Kutyák és farkasok
összehasonlítása egy
fizikai kogníciós
tesztben (means-end teszt: a jutalomhoz ide-oda tekeredő, átfedő
madzagok meghúzásával lehet hozzájutni). Egyik faj sem bizonyult
sikeresnek (ami arra utal, hogy a kutyák nem lettek ostobábbak a háziasítás
során, mint sokan vélik), de másféle hibák jellemezték őket: a farkasok
oldalpreferenciát mutattak, a kutyák pedig többet hibáztak, ha a jutalom
közel volt (
Range et al., 2012, Anim Cogn).
Minél iskolázottabbak a gazdák, annál inkább felismerik kutyájukon a
stressz jeleit (remegés, nyüszítés, agresszió, túlzott ugatás, lihegés). Félrenézés, a fej elfordítása, ásítás, orrnyalás - ritkábban említett jelek. A férfiak kevésbé vélik stresszesnek a kutyájukat, mint a nők (
Mariti et al., 2012, J. Vet. Behav.).Kapcsolódó ismeretterkesztő cikk:
itt.
Egy új állatkedvenc (kutya, macska, hörcsög) beszerzése egy
autista gyerek öt éves kora körül javítja a gyerek beleérző képességét és a hajlandóságát élelme, játékai megosztására. Akik születésüktől fogva együtt éltek valamilyen állattal, nem fejlődtek, kevesebbet is foglalkoztak az állattal
(Grandgeorge et al., 2012, PLoS One).
Menhelyi kutyák, családi kutyák és szelíd farkasok egyaránt szívesebben
tanulnak új feladatot jutalomfalatért mint egy röpke dicséretért (...) (
Feuerbacher and Wynne, 2012, J Exp Anal Behav).
Az
öregedéssel csökken az
aktivitás, játékosság, engedelmesség, de gyakoribbak a félelmi megnyilvánulások. Valószínűleg fog- és
veseproblémák miatt csökken az evés iránti lelkesedés, viszont gyakoribb az ivás. A nagyméretű kutyák, bár rövidebb életűek, viselkedésüket
tekintve nem öregednek gyorsabban, mint kisebb fajtársaik. Lehet, hogy azért élnek kevesebb ideig, mert az egyes
szervrendszereik máshogy öregednek, vagy a gazdák is némileg másként kezelik őket. (
Salvin et al 2011, J Vet Behav).
Közel 12 ezres adatbázis alapján a 6 és 12 hónapos
vakvezető- és segítőkutya-növendékekről kitöltött C-BARQ kérdőív 27 kérdése jól
jósolja, hogy a kutya átmegy-e a
munkavizsgán. Leginkább azok a kutyák buktak
meg, amelyek húzták a pórázt (
Duffy és Serpell, 2012, Appl Anim Behav Sci).
A C-BARQ kérdőív 'kutya/idegen ember elleni
agresszió' skáláit viselkedéstesztekkel
validálták (műanyag játékkutyát és játékbabákat használtak a tesztekben) (
Barnard et al., 2012, Appl Anim Behav Sci).
A lehangolt ember és több állatfaj képviselője is
negatívnak értékel kétértelmű helyzeteket, amit jókedvűen pozitívnak találnának. A kutatók azt feltételezték, hogy a gazda hiánya olyan mértékű szorongást kelt a kutyákban, amivel e fajban is igazolható az összefüggés - de úgy tűnik, ehhez legalábbis hosszabb szeparáció szükséges
(Müller et al., 2012, Anim Cogn).
Tíz percnyi engedelmességi feladat után
impulzívabbá válnak a
kutyák, és közelebb merészkednek agresszív fajtársukhoz (
Milleret al., 2012, Psychonomic Bull Rev).
Trükkös
mutatás: két edény közül a táplálékot rejtő mögé egy
ember áll, az üres mögé kettő. Ha mindenki 1-1 kézzel mutat az előtte
lévő edényre, a kutya ahhoz megy, amelyikre ketten mutatnak. Ha az
egyedül lévő ember mindkét kezével mutat, a kutya az ő edényét
választja. A mutató kezek és nem a mutató emberek száma az, ami
számít... Vagyis a kutyák sem egyformán bíznak az emberekben. (
Kundey et al., 2012, Anim Cogn).
Ajánlott ismeretterjesztő cikkek:
12 farkas, 60 kutya genetikai anyagának összehasonlításával Erik Axelsson (Uppsala Egyetem) és munkatársai 122 olyan gént fedeztek fel, amelyek valószínűleg a kutya házasítása során változtak meg, ebből 19 az agyi működésekkel kapcsolatos. De az is kiderült, hogy a keményítő lebontásáért felelős amiláz - szerkezeti felépítése miatt - 28-szor aktívabb a kutyában, mint a farkasban, így a kutyák körülbelül ötször hatékonyabban emésztik a keményítőt, mint vadon élő rokonaik. Emellett egy másik szénhidrátbontó enzim, a maltáz hosszabb a kutyákban, a növényevőkhöz hasonlóan. Mindez arra utal, hogy a kutyák tápanyagigénye nem azonos a farkasokéval - genetikai változások révén feltehetően az emberi települések körül felhalmozodó, szénhidrátban gazdag, de fehérjében szegény hulladék hasznosításához alkalmazkodtak (Axelsson et al., 2013).
