KÉRDÉS: 9 éves, keverék, ivartalanított szuka kutyám 3,5 hónapos kora ismerem. A társam, a munkatársam, a gyakorló partnerem, a tanárom... Rengeteg vele töltött boldog időm van. Közel 90 vezényszót ismer. Ha valami újat szeretnék tanítani neki remekül össze tudom tenni az agyában 2,3 feladatból akár... Jó szellemi képességei vannak és (eddig) idegrendszeri problémái sem voltak. A mennydörgéstől és a petárdázástól tart, de kora előrehaladtával belenyugodni látszik, hogy van. Nem reagálta túl korábban sem, csak megbújt az asztal alatt (számára biztos pontja a lakásnak) és kivárta a végét. Amúgy jó kedélyű, mindig éhes, minden csintalanságban benne lévő kutya. Volt...
Amiért bátorkodtam megkeresni: már tavaly előtt nyár végén elkezdte zavarni, ha lent az utcán a gyerekek hangoskodnak. Tavaly is zavarta nyitott ablaknál, de ha becsuktam megnyugodott. Illetve, akkor sem volt gond, ha lementünk az utcára. Ott már nem zavarta. A gyerekeket kimondottan szereti, minden korosztállyal mindig kijött. Nem fél tőlük, nyugodt köröttük, szereti az érintésüket.
Idén azonban már csukott ablaknál is zavarják a feljövő hangok. Ilyenkor réved kifelé, pupillái kitágulnak, füleit hátracsapja és lopakodva megy egyik biztosnak vélt pontjából a lakásnak a másikig (asztal alja-bejárati ajtó).
Ha a szomszédban sír a gyerek az nem érdekli. Ha a mellettem levő lakásból hangoskodnak, nem érdekli de azt füleli, lentről milyen hang jön fel.
Azért a vacsoráját elfogadja, ha munkára hívom, a feladatokat jutalomért szívesen megcsinálja. Nem pörög, de tud koncentrálni. Ha magára hagyom az elméjét, újra elkezd félni, akár tele hassal is. Ha kiborulok és ráripakodok, hogy most már hagyja abba, bevonul a helyére és képes valamelyest megnyugodni (de ez nem megoldás!). Ha itthon hagyom, kapcsolok neki zenét, így talán kevesebb hang jön fel.
Ha este elcsendesül a világ, mélyen alszik, sokat álmodik.
Viszont az elmúlt néhány hétben elkezdett az utcán is félni. Ha meglát egy bicajost/rolleres/nyuszi motoros valakit vagy gyerekhangot hall, már zavarodottan viselkedik. Menne minél messzebb onnan. Nem agresszív, menekül. A bringásokat úgy nem bírja, hogy mi szoktunk tekerni és olyankor semmi baja a kerékpárral. Boldogan elkocog mellette 20-30 km-t. De ha körötte jön, esetleg villogót is használ este, az már zavarja.
Van, hogy a lépcsőházba nem mer feljönni az emeletre.
NEM ÉRTE SEMMI ATROCITÁS A LEÍRTAKKAL KAPCSOLATBAN!!! Senki nem bántotta, ez folyamatában alakul nála. Látom, hogy bajban van, de fogalmam sincs róla, hogyan/mivel tudnék segíteni neki. A mai kirándulásunkon ő két játszó gyereket figyelt, akik 50 méterre tőlünk hangoskodtak (csak gyerekek voltak, akik jól érezték magukat). A végére már remegett. Messze is voltak, előtte elsétáltunk előttük problémamentesen, semmi egyéb kellemetlen dolog nem érte, mint, hogy belehergelte saját magát a félelmébe.
Voltam vele vérvételen. A nagy laborja kifogástalan.
Nem tudom hogyan tudnék segíteni neki. Teljes értékű társam, mindenhová jön velem. Nyaralni, étterembe, kirándulni, várost nézni... A repülőt és a vonatot leszámítva, kb. mindenen utazott már. Gyakorlatilag agyon van szocializálva. Vagyis volt. Mert így egyikünknek sem élvezet kimozdulni itthonról, pedig mikor készülődök van kedve jönni. Az elején minden rendben van, aztán egyszer csak meglátja/hallja amit nem akar, becsípődik neki, és nem engedi el.
VÁLASZ: Köszönöm, hogy megtisztelt a bizalmával. Sajnálom, hogy nehéz helyzetbe került.
Nem vagyok állatorvos és személyes tanácsadással sem foglalkozom, ez a távolból nem is lehetséges.
A munkatársainmmal megtárgyalva a levelét ezeket feltételezzük és javasoljuk:
1. Romlik a kutya hallása a korral, de a gyerekhang frekvenciáját még pont hallja. Eddig is zajérzékeny volt, most meg egyre nagyobb csöndben van a saját érzékelése miatt, de ez a frekvenciájú zaj pont hallható számára(ez lett az új "mennydörgés, amitől félni kell").
2. Ahogy elkezdett öregedni, hajlamosabb lett a szorongásra, lazulnak a gátlások/fegyelmi feladatokkal tanultak. Kizökkentéssel, figyelemelvonással valószínűleg kezelhető még a probléma.
3. Valószínűleg el kell fogadni, hogy már nem bír annyi ingert, mint eddig, újra kell foglalkozni vele megint olyan helyzetekben amikben kölyökkora óta nem kellett már. Újra kell tanítani neki dolgokat amiket valamiért mostanra elfelejtett, el kell foglalni olyan feladatokkal amiket még éppen meg tud csinálni.
4. Ha a helyzet kezelhetetlenné válik és biztosra akar menni, akkor vigye el a kutyát egy neurológiai kivizsgálásra, és adott esetben egy agyi MR-re. A terápia ugyanis más lesz, ha van szervi elváltozás a háttérben (középfül/belsőfül/agy), mintha nincs makroszkóposan kimutatható kórok. Utána azt is meg lehet tenni, hogy kap szorongásgátlót a kutya és a hangulatváltozásból meg lehet ítélni, hogy valóban az okozza-e a tüneteket.
Dr. Kubinyi Enikő, etológus
Szenior Családi Kutya Program
ELTE Etológia Tanszék
