Népszerű posztok

2014. május 29.

Különbségek a kutya viselkedésében ismerős és ismeretlen emberekkel

Az ELTE Etológia Tanszéken folytatott, frissen megjelent kutatás összefoglalója a Családi Kutya Programjának májusi hírleveléből

Néhány korábbi kutatás már kimutatta, hogy a kutyák különbséget tesznek gazdájuk és ismeretlen emberek között, például jobban figyelnek a gazdájukra egy passzív helyzetben vagy olyankor, ha a gazda aktívan csinál valamit (pl. egy tárgyat keres). Más teszthelyzetekben viszont nem találtak ilyen különbséget, például a gazda és egy idegen ugyanolyan hatékonyan tudta befolyásolni a kutyákat, hogy a kisebb mennyiségű jutalomfalatot válasszák két lehetőség közül. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az adott helyzettől függ, hogy a kutyák tesznek-e, és ha igen milyen mértékű különbséget a gazdájuk és egy idegen között. Jelen vizsgálatunk ezért nyolc különböző helyzetben elemezte, hogy a kutyák miként viselkednek a gazdájukkal, egy ismerőssel aki nem a gazdájuk, és egy ismeretlen személlyel.

Az első teszthelyzetben a kutyák egy számukra idegen helységben voltak felváltva a különböző emberek jelenlétében, illetve egyedül (Idegen Helyzet Teszt). Ezt követően a három személy egy ketrecben található jutalomfalattól próbálta meg elhívni a kutyát (Élelemtől elhívás). Majd mindhárman különböző alapengedelmességi feladatokat hajtottak végre a kutyával (pl. behívás, ül/fekszik). A következő tesztben a kutyát megfogta egy kísérletvezető, miközben a három tesztben résztvevő személy három különböző irányba eltávolodott, majd elengedte a kutyát, és az szabadon bárki után mehetett (Eltávolodás teszt). Ezután az úgynevezett Fenyegető megközelítés teszt következett amikor a kísérleti személy lassan, mélyen a kutya szemébe nézve közelítette meg a pórázon tartott kutyát. Ezt egy játékos epizód követte, amikor a három ember egymással versengve próbálta meg a kutyát játékra csábítani (Játékra hívás). Az ezt követő ételletiltási tesztben mindhárom kísérletvezető egyszeri alkalommal megtiltotta a kutyának, hogy megegye a lábukra rögzített jutalomfalatot, majd a kutya szabadon dönthetett, hogy kinek engedelmeskedik. Végezetül az engedelmességi feladatokhoz hasonlóan le kellett ültetni és fektetni a kutyát, azonban ezúttal vezényszavak és kézjelek használata nélkül, pusztán a kutya testének manipulálásával (Fizikai manipulálás).

Az eredmények a várakozásnak megfelelően igazolták, hogy bizonyos helyzetekben van különbség a gazda és az ismerős, illetve ismeretlen személyek között, míg más helyzetekben nem. A kutyák azokban a helyzetekben mutattak pozitív megkülönböztetést a gazda felé az ismerőssel szemben, amelyeknek része volt a gazdától való szeparáció (Idegen Helyzet Teszt és Eltávolodás teszt), valamilyen negatív élménnyel jártak együtt (Fenyegető megközelítés) vagy éppen játékosak voltak (Játékra hívás). 
Mindezek alapján tehát elmondható, hogy a gazda nem helyettesíthető egy ismerős vagy ismeretlen személlyel olyan helyzetekben, amelyek szorongást vagy félelmet váltanak ki a kutyából. Ezzel szemben engedelmességi feladatokban, vagy amikor egy pozitívan közeledő emberrel kellett interakcióba lépni, a kutyák jóval kevésbé tettek különbséget a gazdájuk, és az ismerős ember között, noha az ismeretlen embert ezen helyzetben is megkülönböztették. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a kísérlet során vizsgált helyzetekben a kutyák, bár eltérő mértékben, de mindig megkülönböztették a gazdát egy ismeretlen embertől, azonban a gazda és az ismerős közötti különbségtétel erősen helyzetfüggőnek mutatkozott.