Népszerű posztok

2017. február 24.

Az empatikusabb emberek empatikusabbnak látják a kutyájukat is

A kutatásban használt fotók
Egy új magyar kutatás alapján az empatikusabb emberek intenzívebben reagálnak egy kölyökkutya látványára, és úgy értékelik, hogy a saját kutyájuk az ember és más kutyák érzelmeire is fogékony. De nem biztos, hogy az értékelésük teljesen helytálló, mert ők sokkal inkább gyerekként tekintenek a kutyákra, mint a kevésbé empatikus gazdák.

A gazdák számára egyértelmű, hogy a kutyájuk észreveszi az érzéseiket és adekvát módon reagál rájuk. Ha a gazda szomorúan üldögél, a kutya az ölébe teszi a fejét, nagy szemekkel nézi az arcát, simogatásért böködi a kezét. Ha gazdája nevet, felugrik rá, csóvál, látszik, ő sem akar az örömből kimaradni, akár még vakkant is, szélesre húzza a száját, szinte mosolyog. Humán vizsgálatoktól eltérően a kutyák belső állapotáról nehezen tudunk információt gyűjteni, nem tudhatjuk, hogy azt érzik-e, amit mi, vagy pedig megtanultak megfelelően reagálni az egyes helyzetekben. Például ha dühösek vagyunk, kutyánk fülét-farkát behúzva eloldalog, de ekkor a kutyánkat rendszerint nem a lelkifurdalás önti el, csupán megtanulta, hogy ez az a válasz az adott helyzetben, ami legkevesebbé jár negatív következménnyel számára. Nehéz a kutyák érzelmeit vizsgálni és egy fokkal nehezebb azt, hogy képesek-e empátiára vagyis átveszik-e mások érzelmeit. Kísérletes helyzetben ezt még nem sikerült meggyőzően igazolni. Amikor egy ember eljátssza azt, hogy egy összecsukható szék becsípi az ujját, vagy úgy tesz, mintha sírna, akkor nem meglepő, ha a kutyák furcsán reagálnak, hiszen egyrészt sokan észreveszik, hogy a helyzet nem valós (kevés az a gazda, aki színésznek állhatna), másrészt kamerák előtt, laboratóriumban nehezebb érzelmileg szinkronizálódni, mint ismerős helyen.

A viselkedésteszteken kívül azonban van más lehetőség is a vizsgálatra: megkérdezhetjük a gazdákat arról, hogyan szokott a kutyájuk viselkedni bizonyos helyzetekben. A kérdőíves tesztek ellen sokszor felhozzák, hogy szubjektívek, de sok vizsgálat bebizonyította már, hogy jól használhatók átfogó viselkedési jegyek vizsgálatánál, és megbízhatók, például egy ismerős is hasonló értékelést ad egy személyről, mint az illető saját magáról.

„Egy kérdőívnek nem csak a megbízhatósága, hanem az érvényessége is fontos szempont. Vajon tényleg azt méri-e, amit szeretnénk? Ha az a kérdés, hogy a kutya hogyan reagál érzelmekre, akkor jó támpontot adhat az, hogy a gazdája empátiájához viszonyítunk. Miért? Mert az empátia a személyiség együttműködés nevű dimenziójának egyik eleme, és korábbi vizsgálatokból ismert, hogy a kutya és a gazdája együttműködés személyiségdimenziója nagyon hasonló, tehát hasonló bizalommal, barátságossággal közelednek a gazdák embertársaik felé csak úgy, mint kutyájuk más kutyák felé vagy épp mogorvaságukban, bizalmatlanságukban hasonlítanak. Ezek alapján összeállítottunk egy olyan egyedülálló kérdőívet, amelyben a gazda empátiájához viszonyítottuk azt, hogy a kutya hogyan reagál a gazda érzelmeire vagy más kutyák viselkedésére. Pozitív összefüggés arra utal, hogy a kutyákra összeállított kérdőív érvényes, valóban egy olyan személyiségjegyet mérhet, ami összefüggésbe hozható az empátiával.” – mondja Dr. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa.

De emellett felmerül még pár izgalmas kérdés. Több kutatás szerint az úgynevezett ragadós ásítás és az empátia összefügg: minél empatikusabb valaki, annál könnyebben ásítozni kezd, ha mellette ásítanak, de sokszor még az is elég, hogy ásításról olvas. Néhány vizsgálat alátámasztotta már, hogy a kutyáknál is megjelenik a ragadós ásítás jelensége, így joggal vetődhet fel, vajon az érzelmekre fokozottabban reagáló kutyák hajlamosabbak átvenni mások ásítását?

Szánthó Flóra doktorandusz hallgató, a PloS One folyóiratban megjelent közlemény első szerzője egy további érdekes összefüggésre világít rá: minél empatikusabb valaki, annál "cukibbnak" talál egy állatfotót. Kérdés, hogy más vizsgálati alanyoknál is kimutatható ez az összefüggés? Ez megerősítené az empátia és a kutyák arckifejezéseire adott élénkebb reakció közötti összefüggést.

„Azt is megvizsgáltuk, hogy a gazda kutya iránti attitűdje, és az, hogy mennyire gondol kutyájára gyerekként, milyen kapcsolatban van a gazda és a kutya érzelmi reakciókészségével. Aki szerint a kutyája úgy gondolkodik, mint egy gyerek, akinek a kutyája mindenki másnál fontosabb, aki szerint a kutyájának köszönhető az, hogy valaki szereti őt, vajon milyen válaszokat ad saját empátiája és kutyája érzelmi válaszkészségével kapcsolatban? A kérdőívet nem csak Magyarországon vetettük be, hanem német kutyatartók is hozzáférhettek a lefordított kérdéssorhoz, így kulturális összehasonlításra is lehetőségünk adódott.”

A közel háromezer kitöltött kérdőív eredménye alapján úgy tűnik, azok a kutyák, akiket gazdáik saját érzelmeikre reaktívabbnak értékeltek, azok más kutyák viselkedésére is érzékenyebbeknek tűnnek. Az érzelmileg reaktívabb kutyák gazdái magasabb pontszámot értek el az empátia skálán, vagyis a kutya és gazda személyisége között az empátia vonatkozásában is összefüggés mutatható ki, még ha ez a magyar mintában gyengébb összefüggés is, mint a németben. Viszont mindkét országban az empatikusabb gazdák kevesebb problémáról számoltak be kutyáikkal kapcsolatban, amit magyarázhatunk a jobb elfogadó képességükkel, de elképzelhető hogy empatikusságuknak köszönhetően több figyelmet fordítottak kutyáik nevelésére, szocializálására.

A magyar és a német mintán a főbb összefüggések hasonlóak, annak ellenére, hogy a fordítás torzíthatta a mondatok értelmezését, és a két populáció demográfiai tekintetben jelentősen különbözik. A német válaszadók idősebbek, gyakrabban tartanak keverék kutyát, és a kutyák többsége ivartalanított. Tartási körülményeik között is voltak eltérések, a német gazdák elsősorban lakásban tartották kedvencüket, és többféle kutyaiskolai képzésben is részesültek.
Az idősebb kutyák kevésbé reagálnak gazdáik érzelmeire, amely fontos eredmény lehet az Etológia Tanszéken nemrégiben indult, öregedésssel foglalkozó Szenior Családi Kutya Program vizsgálatai szempontjából is. A várakozásokkal ellentétben viszont a gazdák empátiaszintje nem mutatott összefüggést a gazda korával, sem azzal hogy van-e gyereke, sőt, nemek közötti eltérést sem találtunk, aminek az is oka lehet, hogy a kérdőívet jellemzően nők töltötték ki..

Korábban emlitettük, hogy a kérdőíves kutatások általában megbízható eredményeket adnak. „A vizsgálatunkban azonban szerepelt egy olyan kérdés, amivel a gazda antropomorf attitűdje is felmérhető, vagyis az, hogy mennyire ruházza fel emberszerű tulajdonságokkal a kedvencét. Azt várnánk, hogy ha a gazdák objektívek, akkor az antropomorfizáció szintje független a gazda empátiájától, hiszen attól, mert a kutya adekvátan reagál érzelmekre, még nem szükségszerű, hogy úgy tekintsünk rá, mint egy gyerekre. Mégsem ez történt. Valójában azok a gazdák, akik úgy vélték, hogy a kutyájuk úgy gondolkodik akár egy gyerek, empatikusabbnak értékelték a kutyájukat. Ez az eredmény arra figyelmeztet minket, hogy a kutyák viselkedését mindenképpen meg kellene vizsgálni valós helyzetben is, és az így nyert objektív adatokkal összevetni a gazdák véleményét.” – figyelmeztet Miklósi Ádám professzor, az Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője.

A kutatás talán legizgalmasabb és a szakirodalomban is leginkább vitatott kérdésében, a ragadós ásítással kapcsolatban a gazdák arról számoltak be, hogyha ásítanak, kutyájuk hajlamos ezt átvenni, sőt a ragadós ásításra fogékonyabb kutyák a gazdák érzelmeire is jobban reagálnak.

Végül, „a mi vizsgálatunk is megerősítette, hogy az empatikusabb gazdák cukibbnak találtak egy kölyökkutyáról készült képet, míg egy felnőtt kutya képével ezt az összefüggést nem tudtuk kimutatni.” – számol be Szánthó Flóra.

A magyar kutatás elsőként használt egy olyan kérdőívet, amivel vizsgálni lehet, hogy a gazdák hogyan vélekednek kutyáik érzelmi reaktivitásáról. Bár az empatikusabb gazdák nagy beleérző képességet tulajdonítanak kedvencüknek, ez adódhat abból is, hogy máshogyan értékelik kutyájuk viselkedését, mint egy kevésbé empatikus személy. Kubinyi Enikő szerint ez azért is valószínű, mert „egy friss finn kutatás arra utal, hogy az empatikusabb emberek gyorsabban, pontosabban és intenzívebben értékelik emberek és kutyák arckifejezéseit is. Tehát nem biztos, hogy az empatikusabb emberek kutyái mások, mint a többieké, inkább arról van szó, hogy ők hamarabb észreveszik a kutyájuk viselkedésében az érzelmekre adott reakciókat”.

Forrás: 
Szánthó, F., Miklósi, Á., Kubinyi, E. 2017. Is your dog empathic? Developing a dog emotional reactivity survey. PLoS ONE, 12: e0170397. doi: 0.1371/journal.pone.0170397
Fotók: Debbie Cornell-Charneski és Jesko Wilke