Stratégiai prioritások dog welfare-ben: a kövérség nem az, a viselkedésproblémák és öröklött betegségek viszont igen.
Buckland et al., 2014. Animal Welfare
Baliban (Indonézia) a gazdás kutyák (n=17376) 70%-a kan, 84%-a felnőtt, 66%-a szabadon mozoghat és 83,6/%-a oltott veszettség ellen. A kóborló kutyák (n=1972) 76,8%-a kan, 96,6%-a felnőtt és 30,9%-uk visel oltást jelző nyakörvet. Baliban 2008-ban több mint 100 ember halt meg veszettségben, holott korábban a kórokozó nem fordult elő a szigeten. A veszettség-mentesítéshez tudományosan megalapozott oltási programot dolgoztak ki.
Arief et al. 2013. CRWAD Conference
Townsend et al., 2013. PLOS NTD
A kutyaháziasításról szól a Critical Biomass legutóbbi bejegyzése. Három, 2014-ben megjelent publikációt foglal össze a szerző. "...a farkasok esetében a leggyakoribb a diploid állapot (azaz két kópia), kutyáknál átlagosan sokkal több amilázt kódoló gént lelünk. Persze itt is nagy különbségek észlelhetőek, így míg a vadászó emberi közösségekkel együtt élő huskyk csak 3-4 génkópiát hordoznak, addig az egykori Mezopotámia, a "termékeny félhold" területén kitenyésztett perzsa agár (szaluki) genomjában nem kevesebb, mint 29 darab AMY1 szekvencia található."
"A kép nyilván még tovább fog tisztulni, ha több ezer éve elpusztult kutyák genomját is sikerül majd megszekvenálni, addig is azonban egy rejtélyes betegség, a világ legrégebbi sejtvonalának is tekinthető, nemi úton terjedő kutya-tumor (Canine Transmissible Venereal Tumor - CTVT) adhat még információt a korabeli kutyák genomjának mibenlétéről. (...) A CTVT sejtvonal születése kb 11 000 évvel ezelőttre tehető, vagyis még alig pár ezer évvel a domesztikáció kezdete után."
Nem kutyákról, hanem általában viselkedésgenetikáról: a kis elemszámú kutatások nem mások, mint random p-generátorok: Size matters, and other lessons from medical genetics - írja 2011-ben a 'genomes unzipped' honlap. Az igazi eredményekhez mondjuk tíz év kell, teljes-exom analízis és mutáns halak vizsgálata, mint egy friss Science cikk példája mutatja. A sztorit Ed Yong írta meg a blogjában. Két másik, megjegyzésre érdemes cikk: az egyik GWAS-ról, a másik szintén elsősorban a nagyobb elemszámok előnyeiről, de egyebekről is alapos áttekintést nyújt.
