12 farkas, 60 kutya genetikai anyagának összehasonlításával Erik Axelsson (Uppsala Egyetem) és munkatársai 122 olyan gént fedeztek fel, amelyek valószínűleg a kutya házasítása során változtak meg, ebből 19 az agyi működésekkel kapcsolatos. De az is kiderült, hogy a keményítő lebontásáért felelős amiláz - szerkezeti felépítése miatt - 28-szor aktívabb a kutyában, mint a farkasban, így a kutyák körülbelül ötször hatékonyabban emésztik a keményítőt, mint vadon élő rokonaik. Emellett egy másik szénhidrátbontó enzim, a maltáz hosszabb a kutyákban, a növényevőkhöz hasonlóan. Mindez arra utal, hogy a kutyák tápanyagigénye nem azonos a farkasokéval - genetikai változások révén feltehetően az emberi települések körül felhalmozodó, szénhidrátban gazdag, de fehérjében szegény hulladék hasznosításához alkalmazkodtak (Axelsson et al., 2013).Nature News
ScienceNow
The Bark
Psychology Today Blog
The Other End of The Leash
