Népszerű posztok

2017. április 10.

Személyes készségek (soft skills) a biológus pályán II.

Kubinyi Enikő előadása az ELTE Biológus Tavaszi Iskolában
2017. 04. 08. Királyrét


Az első rész, az előadói készségek után egy sor egyéb fontos soft skill következik.

Csapatmunka

A mi tanszékünkön a munkaidő akár 10%-át illik csoportos célok érdekében felhasználni. A közteendőkről van egy listánk. Én az általános iskolában virágfelelős voltam, és igyekeztem kibújni a nehéz pozíciók, például az osztálypénz szedése alól. Most az Etológia Tanszéken a facebook felületeink (magyar, angol, csoport) frissítéséért és a szakirodalom figyeléséért, megosztásáért felelek. De van, aki a konyhát tartja rendben, van, aki a labort, van, aki a rendszeres szakmai meetingeket szervezi. Mindenki olyasmit csinál, ami testhezálló számára. A legjobb angolosunk az angol prezentációk elkészítésében segít, csütörtökön például pont mellettem gyakorolta a hétfői előadóval a helyes kiejtést. Nálunk minden előadás angol nyelvű, már csak azért is, mert folyton vannak külföldi hallgatóink, pillanatnyilag nyolc.

Ahhoz, hogy kiderüljön, kinek mik az erősségei, és jobban bízzunk egymásban, nagyon hasznosak a csapatépítések. A mi tanszékünknek van egy titkos csoportja a facebookon, ahol az a cél, hogy szociális programokat szervezzünk. Kéthetente eljárunk tollasozni, volt egy pár félév, amikor a Kopaszi gáton fociztunk, és az utóbbi 3 évben februárban 3 napos tábort szerveztünk, ahol néha egyszerűen csak kirándulunk, de soft skilleket is fejlesztettünk, illetve próbáltuk azonosítani, hogy milyen problémák merülnek fel a munkában, a munkahelyünkön, hogyan lehetne ezeket megoldani. De van, aki koncertet posztol a facebook csoportba vagy kvízjátékot, billiárdot, esetleg egy szimpla sörözést. Összedobtuk a pénzt egy tanszéki pingpongasztalra is és gyakran ebédelünk együtt.


Ne felejtsük el, hogy ma már gyakorlatilag minden kutatás csapatmunkában zajlik, nem véletlenül sokszerzősek a cikkek. A féltékenység, az irigység megmérgezi a légkört, úgy nem megy a munka. Időt kell szakítani arra, hogy gondozzuk a társas kapcsolatainkat a munkahelyünkön, és időben rendezzük a konfliktusokat, mielőtt azok elmérgesednének.


Szervezőképesség

Nagyon fontos, hogy meg tudjuk szervezni a napjainkat és be tudjuk osztani az időnket. Én ebben egyáltalán nem vagyok jó, de igyekszem. Mióta elindult az ERC csoportom, nagyjából tíz munkatársat, meg a diákokat kell összefognom, heti négy napom azzal megy el, hogy találkozókon veszek részt reggeltől estig és e-maileket írok, olvasok. A pénteket próbáltam meghagyni írásra, de sokszor az is eltelik e-mailezéssel vagy mással. Legutóbb például erre az előadásra készültem.

A hétvégéken sem áll le egy kutató munkája. Aki csak hétköznap csak 8 órát akar dolgozni, az válasszon más pályát. Nem ismerek olyan sikeres kutatót, aki csak 40 órát dolgozik egy héten. Nekünk ráadásul alkalmazkodnunk kell a gazdákhoz is, akik pont munkaidő után és hétvégén tudják behozni a kutyákat tesztre.

A szervezőképesség akár azon is megbukhat, ha valaki nem olvassa el a nekik szánt emailt vagy egyszerűen nem válaszol. Én gmail-t használok, a hivatalos leveleimet is ide irányította,. Amire nem tudok azonnal visszaírni, mert pl. ki kell hozzá keresnem valamit, azt megcsillagozom, és a hétvégén válaszolok ezekre a levelekre is. Használom a gmailnek azt a funkcióját, hogy képes szétválasztani a fórumleveleket, a szociális médiás értesítőket, a reklámokat. Ez utóbbiakat egy mozdulattal tudom törölni, miután átfutottam őket. Rend van a postafiókomban és az íróasztalomon is; cikket legtöbbször digitálisan olvasok, nem szoktam nyomtatni. Nagyon ajánlom a Mendeley referenciakezelő programot, ebben jegyzetelni, kiemelni is lehet, és a böngészőben egy gomb megnyomásával a saját könyvtárunkba emelhetünk egy referenciát. A publikációk gyűjtéséhez feedly-t használok és feliratkoztam a google scholar értesítőire is.

Az alapkutatás fő terméke a tudományos publikáció. Sokáig azt gondoltam, hogy azért nem haladok jól a publikációk írásával, mert nincs időm elmélyedni, állandóan közbejön valami. De nemrég a Science-ben megjelent egy cikk, ami elgondolkoztatott. Arról szólt, hogy egy óra mindenképp van minden nap írásra, például reggel, munka előtt. Azóta próbálok arra ügyelni, hogy én is naponta fordítsak erre időt.


Tudományszervezés

A szervezésbe nem csak a mikromenedzselést kell beleérteni. Egy kutató olykor közösségi eseményeket is szervez, mint ahogy Viktor megszervezte ezt az iskolát vagy a TDK-kat.

A mi tanszékünk volt az első a világon, ami kutya-ember interakciókat vizsgált, és kitalált ehhez egy új módszert, a családi kutyák bevonását. 2008-ban szerveztünk egy nagy nemzetközi konferenciát az ELTE-n, több mint 300 résztvevővel. Ehhez kapcsolódóan állatorvosoknak és kutyakiképzőknek tartottunk szemináriumot. Ezután hasonló szemináriumokat kezdtem szervezni, 3 éven át, sikeres projekt volt, de belefáradtam. Emellett bekapcsolódtunk párszor a tanszékkel a Kutatók Éjszakájába is, és azután a Tudomány Ünnepe keretében szerveztünk egy konferenciát, amin az abban az évben megjelent publikációinkat mutattuk be magyar nyelven. Meghirdettük a facebookon. Azt gondoltuk, ötvenen jelentkeznek majd, de 400-ra futott fel pár nap alatt az érdeklődők száma, és nagyon sokan kérdezték, hogy felvesszük-e az előadásokat videóra. Mivel senkit nem akartunk visszautasítani, végül élőben közvetítettük az előadásokat. A rákövetkező évben a főnököm megszerezte az amerikai Purina támogatását is, de ennek megfelelően az előadásokat angolul is meg kellett tartanunk, és nagy PR munkát fektetni abba, hogy világszerte sokan tudjanak az eseményről. Kis kampányfilmeket is készítettünk. Végül tavaly több mint negyvenezren nézték meg a videóinkat – ha belegondolunk, hogy hardcore science-t adtunk elő, akkor nagyon büszkék vagyunk erre a látogatószámra. A saját, öregedéskutatásos csoportommal félévente szervezünk egy családias házikonferenciát magunknak és 20-30 gazdának. Itt biztonságos, barátságos környezetben gyakorolhatja mindenki, hogyan kell előadni, és közben a gazdák, akik önként segítenek nekünk azzal, hogy elhozzák a kutyáikat tesztelésre, szintén kapnak visszajelzést a munkáról. A konferenciáról összefoglaló készül, amit felteszünk a honlapra, hogy az is tájékozódhasson, aki nem volt jelen.
Jövőre megint a mi tanszékünk rendezi a nagy nemzetközi kutyás konferenciát, a Canine Science Forumot.


Angoltudás

Itt hadd jegyezzem meg, hogy jól beszélni angolul alap egy kutatónak, a kutatás nyelve az angol. Mindenki fordítson erre különös figyelmet, már hallgatóként. Pontosan tudom, hogy ez nehéz, engem is azzal a módszerrel tanítottak, ami szavakat magoltatott és a hibákra fókuszált.


Mobilitás

Az angoltudásom minden bizonnyal jobb lenne, ha éveket töltöttem volna külföldön. Diákkoromban ez kevésbé volt egyszerű, mint most – a PhD-m megszerzésének évében csatlakozott az ország az EU-hoz, ezután jöttek be a nagyobb diákcsere programok. Nekem viszont addigra gyerekeim születtek, ikrek ráadásul, úgyhogy nem nagyon ugrálhattunk, mert muszáj volt igénybe vennünk a nagyszülők segítségét is a gyereknevelésben. A hallgatókat arra biztatom, hogy minden lehetőséget ragadjanak meg a külföldi tanulmányút érdekében, amit a magánéletük megenged. Ez a cv-ben is fontos tényező, a bírálók nézik a pályázók mobilitását: ahol nem látnak mobilitást, azt a pályázót eleve kidobják. Az ERC is ilyen. Én éppen átjutottam a szűrőn egy angol és egy francia tanulmányúttal. PhD-zzatok külföldön, vagy menjetek minél többször legalább 3-6 hónapos utakra.

Itt jegyzem meg azt is, hogy a mi tanszékünkre főleg olyan hallgatók jönnek, akik imádják a kutyákat. Hozzánk behozhatják őket, de ez másutt ritka. A kutyatartás ennek megfelelően csökkenti a mobilitást. Eleve nehezebb vele utazni, nehezebb szállást találni, és egy csomó szociális programból is kimarad az ember. De persze ez magánügy, ugyanúgy, mint hogy ki mikor vállal gyereket. Csak szólok, hogy ha valaki kutató akar lenni, ezeket a szempontokat is mérlegelheti.


Rugalmasság

Új eszközök, módszerek iránti nyitottság mellett a mi területünkön időbeli rugalmasságra is szükség van, mert alkalmazkodnunk kell a gazdák elérhetőségéhez. Múlt pénteken például egy konferenciát szerveztünk péntek délután, utána az egyik kollégánk főzött vacsorát, és épp enni kezdtünk volna, amikor egy másik kollégánk szólt, hogy csendesen, mert alvási EEG mérést végez. Éjjel 11-ig dolgozott pénteken – ekkor ért rá a gazda. Az fMRI méréseket vasárnap éjjel végzik kollégáink, mert akkor szabad a gép.


Emocionális intelligencia (EQ)

A wikipedia szerint az EQ saját és mások érzelmeinek érzékelését és pozitív befolyásolását is jellemzi. Szerencsés, akinek jó szülők jutottak és segítették a kiegyensúlyozott érzelmi fejlődését. Emellett a szépirodalom is sokat segít. Én lakótelepen nőttem fel, rengeteget olvastam gyerekkoromban, és igyekszem most is (van egy helyi könyvklubunk is ebből a célból.) . Így sok helyzetet ismerősnek élek át, holott a valóságban nem volt benne részem. Magas EQ nélkül nem lehet a velünk együttműködők munkáját, motivációját összehangolni és egy irányba állítani. Ha a főnöknek hibázik az EQ-ja, nem jó vele dolgozni.


Motiváció

Minden embernek van valamilyen motivációja, ideális, ha ez egybeesik a munkájával. A kutatómunkára nem igazán lehet külsőleg motiválni. Ehhez muszáj az elhivatottság. Aki nem itt találja meg a flowt, az ne legyen kutató, van annyi más szép szakma. Ha valaki szereti a kutatást, de nem fér össze a témavezetőjével, ne adja fel, keressen jobb csoportot.


Asszertivitás

Ez is nehéz skill, mert az iskola nem az önérvényesítésre nevel, hanem az ellenkezőjére, arra, hogy húzd meg magad. Pedig néha muszáj asz asztalra csapni, konfliktushelyzetben döntést hozni, enélkül semmi nem halad előre, káosz alakul ki. Főleg nőknek nehéz előhívni magukból az asszertivitást. És ha végre megteszik, akkor bunkó, törtető karrieristák lesznek a társadalom szemében, ellentétben a férfiakkal, akik sikeres vezetők. Ez az egyik eleme a nők feletti üvegplafonnak.


Kreativitás, innováció, kíváncsiság, analitikus gondolkodás

Innováció nélkül unalmas egy helyben topogás zajlik, kisszerű publikációk születnek. Mivel a PI energiája sokszor elmegy a csoport menedzselésére, a posztdokoknak, hallgatóknak a kreativitására nagy szükség van. De egyébként nem csak a tudományos munka során, hanem a társadalommal való kommunikációban is. Nálunk például egyesek nagyon erősek grafikus munkákban, és sokan jó stílusban írnak ismeretterjesztő cikkeket. Itt jegyzem meg azt is, hogy sokáig nem tudtam, miért fontos a tudományos ismeretterjesztés, nálunk egyszerűen hagyomány lett Csányi Vilmos professzor munkássága miatt, hogy folyton jönnek az újságírók a kérdéseikkel. De már tudom, hogy ez a láthatóság alapja, és hálás vagyok az újságíróknak, amiért segítenek nekünk ebben. Az, hogy világszerte ismerik a kutatásainkat, biztosan döntő volt az ERC elnyerésében, de valószínűleg abban is, hogy a tanszékvezetőnket tavaly akadémikusnak választották. A nem szakmabéli kutatók csak akkor hallanak rólunk, ha a sajtóból értesülnek a munkánkról.

Az ismeretterjesztés abban is segít, hogy érthetővé gondolhassuk a mondandónkat, letisztázhassuk a gondolatainkat. Persze a legjobban megírt mű is szembetalálkozik azzal, hogy az olvasók szövegértése általában elég rossz, ez történt nemrég a keverékeket és fajtatisztákat összehasonlító kutatásunkkal is, ahol a kommentelők jelentős része azon háborodott fel, hogy a cikkünk nem arról szól, hogy mindenki vigyen haza egy menhelyi kutyát. Egy kutatóval természetesen nem történhet meg, hogy a szövegértése rossz.

Én évekig írtam blogot frissen megjelent kutatásokról (kutyás cikkek itt, általános etológia itt). Három okom volt erre: egyrészt hamar elfelejtem, amit olvastam, de így könnyen rá tudok keresni, másrészt gyakorlom a közérthető fogalmazást, harmadrészt sikerélményt szerzek, hogy végre valamit befejeztem. Szakmai cikket publikálni 2-3 év munka, de egy ismeretterjesztővel néhány óra alatt elkészülök.


Hogyan jelennek meg a soft skillek az életrajzban?

Sokan egyszerűen leírják, hogy mik az erősségeik, de persze ezt egy potenciális munkáltató úgysem hiszi el. Egy életrajzban (pl. itt a sajátom) az alábbi pontokban látszódnak a soft skillek (vagy azok hiánya):
  • Előadói készségek: meghívott előadások (jelentősebbek)
  • Csapatmunka: kooperáció más laborokkal, publikációk nagy száma életkorhoz képest (sok szerzőtárssal is megy a munka), hallgatók száma
  • Szervezőkészég: konferenciaszervezés, társadalmi szerepvállalás
  • Rugalmasság: mobilitás, munkahelyek, tanulmányutak
  • Asszertivitás: pályázatok, amiben PI (principal investigator, vezető kutató) volt
  • Kreativitás: pl. díjak, médiavisszhang, PhD hallgatók elhelyezkedése
  • Magánélet. Sok pályázatnál életkori vagy egyéb határhoz kötik a jelentkezést, amit (nőknél, ill. ha a férfi volt igazoltan szülési szabadságon férfiaknál is) megnövelnek gyerekenként X évvel (az ERC-nál X=1,5), ezért a gyerekeink számát is meg szoktuk adni.


Kérdések

Az előadás kapcsán szó esett még a legfontosabb kutató erényekről: a kitartást, stressztűrő képességet és a kíváncsiságot tartottuk annak. Kérdésként elhangzott, hogy például a türelmet hogyan lehet fejleszteni. A választ nem tudom, de bármi fejlesztése kapcsán az az első lépés, hogy felismerjük, mi a problémánk, utána pedig irány az internet, a barátok, ismerősök és a gyakorlás.
További kérdés volt, hogy hogyan lehet összehangolni a kutatást a magánélettel. A vonatkozó statisztikákat nem ismerem, csak a saját történetünket tudom elmesélni. 13 éves ikerlányaink és egy 6 éves fiunk van. Kétéves korukig otthon voltam velük, és utána is egy évet részmunkaidőben dolgoztam. Ez idő alatt nem volt olyan éjszaka, amit ne töltöttem volna a gyerekekkel (és ne ébresztettek volna fel többször). Viszont a férjem és a nagyszülők is folyamatosan részt vettek a gyerekek ellátásban az első perctől kezdve. Iskoláskorukban belefáradtunk a gyerekek fuvarozásba, ezért kertes házból egy lakótelepre költöztünk, ahol önállóan járhatnak iskolába és különórákra. Mivel a férjemmel rugalmas mindkettőnk munkaideje, szükség esetén otthon tudunk maradni. De egyébként is sokat dolgozunk otthon, ami jó a gyerekeknek. A rugalmas munkaidő a pálya egyik nagy előnye.

Első rész: Előadói készségek