Új gyógyszerek, kutyatápok, állatorvosi termékek hatékonyságának
tesztelésére több mint húszezer kutyát használnak Európában. Nagy részüket
kifejezetten kísérleti célra tenyésztik, kennelekben tartják, olyan, mint
"gazda", "sétáltatás", ismeretlen számukra. A kísérletek
során viszont gyakran éri őket fájdalom és stressz, a kezelések után pedig
ritkán van lehetőség örökbeadásra; leggyakrabban elaltatják őket. Összhangban a
közvéleménnyel, ami a kísérleti kutyák számának radikális csökkentését
követeli, 2011 nyarán Budapesten találkozott másfél tucatnyi tudós (köztük
Miklósi Ádám az Etológia Tanszékről), állatvédő, törvényalkotó és az ipar
képviselői, hogy megvitassák ennek lehetőségeit. Közleményük hasznos olvasmány lehet, elsősorban az
állatvédő szervezetek számára. Kiderül belőle, hogy a kutyakísérletek egyelőre
nem számolhatók fel teljesen, és az sem etikus, ha a kutyákat például kistestű
disznókkal helyettesítik. De újabb módszerek kifejlesztésével és a tesztek
helyes megtervezésével minimálisra csökkenthető a kísérleti kutyák száma, és
remélhetőleg eljön az az idő is, amikor már csak tudománytörténeti emlék lesz a
szenvedéssel járó kutyakísérletek korszaka (
Hasiwa et al., 2011).
Kutya Szövetség, 2012/3
