Sok vagy kevés?

Egyszerű feladatnak tűnik eldönteni, hogy két edény közül melyikben van több eledel, a kutyák mégis gyakrabban tévesztenek, mint a farkasok. Nagyon sok faj képes mennyiségi információ használatára a mindennapi életében. Az oroszlánok, csimpánzok és hiénák például csak akkor támadják meg a betolakodókat, ha a saját csoportjuk nagyobb, mint az ellenfélé. Az ausztriai Wolf Science Centerben élő, emberek által nevelt farkasokról már három éve ismert, hogy 1 és 4 között jól számolnak. Most az ugyanott élő, szintén ember által nevelt keverék kutyákkal végezték el a számolási tesztet a kutatók. Az állatok szeme láttára, egymás után 1-4 sajtdarabot dobtak két átlátszatlan edénybe. Szándékosan nem mutatták meg a kutyáknak egyszerre az összes sajtdarabot – így zárták ki azt, hogy a számosságnál egyszerűbb tényező, például a térfogat vagy a felület alapján döntsenek a kutyák.

Ha kettő sajt volt az eddig edényben, a másikban pedig három; vagy az egyikben három, a másikban négy, a kutyák nem tudták kiválasztani a nagyobb mennyiséget, holott a farkasok igen.

Lehet, hogy ennek mi, emberek vagyunk az oka? A kutyáknak nem kell táplálékot keresniük, és még a szaporodásukról is emberek döntenek. A Wolf Science Center kutatói szerint a kutyákra ma már nem hat a természetes szelekció, és mivel nincs rá szükségük, lehet, hogy a számolási képességük hanyatlásnak indult.

Tudományos közlemény

Range et al., 2014, Frontiers in Psychology

a kutya 2015/03

Kutyaérzelmek

Honnan tudhatjuk, milyen érzései vannak a kutyáknak? Megnézhetjük, hogyan reagálnak bizonyos helyzetekben, megmérhetjük a hormonszintjük, szívritmusuk, agyi aktivitásuk és még sok egyéb élettani paraméter változásait, de mindezek csak közvetett információt jelentenek, egészen addig, amíg ők maguk nem tudják elmondani, mit éreznek (akkor már csak az lesz a probléma, hogy igazat mondanak-e...). Amíg ez nem következik be, kézenfekvő megkérdezni a gazdákat, hogy mit gondolnak kutyáik érzelmeiről.

Egyes kutatók szerint az emberi érzelmek között csak mennyiségi különbségek vannak. Például az öröm és a félelem között az a különbség, hogy az egyik kellemes, a másik kellemetlen, de abban egyformák, hogy mindkettő magas szintű izgalommal jár. Az elégedettség viszont kellemes, de nem okoz izgatottságot. A harag kellemetlen és magas izgalmi szintű, a szomorúság pedig szintén kellemetlen, de alacsony izgalmi szintű (aktivitású) állapot.

Egy magyar kutatás szerint a gazdák véleménye a kutyáik érzelmeiről nagyon hasonló. Lényegében csak abban különbözik, hogy a kellemességet a magabiztosság helyettesíti. A kutyaharag tehát nagy magabiztossággal és nagy aktivitással jár, a kutyaöröm pedig szintén magas aktivitással, de alacsony magabiztossággal. Utóbbinak a kutatók szerint az lehet az oka, hogy az öröm leggyakrabban a gazda felé nyilvánul meg, ezért tartalmaz valamennyi önalávetést is. A gazdák szerint az eddig említett érzelmek mellett meglepődést, féltékenységet, undort és szégyent is éreznek a kutyáik. A szégyennel kapcsolatban van egy kis tudományos vita, mert kutatások szerint a kutyák akkor is szégyent mutatnak, ha semmi rosszat nem csináltak, de leszidták őket.

Tudományos közlemény
Konok, V., Nagy, K., Miklósi, Á. 2015. How do humans represent the emotions of dogs? The resemblance between the human representation of the canine and the human affective space. Appl Anim Behav Sci

Kapcsolódó bejegyzés
Konok Veronika: Mit érez a kutyád?

a kutya, 2015/03