Érzelmek, kötődés, csóválás

A profi kutyások megbízhatóbban azonosítják a kutya félelmi jeleit, mint az amatőrök és a kutyatulajdonosok. A 2012-ben írt tanulmány szerint viszont az örömöt mindenki felismeri.
Nézzétek meg a videókat a kutatást vezető dr. Wan oldalán, és tippeljétek meg: dühös, vidám, félénk, közömbös vagy szomorú a kutya? Válasz a videó végén.

Kinek érdemes kutyafuttatóba járni és kinek nem? Mivel töltik az időt a kutyák a parkban? Vannak kutyák - különösen, akik ritkábban járnak a futtatóba -, akik nem érzik jól magukat a sok kutya között, legalábbis erre utal testtartásuk és a nyálból kimutatott kortizolszintjük.

Olasz kutatók megvizsgálták, hogyan kötődnek a kutyák a velük együtt élő kutyához. Ugyanazt a tesztet használták, amivel a pszichológusok kisgyerekek gondozóhoz való kötődését értékelik (Ainsworth-féle kötődési teszt, SST), és amivel az ELTE Etológia Tanszékén is sokat vizsgálták a kutya-gazda kötődést, de itt a gondozó/gazda szerepét a társkutya játszotta. Az eredmények szerint a társkutya csökkentette a kutyák szorongását az izolációhoz képest, mégis szívesebben létesítettek kontaktust a tesztben a barátságos idegen szerepét játszó fiatal lánnyal. Az mrns.hu-n így foglalja össze a cikket Kettinger Dóra: "az emberrel, emberiséggel régóta együtt élő, velünk összetartozó kutya fajjal speciális kapcsolatban vagyunk, ami magyarázhatja jelen, és sok más kísérlet sokszor meglepő eredményeit".

A kutyák inkább jobb irányba csóválják a farkukat, ha a gazdájukat nézik, és balra, ha egy fenyegető kutyát. A jobbra csóválás tehát relaxált, örömteli állapotot jelez, a balra csóválás pedig bizonyos mértékű szorongást, bizonytalanságot. Ezt megerősíti az is, hogy annak a kutyának, amely egy balra csóváló kutyát néz, megemelkedik a szívritmusa. Különös, hogy a kutyák többségét egy sziluettel tesztelték (ld a fotón). A kutatók azt mondják, hogy a két kutyacsoport (a módosítatlan videóval ill. a sziluettel tesztelt) ugyanúgy reagált. Én nem vagyok benne biztos, hogy meg tudnám mondani, a sziluett feje felém néz vagy épp fordítva, és ha nekem háttal áll, akkor a farkát is a másik irányba csóválja persze... De lesz még szerintem ilyen kísérlet más laboratóriumban is, úgyhogy pár év alatt kiderül, más kutyák is úgy viselkednek, ahogy ennek a cikknek a szerzői megfigyelték. 

Patricia McConnell a kutatás kapcsán arról ábrándozik, milyen lenne, ha neki is lenne farka. 

Jobblábas, balszemes, becsavarodott...

A kutyás kutatások eredménye hallatán gyakori a hümmögés: "mi ebben az újdonság, ezt mindenki tudja". Nos, fogadni mernék, hogy a most következő témával sikerül meglepetést szerezni. Avagy van valaki, aki tudta, hogy ha a szőrzetben forgó van a fej bal oldalán és a mellkason, akkor a kutya valószínűleg a jobb szemével nézelődik szívesebben? És azt, hogy órairányú mellkasi forgójú kutyák szívesebben lépnek ki induláskor a jobb lábukkal? Ugye nem. És hogy mindez mire jó? A lateralizáció az agy működésének aszimmetriájából ered. A jobb- és a baloldali agyfélteke eltérő szerepet játszik a viselkedés és az érzékelés vonatkozásában, de úgy tűnik, mindezek összefüggnek az ún. strukturális lateralizációval is, ami a szőrzet forgóiban tükröződik. Így talán már az is érthető, hogy azok a vakvezető kutyák, amelyek mellkasán órairányú forgó van, gyatrább munkateljesítményt mutatnak, az ausztrál Tomkins és munkatársai adatai szerint. (Tomkins et al., 2012, JVetBehav).

When dog owners hear about the latest results of dog research, they usually say: ’oh, we knew that already. Why did not they asked us?’. Well, I bet that today’s post will make all owners raise their eyebrows. I do not think that they ’know already’ that if your dog have a whorl in its fur on the left side of the head or on the chest, then it will prefer to use its right eye when gazing at the outer world. And if the whorl has a clockwise direction, then your dog will first make a step with its right leg, when going somewhere. And what’s all this is good for? Lateralisation is a result of the brain’s assymetric structure. The right and left hemisphere control different functions and receive information from various sources. Now it seems that these differences take shape in the form of structural lateralisation, such as the whorls in our dog’s fur. This helps to understand why guide dogs for the blinds having a clockwise whorl on their chest have lower success at work (Tomkins et al., 2012).

Sofia és a mondattan

Sofia. Kép: http://www.sci-news.com/biology/article00185.html

Nem hiába lett Sofia, vagyis "bölcsesség" a keverék szuka neve: egyike azoknak, akik bebizonyítják, milyen okosak (lehetnek) a kutyák. Itt van ugye a két border collie, Chaser és Rico, valamint Bailey, a yorkshire terrier, a maguk bámulatos szókincsével: 120-1000 tárgy nevét ismerik. De természetesen nem csak főnevek, hanem igék is szerepelnek a listájukon. Chaser például jól ismeri a fog, mancsol, szimat kifejezéseket, és a megjelölt tárggyal a jelzett akciót hajtja végre.

Két brazil kutató, Ramos és Ados felismerte, milyen távlatokat rejt a kutyák beszédértésének kutatása, ezért maguk is beszereztek egy megfelelő kutatási alanyt. Sofia két hónapos korától heti 3-6 alkalommal naponta 2-3 nyelvleckén vett részt. Két éves korára megbízhatóan megkülönböztetett egymástól négy tárgyat (labda, kulcs, palack, bot) és két akciót (mutat, hoz). De a kutatók nem elégedtek meg azzal, hogy Sofia végrehajtja a rábízott akciót, hanem szerették volna elérni, hogy a kutya megértse, a főnevek és igék eltérő fogalmi tartalmúak, és egy tárgy neve nem egy bizonyos tárgyra, hanem hasonló tárgyak elvont halmazára vonatkozik. Ezért nem csak a tárgy-akció párosok összeállítását variálták véletlenszerűen, hanem a két szófaj sorrendjét is, tehát az utasításokban hol a főnév, hol az ige szerepelt első helyen. Emellett nem csak egy bizonyos labdát, kulcsot, stb. használtak, hanem eltérő színű, anyagú, formájú labdákat, kulcsokat. A siker ezúttal sem maradt el! Az eredmény jelentősége óriási, hiszen a szerzők szerint ez már a kezdetleges nyelvtan birtoklása, vagyis a két különböző szófaj beazonosítása határozott lépés annak felismerésében, hogy a szavak mondatokká alakulhatnak. Ha valaki azt állítja, hogy mindebben semmi meglepő nincs, mert erre az ő kutyája is képes, tegyen egy próbát, és haladjon végig az alábbi feladatsoron. Sofia két hónapos korától két éves koráig gyakorolt, a viselkedését klikkerrel formálták.

A feladatsor:

1. Szótanítás: Négy főnév (labda, kulcs, palack, bot) és két ige megtanítása (mutat, hoz).

2. Választás két lehetőségből: Két tárgy közül menjen a kutya a megjelölthöz. Két akció közül a jelzettet hajtsa végre (egy megnevezetlen, de ismerős tárggyal).

3. Tárgy-akció sorrend megtanulása: Előbb a megjelölt tárgyhoz lép a kutya, majd az ekkor elhangzó akciót hajtja végre (labda hoz, labda mutat).

4. Kétszavas kérések teljesítése: A tárgy-akció utasítás egyben hangzik el, majd a kutya a megjelölt tárgyhoz lép és behozza/rámutat.

5. Ellenőrző feladatok: Annak érdekében, hogy a kutya ne a kiképző akaratlan testjeleiből olvassa ki, mi a feladat, többféle helyzetben is zajlik a gyakorlás: pl. a kiképző napszemüveget visel; beköti a száját kendővel; ismeretlen helyen, ismeretlen emberrel gyakorlatoztatja a kutyát. A tárgynevek elvont tartalmának megtanításához új, de azonos kategóriájú tárgyakat használnak (új labdát, új kulcsot, stb.). Így a kutya nem kizárólag egyetlen labdára vonatkoztatja a szót, hanem rájön, hogy minden labda, ami gömbölyű és pattog.

6. Kétszavas, fordított sorrendű kérések teljesítése: Ugyanaz, mint a 4. szakasz, de "tárgy-akció" helyett "akció-tárgy" a sorrend (pl. mutat labda).

7. Kétszavas kérések új tárggyal, egy plüssmackóval.

8. Új kétszavas kérés: olyan utasítás, ami nem fordult elő korábban. (Sofiánál két ilyen kérés volt: bot hoz és palack mutat.)

Ha valaki végigment ezen a procedúrán, és kutyája sikeresen teljesíti a feladatokat, jelentkezzen az Etológia Tanszéken, szívesen látjuk kutatási alanyaink között!.

(Ramos and Ades, 2012, PLoS One)

Kutyás-macskás ellentét

A magukat "kutyásnak" valló (de nem feltétlenül kutyatartó) emberek lelkiismeretesebbek, barátságosabbak, jobban kedvelik a társaságot, érzelmileg kiegyensúlyozottabbak, viszont kevésbé nyitottak, kevésbé kreatívak, mint a "macskások" állítja - Sam Gosling, amerikai szerző, 4565 kérdőív elemzése alapján. (Gosling et al., 2010, Anthrozoös).
Psychology Today

Keresőkutya-képzés az USA-ban

Kereső- és mentőkutya a
World Trade Centernél, 2011-ben.
Forrás: Wikipedia

Vajon milyen módszer mellett teszik le voksukat a profik? Nos, a nők gyakrabban használják a pozitív megerősítés módszerét, mint a férfiak. Ez a módszer összefügg a sikeres teljesítménnyel, de az is tény, hogy a kutya növekedése során a kiképzők kényszerítő módszereket is gyakorta bevetnek. A gazdák 86%-a már a kutya hat hónapos kora előtt elkezdi az engedelmes tréninget, 55%-a az agility-t is. Aki legalább 4 órát edz hetente, sikeresebben teszi le a keresőkutya-vizsgát – írja Michale Alexander kutatócsoportja. (Alexander et al., 2011, AABS).

Nyugodtabbak vagyunk, ha bevihetjük a kutyát a munkahelyünkre

Az Etológia Tanszék munkatársai

Reggelente 20-30 kutya veszi fel a munkát egy étkészleteket forgalmazó amerikai cégnél. 100 alkalmazottból 4-5 magával viszi a kutyáját, idestova 15 éve. Állítják, hogy a kutya jókedvre hangol, beszédtémát ad, egyszóval családias hangulatot teremt. Ráadásul nem kell hazarohanni kutyát sétáltatni, van bőven idő a munkára. És persze, jobban működik egy cég, ha az alkalmazottai támogatónak, vonzónak találják a munkahelyi légkört, szívesen mennek dolgozni.

Lehet, hogy még az USÁ-ban is szokatlan ez a hozzáállás, mindenesetre egy hétre kutatók szállták meg a céget, hogy utánajárjanak a dolognak, tényleg jót tesz-e a munka hatékonyságának, ha az irodában ott hever egy kutya is. Barker és munkatársai kérdőívvel vizsgálták, mennyire szeretik az alkalmazottak a kutyákat, mennyire élvezik a munkájukat, elégedettek-e a munkahelyükkel. Emellett a nap elején és végén nyálmintát gyűjtöttek tőlük. Ebben megmérték az ún. "stresszhormon", a kortizol koncentrációját. Kiderült, hogy a legtöbb alkalmazottnak mindegy, van-e kutya a munkahelyen, teljesítményük szempontjából ez nem oszt, nem szoroz. Minden ötödik embert zavar a kutyák okozta zaj, felfordulás, piszok, de ugyanennyien vannak azok is, akik kifejezetten örülnek a négylábúaknak. Ugyanakkor a kutyások nagyon elégedettek voltak munkahelyük kommunikációjával, jutalmazási és előléptetési rendszerével, valamint a fizetésükkel is. Legérdekesebbnek az bizonyult, hogy a kutyás alkalmazottak stressz-szintje nem emelkedett a munkanap során, azokon a napokon viszont, amikor kedvencüket otthon hagyták, ugyanúgy nőtt a kortizol-szintjük, mint a többi munkatársuknak. Úgy tűnik tehát, hogy az elkötelezett kutyásoknak jót tesz, ha a kutyájuk velük lehet, a munkahelyi légkört javítja, a teljesítménynek pedig nem árt. Olcsó intézkedés a munkahelyi elégedettség növelésére (Barker et al., 2012).