Etelka, az életmentő kutya és a proszocialitás

Etelka és gazdája. Fotó: Sztojka András facebook

Szívmelengető kutyás történet: először a Police.hu, majd a Telex közölt részleteket arról, hogyan mentette meg egy kutya a gazdája életét 2026 áprilisában, Sopronban – a lehűségesebb társ a leghűségesebb városban. Járőröző rendőrök arra figyeltek fel, hogy egy autó fényjelzéseket ad le. Amikor odasiettek, az egy földön fekvő embert találtak az autó mögött, a kezében egy EpiPen adrenalinjekcióval. A rendőrök beszúrták az injekciót a combjába és hívták a mentőket. A férfi, Sztojka András, szerencsére teljesen felépült, és el tudta mesélni a történetét.

Gyerekkora óta allergiás a rovar- és pókcsípésekre, ezért mindig hord magával adrenalininjekciót, amivel meg tudja előzni a bénulást, fulladást okozó anafilaxiás sokk kialakulását. Ezúttal azonban a füle mögött csípte meg egy darázs, és nagyon gyorsan jelentkeztek a tünetek. Az autóban ülő kutyája érzékelte a bajt és megpróbált a vezetőülésnél kijutni az autóból, de közben véletlenül letörte a világítás bajuszkapcsolót.

A történet főhőse, az Etelka nevű keverék mentőkutya kiképzést kapott, ezért sokan azt hitték, hogy szándékosan adott fényjelzéseket. A mentőkutyákat azonban nem képezik arra, hogy a gazdájuk rosszullétét kezeljék, hanem eltűnt vagy épületrom alá szorult embereket keresnek meg és jelzik a jelenlétüket, általában ugatással, kaparással. Etelka teljesen véletlenül törte le a bajuszkapcsolót. A speciális kiképzés hozzájárulhatott, hogy szoros a kapcsolata a gazdájával, és gyakorlott a jelzései felismerésében. 

Az ilyen történetek könnyen azt a benyomást kelthetik, hogy a kutyák pontosan „értik”, mi történik egy vészhelyzetben. Valójában azonban a kutya nem orvosi értelemben ismeri fel az állapotot, hanem azt érzékeli, hogy a gazdája viselkedése és testi állapota hirtelen és drasztikusan megváltozik. A kutyák rendkívül érzékenyek az emberi jelekre: észlelhetik a mozgás, a testtartás, a légzés vagy akár a szagok (például stresszhez köthető kémiai változások) eltérését, és ezekre erős érzelmi reakcióval válaszolnak. Ilyenkor gyakori a nyalogatás, bökdösés, nyüszítés vagy ugatás. Ezek a viselkedések a szociális partner rendellenes állapotára adott, részben veleszületett, részben tanult válaszok.

Fontos azonban különbséget tenni az ilyen spontán reakciók és a valóban célzott segítségnyújtás között. A speciálisan képzett segítőkutyák képesek bizonyos egészségügyi állapotokat előre jelezni, illetve konkrét feladatokat végrehajtani, mint például segítség hívása. Ez azonban hosszú, célzott tréning eredménye. Egy átlagos családi kutya is segíthet vészhelyzetben és akár életet is menthet, de a viselkedése inkább spontán és nem olyan megbízható, mint a tanult segítségnyújtás.

A fabódé a 2020-as argentin vizsgálatban

Egy argentin, 2020-ban megjelent vizsgálatban megpróbálták ugyanezt a helyzetet szimulálni. A viselkedéstesztben a gazdának egy fabódéba kellett beállnia. Az ajtót a kísérletvezetők rájuk zárták és egy másfél kilós kővel kitámasztották. A gazdák egy részét arra kérték, hogy nyugodtan, csendben álldogáljanak a bódéban, a másik csoportot pedig arra, hogy "essenek pánikba", próbáljanak kiszabadulni, hangosan kérjenek segítséget. Azt találták, hogy a stresszes helyzetben a kutyák fele kinyitotta a bódét (3 próba alatt 22 kutyából 10-12), vagyis eltolta a követ és kiszabadította a gazdáját. Ha előtte megtanították neki, hogyan kell az ajtót kinyitni, akkor gyorsabbak voltak, de a tanítás önmagában nem növelte az esélyét, hogy kinyitják a bódét. A "nyugodtan viselkedő gazdák" csoportban 16 kutya közül 1-3 nyitotta ki az ajtót a három próba alatt.

Magyar kutatók 2026-ban megjelent vizsgálata is igazolta a kutyák segítőkészségét. Ugyanolyan gyakran segítettek megkeresni egy elrejtett tárgyat (egy műanyag mosogatószivacsot), mint a 16-24 hónapos kisgyerekek. A macskák viszont csak figyelték, hogy a gazdájuk keres valamit, de nem segítettek neki. A kísérlet eredménye szerint a kutyák és a gyerekek is hajlamosak spontán proszociális (azaz másokat segítő) viselkedést mutatni anélkül, hogy jutalmat kapnának érte.

A blogbejegyzés a Sláger rádióban 2026. április 20-án elhangzott beszélgetés kapcsán készült.

Kinti vagy benti macska?

Az, hogy a cica kinti vagy benti legyen, azaz a lakásban éljen vagy a kertben, nem fekete-fehér kérdés - a biológiában semmi nem az. Arról kell dönteni, hogy hol van az egyensúly a macska szabadsága, biztonsága és a környezet védelme között. Alapvetően a macska egy félig-domesztikált faj, amely emberi segítség nélkül is képes fennmaradni, és megőrizte a természetes viselkedésének nagy részét, hiszen genetikailag nem különbözik jelentősen a vadmacskától. A vadmacska magányosan él, kivéve, amikor az anya a kölykeit neveli, ezért a házimacska sem igényli a társaságot úgy, mint a kutya, amelynek ősei csoportban éltek. A mai házimacskák is önállóak, a legtöbbjük képes lenne önfenntartásra és jellemző rájuk a vadászat iránti erős motiváció és a területhez való kötődés. Egy kijárós macska élete inkább megfelel ezeknek az igényeknek, mivel van lehetősége a környezete felfedezésére és a vadászatra.

Ugyanakkor a kijárós tartás komoly kockázatokkal jár. Különösen városi környezetben gyakoriak az autóbalesetek, megfoghatja egy kutya, mérget ehet fel, fertőző betegséget kaphat, parazitákkal fertőződhet. Az sem ritka, hogy a macska eltűnik, akár azért, mert eltéved, akár mert valaki „befogadja”, azt gondolva, hogy gazdátlan. Arról is szót kell ejteni, hogy az amúgy is faj- és egyedszegény emberi településeken a macskák még jobban lecsökkentik a kisemlősök, madarak, hüllők, kétéltűek, rovarok számát, és ha a macska elvadul, akkor emberi településektől távolabb is hozzájárul a természeti értékek károsításához. 

Az elkóborlás és a nem kívánt szaporulat megelőzésében kulcsszerepe van az ivartalanításnak, mert csökkenti a kóborlási hajlamot. Emellett fontos a stabil napi rutin és a kiszámítható környezet, vagyis jó, ha megtanulhatja a macska, hogy mikor érdemes otthon lenni, mikor kap ételt és figyelmet. Az azonosítás szintén alapvető, hiszen ha van mikrochip az állatban, és a hozzátartozó cím pontos, akkor távolabbról is haza tudják vinni a cicát, nem kell a lámpaoszlopokra ragasztott fénymásolatokkal keresni. A nyakörv is hasznos kiegészítő lehet, de csak olyan, amely kioldódik, ha beakad. A vadászat minimalizálása érdekében érdemes a legaktívabb, alkonyati és hajnali időszakban bent tartani a macskát. A feltűnő, színes nyakörvet könnyebben észrevehetik a madarak, és időben elmenekülhetnek. A csengettyű nem sokat segít, mert a lopakodó vagy mozdulatlanul lesben álló macskán nem szólal meg. Nem csak a vadvilág miatt előnyös, ha keveset vadászhat a macska, hanem azért is, mert elsősorban a zsákmányállatok elfogyasztásakor fertőződik meg parazitával.

A benti tartás sokkal biztonságosabb, viszont nagyon unalmas lehet a macska számára. Csak akkor vállalhatja ezt egy gazda jó szívvel, ha valóban képes kielégíteni a macska viselkedési igényeit. Egy macska érezheti magát bezárva egy lakásba, de ehhez ingergazdag környezet kell, tele mászási alkalmatosságokkal, kaparófelületekkel és rendszeres, vadászatot imitáló játékkal. Egy üres, ingerszegény lakásban tartott macska könnyen frusztrálttá válik és viselkedési problémái, betegségei alakulhatnak ki.

Egyre népszerűbbek a hibrid megoldások, például a macskabiztos erkély vagy kert, illetve a kifutó, ahol az állat biztonságosan élheti meg a kinti ingereket. Ha van rá mód, jó megoldás pórázra is rászoktatni a cicát, és sétálni járni. De ez csak bizonyos egyedeknél válik be, és a szoktatást fiatal korban érdemes elkezdeni. Biztonságos sétálóhelyet sem könnyű találni, kutyák által gyakran látogatott területeket kerülni kell.

Ha a kutyákkal hasonlítjuk össze a macskákat, fontos különbség, hogy a macskák általában kevésbé kontrollálhatók és autonómabbak. A gazdájukhoz általában nem úgy kötődnek, mint a kutyák, például stresszhelyzetben nem a gazdájuknál keresnek biztonságot, hanem elrohannak vagy elbújnak. A mozgásigényük is kisebb, inkább rövid és intenzív, nem folyamatos séta, ügetés, mint a kutyáknál.

Végül, hogy mi a „jó” egy macskának és a gazdának, az mindig egyénre szabott. Függ a lakóhelytől, a gazda idejétől, anyagi lehetőségeitől és a macska személyiségétől is. Ismerek olyan párt, akik már régóta szerettek volna macskát kizárólag benti tartásra a belvárosi lakásukba, de az első próbálkozásaik nem váltak be, mert a vidékről hozott macskák folyton csak azt keresték, mikor tudnak meglépni. Úgyhogy ők mentek vissza vidékre. Végül viszont sikerült egy olyan példányt találni, aki fél odakint, és sokkal jobban szeret a biztonságos lakásban ücsörögni, így végül ő maradt náluk házikedvencként.

A blogbejegyzés a egy 2026. március 27-én elhangzott rádióbeszélgetés kapcsán készült.

Fotó: Molnár Vanda

További olvasnivaló: Rendes macska ez a Cirmike, csak valahogy olyan más...

Q&A about dog personality

Hungarian below

How do experts assess a dog’s personality?

Dog personality is defined by consistent behavior patterns across time and situations. It is typically assessed either through standardized questionnaires completed by someone familiar with the dog, such as the owner, or through behavior test batteries that observe how the dog responds in various scenarios. A typical dog personality questionnaire asks how often the dog behaves aggressively toward other dogs or unfamiliar people, and whether the dog enjoys praise or playing with toys. In standard behavioral tests, researchers observe how the dog greets a stranger, how enthusiastically it engages in play, and how persistently it works to solve a puzzle toy.

What are the key similarities and differences between canine and human personality traits?
Human personality is commonly measured using the Big Five traits: Openness, Conscientiousness, Extraversion, Agreeableness, and Neuroticism (OCEAN). While there is no such universal agreement among animal behavior researchers, adaptations of the Big Five have been used in dogs with reasonable success. Studies show that most of these traits can be meaningfully measured in dogs, though conscientiousness is often less evident. That’s largely because this trait involves planning and structuring one’s environment and these skills do not fully apply to dogs. Still, related qualities like perseverance, reliability, goal-directed behavior, and even a kind of “work ethic” can be observed and assessed in dogs.

Q&A about the child-like role of dogs in western societies

Follow-up questions after the publication of Gillet and Kubinyi (2025): Gillet, L. and Kubinyi, E., 2025. Redefining parenting and family–The child-like role of dogs in Western societies. European Psychologist.

Are dogs increasingly replacing children in the modern family?

We are seeing two clear trends: fewer people are having kids, and more are getting dogs. It’s tempting to link the two, but it’s not that dogs are simply replacing children. What is really happening is a shift in how people find connection and purpose. As traditional support systems fade, like big families and tight communities, dogs are stepping in to fill that emotional space. They offer love, companionship, even a sense of responsibility, similar to what kids provide. But it’s not a one-to-one swap. This is part of a bigger picture: rising costs, changing lifestyles, and growing loneliness are among other factors. So, are dogs the new kids? Not quite. But they are becoming a meaningful part of what “family” looks like today.

What inspired you to study the role of dogs in modern family structures ? Was there a personal or social observation that led you to this topic?

Q&A about the companion dog cultural runaway theory

How did you get interested in studying the topic of your paper in Current Directions in Psychological Science: The link between companion dogs, human fertility rates, and social networks?

I’ve been studying dog behavior and cognition for more than 30 years in Budapest, in the Family Dog Project research group at the ELTE Eötvös Loránd University. Approximately ten years ago, during a survey, I asked dog owners on social media, interested in canine research, how much they agreed with the statement: "My dog is more important to me than anyone else." To my great surprise, 66% of respondents, including parents, at least partly agreed. At the time, I was studying ageing in dogs, and I had many experiences where I could directly observe just how emotionally important dogs are to people—often more important than anyone else in their lives. I wanted to understand why that is.

 
What are the study’s main findings?

Különbségek a kutyák szaglásért felelős agyi hálózataiban

English below

Elkészült a kutyaagy szaglási kapcsolathálózatának térképe

Az ELTE etológusainak új agyi képalkotó vizsgálata alapján az életkor és az agy alakja befolyásolja, hogy a szaglással kapcsolatos agyi régiók milyen erősen kapcsolódnak egymáshoz. A kutatók nyugalmi állapotú fMRI-t alkalmaztak éber kutyákon a szaglás úgynevezett funkcionális konnektivitásának feltérképezésére. A Scientific Reports című folyóiratban megjelent tanulmány az első olyan vizsgálat, amely ezt a hálózatot kutyáknál vizsgálja, és azt, hogy hogyan függ össze az egyéni jellemzőkkel.

Az emberek régóta támaszkodnak a kutyák szaglására, de meglepően keveset tudunk arról, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel a szaglási információkat.“Számos viselkedési tanulmány kimutatta, hogy az egyéni különbségek befolyásolják, mennyire jó szimatúak a kutyák” - mondja Asami Nakaimuki, az ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének PhD-hallgatója – “de azt nem tudjuk, hogy az egyéni különbségek az agyi hálózatban is tükröződnek-e”.

A kutatók először a szaglásban részt vevő agyi régiók funkcionális kapcsolathálózatát írták le egy speciális technikával, az úgynevezett nyugalmi fMRI-vel, amelyben a kutyák nem csináltak semmit, csak mozdulatlanul feküdtek 8 percig. A vizsgálatot megnehezíti, hogy a kutyáknak változatos formájú agya van, az orrhosszuktól, fejformájuktól függően hosszúkásabb vagy gömbölyűbb az agyuk. A hálózat részben megfelelt a korábban ismertetett anatómiai konnektivitásnak. Viszont az eredmények azt mutatták, hogy a fiatalabb és a hosszúkásabb agyú kutyáknak erősebb funkcionális kapcsolatai voltak a szagló régiókban, mint az idősebb és a gömbölyűbb agyú, tehát rövidebb orrú kutyáknak. A két ivar között nem voltak különbségek.

Gyerek és legjobb barát egyszerre

English below

Sokan családtagként, barátként vagy akár gyermekként tekintenek kutyájukra – de vajon tényleg hasonlít ezekre az emberi kapcsolatokra a kutya-gazda viszony? Az ELTE Etológia Tanszék kutatói arra vállalkoztak, hogy feltárják, pontosan milyen szerepet töltenek be a kutyák az emberi szociális hálóban.

A kutatás során 13 kapcsolatjellemző mentén hasonlították össze a gazda-kutya kapcsolatot négyféle emberi kapcsolattal. Az eredmények szerint a kutyával való kapcsolat leginkább a gyerek-szülő és a legjobb baráti kapcsolat keverékeként írható le: a gyerek iránti szeretet pozitív aspektusait ötvözi a barátság konfliktusmentességével – miközben a kutya-gazda kapcsolatban egyértelmű hatalmi fölényben van a gazda. Érdekesség, hogy bár sokan a kutyájukkal való kapcsolatot fontosabbnak tartják bármely emberi kapcsolatuknál, a kutatás azt is kimutatta, hogy az emberi kapcsolatokban kapott támogatás mértéke pozitívan függött össze a kutyától kapott támogatás mértékével – vagyis a kutyák nem pótlékai, hanem kiegészítői az emberi kapcsolatoknak.

Kutyakutatási hírek röviden. Canine Science News - 24/06/2024

English below

Körülbelül 40 évnyi (1981-2023), a kutyák öregedését és halandóságát vizsgáló tanulmányok alapján a kutyák élettartama folyamatosan növekszik. A kutyák élettartama 8,5 és 15,4 év között mozog a tanulmányokban, és a legújabbak számolnak be hosszabb élettartamról. https://avmajournals.avma.org/view/journals/javma/aop/javma.24.01.0068/javma.24.01.0068.xml

A kutyaterápiával kiegészített rehabilitáció és a hagyományos program is javította a résztvevők életminőségét egy magyar rehabilitációs központban, de utóbbi csökkentette a depresszió tüneteit, míg a kutyaterápia nem. https://link.springer.com/article/10.1186/s12906-024-04538-7

Kutyakutatási hírek röviden. Canine Science News - 10/06/2024

English below

Egy 97,552 fő részvételével végzett vizsgálat nem talált olyan genetikai variánsokat, amik befolyásolnák a kutyatartást. https://academic.oup.com/g3journal/advance-article/doi/10.1093/g3journal/jkae116/7686067

A kanadaiak pozitív hozzáállást tanúsítanak a farkasokkal szemben életkortól, nemtől, tartománytól és az utolsó szövetségi választáson leadott szavazattól függetlenül; csak az etnikum mutatott statisztikailag szignifikáns hatást. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/10871209.2024.2360741

Canine Science News - 03/06/2024

In a Japanese dog park, female dog keepers interacted more with others than male keepers and dogs of male keepers showed more exploratory behaviours than those of female keepers. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0376635724000639

Participation in a prison-based dog training program led to improvement in training tasks, playfulness, and friendliness in shelter dogs, indicating enhanced welfare and potential for successful rehoming. https://www.mdpi.com/2076-2615/14/11/1530

Canine Science News - 21/05/2024

Cognitive traits, such as inhibitory control and problem-solving abilities, are predictive of various daily behavioral traits in dogs, including trainability, impulsivity, and fearfulness. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0003347224001258

Longitudinal study on middle-aged beagles found that behavioral enrichment prevents hippocampal atrophy but not prefrontal cortex atrophy, with chronic treatment using tacrolimus or Q134R showing no influence on these age-related brain changes. https://www.jneurosci.org/content/44/20/e2366232024.abstract