Népszerű posztok

2015. február 26.

A korral jár?- Az idős kutyák viselkedésének megváltozása

Szabó Dóra (ELTE Etológia Tanszék) vendégposztja

Az öregedés gyakran jár együtt a szellemi és fizikai képességek hanyatlásával. A kor előrehaladtával jelentkező változások között megkülönböztethetünk „normál” és „kóros” folyamatokat. Előbbit az időskor természetes velejárójának, míg utóbbit különféle betegségek tünetének tekintjük. A legismertebb, előbb-utóbb mindenkit elérő természetes változás az őszülés, míg az idősek egy részét megtámadó kór példája embereknél a demenciával (időskori leépülés) járó Alzheimer-kór.

A „természetes” öregedés lefolyásáról családi kutyákban meglepően kevés tudományos adat áll rendelkezésünkre. Bár köztudott, hogy az idős kutyák aktivitása, munkakedve csökken, de milyen mértékben és hány éves kortól? Ma már tudjuk, hogy az öreg kutyák agya számos, emberekben is megfigyelhető változást mutat az életkor előrehaladtával, mint például az agytérfogat és az idegsejtek számának csökkenése. A változások kezdetének idejéről és dinamikájáról azonban megoszlanak a vélemények. A fajták várható életkora nagy mértékben eltér. Minél nagyobb testű a kutya, a fajtára jellemző várható élettartam annál alacsonyabb, részben ennek köszönhetően pedig ma még abban sincs egyetértés, hogy hány évesen kezdenek el öregedni a kutyák. Nem egyértelmű az sem, hogy milyen egyéb hatások (testméret, túlsúly, nem, ivartalanítás, életmód, genetikai hajlam stb.) és mekkora mértékben befolyásolják az időskori leépülést. Kérdőíves kutatások alapján a kognitív diszfunkció az átlagosnál gyakrabban fordul elő szukák, ivartalanított vagy kisebb testű ebek körében, de ennek oka ma még nem ismert.

Az idős kutyák között előforduló, Alzheimer kórhoz hasonló tünetekkel járó leépülés kognitív diszfunkció szindróma néven ismert. Az embereket megtámadó betegséghez hasonlóan a tünetek megjelenése elsősorban az agyban felhalmozódó rendellenes szerkezetű fehérjékkel hozható összefüggésbe.

A kognitív diszfunkció sokféleképp megnyilvánulhat, akár látszólag egymásnak ellentmondó tünetek formájában. Jelentkezhet a térbeli tájékozódás zavaraiban: a kutya látszólag eltévedhet ismerős helyeken, de szélsőséges esetben akár egy sarokból vagy az ajtó mögül való kitolatás is megoldhatatlan kihívások elé állíthatja. Mutatkozhat az alvás-ébrenlét ciklus megváltozásában, éjjelente fokozott aktivitás (járkálás, ugatás) figyelhető meg, míg a nap nagy részét átalussza az idős eb, kevésbé reagál a körülötte történő dolgokra. Okozhat szobatisztasággal kapcsolatos problémákat: a korábban megbízhatóan szobatiszta egyedek nem jelzik, ha ki kell menniük, esetleg kikéredzkednek ugyan, de utána mégis bent végzik el szükségleteiket; előfordulhat az is, hogy a fekvőhelyükre piszkítanak. A tünetek között megtalálható a megváltozott társas viselkedés, például a kutya nem ismer fel családtagokat (legrosszabb esetben magát a gazdát sem), nem keresi az emberek társaságát, kerüli a simogatást és könnyen ingerült lesz, vagy épp ellenkezőleg, egy percre sem akarja szem elől téveszteni gazdáját, állandóan a közvetlen közelében akar lenni és rosszul viseli ha el kell válniuk. Megjelenhetnek repetitív, funkció nélküli viselkedések, mint a céltalan bolyongás, „láthatatlan legyek” utáni kapkodás vagy különféle tárgyak hosszas nyalogatása. Megnyilvánulhat a tanulás és a memória zavaraiban is, gondot okozhat ismert feladatok végrehajtása vagy újak megtanulása.

A fenti lista nem teljes, egyéb, korábban problémamentes helyzetek is gondot okozhatnak a kognitív diszfunkciótól szenvedő idős kutyáknak. Természetesen ezek a viselkedésproblémák előfordulnak az öregedéstől függetlenül a fiatal kutyák között is, kognitív diszfunkció gyanúja esetén a hangsúly a kutyára korábban jellemző viselkedés megváltozásán van. Az egyes tünetek jelentkezhetnek együtt vagy külön-külön, időről-időre vagy állandó jelleggel.

Korábbi kutatások alapján a fent említett változások valamelyike a 11-12 éves kutyák közül minden másodiknál figyelhető meg, míg 15-16 éves korukra a kutyák kétharmada érintett. Ezek a tünetek sokszor vezetnek a kutya-gazda kapcsolat megváltozásához, szélsőséges esetben a kutya elaltatásához. Sajnos ezzel szemben a diagnózis felállítása ritka, kevés gazda van tisztában a tünetegyüttes létezésével, gyakran az öregedés természetes velejárójának tekintik, pedig a kognitív diszfunkció tünetei gyógyszerek segítségével sok esetben enyhíthetőek.

Amikor az öregedés agyműködésre gyakorolt hatásáról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk egyéb, a viselkedést szintén befolyásoló tényezőkről. Ide sorolhatóak a mozgást fájdalmassá tevő állapotok (pl. ízületi gyulladás), az érzékszervekkel kapcsolatos problémák (pl. szürkehályog) és egyéb egészségügyi panaszok, amik a kognitív diszfunkcióhoz hasonló tünetekkel járnak. Ezeket a lehetőségeket a megfelelő állatorvosi vizsgálatok elvégzésével mind ki kell zárni, mielőtt agyi neurodegeneratív folyamatokat feltételeznénk kedvencünk megváltozott viselkedése mögött.

Mivel a kutyák és emberek öregedése között sok párhuzamot találunk, az ingergazdag környezet, a rendszeres szellemi kihívások,az egészséges táplálás, és a rendszeres mozgás kedvenceink esetén is hozzájárul a szellemi frissesség megőrzéséhez, az időskori leépülés megelőzéséhez. A környezetgazdagítás (kutyatársaság és rendszeres séták biztosítása), valamint egy antioxidánsokban gazdag táp etetése idős, laboratóriumi beagle kutyáknál sikeresnek bizonyult e téren, a kontroll csoporthoz képest a kutyák jobb eredményeket értek el a különféle kognitív tesztekben. Mindez azt mutatja, hogy az öregedés folyama aktívan befolyásolható a megfelelő környezeti hatásokkal. Az aktív öregkor megalapozása hosszútávú befektetés, amiért már a fiatal kutyák gazdái is minden nap tehetnek.

Kedves Olvasók! Kérjük, ha van 8 évesnél idősebb kutyájuk, segítsék kutatásainkat azzal, hogy jelentkeznek Szenior Családi Kutya Programunkba: seniorfamilydogproject@gmail.com. Köszönjük!

a kutya, 2014/05