megdörzsölni egy vattás végű pálcikával, és az így nyert DNS-ből egy erre a célra kifejlesztett chip segítségével kiderül, milyen változatait hordozza a viselkedést kódoló géneknek. De ez még nagyon messze van, mert biztos, hogy sok gén hozható kapcsolatba az aktivitással, eddig viszont csak kettőt ismerünk (az említett tirozin-hidroxiláz mellett a D4-es típusú dopamin receptor génjét). A gének pontos funkcióját is fel kell még tárni molekuláris vizsgálatokkal. Azt pedig sosem szabad elfelejteni, hogy a gének csak a hajlamot kódolják, nem determinálnak – egy kevésbé jó adottságú kutya is csodás teljesítményre képes, ha jó kezekbe kerül, és fordítva.

A hasonló kutyás kutatások a humán kutatók fantáziáját is beindíthatják, tippeket adva arra, hogy milyen irányba érdemes elindulniuk egy-egy komplex viselkedésjegy (itt például: a gyerekeknél gyakori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, vagyis az ADHD) genetikai hátterének vizsgálatához.

Köszönjük a német juhászkutya gazdák és az együttműködő kutyaiskolák segítségét!

Beszámolók a kutatásról:

Origo:  A génekből következtetni lehet egy kutya aktivitására

ScienceShot: Is your Dog a Zen-Master?

Cordis News: Study spotlights dog impulsivity 
Kutya Szövetség 2012/4

Önbántalmazás

Új gazdája egy török autópálya mellől szedte össze a súlyosan sérült argentin dogot. A kutya hátsó lábait és farkát mély sebek borították. A farka menthetetlen volt, amputálni kellett. A sérüléseket a kutya saját magának okozta – rendszeresen megtámadta és marcangolta a saját hátsó felét. Csak fizikai közbelépéssel – pórázrántással -, illetve kiabálással lehetett megakadályozni ebben, ekkor viszont a beavatkozóra támadt rá (kivéve a gazdáját). Nem lehetett tudni, mi váltja ki a kutyából ezt a viselkedést, de az bizonyosnak tűnt, hogy előző gazdái súlyosan bántalmazták, mert félt a hirtelen kézmozdulatoktól, és az egyik szemfoga kitört. A kényszerbetegséget – ami farokkergetésben, láthatatlan legyek utáni kapdosásban, ásásban, ugatásban vagy más, észlelhető ok nélküli, sztereotip tevékenységben nyilvánul meg – stressz és unalom egyáltalán kiválthatja, főként a betegségre örökletesen hajlamos egyedeknél. A tünetek ijesztőek lehetnek, de a kombinált gyógyszeres- és viselkedésterápia rendszerint segít. Történetünk főszereplőjének viselkedése is normalizálódott öt hónapos kezelés után.

Ha valaki ismer olyan törzskönyvezett, fajtatiszta kutyát, aki kényszerbetegséggel (obsessive compulsive disorder, OCD) küzd vagy küzdött, és szívesen részt vesz egy nemzetközi kutatásban, kérjük, jelentkezzen a dogprof@gmail.com címen! 
Kutya Szövetség, 2012/1.

Kölyökgyárak

Sejthető, hogy az egész életükben szűk ketrecekben, emberi kapcsolatok nélkül tengődő, csak a profitszerzés céljából tartott tenyészállatok egészségi és mentális állapota súlyosan sérül, de eddig pontosan nem tudtuk, hogy hogyan. Több mint ezer, az USA-ban lefoglalt és örökbeadott kölyökgyárból kimentett kutya kérdőíves vizsgálata szerint a volt tenyészállatok rendkívül félénkek, szobatisztasági problémáik vannak, sok a kényszerbeteg köztük, és nagyon nehezen képezhetők. Csekély magabiztosságuk és erősen visszahúzódó természetük miatt viszont az új gazdák alig tapasztaltak náluk agressziót. (Mindez egyébként egybevág saját eredményeinkkel, a hasonlóan tartott laboratóriumi beagle kutyák viselkedéséről.) Az állatvédő szervezeteknek tehát jó okok van arra, hogy figyelmeztessék a humánus érzelmű kutyavásárlókat: mindig járjanak utána, honnan származik kiskutyájuk, nehogy önkéntelenül is hozzájáruljanak a nagyipari módon üzemelő kölyökgyárak (puppy mills) fenntartásához.
Kutya Szövetség, 2012/1

Hiperaktivitás

A gazdák által leggyakrabban jelzett viselkedésprobléma a kutya túlzott aktivitása – persze ez általában nem hiperaktivitás, csak arról van szó, hogy a gazda rosszul mérte fel a kutya mozgásigényét, és kedvence nincs lemozgatva. Tényleges hiperaktivitás esetén a kutya bizonyos szerekre – például amfetaminra, amely normál esetben élénkítő hatású – lassuló szívveréssel és légzéssel reagál. És ha tudni szeretnénk, hogy a kutyánk akkor is sokat mozog-e, ha nem látjuk, segítségünkre lehet egy nyakörvre szerelhető gyorsulásmérő – számol be eredményeiről egy kanadai-olasz kutatás.
Kutya Szövetség, 2012/1

Szteroidkezelés viselkedéses mellékhatásai

A szteroidok – amelyeket például allergia kezeléséhez használnak - élettani mellékhatásai eléggé jól ismertek, de kevesen tudják, hogy a közérzetet is kedvezőtlenül befolyásolhatják. Brit tudósok szerint minden harmadik, szteroidkezelésen átesett kutya viselkedése megváltozik: nyugtalanabbak, ijedősebbek, agresszívabbak, ugatósabbak lehetnek. Mivel kutyáknál ez az első beszámoló viselkedési mellékhatásokról, a szerzők azt tanácsolják az állatorvosoknak, hogy végezzenek maguk is megfigyeléseket, és hívják fel az esetleges problémákra a gazdák figyelmét.

Kutya Szövetség, 2012/1

Fajtakülönbségek a segítségkérésben

Ha ránk néz a kutya, szeretne valamit tőlünk. Kéri, hogy menjünk sétálni, adjunk egy falatot, foglalkozzunk vele, adjunk utasítást, csináljunk valamit közösen,. Naná, hogy ránk néz, ha akadályba ütközik, és csak a gazda segítségével tudja megoldani a feladatot. Van-e különbség a fajták között abban, mennyit néznek a gazdájukra? Lakatos Gabriella az ELTE Etológia Tanszékéről és olasz kollégái, úgy találták, igen. A vadász- és juhászkutyák (retrieverek, border collie) körülbelül kétszer annyit néztek a gazdára mint a molosszusok (boxer, rottweiler, bullterrier) és az ősi típusú kutyák (akita, husky, malamut) egy megoldhatatlan feladat során. Háromszor egymás után megszerezhették egy fordított átlátszó műanyag tál alól a jutalomfalatkákat, de a negyedik próbában a kísérletvezető lecsavarozta a tálat, így a kutyák hiába böködték azt, nem tudták megmozdítani. Ekkor kezdtek el kérlelően a gazdára nézegetni. Kölyökkutyák még viszonylag keveset pillantanak az emberre ebben a helyzetben, de idősödve egyre inkább megtanulják, érdemes így tenniük, mert jó következményekkel jár, a gazda segíteni fog. Különösen jól elsajátítják ezt a viselkedésformát azok a fajták, amelyek munkája megkövetelte a szoros együttműködést a gazdával. Míg egy szánhúzó kutyának nincs módja a szánt hajtó gazdát lesni, és onnan leolvasni, merre menjen, egy puska alatt dolgozó vadászkutya bármikor felpillanthat a gazdára, aki egy szemvillanással jelzi neki, indulhat-e a vadért vagy maradjon fekvésben.
Kutya Szövetség, 2012/1.

Tükörteszt

Sok kutya vicces jelenetet produkál, ha hirtelen meglátja magát a tükörben. Vérmérséklete szerint megijed vagy érdeklődik, megpróbál a tükör mögé kerülni, hátha összeismerkedhet az idegen jószággal. Van, aki azonban állítja, hogy a kutyája felismeri magát a tükörben. Tudományos berkekben ezt úgy vizsgálják, hogy észrevétlenül egy kis színes pöttyöt festenek az alany homlokára, és az önfelismerés jelének veszik, ha az alany a tükörképét nézegetve vakargatni kezdi a foltot. A kutyák viszont vagy nem ismerik fel magukat, vagy nem érdekli őket, hogy néznek ki, ugyanis a tükör előtt állva nem állnak neki ledörzsölni a bundájukra került piszkot. Az előbbi verziót – mármint azt, hogy a kutya nem igazán tudja értelmezni a tükörképet – erősíti az a friss ausztrál kísérlet, ahol 40 kutyából mindössze 2 pillantott abba az irányba, ahonnan az előttük álló tükör tanúsága szerint várni lehetett a gazdájuk megjelenését.
Kutya Szövetség, 2012/1