A korral jár?- Az idős kutyák viselkedésének megváltozása

Szabó Dóra (ELTE Etológia Tanszék) vendégposztja

Az öregedés gyakran jár együtt a szellemi és fizikai képességek hanyatlásával. A kor előrehaladtával jelentkező változások között megkülönböztethetünk „normál” és „kóros” folyamatokat. Előbbit az időskor természetes velejárójának, míg utóbbit különféle betegségek tünetének tekintjük. A legismertebb, előbb-utóbb mindenkit elérő természetes változás az őszülés, míg az idősek egy részét megtámadó kór példája embereknél a demenciával (időskori leépülés) járó Alzheimer-kór.

A „természetes” öregedés lefolyásáról családi kutyákban meglepően kevés tudományos adat áll rendelkezésünkre. Bár köztudott, hogy az idős kutyák aktivitása, munkakedve csökken, de milyen mértékben és hány éves kortól? Ma már tudjuk, hogy az öreg kutyák agya számos, emberekben is megfigyelhető változást mutat az életkor előrehaladtával, mint például az agytérfogat és az idegsejtek számának csökkenése. A változások kezdetének idejéről és dinamikájáról azonban megoszlanak a vélemények. A fajták várható életkora nagy mértékben eltér. Minél nagyobb testű a kutya, a fajtára jellemző várható élettartam annál alacsonyabb, részben ennek köszönhetően pedig ma még abban sincs egyetértés, hogy hány évesen kezdenek el öregedni a kutyák. Nem egyértelmű az sem, hogy milyen egyéb hatások (testméret, túlsúly, nem, ivartalanítás, életmód, genetikai hajlam stb.) és mekkora mértékben befolyásolják az időskori leépülést. Kérdőíves kutatások alapján a kognitív diszfunkció az átlagosnál gyakrabban fordul elő szukák, ivartalanított vagy kisebb testű ebek körében, de ennek oka ma még nem ismert.

Az idős kutyák között előforduló, Alzheimer kórhoz hasonló tünetekkel járó leépülés kognitív diszfunkció szindróma néven ismert. Az embereket megtámadó betegséghez hasonlóan a tünetek megjelenése elsősorban az agyban felhalmozódó rendellenes szerkezetű fehérjékkel hozható összefüggésbe.

A kognitív diszfunkció sokféleképp megnyilvánulhat, akár látszólag egymásnak ellentmondó tünetek formájában. Jelentkezhet a térbeli tájékozódás zavaraiban: a kutya látszólag eltévedhet ismerős helyeken, de szélsőséges esetben akár egy sarokból vagy az ajtó mögül való kitolatás is megoldhatatlan kihívások elé állíthatja. Mutatkozhat az alvás-ébrenlét ciklus megváltozásában, éjjelente fokozott aktivitás (járkálás, ugatás) figyelhető meg, míg a nap nagy részét átalussza az idős eb, kevésbé reagál a körülötte történő dolgokra. Okozhat szobatisztasággal kapcsolatos problémákat: a korábban megbízhatóan szobatiszta egyedek nem jelzik, ha ki kell menniük, esetleg kikéredzkednek ugyan, de utána mégis bent végzik el szükségleteiket; előfordulhat az is, hogy a fekvőhelyükre piszkítanak. A tünetek között megtalálható a megváltozott társas viselkedés, például a kutya nem ismer fel családtagokat (legrosszabb esetben magát a gazdát sem), nem keresi az emberek társaságát, kerüli a simogatást és könnyen ingerült lesz, vagy épp ellenkezőleg, egy percre sem akarja szem elől téveszteni gazdáját, állandóan a közvetlen közelében akar lenni és rosszul viseli ha el kell válniuk. Megjelenhetnek repetitív, funkció nélküli viselkedések, mint a céltalan bolyongás, „láthatatlan legyek” utáni kapkodás vagy különféle tárgyak hosszas nyalogatása. Megnyilvánulhat a tanulás és a memória zavaraiban is, gondot okozhat ismert feladatok végrehajtása vagy újak megtanulása.

A fenti lista nem teljes, egyéb, korábban problémamentes helyzetek is gondot okozhatnak a kognitív diszfunkciótól szenvedő idős kutyáknak. Természetesen ezek a viselkedésproblémák előfordulnak az öregedéstől függetlenül a fiatal kutyák között is, kognitív diszfunkció gyanúja esetén a hangsúly a kutyára korábban jellemző viselkedés megváltozásán van. Az egyes tünetek jelentkezhetnek együtt vagy külön-külön, időről-időre vagy állandó jelleggel.

Korábbi kutatások alapján a fent említett változások valamelyike a 11-12 éves kutyák közül minden másodiknál figyelhető meg, míg 15-16 éves korukra a kutyák kétharmada érintett. Ezek a tünetek sokszor vezetnek a kutya-gazda kapcsolat megváltozásához, szélsőséges esetben a kutya elaltatásához. Sajnos ezzel szemben a diagnózis felállítása ritka, kevés gazda van tisztában a tünetegyüttes létezésével, gyakran az öregedés természetes velejárójának tekintik, pedig a kognitív diszfunkció tünetei gyógyszerek segítségével sok esetben enyhíthetőek.

Amikor az öregedés agyműködésre gyakorolt hatásáról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk egyéb, a viselkedést szintén befolyásoló tényezőkről. Ide sorolhatóak a mozgást fájdalmassá tevő állapotok (pl. ízületi gyulladás), az érzékszervekkel kapcsolatos problémák (pl. szürkehályog) és egyéb egészségügyi panaszok, amik a kognitív diszfunkcióhoz hasonló tünetekkel járnak. Ezeket a lehetőségeket a megfelelő állatorvosi vizsgálatok elvégzésével mind ki kell zárni, mielőtt agyi neurodegeneratív folyamatokat feltételeznénk kedvencünk megváltozott viselkedése mögött.

Mivel a kutyák és emberek öregedése között sok párhuzamot találunk, az ingergazdag környezet, a rendszeres szellemi kihívások,az egészséges táplálás, és a rendszeres mozgás kedvenceink esetén is hozzájárul a szellemi frissesség megőrzéséhez, az időskori leépülés megelőzéséhez. A környezetgazdagítás (kutyatársaság és rendszeres séták biztosítása), valamint egy antioxidánsokban gazdag táp etetése idős, laboratóriumi beagle kutyáknál sikeresnek bizonyult e téren, a kontroll csoporthoz képest a kutyák jobb eredményeket értek el a különféle kognitív tesztekben. Mindez azt mutatja, hogy az öregedés folyama aktívan befolyásolható a megfelelő környezeti hatásokkal. Az aktív öregkor megalapozása hosszútávú befektetés, amiért már a fiatal kutyák gazdái is minden nap tehetnek.

Kedves Olvasók! Kérjük, ha van 8 évesnél idősebb kutyájuk, segítsék kutatásainkat azzal, hogy jelentkeznek Szenior Családi Kutya Programunkba: seniorfamilydogproject@gmail.com. Köszönjük!

a kutya, 2014/05

Kép

Hogyan isznak a kutyák?

Az emberek képesek tökéletesen összezárni az ajkaikat, így ivás közben felszívhatják, beszippanthatják a folyadékot. A kutyák állkapcsa viszont olyan szélesre tárható - alkalmazkodva a zsákmányszerzéshez -, hogy nem tudják teljesen összezárni a szájukat. Ezért más stratégiára van szükségük. 

Lassított felvételek elemzésekor látható, hogy először belecsapják a vízbe J alakban behajlított nyelvüket, ami sok fröcsköléssel jár. Ezután igen nagy gyorsulással (5G-vel) visszahúzzák a nyelvüket. Mielőtt a nyelvükkel a szájüregbe rántott vízoszlop visszazuhanna, gyorsan becsukják a szájukat. Kutatók üvegcsövekkel modellezték különböző méretű kutyák nyelvét, és megállapították, hogy a testmérettel exponenciálisan nő a nyelvvel megmozdítható víz térfogata.

Érdekesség, hogy a macskák más stílusban isznak, mint a kutyák. Ők sokkal kevésbé fröcskölik szét a vizet, mert finoman helyezik a nyelvük behajlított hegyét a víz felszínére.

Ezeket a kutatásokat nem csak az állattartók kíváncsiságának kielégítésére végzik; a hidrodinamika problémáinak megoldásában is segíthetnek.

Gart et al., 2014, American Physical Society DFD meeting

Beszédfeldolgozás

A kutyák nem értik minden általunk kimondott szó jelentését, de hangszínünkből ekkor is következtethetnek sok mindenre, például hogyan viszonyulunk hozzájuk. Angliai kutatók viselkedési adatokkal támasztották alá azt a sejtést, hogy a kutyák kétfelé bontják az emberi beszédet: jelentésre és érzelmi kulcsokra. Azt azonban valószínűleg kevesen tippelték volna meg helyesen, hogy ezt a két komponenst más agyféltekékben dolgozzák fel a kutyák. A számukra értelmezhető kifejezéseket a bal agyféltekéjük processzálja, az érzelmi és a beszélő egyéni sajátosságaival kapcsolatos komponenseket a jobb.

A viselkedéstesztben a kutyáknak két oldalról hangokat játszottak le. Egyesek a kutya számára ismert szavak voltak („gyere”). Előfordultak ugyanezek a szavak megfosztva a hangsúlyaiktól, illetve beszédre emlékeztető zajok is. A kutatók azt vizsgálták, hogy a hangok lejátszásakor a kutya melyik oldalra fordítja el a fejét.

Noha mindkét hangszóró ugyanazokat a hangokat adta, az ismert szavak hallatán a kutyák 80%-ban jobbra fordultak, ami bal agyféltekei feldolgozásra utal. A jelentés nélküli hangoknál viszont balra fordították a fejüket.

Az már ismert volt, hogy emlősöknél a fajtársak hangjaira a bal agyfélteke specializálódott, de az emberi beszédre adott reakciókat most vizsgálták először. Mivel a beszéd különböző kommunikációs komponenseire az emberi agy is hasonlóképpen reagál mint a kutyáké, valószínűleg már a két faj közös ősénél megjelent ez az agyféltekei munkamegosztás.

Ratcliffe és Reby, 2014, Current Biology

a kutya, 2015/1

A kövér kutyák bélflórája hasonló a kövér emberekéhez

Ha egy kutya 20-30%-kal nagyobb tömegű, mint ami ideális, kövérnek tartják. A kövérség többek között légzési zavarral, hasnyálmirigy-gyulladással, térdízületi szalagszakadással járhat együtt, így fontos tudni, pontosan hogyan alakul ki, már a tápanyagok felszívódásától kezdve.

Dél-koreai és amerikai kutatók hat hónap alatt kövérre hizlaltak hét beagle kutyát úgy, hogy kifutójukban folyamatosan elérhető volt egy kereskedelmi forgalomban kapható táp. A kutyák 5 kg-t szedtek fel fél év alatt a kezdeti 7 kilós tömegükhöz. Hét másik beagle viszont csak kiporciózott adagokat kapott ugyanebből a tápból, alattuk fél év múltán sem mutatott mást a mérleg. Székletvizsgálat nyomán kiderült, hogy a túlsúlyos kutyák bélrendszerében kevesebb féle baktérium él, mint a normál súlyúakéban. A domináns baktériumtörzsek is mások voltak: míg a normál súlyúak székletében 85%-ban a Firmicutes törzshöz tartozó baktériumokat találtak a kutatók, a kövérekében viszont 76%-ban proteobaktériumokat. Ez krónikus gyulladásra utal. Hét-hét kutya eredményeiből persze még nem lehet megalapozott következtetéseket levonni, de az figyelemreméltó, hogy a kövér emberek bélflórája szintén kevésbé változatos, mint a normál súlyúaké.

Eredeti közlemény: Park et al., 2014, Journal of Veterinary Internal Medicine

a kutya, 2015/1