A számunkra ismerős, nyugati típusú kutyatartás valójában, ha a Föld összes kutyáját nézzük, ritka jelenség. A kutyák 80%-a szabadon, az utcán él, származásuk ismeretlen, nincsenek regisztrált kutyafajtához tartozó őseik. Magyarul leginkább a páriakutya elnevezést használjuk rájuk, angol nyelvterületen a free-ranging, free-roaming, feral vagy village dog elnevezés terjedt el, ami semmiképpen nem azonos a nyugati civilizáció kóbor kutyáival. Noha a szabadon élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, nagyon keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról.
Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák. Mivel egymás között, más populációktól elzártan szaporodnak, valójában egy ősi típusú fajtát alkotnak. A Kintamani és Bali street dog hivatalosan még nem elismert fajták, genetikailag a dingóhoz állnak legközelebb. A sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést, és az ott élő emberek sem nagyon háborgatták őket, sőt, életük fontos részét jelentik a kutyák. Ragaszkodnak a környékükön élő példányokhoz, esetenként etetik is őket, ha nem is kerülnek velük általunk gazdaként definiált kapcsolatba.
A turisták által is kedvelt szigetet egyre több idegen választja végleges otthonának. A betelepülők egy része megsajnálja a "kóbor" kutyákat, vagy egyszerűen csak beleszeretnek egy mutatós kölyökbe és hazaviszik. A saját, nyugati civilizációs kultúrkörüknek megfelelően családi kedvencként tartják a bali kutyákat, a házukba fogadják, pórázon viszik sétálni, ha egyáltalán elhagyják az udvart. Holott egyáltalán nem biztos, hogy mindez a kutyák javára válik.
Ez az új jelenség jó alkalmat kínált arra, hogy megvizsgáljuk, a környezet drasztikus megváltozása hogyan hat a kutyák viselkedésére. Nagyon ritkán kínálkozik egy kutató életében olyan lehetőség, amikor genetikailag összetartozó populáció egyes egyedeit eltérő hatások érik, a kutatástól teljesen függetlenül, ezért etikai aggályoktól mentesen. Fokozza az izgalmat az is, a bali kutyák talán nem is sokáig maradnak fenn, hiszen az utóbbi években 800 000-ről 150 000-re csökkent a számuk, mivel egészségügyi okokra hivatkozva irtani kezdték őket.
A kutatás ötletét az olasz Marco Adda vetette fel, aki a helyi Anthrozoológiai, Oktatási és Kinológiai Központ (AEC) munkatársa, és már évek óta rendszeresen nyomon követi e kutyák életét, számos egyedet közelről is ismer. Sokat hallott az ELTE Etológia Tanszékről, ezért megkeresett minket, hogy etológiai kutatást szeretne végezni. A bali kutyákon végzett kutatás különlegességét az adja, hogy egy olyan egzotikus kutyapopuláció életébe ad betekintést, amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben a nyugati civilizációkban az ember közelében élő fajtársaikkal.
Azt javasoltuk Marconak, hogy töltessen ki egy jól bevált, validált kérdőívet az utcai és a befogadott kutyákat ismerő embereknek. Így kiderülhet, hogy miképp befolyásolja a kutyák személyiségét, ha az utcai, szabad életet egy családi kapcsolatra cserélik.
A kérdőívvel 75, szabadon vagy családban élő kutya személyiségét hasonlítottuk össze. A várakozással ellentétben kiderült, hogy az egykori bali utcai kutyák számára az emberi környezet nem minden szempontból volt előnyös. Az eredmények azt mutatták, hogy a családban élő bali kutyák aktívabbak, ingerlékenyebbek és agresszívabbak más kutyákkal szemben, és erősebb bennük a zsákmányolási hajlam is.
A személyiségvonásokban tapasztalt eltérésnek több oka is lehet, de az a legvalószínűbb, hogy a bezártság, a mozgáshiány, a szociális kapcsolatokhoz való korlátozott hozzáférés stresszt okoz a kutyák számára, hiába élnek fényűző körülmények között, megszabadítva az élősködőktől, és nem ismerve az éhezést.
A mi kultúránkban a kutyáink teljesen ránk vannak utalva. Mi döntjük el, mikor ehetnek és mikor végezhetik el a dolgukat, kivel, hogyan találkozhatnak. Sokukat még a pórázról sem engedik el, soha nem futhatnak szabadon. Ez felthetően minden kutyát megvisel valamilyen szinten, de nem kizárt, hogy az évezredek óta korlátok nélkül élő Bali kutyák kifejezetten nehezen tolerlják a bezártságot az ember közelében, hiába élnek luxuskörülmények között az utcai társaikhoz képest.
Az eredmények természetesen továbbra sem jogosíthatnak fel senkit arra, hogy megunt kutyáját az utcára dobja. Egyrészt a magyar utca nem olyan, mint Balin, ahol kisebb a forgalom, évezredek óta kutyafalkák hevernek mindenfelé, és az emberek hozzászoktak a jelenlétükhöz. Másrészt az is valószínű, de erről nincsenek adataink, hogy a mi kutyáink, az európai kultúrkörben kialakult fajták máshogy viszonyulnak az emberekhez, és nagyobb szükségük van egy vagy néhány gazdára, mint a szabad életmódra szelektálódott bali kutyáknak.
Interjú a kutatásról a Kossuth rádió Trend-idők című műsorában Kubinyi Enikővel. Riporter: Burkert Rudolf: https://soundcloud.com/enik-kubinyi/kubinyie0717trendidok
A kutatás a PLoS One folyóiratban jelent meg. A magyar adófizetők pénzéből senki nem járt Balin. Marco Adda saját költségén utazott oda, a publikáció többi szerzője (az ELTE Etológia Tanszék kutatói: Kubinyi Enikő, az ERC Szenior Családi Kutya Program vezetője, Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője, valamint Luca Corrieri, olasz vendégkutató) az irodai munkát végezte a kutatás megtervezésétől a cikkírásig.
Eredeti publikáció: Corrieri, L., Adda, M., Miklósi, Á., & Kubinyi, E. (2018). Companion and free-ranging Bali dogs: Environmental links with personality traits in an endemic dog population of South East Asia. PloS one, 13(6), e0197354.
Sajtó:
The importance of studying free-ranging dogs, and what we learned about Bali dogs. Do you believe in dog? Mia Cobb
Sajtó:
The importance of studying free-ranging dogs, and what we learned about Bali dogs. Do you believe in dog? Mia Cobb
2018.07.07. Na, lássuk! Magyar kutatók megfejtették, mitől stresszesek a kutyák. Blikk.hu, Herczku Nóra
2018.07.05. Companion and free-ranging Bali dogs. ELTE
2018.07.05. Meglepő dolgot tudtunk meg a kutyákról. 24.hu, Bihari Dániel
2018.07.05. Bali kutyák, Szonda, Kossuth rádió, Gimes Júlia
2018.06. Dogs of Bali, The Bark, Karen B. London
2018.06.26. Nem tesz jót a kutyáknak a családi élet. Népszava, Fögl Márton
2018.06.26. A vadon élő kutyák boldogabbak, mint a kanapén alvók. Népszava
2018.06.25. Balin élő kutyák személyiségét vizsgálták az ELTE etológusai, SG, index.hu
Előadás (preziben) 2018. november 17-én: https://prezi.com/view/yRe3qhijm8nO7r8Da2kV
A fényképeket Marco Adda készítette.
