Miért népszerűek a veleszületett betegségektől szenvedő kutyafajták

English below

A rövid orrú kutyák, például a francia és angol bulldogok rendkívül népszerűek, annak ellenére, hogy súlyos veleszületett betegségektől szenvednek. Magyar kutatók megpróbálták kideríteni, mi lehet a magyarázat erre a jelenségre. Végül arra jutottak, hogy a rövid orrú kutyák kedvelői, noha tudatában vannak az egészségi problémáknak és a legjobbat szeretnék a kutyáiknak, valószínűleg hajlamosak kisebb jelentőséget tulajdonítani a betegségeknek.

A francia és az angol bulldog az USA-ban és Európában is a legnépszerűbb fajták közé tartozik, de a mopszoknak és a boston terriereknek is nagy a rajongótábora. Ez meglepő, ha figyelembe vesszük, milyen sok veleszületett egészségi problémával terheltek ezek a fajták. Legalább a felük légzési nehézségekkel küzd, gyakoriak a szemproblémáik, és elléskor több mint nyolcvan százalékuknak császármetszésre van szüksége. Betegségeik miatt a rövid orrú kutyák átlagosan három-négy évvel kevesebb ideig élnek, mint amit a testméretük alapján várnánk. A francia bulldogok várható élettartama mindössze négy és fél év.

A háziasítás csökkentette, a modernkori igények megnövelték a kutyák agyméretét

English below

Magyar kutatók eredményei alapján a farkastól genetikailag távolabb álló, modern kutyafajták relatív agymérete nagyobb, mint az ősi, több ezer éves fajtáké. Az agyméret növekedése nem köthető a fajták szerepéhez, sem életmenet jellemzőkhöz, ezért feltehetően a városiasodó, komplexebb társas környezet hatása.

A ma ismert négyszáz kutyafajta viszonylag rövid idő alatt alakult ki és nagy változatosságot mutat, ezért kincsesbányát jelentenek azoknak a kutatóknak, akik a fajon belüli gyors változásokra kíváncsiak. Mivel az emberi agy kiemelkedően nagy a testmérethez viszonyítva, régóta érdekli a kutatókat, hogy az agyméretet milyen tényezők befolyásolják. A sokféle kutyafajta összehasonlítása segíthet megválaszolni néhány kérdést. Vajon összefüggésben van-e az agyméret azzal a feladattal, amire a fajtát kitenyésztették, van-e különbség például az ölebek és a vadászkutyák között? Vagy inkább a várható élettartam, az utódnevelés nehézségei állnak a háttérben? Amit biztosan tudunk, az az, hogy a gondolkodás, a kognitív folyamatok sok energiát igényelnek, a nagyobb agy fenntartása költséges. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont evolúcióbiológusa régóta foglalkozik az agyméret evolúciójával. "A háziasított állatok agya akár húsz százalékkal kisebb lehet, mint a vad őseiké. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a domesztikált fajok élete egyszerűbb a vadon élő ősökéhez képest. A gazdák által nyújtott biztonságos környezetben nem kell ragadozók támadásaitól tartani és vadászni az élelemért, így nincs szükség az energetikailag költséges nagyméretű agy fenntartására és a felszabaduló energia másra fordítható, például több utód létrehozására, ami a háziállatoknál fontos szempont. De a különböző kutyafajták eltérő komplexitású társas környezetben élnek, illetve összetett feladatokat látnak el, amelyhez feltehetően nagy agyi kapacitásra van szükség. Ezért arra gondoltunk, hogy az agyra ható szelekciós nyomás a fajon belül változhat, és különbséget találunk majd a kutyafajták agymérete között az alapján, hogy milyen feladatot látnak el vagy mennyire távolodtak el genetikailag a farkastól."

Hálózatok a kutyaagyban

A cikk a Qubit számára íródott.

Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével megjelölhető, vizualizálható, hogy melyik agyterületek aktívak, miközben a kutya a környezetből érkező ingerekre reagál. Így beazonosíthatjuk, melyek azok az agyi folyamatok, amelyek a kutya tanulását és emlékezetét befolyásolják. Ez hozzájárulhat jobb kiképzési módszerek kialakításához, de egyben arról is információt nyerhetünk, hogy az evolúció során milyen lépések vezettek el az emberi agyműködés kialakulásához.

Az fMRI vizsgálatokhoz arra van szükség, hogy a vizsgált alany percekig mozdulatlanul feküdjön egy szűk csőben, fülvédőt viselve a zaj ellen. A Qubit olvasóinak talán nem újdonság, hogy kutyák is megtaníthatók erre, félévnyi tanulás után lelkesen, önként hasalnak az MR készülékben. De aki most hall erről először, annak érdekes lehet, hogy munkahelyünk, az ELTE Etológia Tanszék élen járt a kutya fMRI mérések módszertanának kidolgozásában. Kollégáink már a 2008-as budapesti Canine Science Forum-on bemutatták két kutya adatait, akikkel évek óta jártak a Kaposvári Egyetem MR készülékéhez mérésekre. A kiképzési módszertant Gácsi Márta dolgozta ki, aki sokat tett a magyarországi segítőkutya-képzés bevezetéséért is. Sok módszert onnan vett át, kiegészítve az etológiai kutatások révén megismert, társas késztetésen alapuló rivális tréninggel, amikor a tanuló egy már képzett kutya munkáját látva és az azért bezsebelt dicséretet áhítva erősen motivált a feladat megtanulására. Az fMRI tréning eredményeként a képzett kutya 8 percen át képes (és szeretne!) mozdulatlanul feküdni az MR szkennerben, a várható sok-sok simogatásért és jutalomfalatért cserébe. Az utóbbi években számos publikáció jelent meg kutya fMRI témakörben, Andics Attila vezetésével. Ezekben általában hangokat játszottak le az állatoknak és azt vizsgálták, hogy a hangok agyi feldolgozása során melyik agyterületek aktiválódnak. 

Az ősi kutyafajták jobban "értik" a vonyítást

Forrás: ELTE Biológiai Intézet

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták. Arra keresték a választ, hogy vajon fajtánként eltér-e a kutyák vonyítási hajlandósága, és ha igen, szerepet játszik-e az adott fajta farkasokhoz való genetikai közelsége, az egyed kora és neme. A világon egyedülálló kutatás eredményeit a Communications Biology folyóiratban jelentették meg.

Ha vonyítást hallunk az erdőben, valószínűleg rögtön egy farkas jut először eszünkbe. A feltételezés nem alaptalan, hiszen a vonyítás a farkasok legjellegzetesebb hangadása. Azonban nem csak a farkasok vonyítanak, a kutyafélék családjának több tagjánál is előrdul ez a hangtípust. A farkasok például arra használják, hogy fajtársaikkal nagy távolságokon keresztül kommunikáljanak, kijelöljék a territóriumuk határait, és hogy válaszvonyítással osszák meg egymással a helyzetüket.

Kutyatartás Magyarországon

Cofidis sajtóközlemény az ELTE kutatásai alapján

A magyar háztartások közel harmadában van kutya, a gazdik 65 százaléka családtagként tekint négylábú kedvencére, sőt 16 százalékuk szerint a kutya egy „szőrös gyerek”. Karácsony közeledtével különösen megdöbbentő tény, hogy 10-ből 1 magyar kutyatartó számára kedvence rendkívül, akár mindenkinél fontosabb az életében – derült ki a Cofidis Kutyaszemmel program által támogatott friss felmérésből, amit az ELTE TTK munkatársai végeznek. A szoros kötődés azonban nem csak az emberi kapcsolatok terén vet fel kérdéseket, de a kutya természetes igényeit sem minden esetben veszi figyelembe.

Kutyaszerető nemzet vagyunk

Átfogó kutatás  zajlik az ELTE Etológia Tanszék, valamint az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék szervezésében: azt vizsgálják, hogy a családtagként tartott házikedvencek milyen hatással vannak az ember társas viselkedésére, és e körülmény milyen kihívások elé állítja az evolúció során nem feltétlenül erre az életformára felkészített kutyát.

Viselkedésbiológia Nektek-Veletek - Kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói

Az ELTE Etológia Tanszék kutatásai szakterületükön évtizedek óta a világ élvonalában állnak. Új, hatrészes videósorozatukban tanszék kutatói bemutatják a viselkedéskutatási módszereket és a nagyobb kutatócsoportokat. A hiánypótló kisfilmsorozat diákok, a vizsgálatok résztvevői és mindenki számára kínál új információt, akit érdekel a viselkedéstudomány. A filmek ingyenesen elérhetők a legnagyobb videómegosztón és közösségi oldalon.

A nemzetközi sajtóban az ELTE a leghíresebb hazai egyetem, egyértelműen a kutyás kutatásai miatt. Évtizedek óta tartja vezető pozícióját a kutyaviselkedés területén, munkatársai több ERC és Lendület pályázatot is nyertek. Teljesítményükben fontos szerepe van annak, hogy sikeresen vonják be a hazai kutyatartókat a vizsgálataikba és az ismeretterjesztésre is nagy hangsúlyt helyeznek. Ennek jegyében készítették el a „Viselkedésbiológia Nektek – Veletek” filmsorozatot, ami az etológia módszertanát és tanszékhez tartozó Szenior Családi Kutya Programot, Alfa Generáció Labort, Neuroetológia és Lendület Társállat Kutatócsoportot mutatja be. A kutyákon kívül más társállatfajokkal, sőt még gyerekekkel is találkozhatnak a nézők az átlagosan 16 perces részekben. A záró epizódban a tanszék alapítója, Csányi Vilmos és tanítványa, a jelenlegi tanszékvezető, Miklósi Ádám beszélgetnek arról, hogyan fejlődtek a kutatások. "Behívtam négy embert - Ádámot is - és mondtam, hogy válasszanak: el lehet menni vagy lehet velem kutyázni. Nagyon savanyú képet vágtak és mondták, hogy jó, akkor kutyázunk veled. Mondjam meg, hogyan? Mondom, fogalmam sincs. Így indult. És aztán kitaláltuk együtt." - meséli Csányi Vilmos a filmben. A riport hosszabb verziója december második hetében lesz elérhető az etológusok videócsatornáján.

Memory and novel object tests for monitoring the cognitive decline of old dogs

Understanding how active, healthy ageing can be achieved is one of the most relevant problems today. Dogs can be used as model animals for studying ageing, and their welfare is also a public concern. Now researchers found a simple way to test age-related memory performance and the fear of new objects in dogs.

The lifespan of pet or companion dogs has been increasing over the past decades. Consequently, behavioural and physical deficits in old age have become more prevalent. To better understand age-related declines, researchers have developed various behavioural tests. However, these tests have some shortcomings. They may require lengthy training and, therefore, cannot be repeated over a short period, which makes it impossible to use them to monitor age-related behaviour changes over time. Others rely on social interaction, which different dogs may perceive differently depending on the partner. In addition, cognitive tests designed to measure positive affective states have replicability issues and may not be reliable in ageing dogs due to the extensive learning required. Therefore, clinicians still need standardised testing for positive emotions in senior animals.

Az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások történnek a génkifejeződésben

Az ELTE kutatói a világon először vizsgálták meg családi kutyákban az örökítőanyag aktivitásának változását az életkorral. Alig találtak olyan géneket, amelyek csak a fiataloknál vagy csak az időseknél fejeződtek ki. Viszont 3436 olyan gént azonosítottak, melyek aktivitása eltért a két korcsoport között. Ezek jellemzően más gének aktivitásának szabályozásában, az immunválaszok kialakításában, illetve az idegrendszeri folyamatok irányításában játszanak szerepet. Utóbbi csoportban számos gén az emberéhez hasonló, míg a rágcsálóktól eltérő változást mutatott a kutyák agyában. Az eredmények szerint az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben.

Nincs még egy olyan állat, ami annyi gondoskodást váltana ki az emberekből, mint a kutya. Ez a gondoskodás meghosszabbította a családi kutyák életét – az utóbbi három évtizedben három-négy évvel. Emiatt az idős állatok száma is megnőtt, Európában körülbelül 15 millióra. Legalább 14%-uk időskori kognitív hanyatlás tüneteit mutatja, ami hasonlít az emberi demenciához. Ez a szomorú tény nagyon értékes állatokká tette a kutyákat az öregedéssel foglalkozó kutatók számára is. A laboratóriumi állatkísérletekben használt egereknél, patkányoknál és más fajoknál ugyanis természetes módon nem alakul ki időskori kognitív hanyatlás, ezért kevéssé alkalmasak arra, hogy a demencia kezelésére alkalmas gyógyszereket fejlesszenek ki a segítségükkel. „Úgy véljük, hogy a kutyák megoldást jelentenének erre a problémára. A hatékony gyógyszerek nem csak az embereknek, hanem a kutyáknak is segítenének, hiszen több millió állat szenvedését előzhetnék meg vagy csökkenthetnék. Ehhez azonban meg kell ismernünk molekuláris szinten is, hogyan öregednek a kutyák” – érvel Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője. Munkatársaival legfrissebb, a GeroScience folyóiratban megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy vannak-e életkorral összefüggő mintázatok a kutyaagy homloklebenyében működő gének kifejeződésében, szakszóval génexpressziójában.

A vándormadarak és a kutyák közötti hasonlóságról

Levelezés egy rádióműsor kapcsán. A kérdésre három etológus is válaszolt.

Kérdés:
A véleményét szeretném kikérni.
Tegnap olvastam egy cikket a kutyák érzékelésével kapcsolatban. Pontosabban arról, hogyan találnak távolról is vissza. Ebben a cikkben arról is írnak, hogy érzékelik a mágneses mezőt.
https://www.azenkutyam.hu/elet/hogyan-talal-haza-a-kutya-osztonosen/
https://www.mpg.de/10319591/magnetoreception-eye
Ez utóbbi cikk a forrás.
Ma a Klubrádióban egy délutáni műsorban szintén erről faggatták az egyik kollégáját. Ő cáfolta, hogy nagyobb távolságból hazatalálna a kutya, és tagadta, hogy a költöző madarakhoz hasonlóan érzékelni tudnák a mágneses mezőt.
Ha nem pont az ellenkezőjét olvastam volna tegnap, fel se tűnt volna.
Nagyon kérem, foglaljon állást, mi az igazság. Igaz-e a 2016-os cikk, ami szerint képesek lehetnek a mágneses mező érzékelésére a kutyák is vagy sem.

Megérzi-e a kutya, ha hazafelé indul a gazdája?

Megjelent a Qubit-ben 2021. 11. 27-én

A kutya társas lény, ha magára hagyják, alig várja, hogy hazatérjen a gazdája. Elterjedt hiedelem, hogy „telepatikus képességeivel” azt is megérzi, mikor jön haza a célszemély. Etológusként időnként leveleket kapok kutyagazdáktól érdekes megfigyeléseikről. Idézek az egyik levélből (a neveket megváltoztattam): „Ismerek egy Liza nevű kutyát, akit a gazdák a rokonaiknál, Velencén helyeznek el, amikor hosszabb időre elutaznak. A rokonok megfigyelték, hogy kutya a gazdái érkezése előtt már kb. tíz perccel kiül a kapuba. Tegnap még ezen is túltett. Liza ismét jelzett, csakhogy most a gazdái nem autóval érkeztek, hanem pár ezer méterrel felettük voltak és a repülőgépből jól látták Velencét.

A jelenséget mi is többször megfigyeltük, nem csak a kutyánk, de a macskáink esetében is. Akár autóval érkezünk, akár a 2 km-re lévő vasútállomásról szállunk le, az állatok negyedórával az érkezésünk előtt (azaz kb. 8-10 km-es távolságból) felkészülnek a fogadásunkra. A kérdésem az, hogy létezik erre valamilyen tudományos magyarázat, irodalom?”

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában

Magyar és amerikai kutatók szerint minél több jelét mutatja egy kutya a kognitív hanyatlásnak, annál magasabb az agyában az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó béta-amiloid 42 nevű peptid szintje. A vizsgálat alátámasztja, hogy a “kutyademencia” jól modellezi az emberi demencia számos kulcsfontosságú elemét.

A demencia az agy működésének hanyatlásával kapcsolatos tünetcsoport. A memória és a tanulási képesség elvesztésével, a gondolkodás és viselkedés megváltozásával, a napi feladatok elvégzésének romlásával jár. Az életkor előrehaladtával kialakulásának esélye egyre nő, 60 év felett az emberek 5-8%-a érintett. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amelyre jelenleg egyelőre nincs gyógymód. Az Alzheimer-kutatás egyik fő nehézsége, hogy nincsenek olyan állatmodellek, amelyekben az emberhez hasonlóan spontán (tehát mesterséges, laboratóriumi behatás nélkül) jelenik meg a betegség. A laboratóriumi modellek nem tükrözik az emberek genetikai összetettségét és az őket ért környezeti hatásokat sem. A családi kutyák izgalmas új modellként jelentek meg az öregedéskutatás palettáján. Osztoznak a környezetünkön, hasonló kockázati tényezők hatnak rájuk, genetikailag változatosak és akár tízszer gyorsabban megöregednek, mint az ember. Ennél is jelentősebb, hogy a kutyák egy részénél spontán “demencia” alakul ki időskorban. "Amikor egy idős kutyánál csökkent tanulási képességet, fokozott szorongást, a normál alvási szokások megszűnését és céltalan járkálást tapasztalunk, felmerül a gyanú, hogy a kognitív hanyatlás jeleit látjuk." - mondja Silvan Urfer, a Washingtoni Egyetem állatorvosa és kutatója, a GeroScience-ben megjelent tanulmány első szerzője. „Ez a betegség viszonylag megbízhatóan diagnosztizálható egy kérdőív segítségével. Az 50 pont feletti pontszám kognitív diszfunkcióra utal.”