Beszédfeldolgozás

A kutyák nem értik minden általunk kimondott szó jelentését, de hangszínünkből ekkor is következtethetnek sok mindenre, például hogyan viszonyulunk hozzájuk. Angliai kutatók viselkedési adatokkal támasztották alá azt a sejtést, hogy a kutyák kétfelé bontják az emberi beszédet: jelentésre és érzelmi kulcsokra. Azt azonban valószínűleg kevesen tippelték volna meg helyesen, hogy ezt a két komponenst más agyféltekékben dolgozzák fel a kutyák. A számukra értelmezhető kifejezéseket a bal agyféltekéjük processzálja, az érzelmi és a beszélő egyéni sajátosságaival kapcsolatos komponenseket a jobb.

A viselkedéstesztben a kutyáknak két oldalról hangokat játszottak le. Egyesek a kutya számára ismert szavak voltak („gyere”). Előfordultak ugyanezek a szavak megfosztva a hangsúlyaiktól, illetve beszédre emlékeztető zajok is. A kutatók azt vizsgálták, hogy a hangok lejátszásakor a kutya melyik oldalra fordítja el a fejét.

Noha mindkét hangszóró ugyanazokat a hangokat adta, az ismert szavak hallatán a kutyák 80%-ban jobbra fordultak, ami bal agyféltekei feldolgozásra utal. A jelentés nélküli hangoknál viszont balra fordították a fejüket.

Az már ismert volt, hogy emlősöknél a fajtársak hangjaira a bal agyfélteke specializálódott, de az emberi beszédre adott reakciókat most vizsgálták először. Mivel a beszéd különböző kommunikációs komponenseire az emberi agy is hasonlóképpen reagál mint a kutyáké, valószínűleg már a két faj közös ősénél megjelent ez az agyféltekei munkamegosztás.

Ratcliffe és Reby, 2014, Current Biology

a kutya, 2015/1