mix

Meglepődés

Social referencing (társas referálás) alatt azt értjük, hogy egy egyed információt kér egy másiktól ahhoz, hogy valamit megértsen, és ahhoz viszonyulni tudjon. Ilyenkor viselkedését a társa arcán megjelenő érzelemkifejezés alapján irányítja. Egy különös tárgy láttán a kutyák 83%-a a gazdára nézett, de a viselkedésükben csak kevés különbséget okozott az, hogy a gazda pozitívan vagy negatívan reagált. Ezek között említhető, hogy a pozitívan reagáló gazdák kutyái közelebb helyezkedtek el a tárgyhoz (Merola et al., 2012, Anim Cogn).

Means-end

A kutyák képesek megérteni a means-end összefüggést, még akkor is, ha a meg nem erősített jutalom összezavaró faktorként hat. A means-end feladatban valami, amit manipulálni kell, a kívánt cél elérésének az eszköze. Itt például egy falapot kellett meghúzni ahhoz, hogy a kutya hozzájusson a rajta lévő jutalomfalathoz vagy egy játékhoz. Jól ment a dolog (kivéve a 8 próbából egyben, amikor a kihúzandó tárgy a lehető legmesszebb volt, a nem kihúzható viszont közel (Range et al., 2011, Anim Cogn).

Kire néz a kutya problémahelyzetben?

Még egy bécsi kutatás, de nem csak fizikai, hanem szociális kognícióról is. A kutyák csak részben értik meg, milyen probléma léphet fel egy tárgy működésekor. Két kísérletvezető közül az egyik mindig jutalommal töltötte fel a kísérletben szereplő kutyajátékot, a másik pedig megjavította, amikor az elromlott. A kutyák a jutalomtöltő közelébe mentek, ha a játék üres lett, de mindig a javítóhoz fordultak először, függetlenül attól, hogy elakadás vagy üresedés volt a probléma. A problémahelyzetben akkor nézegettek sokat a gazdájukra, ha az korábban biztatta őket jutalomszerző próbálkozásaik során (social referencing) (Horn et al., 2011, Anim Cogn).

Empátia

Rövidke összefoglaló arról, miért gondoljuk, hogy a kutyák képesek empátiára, holott egy csomó teszt azt bizonyítja, hogy nem. Például itt olvastam először arról a kutatásról, amiben a gazda fejére rádől egy könyvespolc, ill. eljátssza, hogy szívinfarktust kapott (amikoris a kutyák nem jönnek rá, hogy segítséget kellene kérniük).(Silva and Sousa, 2011, Biol Letters)

Kutya-ember kapcsolat

Dominancia, a suttogó módszer demisztifikálása és a negatív megerősítés hatékonysága, humánus használata a témája az összefoglalónak (McGreevy et al., 2012, JVetBehav).

Fájdalom kiváltotta agresszió

Fájdalom (pl. diszplázia) kiváltotta agresszió megjelenési formáival (pl. védekezési pozíciót vesz fel az állat) a fájdalom típusa nincs összefüggésben, de az, hogy a kutya a fájdalom előtt is mutatott-e agressziót, igen (12 kutyán). (Camps et al., 2012, JVetBehav)

Szemkamera (eye tracker)

Emberi arcokat, kutyafejeket, játékokat és betűket mutattak 6 kutyának. A kutyakép volt a kedvenc, és az ismert képeket hosszabban nézegették, mint az újakat (Somppi et al., 2012, Anim Cogn).

Ezüstróka

A háziasított ezüstróka genomjának tanulmányozásával egy sor más faj, beleértve az ember, szociális kogníciójának evolúciójáról és genetikai hátteréről is tanulhatunk. Összefoglaló. (Kukekova et al., 2012, Mamm Genome).

Az állatkerti farkasok nem örülnek a látogatóknak

A mexikói farkas olyan ritka, hogy szinte minden egyede állatkertben lakik. Szaporítási programjuk sikeréhez korántsem mellékes megtudni, hogy a látogatók mennyire zavarják a farkasokat. Viselkedésük megfigyelése, és az ürülékből kimutatható "stresszhormon" szintjének mérése alapján kiderült, hogy azokon a napokon, amikor sok volt a látogató, a farkasok kevesebbet heverésztek, kevesebbet ettek, és magasabb volt a stresszre utaló kortizolszint az ürülékükben. A fajmegőrzési programba bevont egyedeket tehát célszerű minél inkább elzárni a látogatók elől.

Kutya Szövetség,2012/3
Kép forrása: http://www.mexicanwolves.org/index.php/news/558/51/Mexico-Releases-5-Wolves-Into-the-Wild/d,News2 

Impulzivitás-kérdőív

A gazdák számára jelentős probléma, ha a kutya türelmetlen, túlságosan könnyen felizgatja magát, gondolkodás nélkül cselekszik, esetleg figyelmeztetés nélkül harap. Egy új kérdőív, amelyet kutyakiképzők, szakértők véleménye alapján állítottak össze, ezeket a problémákat, vagyis összefoglalóan az "impulzivitás" személyiségjegyet vizsgálta. Megállapították, hogy a vizsgált fajták közül a terrierek a legimpulzívabbak, a golden retrieverek és a középuszkárok a legkevésbé azok, de a nemek közt nincs különbség. Az impulzivitás a korral csökken. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a kérdőívet terapeuták is jól használhatják, mert nagyon megbízhatóan tárja fel a túlzott impulzivitással járó viselkedésproblémákat (Wright et al., 2011)
Kutya Szövetség, 2012/3

Kutyakísérletek állatjóléti szemszögből

Új gyógyszerek, kutyatápok, állatorvosi termékek hatékonyságának tesztelésére több mint húszezer kutyát használnak Európában. Nagy részüket kifejezetten kísérleti célra tenyésztik, kennelekben tartják, olyan, mint "gazda", "sétáltatás", ismeretlen számukra. A kísérletek során viszont gyakran éri őket fájdalom és stressz, a kezelések után pedig ritkán van lehetőség örökbeadásra; leggyakrabban elaltatják őket. Összhangban a közvéleménnyel, ami a kísérleti kutyák számának radikális csökkentését követeli, 2011 nyarán Budapesten találkozott másfél tucatnyi tudós (köztük Miklósi Ádám az Etológia Tanszékről), állatvédő, törvényalkotó és az ipar képviselői, hogy megvitassák ennek lehetőségeit. Közleményük hasznos olvasmány lehet, elsősorban az állatvédő szervezetek számára. Kiderül belőle, hogy a kutyakísérletek egyelőre nem számolhatók fel teljesen, és az sem etikus, ha a kutyákat például kistestű disznókkal helyettesítik. De újabb módszerek kifejlesztésével és a tesztek helyes megtervezésével minimálisra csökkenthető a kísérleti kutyák száma, és remélhetőleg eljön az az idő is, amikor már csak tudománytörténeti emlék lesz a szenvedéssel járó kutyakísérletek korszaka (Hasiwa et al., 2011).

Kutya Szövetség, 2012/3