Az esemény védnöke Csányi Vilmos akadémikus, a Családi Kutya Program alapítója. Janka kutyájával tavaly ő nyitotta meg a konferenciát, idén viszont külföldi útja miatt nem tudott csatlakozni hozzánk. „Sajnálom, mert izgalmas témák lesznek.” – írta a szervezőknek. Az interneten azonban ő is követhette az előadásokat, amelyek a Ustreamen továbbra is elérhetők, a „Videók” fülre kattintva.
A konferencia évében 25 angol nyelvű, szaklektorok által ellenőrzött közleménye jelent meg a kutatócsoportnak. Nehezen választottuk ki közülük azt a tizenkettőt, amelyek legjobban számot adnak a csoport szerteágazó tevékenységéről.
A kutatási módszerek és lehetőségek az utóbbi években jelentősen átalakultak, és az etológusok számára egyre több a lehetőség az együttműködésre más szakterületek művelőivel. Az elme működésének megértéséhez önmagában kevés a neurobiológia, a genetika vagy a robotika eszköztára, szükség van a viselkedés elemzésére is.
A csoport legjelentősebb és egyben a legnagyobb médiavisszhangot kiváltó közleménye összehasonlította az ember és a kutya éber agyműködését funkcionális mágneses képalkotással. Andics Attila előadásában azzal foglalkozott, vajon miért ismertette a média a „A kutya ember is kicsit” szalagcímekkel azt az eredményt, hogy a kutya agyában is létezik egy fajtársak hangjaira érzékeny terület, akárcsak az embereknél. Ezen az alapon minden olyan faj, aminek őse közös a 100 millió évvel ezelőtt élt ember-kutya őssel, ember egy kicsit. A kutatók számára is tanulságos, milyen fontos a precíz kommunikáció az újságírókkal, és a médiafogyasztónak sem árt, ha kritikusan olvas, és gyanú esetén megkeresi az információ eredeti forrását.
Kutyakiképzők számára Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék, egyben a Családi Kutya Program vezetőjének előadása lehetett a legérdekesebb. Ő adatokkal támasztotta alá, hogy az összetett feladatok megtanításához hatékonyabb a „Csináld utánam” kiképzési módszer, mint a klikker tréning. Az új, szociális tanuláson alapuló módszerről hamarosan Magyarországon is tanfolyamot tart kiképzőknek Claudia Fugazza, aki 2014 decemberében védte meg doktori dolgozatát az Etológia Tanszéken ebben a témakörben.
A csoport kutyások számára leginkább vitatott kutatási területe a szociális robotika. A tanszéken dolgozó kutatók úttörő szerepet játszanak abban, hogy a kutya viselkedésének egyes elemei szociális robotok viselkedésszabályozásában is felhasználhatók legyenek. A szociális robotok akár kötődést is mutathatnak a felhasználó irányába. Azt, hogy ez miért hasznos, két oldalról is megvilágították az előadók. Korcsok Beáta arról beszélt, hogy a robotok fejlődése megállíthatatlan folyamat, de közben arra is ügyelni kell, hogy ne személytelenedjen el, élhető maradjon a robotokkal benépesített környezetünk. Miklósi Ádám pedig bevallotta, hogy csoportunknak erősen meg kell küzdeni az elérhető anyagi forrásokért, márpedig most a robotfejlesztést támogatják kiemelten a pályáztató szervezetek. A kutyás kutatások folytatására csak úgy van lehetőségünk, ha összekapcsoljuk más tudományterületekkel.
Szó esett még morgásról és ugatásról; a dominancia, vezetői szerep és a személyiségjegyek kapcsolatáról, a kötődés élettani paramétereiről, kutyák távirányításáról (jutalmazás nyakra erősített, távirányított szerkezettel), tárgykereső viselkedésről, érzelemfelismerésről, a szociális viselkedés genetikájáról és a placebo hatásról.
„Minden nagyon jó volt, tetszettek az előadások, érdekesek voltak, az előadók is nagyon szuperül adtak elő.”, „Köszönöm a lehetőséget, minden percét élveztem a napnak!”, "Nagyon jól éreztem magam az idén is, sok újat hallottam és tanultam. Köszönöm és gratulálok a nagyszerű előadásokhoz! Jövőre is megyek, ki nem hagynám!" – ezeket és hasonló visszajelzéseket kaptunk a nap végén. Köszönjük még egyszer a gazdák támogatását, és szeretettel várjuk őket 2015-ben is az Etológia Tanszék tesztjein kutyájukkal együtt, majd novemberben az újabb konferencián.
a kutya, 2015/1
