2020. május 21.

Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni?

Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus speciális szaggal jár, ami egyáltalán nem biztos. Reményre ad okot, hogy például a szarvasmarha vírusos hasmenésének (BVDV) szagát sejtkultúrákban képesek voltak felismerni. A keresőkutyák képzésében és kutatásában élen járó University of Pennsylvania és a London School of Hygiene and Tropical Medicine 2020 tavaszán, a COVID-19 járvány berobbanásakor szinte egyszerre kezdte el felmérni, hogy beazonosítható szaga van-e a vírusfertőzött embereknek. A Qubit már hírt adott erről. A mostani cikk azzal foglalkozik, hogy egyáltalán érdemes-e belevágni ebbe a projektbe.

Kiképzés jutalomfalattal
A COVID-19 képzésbe eddig főleg labradorokat vontak be. Más fajta is remekül bevált már szagkereső munkára, Magyarországon például sok képzett német és belga juhászkutya keres cigarettát, drogot, de emberek vizsgálatára főleg a labradorok alkalmasak, mert rendszerint barátságosak és megbízhatók idegenekkel is, ami egy repülőtéren alapvető elvárás. A szagkereső munkához nagy munkavágyú, étellel vagy játékkal jól motiválható, kitartó, terhelhető, magabiztos, együttműködő egyedekre van szükség. Mivel az ilyen kutyapéldány nem túl gyakori, általában erre specializált tenyészetből származnak és nevelőszülőknél töltik a kölyökkorukat.
A kiképzés során először pozitív teszttel rendelkező betegek vizelet és nyálmintájára tréningezik a kutyákat, tehát akkor kapnak táplálékjutalmat vagy játékot, ha jelzik a mintákat. A kutyák nem betegednek meg a SARS-CoV-2 vírusban, legfeljebb az jelent gondot, ha a vírus a bundájukra kerül és valaki lesimogatja onnan, majd az arcához nyúl. Elképzelhető az is, bár ezt a közlemények nem részletezték, hogy a szagmintákon olyan szűrő van, ami bizonyos illékony komponenseket átenged, de a vírust nem. Ha a kutyák társították a vírusbeteg emberek szagát a jutalommal, akkor a következő szakaszban egészséges és beteg emberek mintáiból kell kiválasztaniuk a betegekét. Ezután még azt is igazolni kell, hogy a szag nem csak a nyál- és vizeletmintában, hanem a testszagban is megjelenik, úgyhogy feltehetően a betegek ruhadarabjait, esetleg hónalj alá szorított vattapamacsokat is szagoltatnak a kutyákkal. A maláriát jelző kutyákat maláriás betegek zoknijával tréningezték. Amennyiben a koronavírusos betegeknek van speciális szaga, akkor a kutyák azonosítani fogják a betegeket, a kiképzők szerint óránként akár 250 embert is átvizsgálhatnak. Mivel a kutyák, mint minden élőlény, olykor hibáznak, a pozitívnak jelzett emberek mintáit labortesztben is ellenőrzik.

Hatékonyság
Még ha jól is dolgoznak, kevés fertőzöttnél sok hibás pozitív jelzést adhatnak a kutyák, főleg, ha fáradnak és már régen nem kaptak jutalmat, mert régóta nem találkoztak fertőzöttel. Emellett, talán nem is meglepő egy emberre hangolt munkakutyánál, a kutyavezetők hiedelmei is befolyásolják, jelez-e a kutya. Egy gyakorlásként felvezetett kísérletben kutyavezetőket arról tájékoztattak, hogy az átvizsgálandó helyiségben a piros ragasztócsíkkal jelölt pontokon van az elrejtett drog, de valójában nem volt ott semmi a csíkon kívül. Viszont csaliként titokban labdákat (a drogkereső kutyák jutalmát) rejtettek el a kutatók. Drog tehát sehol nem volt, a kutyák mégis jeleztek, de nem a labdáknál, hanem a piros ragasztócsíkoknál. Mivel őket senki nem tájékoztatta szóban, hogy mi az elvárás, kizárásos alapon a kutyavezetők önkéntelen jeleiből vették le, mikor illene jelezniük. Feltehető, hogy a reptéren dolgozó COVID-19 kutyák is érzékelik majd, hogy a vezetőjük kit talál gyanúsnak és ez befolyásolja a munkájukat.
A kutyák orra persze kitűnő, 220 millió szaglóreceptoruk van, sokkal több sejtnyúlvánnyal mint a miénk, összességében negyvenszer jobb szaglóképességgel az emberénél. Pedig a mi orrunk se rossz, az emberek is képesek nyomkövetésre. Hozzáállás kérdése, mennyire vesszük biztatónak az eddigi legátfogóbb szakirodalmi szemle számait a jelzőmunka hatékonyságáról. Tegyük fel, hogy a kutyák ugyanolyan sikeresen jelzik a SARS-CoV-2 fertőzötteket, mint a fekete tea keresésére képzett kutyák, vagyis a szenzitivitás 92%-os, a specificitás 97%. A szenzitivitás azt jelzi, hogy a valóban pozitív eseteket hány százalékban jelzik pozitívnak a kutyák. Ha a vírus a populáció 2%-ában van jelen, és egy kutya óránként 250 embert vizsgál meg, akkor 4 óra alatt összesen 20 pozitívval találkozik. A 92%-os szenzitivitás miatt azonban csak 18-at jelez potitívnak (20*0,92=18,4), kettőt nem vesz észre. Természetesen az is előfordulhat, bár ez a kisebb probléma, ha olyan embereknél is jelez, akik nem hordozzák a vírust. A specificitás jellemzi azt, hogy hány százalékban találja meg a kutya a negatívokat (egészségeseket), ez a szám 97% volt a fekete teás vizsgálatnál. Ha a kutya 4 óra munka alatt 1000 főt vizsgál meg, akiknek 98%-a negatív (980 fő), akkor a 980 fő 97%-át nem jelzi pozitívnak, de 3%-ot igen, ez 29 egészséges személy. Tehát 1000 ember esetén 47-szer (18+29) jelez pozitívat a kutya, 38%-ban helyesen. Az 1000 személyből kettő szabadon elmegy és terjeszti a betegséget, 29-en pedig bosszankodhatnak négy napig, amíg várnak a két negatív labortesztjük eredményére és elengedik őket a karanténból. A kutyák még így is jobbak, mint a kínai Anhui gyorsteszt (de nem biztos, hogy olcsóbbak).
Jelenleg egyébként nem 2% a vírusfertőzöttség Magyarországon, hanem jóval alacsonyabb. 0,1%-kal számolva 1000 emberből mindössze 1 fertőzött, őt meg is találják a kutyák, viszont mellette 30 embert szintén pozitívnak jelölnek, a helyes találatok aránya alacsony fertőzöttségnél tehát mindössze 3%.

Repülőtéri azonosítás
Először repülőtereken tervezik bevetni a képzett kutyákat. Ha a találati arány a fertőzés alacsony elterjedtsége miatt csekély, akkor kérdés, hogy egyáltalán miért érdemes a kutyák kiképzésével foglalkozni. Elsősorban talán a látványuk miatt, hiszen a jelenlétük azt az üzenetet sugallja, hogy a hatóságok mindent megtesznek a vírusterjedés megállításáért. Másrészt némileg valóban csökkenthetik az elvégzendő tesztek számát, hiszen ahhoz, hogy a 2. példában megtaláljunk 1 fertőzöttet, 1000 ember helyett csak 31-et kell tesztelni. De az is igaz, hogy 10 nap alatt, 10000 embert átvizsgálva viszont egy pozitív embert „elengednek” a kutyák - kérdés, hogy ez mekkora baj. Közvetett előny, hogy ha a kutyák képesek a a vírus szagának azonosítására, akkor elméletileg lehetséges olyan készüléket is fejleszteni, ami például a kilégzett levegő alapján azonosítja a vírusfertőzötteket.

Dr. Kubinyi Enikő
ELTE Etológia Tanszék