A kisgyerekek igen
hamar követik tekintetükkel egy felnőtt távoli tárgyakra mutató gesztusát, és beazonosítják, mi a céltárgy. Értik a mögöttes
kommunikációs szándékot, tudják, hogy ismeretei és szándékai vannak a mutató embernek - más szóval képesek tudatállapot tulajdonítására Az állatok közül a kutyák kiemelkedően jól teljesítenek a
mutatásos tesztekben. A Max-Planck Intézet kutatói szerint ennek nem az az oka,
hogy a kutyák jeleskednének a tudatállapot-tulajdonításban, vagy a „kéz
táplálékot ad”-elv alapján robotként mennének a kinyújtott kéz után, hanem az,
hogy a kedvenceink a mutatást javaslatként értékelik.
A javaslat nem parancs: csak kevés kutya követi a mutatást akkor, ha látja,
hogy a jutalom nem abban az edényben van, amire a kísérletvezető mutat. Másrészt,
ha nem tudják, hol a jutalom, szívesen követik még egy kisgyerek mutatásait
is, holott szóbeli parancsaira – ül,
fekszik –, fittyet hánynak. Ha a mutatást parancsnak vennék, akkor a
kisgyerek mutatásait se követnék.
A javaslat, ellentétben a paranccsal, felülbírálható. Amerikai kutatók
eredményei alapján például szívesebben választják a kutyák azt az edényt,
amelyre több kéz is mutat. Hasonlóan a 3-4 éves gyerekekhez, akik szintén megválogatják, kinek a javaslatára hallgatnak.
Korábbi változata megjelent a Mindennapi Pszichológia 2013/1 számában.
Irodalom:
Kundey et al., 2012, Animal Cognition
Scheider et al., 2012, Animal Cognition