Tauzin Tibor doktori disszertációja négy tanulmányban hasonlítja össze kutyák és emberek viselkedését kommunikációs helyzetekben. Az eredmények részben megvilágítják, hogy miért képesek az emberek és nem képesek a kutyák kultúra létrehozására. Ugyan a kutyák emberszerűek az osztenzív (kommunikációs szándékot kifejező) jelek használatában, de az informatív jeleket másképp alkalmazzák, és ez jelentősen korlátozza az információátadási lehetőségeiket.
A dolgozat főbb eredményei a következő pontokban foglalhatók össze:
- A kutyák felismerik az osztenzív jeleket, köztük a kontingens reaktivitást, amiket ők is, akárcsak az emberek, feltehetően kommunikatív szándék kifejeződésének tekintenek.
- Viszont az emberekkel ellentétben a mutatást nem egy tárgyra vonatkoztatják, hanem a mutatás helyére, vagyis utasításként értelmezik, és ezzel elmulasztják a tárgyról („a világról”) való tanulás lehetőségét.
- Gyerekek már egy éves korban is használhatják a tárgyra mutatást információgyűjtésre.
I. tézis: a kutyák képesek ágencia tulajdonítására kontingens reaktivitás alapján
A vizsgálatban a kutyák egy távirányított játékot („önindított mozgásra képes ágenst”) figyelhettek meg, ami mindig, gyakran vagy néha követte a szóban elhangzó utasításokat (vagyis eltért a „kontingens reaktivitás foka”). Ezután a kutya választhatott két labda közül, amik közül az egyiket korábban a tárgy megközelítette. A kutyák csak abban az esetben választották a tárgy által megközelített labdát, ha a tárgy korábban tökéletesen engedelmeskedett a hangutasításoknak. A szerző értelmezésében a kutyák önálló ágensnek tekintették ebben az esetben a mozgó tárgyat, aminek a választását érdemes követni. Ez a képesség csecsemőknél is ismert, és feltehetően az interakciók felismerésében játszik szerepet.
II. tézis: a kutyák mutatásos helyzetben az osztenzív jeleket a kommunikációs szándék jeleként használják – ezért nem felcserélhető az osztenzív és a referenciális jelek sorrendje
Az emberi kommunikáció megértésnek előfeltétele a kommunikációs szándék felismerése. Ez a kutyáknál is előfeltétel: csak akkor követik a mutatás irányát, ha osztenzív jelek (megszólítás és szemkontaktus) előzik meg, tehát az osztenzív jelekre való érzékenység nem humánspecifikus.
III. tézis: a figyelemfelhívó jelek nem közvetítenek kommunikációs szándékot a kutyák számára
A taps figyelemfelkeltő inger, ami után véletlenszint felett követték a mutatást a kutyák az adott kísérletben.
IV. tézis: a mutatást helyre és nem egy adott tárgyra vonatkoztatják a kutyák
Talán ez a legizgalmasabb eredmény mind közül. Osztenzív jeleket követő mutatás és a két kísérleti tárgy megcserélése után a kutyák a mutatott helyhez mentek és nem a mutatott tárgyhoz. (Osztenzió hiányában véletlenszerűen választottak). Míg az emberek számára ökológiailag releváns a mutatást úgy értelmezni, mint ami egy tárgyra utal, a kutyák számára feltehetően egy utasítás végrehajtásának helyét jelöli ki.
V. tézis: a kisgyerek számára a mutatás információszerző célú is lehet
A csecsemők mutatásának funkciója: érdekes tárgyra mutat (protodeklaratív), tárgyat kér (protoimperatív), információt kér (protointerrogatív).
Budapest, 2017. július 9.
Kubinyi Enikő
ELTE Etológia Tanszék
Hivatkozások:
- Kovács, Á. M., Tauzin, T., Téglás, E., Gergely, Gy., Csibra, G. (2014) Pointing as Epistemic Request: 12-month-olds Point to Receive New Information. Infancy, 19(6), 543-557.
- Tauzin, T., Csík, A., Kis, A., Topál, J. (2015) What or where? The meaning of referential human pointing for dogs (Canis familiaris). Journal of Comparative Psychology, 129(4): 334-338.
- Tauzin, T., Csík, A., Kis, A., Kovács, K., Topál, J. (2015). The order of ostensive and referential signals affects dogs' responsiveness when interacting with a human. Animal Cognition, 18(4), 975-979.
- Tauzin, T., Kovács, K., Topál, J. (2016) Dogs identify agents in third-party interactions based on the observed degree of contingency. Psychological Science, 27(8) 1061-1068.
