Keressük az ország legidősebb kutyáit!

Az emberek öregedését már régóta vizsgálják genetikai módszerekkel, de a kutyáknak ebből a szempontból eddig kevés figyelmet szenteltek a kutatók. Az Európai Kutatási Tanács támogatásának köszönhetően most lehetőség nyílik rá, hogy a legmodernebb genetikai és neurobiológiai módszerekkel tárjuk fel a kutyák öregedése mögött húzódó élettani, genetikai folyamatokat. A kutatás első fázisában a teljes genomot lefedő vizsgálati módszerekkel keresünk olyan génvariánsokat, melyek kapcsolatba hozhatók a hosszú életkorral. A DNS-t állatorvos által levett vérből nyerjük ki, és ezzel párhuzamosan vérképelemzést is végeztetünk, így a gazdák számára is visszajelzést tudunk adni kedvencük egészségi állapotáról.

Ha ismer matuzsálemi korú (20 kg alatt 20 évesnél, 20 kg felett 16 évesnél idősebb) kutyát, és szeretné, hogy részt vehessen ebben az izgalmas kutatásban, akkor kérjük, az alábbi e-mail címen jelentkezzen: sandorsara@gmail.com


Miért olyan fontosak a matuzsálemek?
Az öregedés egy összetett folyamat, melyet genetikai és környezeti tényezők egyaránt befolyásolnak. Talán mindenki hallott már róla, hogy a mozgás, a táplálkozás, a friss levegőn eltöltött idő, vagy éppen a káros szenvedélyeknek való hódolás mind jelentős hatással van a várható élettartamra. Hasonló módon összetett az öregedés genetikai háttere is. Az eddigi kutatások több száz olyan gént azonosítottak, melyek kapcsolatba hozhatók az átlagosnál hosszabb életkorral. A legtöbb ilyen gén a sejtek energiatermelésével, önfenntartásával, a DNS-hibák javításával kapcsolatos funkciókat lát el. A helyzetet bonyolítja, hogy az epigenetikai lenyomat és a gének közti kölcsönhatások is számítanak. Ahhoz, hogy az átlagnál jóval tovább élhessünk, ennek a sokféle tényezőnek a szerencsés együttállására van szükség. Mindez azt is jelenti, hogy nagyon nehéz egy-egy gén hatását önmagában felismerni, és összekapcsolni az öregedéssel. A sikerhez általában nagyon nagy mennyiségű adat kielemzésére van szükség, minek során bonyolult algoritmusokkal keresnek kapcsolatot az átlagnál hosszabb életkor és egyes génvariánsok előfordulása között. Mivel a környezet is erősen befolyásolja az öregedést, ezért az átlagnál csak kicsivel hosszabb életű embereknél nehéz felismerni a genetikai tényezőket. Minél tovább él valaki, annál nagyobb a genetikai tényezők súlya az öregedésben. Vagyis valószínűsíthető, hogy a legöregebb matuzsálemek genomja halmozottan tartalmaz az élettartamot növelő génváltozatokat! Ezért tekinthetjük őket „genetikai szuperhősöknek”, akiknek a genomja nagyon értékes a tudomány számára.
Forrás itt

További információ az ELTE Szenior Családi Kutya Programjáról: https://kutyaetologia.elte.hu/szenior-csaladi-kutya-program/