Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport meghív minden érdeklődő hallgatót, oktatót, kutatót Dr. Varga László (SZIE) "Génvadászat a kutyagenomban" Újabb megközelítések és eredmények a kutyagenetikában című előadására.
A kutya DNS markereken alapuló genetikai térképezés a 90-es évek elején kezdődött. Az elsődleges cél az volt, hogy a faj genetikai és különböző fizikai térképeit létrehozzák, majd folyamatosan tökéletesítsék. E térképekkel pedig az volt a cél – amiképpen napjainkban is –, hogy a kutya különböző genetikai betegségeit, morfológiai tulajdonságait (pl.: szőrszín és -minőség), vagy akár viselkedési jellemzőit stb. meghatározó gének kromoszómális pozícióit meghatározzák, majd ezek alapján magukat a ható mutációkat is feltárják. Célzott keresztezéseken és családanyagokon több, főképpen egyszerűbb öröklésmenetet követő tulajdonság ható mutációját is sikerült így azonosítani. A nagy áttörést azonban az ember, majd később többek között a kutya teljes genom szekvenciájának meghatározása jelentette, a következő-generációs szekvenálási és SNP-chip technikák megjelenésével és elterjedésével együtt. Ezek módot adtak arra is, hogy felfedezzék a genomok haplotípus-struktúráját. A kutya evolúciója, domesztikációja, a fajták kialakítása, majd erőteljes mesterséges szelekciója egy különleges haplotípus-struktúrát eredményezett, amely rendkívül hatékonynak mutatkozik az egyik legújabb genetikai térképezési megközelítés, a GWAS (Genome-Wide Association Studies, teljes genomon végzett asszociációs térképezés) alkalmazása során. Egy másik, az ún. szelekciós térképezés (Selection Sweep Mapping) segítségével pedig megtalálhatjuk a szelekció lábnyomait is a genomban: azokat a gén/szekvencia variánsokat, melyek azoknak a fenotípusoknak a hátterében állnak, amelyekre a tenyésztők az illető fajtát szelektálták.
Helyszín: ELTE Etológia Tanszék Pázmány P. sétány 1/c, (nagy bordó épület a Duna parton)
Időpont: 2016. június 9. csütörtök, 15:15h
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A kutya DNS markereken alapuló genetikai térképezés a 90-es évek elején kezdődött. Az elsődleges cél az volt, hogy a faj genetikai és különböző fizikai térképeit létrehozzák, majd folyamatosan tökéletesítsék. E térképekkel pedig az volt a cél – amiképpen napjainkban is –, hogy a kutya különböző genetikai betegségeit, morfológiai tulajdonságait (pl.: szőrszín és -minőség), vagy akár viselkedési jellemzőit stb. meghatározó gének kromoszómális pozícióit meghatározzák, majd ezek alapján magukat a ható mutációkat is feltárják. Célzott keresztezéseken és családanyagokon több, főképpen egyszerűbb öröklésmenetet követő tulajdonság ható mutációját is sikerült így azonosítani. A nagy áttörést azonban az ember, majd később többek között a kutya teljes genom szekvenciájának meghatározása jelentette, a következő-generációs szekvenálási és SNP-chip technikák megjelenésével és elterjedésével együtt. Ezek módot adtak arra is, hogy felfedezzék a genomok haplotípus-struktúráját. A kutya evolúciója, domesztikációja, a fajták kialakítása, majd erőteljes mesterséges szelekciója egy különleges haplotípus-struktúrát eredményezett, amely rendkívül hatékonynak mutatkozik az egyik legújabb genetikai térképezési megközelítés, a GWAS (Genome-Wide Association Studies, teljes genomon végzett asszociációs térképezés) alkalmazása során. Egy másik, az ún. szelekciós térképezés (Selection Sweep Mapping) segítségével pedig megtalálhatjuk a szelekció lábnyomait is a genomban: azokat a gén/szekvencia variánsokat, melyek azoknak a fenotípusoknak a hátterében állnak, amelyekre a tenyésztők az illető fajtát szelektálták.
Helyszín: ELTE Etológia Tanszék Pázmány P. sétány 1/c, (nagy bordó épület a Duna parton)
Időpont: 2016. június 9. csütörtök, 15:15h
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!