Népszerű posztok

2015. január 8.

Labik a laborban: így keresik brit kutatók a betegségek gyökereit

Molly egy tipikus, szeretetéhes és szertelen labrador Nagy-Britanniában. Amitől mégis különleges az az, hogy élete minden mozzanatát kutatók rögzítik és elemzik a Dogslife program keretében. A gazdája havonta küld jelentést Molly étrendjéről, napi mozgásáról, parazitáinak irtásáról és egészségügyi problémáiról. De nem csak Mollyról gyűlnek az adatok: 2014 novemberig 4908 labrador tulajdonos jelezte részvételi szándékát a projekt honlapján. A cél az, hogy kiderítsék, milyen környezeti tényezők vezethetnek különböző betegségek kialakulásához.

A nagyszabású kutatáshoz azért választották a labradort, mert Nagy Britanniában ez a legnépszerűbb fajta. Könnyű közöttük olyan egyedeket találni, akiket családtagként kezelnek és emberekhez hasonló ellátást kapnak. A jó minőségű táplálék és a gondos állatorvosi ellátás miatt a kutyák megérik az idős kort, amikor ugyanúgy fellép náluk keringési probléma, ízületi gyulladás és értelmi hanyatlás, mint az embereknél. Gyakori az elhízás és az ehhez kapcsolódó cukorbetegség is.

Néhány kutyától székletmintákat is gyűjtenek a kutatók. Ezzel a bélflóra változását követik nyomon, ami szoros kapcsolatban áll a betegségek kialakulásával, sőt valószínűleg a viselkedéssel is.

A gigaprojekt olyan kérdésekre ad majd választ, hogy van-e kapcsolat bizonyos tápok és betegségek között, fogékonnyá tesz-e kölyökkori betegség felnőttkori egészségügyi problémákra, és mennyit érdemes mozgatni naponta a kutyát ahhoz, hogy minél tovább maradjon egészséges?

Sok betegségnek genetikai alapja van, ezért a kutatók 50 labrador teljes örökítőanyagát is feltérképezik, vagyis megállapítják a DNS láncot felépítő bázisok sorrendjét. Ezt az információt vetik majd össze nem egészséges (például diszpláziás) kutyák genetikai anyagával, abban a reményben, hogy így kiderül, mely gének hajlamosítanak a betegségre. A káros génváltozatok (allélok) azonosításával lehetővé válik a molekuláris szelekció, vagyis az, hogy csak azokat az egyedeket vonják tenyésztésbe, amelyek nem hordoznak káros génváltozatot. Erre a gének ismerete nélkül korábban nem volt lehetőség, mert egy kutya egészséges lehet úgy is, ha hordoz káros allélt, de ennek hatását felülírja egy egészséges. Utódjának azonban továbbadhatja a károsat, és ha az a másik szülőtől is károst kap, kialakul a betegség. Molekuláris szelekcióval sokkal egészségesebbé tehető az állomány.

Ha a projekt sikeres lesz, alkalmazzák gazdasági haszonállatok és más fajok betegségeinek alaposabb megismeréséhez is. Molly gazdája számára egyértelmű, hogy egy ilyen kaliberű kutatást nem is alapozhatnak másra, mint a labradorokra. Szerinte épp itt volt az ideje, hogy ne csak a gazdák, hanem a kutatók is felfedezzék, milyen csodálatos ez a fajta.

McKie, 2014, The Observer

a kutya, 2014/12