 |
| Igen, ivartalanított... Csak még nem szóltunk neki... |
Az állatorvosok szukáknál preventív céllal, az emlőtumor (ami a szukák negyedét érinti) és a méhfertőzések megelőzése miatt javasolják az ivartalanítást. A műtéti kockázat minimális, de számolni kell a csökkenő aktivitás és az elhízás veszélyével. Mindkettő megelőzhető, ha a gazda odafigyel az etetésre és a kutya mozgatására. Esetenként megfakul a szőrzet és nagyobb mértékű lesz a vedlés is.
Az ivartalanítás az esetek jelentős részében a viselkedést is megváltoztatja, sokan ezért döntenek a műtét mellett. Még a norvég állatjóléti törvény is lehetővé teszi a műtétet bizonyos viselkedési problémák esetében, például ha egy kan kutya fokozott agresszivitással reagál saját nembéli társaira. A kutyák - a farkasokhoz mérten, amelyek igyekeznek megölni idegen fajtársaikat - többnyire jól tűrik más kutyák társaságát, de a tesztoszteron fokozza az agressziót, és tüzelési időszakban felajzott állapothoz vezethet. Kutatási eredmények szerint a verekedések gyakorisága 60%-kal, a párzási kísérletek száma 70%-kal csökkenhet ivartalanítás után. Ha a kutya olyan helyen él, ahol sok fajtársával találkozik nap mint nap, jelentősen csökkentheti a stresszt az ivartalanítás. Szukáknál viszont nőhet az ember (családtagok) elleni agresszió, de főleg akkor, ha kicsiként is hajlamosak voltak rá. A félelmi agresszión inkább ront a műtét, hiszen a tesztoszteronszinttel a magabiztosság is csökken. Az időzítés sem mindegy: ha a viselkedés már rögzült, a hormonszint-változásnak nem lesz hatása.
A korai ivartalanítás ellen szól ugyanakkor, hogy kétszeresére növeli a csípőízületi diszplázia és háromszorosára a limfoszarkóma kockázatát, legalábbis bizonyos fajtáknál. Saját kutyánk ivartalanításával kapcsolatos döntésünkben az is segíthet, hogy több mint hetvenezer kutya vizsgálata alapján úgy tűnik, az ivartalanítás növeli a várható élettartamot: míg az ivaros kutyák átlagosan 7,9 évig élnek, az ivartalanítottak 9,4-ig. A hosszabb élettartam valószínűleg főként a fertőzés- és traumaveszély csökkenésére vezethető vissza a szerzők szerint.
Sajnos a tanulmány nem számolt azzal, hogy húsz év alatt egyre elterjedtebbé vált az ivartalanítás, ugyanakkor az állatorvosi ellátás színvonala is javult. Elképzelhető tehát, hogy a megnövekedett élettartam nem az ivartalanítás következménye, hanem a jobb állatorvosi ellátásé. Az eredményt mégis hihetővé teszi az, hogy ivartalanítás saját fajunknál is hasonló hatással jár: egy 2012-ben publikált vizsgálat szerint a koreai eunuchok (ivartalanított férfiak) például 14-19 évvel tovább élnek, mint a hasonló származású és életkörülmények között élő ivaros férfiak.
*
Korábbi változata megjelent a Mindennapi Pszichológia 2013/4. számában
További olvasnivaló:
Az ivartalanítás az esetek jelentős részében a viselkedést is megváltoztatja, sokan ezért döntenek a műtét mellett. Még a norvég állatjóléti törvény is lehetővé teszi a műtétet bizonyos viselkedési problémák esetében, például ha egy kan kutya fokozott agresszivitással reagál saját nembéli társaira. A kutyák - a farkasokhoz mérten, amelyek igyekeznek megölni idegen fajtársaikat - többnyire jól tűrik más kutyák társaságát, de a tesztoszteron fokozza az agressziót, és tüzelési időszakban felajzott állapothoz vezethet. Kutatási eredmények szerint a verekedések gyakorisága 60%-kal, a párzási kísérletek száma 70%-kal csökkenhet ivartalanítás után. Ha a kutya olyan helyen él, ahol sok fajtársával találkozik nap mint nap, jelentősen csökkentheti a stresszt az ivartalanítás. Szukáknál viszont nőhet az ember (családtagok) elleni agresszió, de főleg akkor, ha kicsiként is hajlamosak voltak rá. A félelmi agresszión inkább ront a műtét, hiszen a tesztoszteronszinttel a magabiztosság is csökken. Az időzítés sem mindegy: ha a viselkedés már rögzült, a hormonszint-változásnak nem lesz hatása.
A korai ivartalanítás ellen szól ugyanakkor, hogy kétszeresére növeli a csípőízületi diszplázia és háromszorosára a limfoszarkóma kockázatát, legalábbis bizonyos fajtáknál. Saját kutyánk ivartalanításával kapcsolatos döntésünkben az is segíthet, hogy több mint hetvenezer kutya vizsgálata alapján úgy tűnik, az ivartalanítás növeli a várható élettartamot: míg az ivaros kutyák átlagosan 7,9 évig élnek, az ivartalanítottak 9,4-ig. A hosszabb élettartam valószínűleg főként a fertőzés- és traumaveszély csökkenésére vezethető vissza a szerzők szerint.
Sajnos a tanulmány nem számolt azzal, hogy húsz év alatt egyre elterjedtebbé vált az ivartalanítás, ugyanakkor az állatorvosi ellátás színvonala is javult. Elképzelhető tehát, hogy a megnövekedett élettartam nem az ivartalanítás következménye, hanem a jobb állatorvosi ellátásé. Az eredményt mégis hihetővé teszi az, hogy ivartalanítás saját fajunknál is hasonló hatással jár: egy 2012-ben publikált vizsgálat szerint a koreai eunuchok (ivartalanított férfiak) például 14-19 évvel tovább élnek, mint a hasonló származású és életkörülmények között élő ivaros férfiak.
*
Korábbi változata megjelent a Mindennapi Pszichológia 2013/4. számában
További olvasnivaló:
Tudományos közlemények:
- Reproductive Capability Is Associated with Lifespan and Cause of Death in Companion Dogs
- Neutering Dogs: Effects on Joint Disorders and Cancers in Golden RetrieversThe lifespan of Korean eunuchs
- Changes in the behavior of dogs after castration
- Influence of orchiectomy on canine behaviour
- Effects of castration on problem behaviors in male dogs with reference to age and duration of behavior.
- Castration of adult male dogs: effects on roaming, aggression, urine marking, and mounting.
- Role of prior experience in the effects of castration on sexual behavior of male dogs.
- Treatment of problem behaviour in dogs and cats by castration and progestagen administration: A review
- Behavioural effects of ovariohysterectomy on hitches
- Effect of the castration on not wanted behaviors in dogs
- Long-Term Health Effects of Neutering Dogs: Comparison of Labrador Retrievers with Golden Retrievers
