Vizsgadrukk mentőkutyásoknál

Kutyavezetőknél is jól kimutatható a vizsgadrukk nyálból mért hormon- (kortizol és tesztoszteron) szinttel. Amerikai kutatók 16 katasztrófakutyás vizsgáján vettek részt, nyálat gyűjtöttek tőlük a személykeresési gyakorlatok előtt és után, valamint mérték kutyájuk pulzusát és testhőmérsékletét. A vizsgálat eredményeinek különlegességét az adja, hogy ha a kutyavezetőnél magas kortizolszintet mértek a vizsga után, és saját bevallásuk szerint erős stresszt éltek át, akkor kutyájuk stressz-szintjét is magasnak értékelték. És valóban, a kutyák pulzusa és testhőmérséklete magasabb is volt ebben az esetben. További érdekesség, hogy a vizsgán átment kutyavezetők kortizolszintje alacsonyabb volt, mint az ismétlésre ítélteké – annak ellenére, hogy a vizsgaeredmény csak órákkal a mintavétel után vált ismertté. A magas stressz tehát "jósolta" a bukást. A foglalkozás is hatással volt a stressz-szintre: a civilben tűzoltó gazdák kisebb stresszként élték meg a vizsgát, mint a többiek, vagyis alacsonyabb kortizolszintet produkáltak. A tesztoszteronszint a vizsga hatására nőtt, amint ez várható is versenyhelyzetben, és minél inkább nőtt, annál kisebb volt a kutya pulzusa a vizsga után.
A vizsgázók kis száma ellenére annyi biztonsággal állítható, hogy a vizsgahelyzet jelentős stresszt okozott a katasztrófakutyásoknak, és az is valószínűsíthető, hogy a gazda feszültsége jelentősen hatott a kutyákra is. (Lit et al., 2010)
Kutya Szövetség, 2011/3