2013 szeptember

A sajtó imádta Lakatos Gabriella (ELTE-MTA) és munkatársai (ELTE Etológia, Wroclaw University of Technology)  robotos kutatását. Meredeknek tűnhet, hogy egy fehér kesztyűs robot mutogat kutyáknak, pedig a helyzet kiváló lehetőség a robotfejlesztésre. A lengyel mérnökök napokig tizenkétóráztak itt Budapesten, és olyan haladást értek el a robotkar és általában a robot megbízhatóságának fejlesztésében, ami otthon talán másfél évükbe került volna. Közben az is kiderült persze, hogy a kutyák érdekesebbnek találnak egy interaktív robotot, mint egy gépiesebb fajtát. Néhány cikk ízelítőül a híradásokból: If You Need To Test Your New Robot, Ask A Dog, Dogs' Behavior Could Help Design Social Robots, Dogs Are Perfectly Happy To Socialize With Robots,  Dogs Understanding Robots. Az Index tudósítójától pedig megtudtuk: a kutya "sokszor bámult az érintőképernyőre, amit az emberi intelligencia forrásának vélhetett". (Hm. A legkevesebb, hogy a roboton nem is volt érintőképernyő.)
Képgalériák rajongóinak figyelmébe ajánlom ezt az oldalt. Lefelé görgetve MOGI Robi, a magyar fejlesztésű labdázó és kötődő robot is pózol.

E hónap a mozgó tárgyak által kiváltott hatás bűvkörében telt a Családi Kutya Programnál (CSKP): Gergely Anna és munkatársai egy kisautóval és egy robotmozgású emberrel szórakoztatták a tanszékre betérő kutyákat (igen, az Etológia Tanszék tesztjei vidámak és tanulságosak egyszerre, tessék jönni minél többen!). 

Az eredmény hasonló, mint a fenti esetben (aminek örülünk): a mechanikus kapcsolat helyett jobban szeretik a kutyák az interaktivitást. A tudományos publikáció  innen letölthető, de annak aki nem szeretne a részletekbe menni egy nagyon jó ismertetőt ajánlok: How Do Dogs Interact With an Unidentified Moving Object?. A szerző azt is felveti, hogy a hasonló kutatások alapján érdemes lenne a kutyáknak spéci interaktív kütyüket gyártani.

A vokalizációval foglalkozó CSKP csoport is belehúzott, legújabb kutatási eredményük magyarul: Mekkorák valójában a morgó kutyák?, angolul: ScienceShot: Just Joking! Dogs' Play Growls Exaggerate Their Size.

Ezzel vége a hazai kutatásoknak, de van még egy magyar kötődésű: Virányi Zsófia és a Wolf Science Center többi munkatársa farkasvonyításokat elemzett. Kiderült, hogy az üvöltés a szociális kapcsolatok minőségére reflektál: Wolves Howl For Friends, Challenging A Popular Theory of Animal Communication. Magyarul az mRNS.hu számolt be erről: A farkasok személyre szólóan üvöltenek. Ebből az alkalomból megosztom veletek egy fotómat Bóról, ahogy a Bükki Őserdőben üvölt:

A végére maradt még pár érdekesség: Miért népszerűbb néhány fajta a többinél? Netán azért, mert kellemes velük együtt élni? Tévedés: a divat miatt. A TOP TÍZ több fajtája ugyanis alig képezhető (csivava, törpe schnauzer, tacskó). A csivaváknál emellett gyakori a viselkedésprobléma (félelem idegenektől, kutyáktól, érintéstől). A törpe schnauzer gyakran kerget más állatokat, agresszív kutyákkal és izgága. A tacskó szintén agresszív fajtársaival, de emberekkel is és gyakran szomorítja gazdáit szeparációs stresszel. Mindezt nem én találtam ki, hanem maguk a gazdák vallották be egy kérdőív kitöltése során. Tisztelet a kivételes fajtatársaknak, mert természetesen van sok, a cikk az ÁTLAG-ról szól. Tudósítás: Why Are Some Breeds of Dog More Popular Than Others? 

Gondoltátok volna, hogy a bomló emberi test szaga leginkább a csirkéére hasonlít? Nem vicc, ez fontos, ha az emberszagot valami könnyebben hozzáférhetővel akarják helyettesíteni keresőkutyák kiképzésénél: One Day, You Will Smell Like a Dead Chicken.

Beindult a Dognition: kutyások ezrei végeznek otthon etológiai teszteket, osztják meg a videókat és értékelik maguk a teljesítményt. Az egyik tudományos tanácsadó: Miklósi Ádám. Az egyik első eredmény: a fajtatiszták jobban követik az emberi gesztikuláris jeleket, mint a keverékek, utóbbiaknak viszont jobb a memóriájuk: Does a Dog's Breed Really Dictate Its Behavior?

*
Még több link szeptemberről: http://kutyakutatas.blogspot.hu/p/httpindex.html
Szeptemberi tudományos publikációk: http://dogprof.blogspot.hu/2013_09_01_archive.html

Meddig élnek a kutyák és a farkasok?

A világrekord kutyáknál 29 év és 282 nap, de a családi kutyák átlagos élettartama ennek a felét sem éri el. Hogy pontosan mire számíthatunk, az a kutyánk testméretétől függ. Minél nagyobb testű fajtához tartozik a kutya, annál rövidebb a várható élettartama, mivel hamarabb kezd öregedni. Míg egy 10-20 kg-os kutya átlagosan 13-14 évig él, a 70-80 kg-os 7-8 évig. (Érdekes, hogy a kutyákon belül fordított az összefüggés, mint amikor a fajokat egymással vetjük össze. A nagyobb testméretű fajok jellemzően tovább élnek, mint a kisebbek.)

Ott, ahol nincs állatorvosi ellátás és a kutyák maguk is részt vesznek a napi betevő összegyűjtésében, nem a testméret a döntő. Egy nicaraguai törzs kutyái közül mindössze 11% érte meg a 8 éves kort, az átlagos élettartamuk 3,7 év volt, hasonlóan más természetközeli népek kutyáihoz. A fő halálok jaguártámadás és kígyómarás, kölyköknél pedig valószínűleg az alultápláltság.

69 élve befogott minnesotai farkas
 életkor szerinti megoszlása (Mech, 2006)

A farkasok is körülbelül ennyi ideig élnek: L.D. Mech vizsgálatai szerint átlagosan 3,4 évig. A jellemző halálok: kilövés, egymás megölése, éhezés, betegség, sebesülés. A legtöbb farkas (80-90%) nem él öt éves koránál tovább. Mivel 2-4 évesen kezdenek szaporodni, ritka az olyan egyed, amelynek egynél többször születik kölyke. Kivétel mindig akad: a kutatók találkoztak már 15 éves farkassal is a vadonban. Fogságban a legidősebb farkas 17 évet élt.

Aki szeretné tudni, mit tehet, hogy a kutyája a lehető leghosszabb ideig éljen, olvassa el Ted Kerasote: Pukka's Promise című könyvét. Itt egy ajánló: http://www.patriciamcconnell.com/ A gyász feldolgozásában pedig a Do You Believe in Dog blogon megjelölt linkek is segíthetnek: http://doyoubelieveindog.blogspot.hu/.

Forrás:

• Selman et al., 2013. Current Biology
• List of oldest dogs - Wikipedia
• Koster and Tankersley, 2012. PNAS
• Mech, 2006. Journal of Wildlife Management

***
Legfrissebb kutatási eredmények (angol összefoglalók): dogprof.blogspot.hu

Amerikai-magyar összefogás a szibériai husky aktivitásának kutatásában

A viselkedés nagyon sok gén hatásának eredője, ezért nehéz beazonosítani, melyek azok, amiknek szerepe van a viselkedés megjelenésében. De a szánhúzó-kutyások közreműködésének köszönhetően az MTA-ELTE, a Semmelweis Egyetem és a Columbia University kutatói nemrégiben két génről is kiderítették, hogy növelhetik a szibériai huskyk aktivitását és figyelmi képességeit. A két gén (DRD4: D4-es típusú dopaminreceptor és TH: tirozin-hidroxiláz) olyan anyagok termelődését szabályozza, amelyek főként az agy önjutalmazó és mozgással kapcsolatos működésében fontosak. Azért esett a szibériai huskyra a választás, mert ősi, genetikailag a farkashoz közel álló fajta, és a DRD4 génből többféle változatot hordoz, mint a fiatalabb múltra visszatekintő fajták, ami segítheti a génhatások elkülönítését. Ráadásul a szánhúzó-vonalakat viszonylag hasonló körülmények között tartják a gazdák, ezért nem kell különféle környezeti hatásokkal számolni, amik elnyomhatják a gének által okozott csekély különbségeket.

A kutatók először egy rövid viselkedéstesztben lemérték, mennyit mozog a kutya, ha nem kap semmiféle utasítást, csak egyszerűen pórázon tartja a gazdája. A kísérletvezető ezután üdvözölte a kutyát, majd genetikai mintát vett tőle. Ehhez a kutya szájába nyúlt egy fültisztító pálcikával és finoman megdörzsölte a kutya pofájának belső nyálkahártyáját. Ez gyakorlatilag semelyik huskynak nem okozott gondot, viszont kiderült közben, hogyan viszonyul az idegenekhez és mennyire tűri az enyhe kényszer alkalmazását. A tesztet követően a gazdák kitöltöttek egy kérdőívet, ami a hiperaktív gyerekeket vizsgáló pszichológusok kérdőívéhez hasonlított. A Semmelweis Egyetemen végzett genetikai elemzés meghatározta, hogy melyik kutya milyen génváltozatokat hordoz. (A husky fajtában a TH génnek egy rövidebb és egy hosszabb változata van, a DRD4-nek viszont jóval több, összesen hét, köztük egy olyan, amit farkasoknál is gyakori. A változatok közül minden egyed legfeljebb kettőt hordozhat, amik lehetnek egyforma vagy különböző hosszúságúak, pl. két rövid vagy egy rövid és egy hosszú). A genetikai és a viselkedéstesztek összevetése azt mutatta, hogy a kevésbé aktív-impulzív kutyák csak hosszabb génváltozatokat hordoztak. A hosszabb TH változatok emellett azt valószínűsítették, hogy a kutya jó figyelmi képességekkel bír. Az eredmények a humán kutatások számára is jelentősek, mert megerősítették, hogy a vizsgált gének szerepet játszanak a (hiper)aktivitás kialakulásában.

A kutatásban magyar, szlovák, osztrák, svájci, román, amerikai és kanadai kutyások vettek részt. Mint az egyik lelkes adatgyűjtő és az együttműködés koordinátora, ezúton is szeretném megköszönni a magyar huskysok segítségét! - Kubinyi Enikő

Forrás: Wan et al., 2013, Animal Genetics
Angol ismertető: Newly found mutations linked to ADHD in Siberian Huskies

Dog links

Olyan cikkeket gyűjtöttem itt össze, amelyek hasonló témájúak, mint ennek a blognak a bejegyzései, vagyis a kutya viselkedésének kutatásával kapcsolatosak. Ezek a júliusi és augusztusi megjelenések:

 2013. augusztus
A kutyák a szemükkel mosolyognak - Index
Kutyapolgárjogi mozgalom indult a fekete ebekért - Index
Jobban sajnáljuk a kivert kutyákat, mint embertársainkat - Ebgondolat blog