A kérdés a floridai Walden Egyetem kutatásából származik. A résztvevők a vidám és a dühös arckifejezést jól, 88% és 70%-os pontossággal azonosították, viszont a félelmet egyharmaduk szomorúságnak vélte, a meglepődést félelemnek. A szomorúságot leggyakrabban a meglepődéssel és az undorral keverték össze, legkevésbé pedig az undort ismerték fel a tesztalanyok: legfeljebb véletlenül sikerült azonosítaniuk. A tapasztalt kutyások ugyanazokat a hibákat követték el, mint azok, akiknek nem is volt kutyájuk. Nem éppen dicséretes eredmény ahhoz képest, hogy a legjobb barátunk érzelmeiről van szó!
De egyáltalán honnan tudjuk azt, hogy a kutya bizonyos arckifejezése valóban kapcsolatban áll valamilyen érzelemmel? Jogos kérdés, hiszen nem tudhatjuk pontosan, mit gondol vagy érez egy kutya, de jó becsléseket tehetünk. Az érzelmi jelek általában hűen tükrözik a jeladó belső állapotát, mert így válthatják ki a környezetből a számára előnyös reakciót. Ha egy kutya dühös, és ez a viselkedésében jól érzékelhető, akkor partnerének lehetősége van rá, hogy elkerülje őt - így a jeladó megússza a kockázatos verekedést.
A kutatók ezért úgy készítették el az érzelmeket kifejező portrékat, hogy a kiszemelt malionois (rövid szőrű belga juhász) fajtájú kutyát különféle helyzeteknek tették ki, és lefotózták a szituáció által kiváltott arckifejezéseit. Hat alapérzelemmel és egy kontroll helyzettel dolgoztak. Ezek a képen* felülről lefelé láthatók, most tehát ellenőrizhetjük, hogy korábban sikerült-e eltalálnunk a megfelelő érzelmeket:
- kontroll: a kutya három percig üldögél
- vidámság, öröm: labdajáték közben
- meglepődés: kiváltásához egy trükkös dobozt használtak, amiből váratlanul előugrott egy játék
- szomorúság: szidás
- undor: gyógyszerbeadás
- félelem: pedikűrözés
- düh: őrző-védő feladat.
Remélem, olvasóim jobb eredményt értek el a fenti átlagnál. Ha nem, ne keseredjenek el, mert az arckifejezések viszonylag gyatra azonosításának valószínűleg az az oka, hogy a kutya pofája elsősorban óriási erőkifejtésre és nem mozgékonyságra specializálódott, emellett szőr is borítja, ami szintén nem segít a mimikai izmok apró rezdüléseinek észlelésében. Újabb bizonyíték arra, hogy a kutyák érzelmeinek pontosabb felismeréséhez a hangokra és testtartásra, különösen a farok pozíciójára is érdemes odafigyelnünk.
*érdemes ezt a képet elméleti oktatásban is felhasználni.
Bloom and Friedman, 2013, Behav Proc
