A kutyák fejformája az alvásukra is hat

English below

Világszerte népszerűek a rövid orrú kutyafajták. A népszerűségért ugyanakkor az egészségükkel fizetnek ezek a kutyák: a koponya megrövidülése az agy torzulásával, légzési nehézségekkel és alvásproblémákkal is jár. Magyar kutatók legújabb eredményei szerint ehhez hozzájárulhat, hogy a rövid fejű kutyák többet alszanak, mivel a fajtájukra jellemző alvási apnoé növeli a nappali álmosságot, alvásukban hosszabb a REM-fázis, mint a nem-REM, és alvási EEG mintázatuk fehérállomány-vesztésre utaló jeleket is mutat.
A nagy, kerek fej lehet, hogy sokak számára vonzó kutyatulajdonság, de nagyon egészségtelen. Az extrém rövid fejű kutyák, mint amilyen a francia és angol buldog, valamint a mopsz átlagosan 3-4 évvel kevesebb ideig élnek, mint más kutyák, és gyakran előfordul, hogy a felnőttkort sem érik meg. Rövidke életükben is számos betegséggel küzdenek, műtéteken esnek át, hogy mozgásszervi-, szem- és légzési problémáikat korrigálják. A koponya kóros megrövidülése az agy torzulásával, gömbölyűbbé válásával is együtt jár, azt azonban nem lehet tudni, hogy mindez milyen hatással van az agy működésére.

Ahogy a kutyák látják a világot: az okosabb kutyák számára a tárgyak tulajdonságai jobban megjegyezhetők

English below

Ha rámutatunk egy tárgyra, a kisgyerek a tárgyra összpontosít, míg a kutya általában irányjelzésnek veszi a mozdulatot. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a jelenség mögött meghúzódó magyarázatokról írtak legújabb tanulmányukban. Kiderült, hogy az eltérés nem csak a látásra vezethető vissza, hanem kognitív okai is vannak. Azt is kimutatták, hogy az “okosabb” kutyáknak a tárgy kinézete is ugyanannyira számít, mint a helye, ami az emberéhez hasonló információfeldolgozásra utal.

A magyarul kissé furcsán hangzó térbeli elfogultság, angolul ‘spatial bias’ az a jelenség, amikor az információt a térrel, helyzettel vagy távolsággal kapcsolatban értelmezzük, holott ugyanaz az információ könnyen vonatkozhatna egy tárgyra is.

“Ez megnyilvánul például abban, ahogyan a kutyák és a gyerekek reagálnak olyan gesztusokra, amikor egy tárgy helyzetét mutatjuk meg nekik. A gyerekek már nagyon korán úgy értelmezik a gesztust, hogy a tárgyra mutatunk, míg a kutyák a mutatást irányjelzésnek veszik. Vagyis a jelzést adó szándékától függetlenül a térbeli jelzések eltérően képződnek le. Ezt a jelenséget korábban különböző viselkedési tesztek segítségével már megfigyelték kutyáknál, az egyszerű asszociatív tanulástól kezdve az utánzásig, ugyanakkor önmagában még soha nem vizsgálták" - magyarázza Ivaylo Iotchev, az Ethology című folyóiratban megjelenő tanulmány első szerzője.

Az ELTE kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a térbeli elfogultság jelensége eddig kiaknázatlan lehetőség a kutya gondolkodásának jobb megértéséhez. A korábbi kutatásokból nem derült ki, hogy a kutyák azért viselkednek-e így, mert a főemlősökhöz képest rosszabbul látnak, vagy ez valójában információfeldolgozási torzítást jelent, miszerint az emberhez képest a kutya tájékozódásában a tárgynál fontosabbak a körülötte lévő tér paraméterei.

A térbeli elfogultságot két viselkedésteszttel mérték a kutatók, amelyekben 82 kutya vett részt. Az egyik feladatban azt kellett megtanulniuk a kutyáknak maximum 50 próba során, hogy a jutalomfalat mindig csak a jobb vagy a bal oldali tányéron található, tehát a helyet tanulták meg. A másik feladatban kétféle tányért használtak, egy fehér kör alakút és egy fekete szögleteset, ezeket mindig középre tették le. Egy kutya mindig csak az egyik tányérból kapott enni, de váltogatva mindkettőt letették elé. Itt tehát a tányér tulajdonságáról kellett tanulni. Abból, hogy a kutyák milyen gyorsan szaladtak oda a tányérhoz, ki lehetett következtetni, hogy megtanulták-e már a feladatot. Az eredmények szerint az állatok gyorsabban tanultak abban a feladatban, amikor a jutalmazott tányér jobbra vagy balra volt letéve, tehát irányt kellett választani. Az nehezebben ment, hogy megjegyezzék, a jutalom a fehér kerek vagy a fekete szögletes tányéron van. A ‘térbeli elfogultság’ mérőszám azt jellemezte, hogy mennyivel voltak a kutyák gyorsabbak a helyről való tanulás során, mint a tárgyról tanulásban. Tovább nehezítették a feladatot, ha a kutyák már megtanulták hol a jutalom, mert ekkor megfordították a helyzetet. Vagyis ha eddig jobb oldalon kapták a jutalmat, akkor az új helyzetben a bal oldalon, és ha eddig a fehér tányéron, akkor az új helyzetben a feketén volt.

Ahhoz, hogy a kutatók kiderítsék, hogy a térbeli elfogultság érzékszervi, kognitív vagy vegyes eredetű-e, a kutyák vizuális és kognitív képességei közötti különbségek kimutatására és mérésére volt szükség. Ehhez megmérték, mennyire rövid a kutya feje - mivel ez összefügg a látásélességgel és mérték azt is, hogy milyen hatékonyan old meg problémafeladatokat.

A fejforma vizsgálatát Bognár Zsófia PhD hallgató, a tanulmány társszerzője végezte. "A kutyafajták vizuális képességei eltérnek egymástól, ami közvetve a fejformájukból is ered. A rövidebb fejű - tudományos nevén brachycephalikus - kutyáknál az emberihez hasonló látás alakul ki. Retinájuk szerkezete élesebb és fókuszáltabb látást feltételez, mint hosszabb fejű társaiké. Ez lehetővé tette számunkra, hogy a fejforma mérőszámát (az úgynevezett "cephalikus indexet") a kutyák látásának minőségére vonatkozó közelítő értékként használjuk. Ezt úgy számoljuk ki, hogy a koponya szélességét elosztjuk a koponya hosszával. Minél rövidebb fejű a kutya, annál magasabb a szám. – magyarázta Bognár Zsófia.

A kognitív képességek méréséhez a kutyák egy tesztsorozatban vettek részt. "Teszteltük, milyen a memóriájuk, a figyelmi képességeik és a kitartásuk. Azt találtuk, hogy a jobb kognitív teljesítményű kutyák a nehezebb térbeli elfogultság feladatban ugyanolyan könnyen vonatkoztatták az információt a tárgyra, mint a helyre. A gyerekek fejlődése során is azt látjuk, hogy az intelligencia növekedésével csökken a térbeli elfogultság” – teszi hozzá Kubinyi Enikő, az MTA-Lendület Társállat kutatócsoport vezetője.

A tanulmány megállapította, hogy a térbeli elfogultság kisebb a jobb látásélességű és “okosabb” kutyáknál. "A kutyák térbeli elfogultsága nem egyszerűen érzékszervi probléma hanem egy gondolkodásmód is. Az is kiderült, hogy az “okosabb” kutyák a nehéz tanulási helyzetekben is rugalmasak és képesek leküzdeni az előítéleteiket" - összegez Iotchev.


Helyről tanulás: a jutalom mindig csak a jobb vagy csak a bal oldalon van, a másik oldalra letett tányér üres.


Tárgyról tanulás: jutalom mindig csak a fehér vagy csak a fekete tányérban van, a másik üres.

Eredeti közlemény: Iotchev, I. B., Bognár, Z., Rhali, S. B., & Kubinyi, E. (2023). Cognitive and sensory capacity each contribute to the canine spatial bias. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/eth.13423

***

THE WAY DOGS SEE THE WORLD: OBJECTS ARE MORE SALIENT TO SMARTER DOGS





When we point at an object, the toddler focuses on the object, while the dog usually takes the gesture as a directional cue. In a recent study, researchers from the Department of Ethology at Eötvös Loránd University find explanations for this phenomenon. It appears that the discrepancy is not only due to how dogs see, but may, in fact, reflect how they think. For "smarter" dogs, the appearance of an object matters as much as its location, suggesting that their information processing is more similar to that of humans.

Spatial bias is the phenomenon of interpreting information in relation to space, location or distance when the same information could easily apply to an object. "This is manifested, for example, in the way dogs and children react to gestures when we show them the position of an object. Very early on, children interpret the gesture as pointing to the object, while dogs take the pointing as a directional cue. In other words, regardless of the intention of the person giving the cue, the meaning for children and dogs is different. This phenomenon has previously been observed in dogs using a variety of behavioural tests, ranging from simple associative learning to imitation, but it had never been studied per se," explains Ivaylo Iotchev, first author of the study, which appears in the journal Ethology.

The researchers have concluded that the spatial bias is an untapped opportunity to better understand how dogs think. Previous research has not clarified whether dogs behave this way because they have inferior vision compared to primates, or whether it is actually an information processing bias, whereby the parameters of the space around them are more important to dogs than the specific, nearby objects.

The researchers measured spatial bias in two behavioural tests involving 82 dogs. In one task, the dogs had to learn, over a maximum of 50 trials, whether the treat was always on the right or left plate, so they learned a location. In the other task, two types of plates were used, a white round one and a black square one; these were always placed in the middle. A dog was always given only one type of plate to eat from but was exposed to each in a semi-random sequence. In this constellation, they were learning about the properties of the plate. Learning was measured by how fast a dog ran to the correct plate. The results showed that the animals learned faster when the treat was placed to the right or left, so they had to choose which direction to go. They had more difficulty remembering whether the treat was on the white round or black square plate. The 'spatial bias' measure described how much faster the dogs were at learning about the place than at learning about object features. A more complicated task followed if the dogs had already learned where the treat was because then the situation was reversed. That is, if they had previously received the treat on the right, it was now on the left in the new position, and if it had been on the white plate, it was now on the black plate.

To find out whether spatial bias is sensory, cognitive or mixed, the researchers needed to detect and measure differences between the visual and cognitive abilities of dogs. This involved measuring how short the dog's head is - as this is correlated with visual acuity - and also measuring how efficiently they solve problem tasks.

The head shape was investigated by Zsófia Bognár PhD student and co-author of the study. "The visual abilities of dog breeds differ from each other, which indirectly results from their head shape. Dogs with shorter heads - scientifically known as brachycephalic - develop human-like vision. The structure of their retina implies sharper and more focused vision than their longer-headed counterparts. This has allowed us to use a measure of head shape (the so-called "cephalic index") as an approximate measure of the quality of vision in dogs. It is calculated by dividing the width of the skull by the length of the skull. The shorter the head, the higher the number", explained Zsófia Bognár.

To measure cognitive ability, the dogs took part in a series of tests. "We tested their memory, attention skills and perseverance. We found that dogs with better cognitive performance in the more difficult spatial bias task linked information to objects as easily as to places. We also see that as children develop, spatial bias decreases with increasing intelligence," adds Eniko Kubinyi, head of the MTA- ’Lendület’ Momentum Companion Animal Research Group.

The study found that spatial bias is smaller in dogs with better visual acuity and who are "smarter". "Spatial bias in dogs is not simply a sensory problem but also a mindset. We also found that 'smarter' dogs are resilient in difficult learning situations and can overcome their biases," concludes Iotchev.



Learning about the place: the treat is always on the right or left side only, and the plate on the other side is empty.



Learning about objects: the treat is always on the white plate or on the black plate, and the other is empty.

Original study: Eredeti közlemény: Iotchev, I. B., Bognár, Z., Rhali, S. B., & Kubinyi, E. (2023). Cognitive and sensory capacity each contribute to the canine spatial bias. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/eth.13423

Átvágni vagy kerülni? Ez itt a kérdés – és a kutyák ismerik a választ!

English below

Képzeljük el a következő helyzetet: közvetlenül előttünk a csábító jutalom, azonban nem lehet a miénk, mert a hozzáférést akadály zárja el. Hogy a helyzet még frusztrálóbb legyen, az akadály átlátszó dróthálóból készült, így a pár centire levő jutalom remekül látható – a túloldalon! Mágnesként vonzza a tekintetet, de hiába – pusztán a vágyakozás nem segít megszerezni!

Nem véletlenül nevezik ezt a problémát „kerülési feladatnak”. Ahhoz, hogy az akadály mögött levő jutalomhoz férkőzzünk, előbb, bármilyen nehéz is, el kell távolodnunk ettől a „vizuális mágnestől”, míg csak el nem érjük az akadály távolabbi végét. Ott aztán befordulva, immár az akadályt megkerülve, visszatérhetünk a jutalomhoz. Diadal! A kerülés sikerre vezetett.

A méret számít

English below

A kis termetű kutyák akár kétszer olyan hosszú életet is élhetnek, mint nagyobb társaik. De vajon ez a méretkülönbség a viselkedés és a kognitív képességek tekintetében is befolyásolja a kutyák öregedését? Az ELTE Etológia Tanszék kutatói 15 000 kutya adatai alapján megállapították, hogy a nagyobb kutyáknál korábban, hét-nyolc éves kor körül kezdődik a viselkedéses öregedés, míg kisebb kutyáknál csak tíz-tizenegy éves korban, ugyanakkor nagyobb testű kutyáknál a hanyatlás üteme is lassabb, mint kisebb testűeknél.

Emellett a kutatás arra is rámutat, hogy bár nagyobb testű kutyák valamivel rövidebb ideig élnek, mint kisebb testű társaik, a kognitív egészségüket is tovább megőrzik, és kisebb mértékű kognitív hanyatlás fordul elő náluk.

A különböző fajtájú kutyák átlagos élettartama akár kétszeres különbséget is mutathat. Az óriás termetű kutyák átlagosan hét évig élnek, míg a kicsik tizennégy évig. A GeroScience című szaklapban megjelent tanulmányukban az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogyan függ össze a kutya mérete és az öregedési folyamata.

A kutatók több mint 15 000 kutya adatai alapján értékelték a különböző viselkedési jellemzők életkorral való változását, valamint a kutyák kognitív zavarainak előfordulását. Megvizsgálták, hogy a viselkedési és kognitív változások milyen életkorban kezdődnek, milyen gyorsan haladnak előre, és olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a kutya testmérete, fejformája és fajtatisztasága.

Az eredmények szerint a kutyák viselkedési és kognitív öregedése tíz és fél éves kor körül kezdődik, de az öregedés kezdete, valamint az öregedés sebessége függ a kutyák testméretétől. A harminc kilogrammnál nagyobb testsúlyú kutyáknál két-három évvel korábban kezdődik az életkorral összefüggő hanyatlás, de a hanyatlás üteme lassabb a kisebb testsúlyú kutyákhoz képest.

"A nagyobb testű kutyáknál a fizikai leépülés már korábban bekövetkezik, és a halmozódó betegségek, valamint az érzékszervi funkciók leépülése már jóval azelőtt ‘öregkori viselkedéshez’ vezet, hogy a szellemi hanyatlás megkezdődne" - magyarázta Turcsán Borbála, a tanulmány első szerzője.

Másrészt a körülbelül hét kilogrammnál kisebb testsúlyú kutyáknál több mint négyszer nagyobb gyakorisággal fordult elő az időskori kognitív hanyatlás, mint a nagyobb testűeknél.

Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy bár a nagyobb testű kutyák élettartama rövidebb, náluk a kognitív hanyatlás korlátozottabb mértékben jelentkezik. Váratlan eredmény, hogy a hosszú orrú kutyák, például az agarak, illetve a fajtatiszta kutyák esetében nagyobb a kockázata az időskori kognitív hanyatlás kialakulásának.



A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása az volt, hogy a gazdák hat éves koruk körül kezdték "öregnek" tekinteni kutyáikat, függetlenül a kutya méretétől vagy fajtatiszta státuszától. "A gazdák négy-öt évvel korábban nevezik öregnek a kutyájukat, mint amit a viselkedési adatok alapján várnánk. Lehet, hogy ebben az őszülés és alig észrevehető változások is szerepet játszanak" - mondta Kubinyi Enikő, a Szenior Családi Kutya Program vezetője.

Az új kutatás rávilágít arra, hogy a testméret nem csak a kutya várható élettartamát befolyásolja, hanem az öregedési pályáját, egészségi állapotát is.

A hatás ugyanakkor nem fokozatos, mivel csak a szélsőséges méretcsoportok, a nagyon kicsi (toy) és a nagyon nagy (óriás) kutyákra jellemző a határozottan eltérő öregedési pálya.

“Azoknak, akik kisebb méretű kutyát szeretnének, de nem akarják megkockáztatni, hogy idős korára esetleg súlyos mentális problémái legyenek, vagy nagyobb méretű kutyát szeretnének, de nem akarják megkockáztatni, hogy akár 7-8 évesen egészségügyi problémái legyenek, azoknak javasoljuk, hogy a tíz-harminc kilogrammos mérettartományból válasszon magának kedvencet.” - magyarázta Turcsán. “Eredményeink alapján ezek a kutyák maradnak a várható élettartamukhoz képest a leghosszabb ideig egészségesek.”

***
SIZE MATTERS: HOW BODY SIZE SHAPES DOGS' AGING PATTERNS

Smaller dogs may live twice as long life as their larger counterparts. But does this size difference also impact how dogs age in terms of behavior and cognitive abilities? Based on the data of 15,000 dogs, researchers from ELTE Eötvös Loránd University, Budapest, found that larger dogs experience an earlier onset of age-related decline (at around seven-eight years of age versus ten-eleven years in smaller dogs), but also a slower decline rate compared to smaller dogs. Additionally, the study also points out that, although larger dogs have somewhat shorter lifespans, they also maintain their cognitive health longer and experience a smaller degree of age-related decline than their smaller counterparts.

The average life expectancy of dogs varies more than two-fold between breeds, with giant dogs generally living to seven years and small dogs to fourteen. Purebreds also have a shorter life span than mixed breeds. However, little is known about how life expectancy is related to age-related behavioral and cognitive decline. In a study published in GeroScience, researchers from ELTE Eötvös Loránd University, Budapest, explored the intriguing connection between a dog's size and its aging process.

The researchers collected data from over 15,000 dogs and assessed the age trajectories of various behavioral characteristics and the prevalence of canine cognitive dysfunction. They investigated at what age the behavioral and cognitive changes start, how fast the changes progress, and also examined factors like the dog's body size, head shape, purebred status in relation to these age-related changes.

According to the results, behavioral and cognitive aging in dogs begin around ten and a half years of age, but the onset of aging, as well as the aging rate depend on the body size of the dogs. Dogs weighing over thirty kilogram (66 lbs) show an earlier onset of age-related decline by two-three years, but the rate of decline is slower compared to smaller dogs. “Larger dogs experience a physical breakdown at an earlier age, and the accumulating illnesses, and degradation in sensory functions leads to ‘old age behaviors’ long before their mental decline would begin.” - explained Borbála Turcsán, first author of the study.

On the other hand,


dogs weighing less than approximately seven kilogram (14 lbs) exhibited over four times higher prevalence of cognitive decline in old age than larger dogs, supporting the idea that although larger dogs have a shorter lifespan, they also experience a more limited degree of cognitive decline.

Unexpectedly, long-nosed (dolichocephalic) dogs, such as greyhounds, and purebreds have a higher risk of developing cognitive decline in old age compared to meso- and brachycephalic dogs and mixed-breeds.



One of the most interesting findings of the study was that owners started to consider their dogs "old" around the age of six, regardless of the size of the dog or its purebred status. "Owners consider their dogs “old’ four to five years earlier than would be expected from behavioral data. This may be due to graying and barely noticeable changes," explained Enikő Kubinyi, Head of the Senior Family Dog Project.

The new research highlights that body size not only influences a dog's life expectancy, but also its healthspan.

However, the effect is not gradual, as only extreme size groups, the very small (toy) or very large (giant) dogs have markedly different aging trajectories. “For those who want a smaller sized dog but do not want to risk severe mental health problems in old age or want a larger sized dog but do not want to risk physical health problems at 7-8 years of age, we recommend a dog from the 10-30 kg size range.” - explained Turcsán. “Based on our results, these dogs have a longer healthspan relative to their expected lifespan than their smaller and larger counterparts."

A rövid orrú kutyák elesettebben, gyermekszerűbben viselkednek

English below

Egy problémamegoldó feladatban a rövidorrú (úgynevezett brachycephalikus) kutyafajták, mint például az angol vagy a francia bulldogok hajlamosabbak gyakrabban gazdájukra nézni, mint közepes orrhosszú társaik, ami "segítségkérő" viselkedésnek értelmezhető, állítja egy rövid tanulmány, amelyet a Scientific Reports című rangos nemzetközi tudományos folyóirat jelentetett meg a napokban. A feladatmegoldás során fellépő nehézségek és a szemkontaktus keresése a gazdákban "csecsemő-szerű" viselkedés benyomását keltheti, ami részben magyarázhatja e fajták népszerűségét annak ellenére, hogy jól dokumentáltan számos egészségügyi problémával küzdenek - állítják a szerzők.

Miért népszerűek a veleszületett betegségektől szenvedő kutyafajták

English below

A rövid orrú kutyák, például a francia és angol bulldogok rendkívül népszerűek, annak ellenére, hogy súlyos veleszületett betegségektől szenvednek. Magyar kutatók megpróbálták kideríteni, mi lehet a magyarázat erre a jelenségre. Végül arra jutottak, hogy a rövid orrú kutyák kedvelői, noha tudatában vannak az egészségi problémáknak és a legjobbat szeretnék a kutyáiknak, valószínűleg hajlamosak kisebb jelentőséget tulajdonítani a betegségeknek.

A francia és az angol bulldog az USA-ban és Európában is a legnépszerűbb fajták közé tartozik, de a mopszoknak és a boston terriereknek is nagy a rajongótábora. Ez meglepő, ha figyelembe vesszük, milyen sok veleszületett egészségi problémával terheltek ezek a fajták. Legalább a felük légzési nehézségekkel küzd, gyakoriak a szemproblémáik, és elléskor több mint nyolcvan százalékuknak császármetszésre van szüksége. Betegségeik miatt a rövid orrú kutyák átlagosan három-négy évvel kevesebb ideig élnek, mint amit a testméretük alapján várnánk. A francia bulldogok várható élettartama mindössze négy és fél év.

A háziasítás csökkentette, a modernkori igények megnövelték a kutyák agyméretét

English below

Magyar kutatók eredményei alapján a farkastól genetikailag távolabb álló, modern kutyafajták relatív agymérete nagyobb, mint az ősi, több ezer éves fajtáké. Az agyméret növekedése nem köthető a fajták szerepéhez, sem életmenet jellemzőkhöz, ezért feltehetően a városiasodó, komplexebb társas környezet hatása.

A ma ismert négyszáz kutyafajta viszonylag rövid idő alatt alakult ki és nagy változatosságot mutat, ezért kincsesbányát jelentenek azoknak a kutatóknak, akik a fajon belüli gyors változásokra kíváncsiak. Mivel az emberi agy kiemelkedően nagy a testmérethez viszonyítva, régóta érdekli a kutatókat, hogy az agyméretet milyen tényezők befolyásolják. A sokféle kutyafajta összehasonlítása segíthet megválaszolni néhány kérdést. Vajon összefüggésben van-e az agyméret azzal a feladattal, amire a fajtát kitenyésztették, van-e különbség például az ölebek és a vadászkutyák között? Vagy inkább a várható élettartam, az utódnevelés nehézségei állnak a háttérben? Amit biztosan tudunk, az az, hogy a gondolkodás, a kognitív folyamatok sok energiát igényelnek, a nagyobb agy fenntartása költséges. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont evolúcióbiológusa régóta foglalkozik az agyméret evolúciójával. "A háziasított állatok agya akár húsz százalékkal kisebb lehet, mint a vad őseiké. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a domesztikált fajok élete egyszerűbb a vadon élő ősökéhez képest. A gazdák által nyújtott biztonságos környezetben nem kell ragadozók támadásaitól tartani és vadászni az élelemért, így nincs szükség az energetikailag költséges nagyméretű agy fenntartására és a felszabaduló energia másra fordítható, például több utód létrehozására, ami a háziállatoknál fontos szempont. De a különböző kutyafajták eltérő komplexitású társas környezetben élnek, illetve összetett feladatokat látnak el, amelyhez feltehetően nagy agyi kapacitásra van szükség. Ezért arra gondoltunk, hogy az agyra ható szelekciós nyomás a fajon belül változhat, és különbséget találunk majd a kutyafajták agymérete között az alapján, hogy milyen feladatot látnak el vagy mennyire távolodtak el genetikailag a farkastól."

Hálózatok a kutyaagyban

A cikk a Qubit számára íródott.

Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével megjelölhető, vizualizálható, hogy melyik agyterületek aktívak, miközben a kutya a környezetből érkező ingerekre reagál. Így beazonosíthatjuk, melyek azok az agyi folyamatok, amelyek a kutya tanulását és emlékezetét befolyásolják. Ez hozzájárulhat jobb kiképzési módszerek kialakításához, de egyben arról is információt nyerhetünk, hogy az evolúció során milyen lépések vezettek el az emberi agyműködés kialakulásához.

Az fMRI vizsgálatokhoz arra van szükség, hogy a vizsgált alany percekig mozdulatlanul feküdjön egy szűk csőben, fülvédőt viselve a zaj ellen. A Qubit olvasóinak talán nem újdonság, hogy kutyák is megtaníthatók erre, félévnyi tanulás után lelkesen, önként hasalnak az MR készülékben. De aki most hall erről először, annak érdekes lehet, hogy munkahelyünk, az ELTE Etológia Tanszék élen járt a kutya fMRI mérések módszertanának kidolgozásában. Kollégáink már a 2008-as budapesti Canine Science Forum-on bemutatták két kutya adatait, akikkel évek óta jártak a Kaposvári Egyetem MR készülékéhez mérésekre. A kiképzési módszertant Gácsi Márta dolgozta ki, aki sokat tett a magyarországi segítőkutya-képzés bevezetéséért is. Sok módszert onnan vett át, kiegészítve az etológiai kutatások révén megismert, társas késztetésen alapuló rivális tréninggel, amikor a tanuló egy már képzett kutya munkáját látva és az azért bezsebelt dicséretet áhítva erősen motivált a feladat megtanulására. Az fMRI tréning eredményeként a képzett kutya 8 percen át képes (és szeretne!) mozdulatlanul feküdni az MR szkennerben, a várható sok-sok simogatásért és jutalomfalatért cserébe. Az utóbbi években számos publikáció jelent meg kutya fMRI témakörben, Andics Attila vezetésével. Ezekben általában hangokat játszottak le az állatoknak és azt vizsgálták, hogy a hangok agyi feldolgozása során melyik agyterületek aktiválódnak. 

Az ősi kutyafajták jobban "értik" a vonyítást

Forrás: ELTE Biológiai Intézet

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták. Arra keresték a választ, hogy vajon fajtánként eltér-e a kutyák vonyítási hajlandósága, és ha igen, szerepet játszik-e az adott fajta farkasokhoz való genetikai közelsége, az egyed kora és neme. A világon egyedülálló kutatás eredményeit a Communications Biology folyóiratban jelentették meg.

Ha vonyítást hallunk az erdőben, valószínűleg rögtön egy farkas jut először eszünkbe. A feltételezés nem alaptalan, hiszen a vonyítás a farkasok legjellegzetesebb hangadása. Azonban nem csak a farkasok vonyítanak, a kutyafélék családjának több tagjánál is előrdul ez a hangtípust. A farkasok például arra használják, hogy fajtársaikkal nagy távolságokon keresztül kommunikáljanak, kijelöljék a territóriumuk határait, és hogy válaszvonyítással osszák meg egymással a helyzetüket.