Segítőkutyák cukorbetegeknek

A cukorbetegséget évszázadokon keresztül a vizelet megkóstolásával diagnosztizálták: az édes íz azt jelzi, hogy a beteg szervezetének sejtjei nem képesek cukrot felvenni a vérből, és éheznek. A betegség inzulin megfelelő adagolásával kezelhető – ez segít felvenni a sejteknek a vércukrot – de ha hiba csúszik a számításba, a vércukorszint vészesen lecsökkenhet. Ennek kezdeti jeleit nem mindenki érzi, különösen alvás közben, és így egyik pillanatról a másikra akár kómába is eshet a beteg, amelyből külső segítség nélkül nem ébred fel. Bizonyos műszerek képesek a vércukor folyamatos mérésére, de képzett kutyák gyorsabban és pontosabban jelzik a közelgő veszélyt. 

Az ebek kiképzése ugyanúgy zajlik, mint például a kábítószer-kereső kutyáké. Náluk azonban nem egy drog megtalálását jutalmazzák a kiképzők, hanem azt, ha több minta közül sikeresen kiválasztják azt, amelyik egy alacsony vércukorszintű beteg lélegzetét tartalmazza. A kutatók még nem tudják, mi az a vegyület, amit a kutya felismer, de bíznak benne, hogy hamarosan kiderül, és így sikerül egy újabb mérőműszert is kifejleszteniük. A kiképzett kutya azután a cukorbeteg gazdához kerül, akivel egy szobában alszik. Ha a gazda vércukorszintje zuhanni kezd, a kutya jelez a hozzátartozóknak, akik így gyorsan segíteni tudnak a betegen. Van olyan páciens, aki a kutya beszerzését megelőző két hétben hatszor vesztette el az eszméletét az alacsony vércukorszint miatt, és mindannyiszor orvosi ellátásra volt szüksége. Mióta megvan a kutyája, egy kétéves labrador-golden retriever keverék, három hónap alatt csak egyszer vesztette el az eszméletét, de orvosi beavatkozásra nem volt szüksége. A kutyák nem csak a cukorbetegek, hanem az epilepsziások életminőségét is jelentősen javíthatják. Az epilepszia-roham jelzésére ugyan nem lehet kiképezni a kutyákat, mert nem ismeretes, mik a roham előjelei, de némely kutya mégis csalhatatlanul megérzi, hogy a gazdája hamarosan bajba kerül, és a viselkedésével jelzi számára, hogy tegye meg a szükséges óvintézkedéseket.

Megjelent az Élet és Tudomány 2013/6 számában.

További Élet és Tudomány-Etológia cikkek

Kép és szöveg forrása

Egy új állatkedvenc javíthat az autista gyerekek társas viselkedésén

Az autizmus kommunikációs nehézségekkel, társas viselkedési problémákkal, szetereotip viselkedési és érdeklődési mintázatokkal jellemezhető rendellenesség. Egy állatkedvenc segíthet az autista gyerekek

társas viselkedésének fejlődésében, de csak akkor, ha újonnan fogadták be, a gyerek körülbelül öt éves korában – derül ki a PLoS ONE folyóirat tanulmányából. A kutatók egy francia napközis otthon 260 gondozottja közül választottak ki 12-12, illetve 8-8 - korban, nemben, nyelvi képességekben azonos - résztvevőt a részletesebb összehasonlításokhoz. A szülők a gyerekek 4-5 éves korában, majd a kutatás idején újra kitöltöttek egy autizmus diagnosztizáló kérdőívet. A két kérdőív összevetésével kiderült, hogy azok a gyerekek, akiknek a családjába öt éves koruk után valamilyen állatkedvenc (kutya,macska, hörcsög) került, kétféle társas viselkedésben javultak: szívesebben osztották meg ételüket és játékaikat másokkal, valamint könnyebben együttéreztek családtagjaikkal, barátaikkal. Érdekes módon viszont nem fejlődtek azok, akiknél korábban is volt állat. Ez arra utal, hogy a kedvenc érkezése valószínűleg olyan változásokat okoz a családi dinamikában, ami segíti a gyerekek társas és érzelmi fejlődését. Az új állattal sokat foglalkoztak a gyerekek, simogatták, játszottak vele, azok viszont, akik kutyával vagy más állattal nőttek fel, öt évesen már nem érdeklődtek iránta. Fontosnak tűnik tehát, hogy a gyerek hány éves korban kerül először kapcsolatba az állatokkal, és nem az számít, milyen régóta élnek együtt.

A kisállattartás kedvező hatása már ismert elítélteknél, végstádiumban lévő betegeknél, Alzheimer kórosoknál, de ez az első olyan tanulmány, ami azt vizsgálja, hogyan reagálnak autista gyerekek egy állatkedvenc befogadására.

Ref: Grandgeorge M, Tordjman S, Lazartigues A, Lemonnier E, Deleau M, et al. (2012) Does Pet Arrival Trigger Prosocial Behaviors in Individuals with Autism? PLoS ONE 7(8): e41739. doi:10.1371/journal.pone.0041739
Kép forrása

Megjelent a Mindennapi pszichológia 2013/2 számában

viselkedéssel foglalkozó állatorvosi lap legújabb tanulmányai

Hét kutyás cikk a Journal of Veterinary Behavior május-júniusi számából (2013, 8(3)):

• Egy  esettanulmány egy német juhászkutya kisagyi sérüléséről számol be, amit fojtónyakörv okozott. 
• A járókelők az utcán megpillantott kutyák közül csak a kicsi és világos színű kutyákat vélik eleve barátságosnak, a többit egyedileg ítélik meg saját tapasztalataik és a fajta alapján.
• Úgy tűnik, hatásos a nyugtató kabát (ld. a képen) viharfóbiás kutyáknál. 
• Azonosítottak bizonyos élettani paramétereket (pl. receptor-koncentrációkat), amik változása kapcsolatban van az öregedéssel. 
• A mentőkutyák némileg jobban kötődnek a gazdájukhoz, mint a családi kutyák, bár a különbség nem jelentős (statisztikailag elfogadható különbség nincs, csak trend). 
• A pozitív és negatív érzelmek más-más agyféltekével állnak kapcsolatban, ennek ellenére nem találtak kapcsolatot a temperamentum és a lateralizáció között.
• Egy lovak nyugtatására használatos gél (Dormosedan Gel) kutyáknál is bevált.