Népszerű posztok

2018. július 10.

A kutyák fényképekről is felismerik az emberi érzelmeket, de melyik agyféltekéjük domináns a feldolgozásukban?

A kutyák akár fényképekről is felismerik a pozitív és negatív emberi érzelmeket, és más agyféltekéjük domináns a magas, illetve az alacsonyabb izgalmi állapottal járó érzelmek feldolgozásában - derült ki egy júniusban publikált olasz kutatásból.


A kutyák kiválóan együttműködnek az emberrel, így nem meglepő, hogy a helyzetnek megfelelően képesek reagálni emberi érzelmekre is. De arról, hogy pontosan hányféle érzelmet ismernek fel, és a mechanizmusról, tehát arról, hogy ez hogyan történik, még keveset tudunk.

Egy magyar tanulmány, reagálva arra, hogy korábbi vizsgálatok szerint a kutyák nem az elvárásoknak megfelelően viselkednek a "negatív" ("fúj, rossz") tárgyakkal szemben (vagyis ugyanolyan szívesen mennek oda hozzájuk, mint az emberek által kedvelt tárgyakhoz), kimutatta, hogy feladathelyzetben igenis különbséget tesznek a kétféle tárgy között. Gyakrabban vittek oda a gazdájuknak egy olyan tárgyat, aminek a gazda előzőleg láthatóan örült, szemben azzal a tárggyal, amihez a gazda semlegesen vagy undorral viszonyult. Tehát nem csak felismerik az élőben látott érzelmeket, de akár tárgyakra is vonatkoztatják.

Élőben sokat segítenek a gesztusok és mozgás, de mi a helyzet a fényképekkel?
Ma már ismert, hogy a kutyák fényképeken mutatott arckifejezésekre is reagálnak. Egy osztrák vizsgálat érintőképernyő használatára tréningezett kutyákon mutatta ki, hogy akár arcrészletekről, egy mérges szempárról vagy mosolygó szájról is felismerik az érzelmeket a kutyák. 

Brit kutatók, akik szintén fényképeket vetítettek a kutyáknak, és közben a szemmozgásukat vizsgálták,  úgy találták, hogy a negatív érzelmeket a jobb agyfélteke, a pozitívakat a bal dolgozza fel. A vizsgálat során azt elemezték, hogy a képekre pillantva hogyan mozog a kutyák szeme, mennyit néznek jobbra, balra, illetve előre. Negatív arckifejezésnél gyakrabban néztek el balra, ami arra utal, hogy a negatív érzelmek feldolgozásában hangsúlyos a jobb agyfélteke; pozitívnál pedig jobbra, ami alapján a bal agyfélteke elősorban a pozitív érzelmek feldolgozásáért felelős. Az emberi érzelmeket ebben a vizsgálatban kevésbé ismerték fel a kutyák, mint a fajtársakét - bár a mérges emberi arckifejezésre gyakran reagáltak, és a balra pillantások arra utaltak, hogy a negatív emberi érzelmeket is a jobb agyfélteke processzálja.

Az érzelmi töltetű hangok feldolgozásával is hasonló eredményeket kaptak a kutatók. Félelmet és szomorúságot kiefejező emberi hangoknál a jobb agyfélteke dominanciáját tapasztalták, örömnél pedig a bal agyféltekéjét. Emellett a szívritmus megváltozása is arra utalt, hogy a kutyák érzékenyek az emberi hangokra.


Ugyanez a kutatócsoport most képek felismerésével kapcsolatban publikálta az eredményeit. Ahogyan a korábbi vizsgálatukban, itt is egy tálat helyeztek a kutyák elé, teli a kedvenc ételükkel, és azt vizsgálták, hogy az ingerek megjelenésekor jobbra vagy balra kapják-e fel a fejüket*. A képeket a kutya jobb és bal oldalán egyszerre helyezték el. A harag, félelem és öröm képei láttán a kutyák inkább balra fordították el a fejüket (jobb agyfélteke), míg a meglepődésnél jobbra (bal agyfélteke). Emellett a kutyák több stresszviselkedést mutattak a harag és öröm képei esetén. A szívritmus értékek pedig félelem, harag és öröm láttán nagyobbak voltak, mint szomorú, meglepett és semleges arckifejezésnél.

A képek nem egyszerű fotók voltak, hanem kimérák, amelyeket ugyanannak az arcn bal, illetve jobb felének tükrözésével állítottak elő, mivel irodalmi adatok alapján a bal arcfélre erősebben reagálnak az emberek. A kutyáknál is úgy találták, hogy a bal arcfél tükrözésével előállított képre erősebb a viselkedési és a szívritmus reakció.

Összegezve, az eredmények szerint a kutyák érzékenyek az emberi arcok által közvetített érzelmekre, amiket az agyuk aszimmetrikusan dolgoz fel.


*Ezt az elrendezést mi is megpróbáltuk alkalmazni egy hangvisszajátszásos vizsgálatunkban, de a mi kutyáink evés közben rendszerint nem reagáltak a hangokra. Kétséges, hogy hallották-e egyáltalán, miközben a falatokat ropogtatták. A kutatócsoporttól kértünk videófelvételt a tesztelésről, de egyelőre nem kaptunk.

A témáról Burkert Rudolf kérdezett a Trendidők című műsorban (2018 július 10.): https://soundcloud.com/enik-kubinyi/20180706-kubinyienikotrendidok0710

Hivatkozás:
Siniscalchi, M., d’Ingeo, S. & Quaranta, A. Learn Behav (2018). https://doi.org/10.3758/s13420-018-0325-2