Kínos, ha a kutyánk úgy üdvözli ismerőseinket, hogy bedugja az orrát a fenekükbe vagy jó nagyot szippant a nemi szervük tájékáról. Nem egyszerű leszoktatni erről, hiszen számára természetes, hogy szagminta-vétellel szerez információt társai aktuális állapotáról. De azzal szemben, hogy a kutyáknál a teljes testfelület értékelhető szagokat ad, az embereknél erre csak a hónalj-, illetve az ivarszervek környéke ad lehetőséget. Itt találhatók ugyanis a legnagyobb számban azok a mirigyek, amik a nemi hovatartozásunkat, korunkat, státuszunkat, egészségi állapotunkat, hangulatunkat hirdetik.
A bőrre ún. külső elválasztású mirigyek öntik ki váladékukat. Váladéktermelés szempontjából több típusuk van. Míg a legtöbb mirigy nagyjából folyamatosan termeli a bőr védelmét szolgáló váladékukat, az apokrin mirigyek szakaszosan ürülnek. Ilyenek a tejelő emlőmirigyek és az illatmirigyek, amelyek különösen gyakran fordulnak elő a végbélnyílás és a nemi szervek tájékán.
Velünk ellentétben a kutyák testfelületén minden szőrszál mellett található apokrin mirigy (a nálunk leggyakoribb merokrin, lényegében csak vizet és sót kibocsátó izzadságmirigyeik viszont kizárólag a talpon és a pofán vannak). Ez azt jelenti, hogy bárhol hajol egymáshoz két kutya, begyűjthetik a számukra fontos azonosítási és belső állapotot tükröző információkat. De a hátsó fertály itt is kitüntetett szerepű a végbéltájéki mirigy és az ivarszervek miatt.
Az apokrin mirigyek váladéka akkor válik szagossá, ha a bőrön élő baktériumok lebontják. Több száz baktériumfaj élhet egy-egy mirigy környékén. A baktériumok mennyisége és milyensége határozza meg minden egyed sajátos, csak rá jellemző szagát. Amikor a kutyák szagmintát vesznek, akkor a mirigyváladék bomlástermékéből beazonosítják, kivel találkoztak, és valószínűleg még ezer más információt begyűjtenek, amikről egyelőre még csak sejtéseink lehetnek.
Jól jelzi, milyen fontosak az illatanyagok (feromonok) a kutyák számára, hogy érzékelésükre külön szervük fejlődött. Embereknél ez a szerv még magzati stádiumban visszafejlődik. A vomeronazális vagy más néven Jacobson szerv a szájpadlás felett helyezkedik el, és a száj- valamint az orrüreggel is kapcsolatban áll. Az érzékelősejtek információi az elsődleges szaglórendszerrel ellentétben nem az agy szaglókérgébe jutnak, hanem az érzelmek feldolgozásáért felelős amygdalába és a hormonális rendszer központjába, a hipotalamuszba. Ez magyarázhatja azt, hogy a fajtársakról begyűjtött illatanyagok miért gyakorolnak olyan erős hatást a kutyák párzási, illetve agressziós viselkedésére.
Különösen érdekesnek találják a kutyák azokat az embereket, akik nemrég szexuális aktusban vettek részt, szültek, menstruálnak vagy ovulálnak (peteérésük van). Utóbbi detektálása hasznos is lehet: ausztrál tehenészetekben vannak olyan képzett kutyák, amelyek jelzik, ha egy tehén ovulál, és készen áll a mesterséges megtermékenyítésre. (Lehet, hogy érdemes lenne azoknak a nőknek is képzett kutyákat tartani hasonló célra, akik nem használnak fogamzásgátló eszközöket, de elkerülnék a teherbeesést vagy épp fordítva: tudni szeretnék, mikor van a legnagyobb esélyük a gyermekáldásra.)
De miért épp a vendégeinket részesítik kutyáink ilyen kitüntető figyelemben? Lehet, hogy a megfigyelésünk nem is helytálló, csak mi már észre sem vesszük, ha a kutyánk intim zónákba dugja a fejét?
Ennek megválaszolásához kutatók több mint húsz éve elvégeztek egy kísérletet. Arra kértek kutyagazdákat és a kutyák számára ismeretlen embereket, hogy feküdjenek öt percen át mozdulatlanul egy szoba padlóján, szemeiket becsukva.
Az eredmény: a kutyák többet szimatolták a gazdájukat, mint az idegeneket. De különböztek abban, hogy hol! A gazdájuknak főként a mellkasát, fejét és karjait szimatolták, az idegennek viszont a nemi szerve környékét és a combját.
Beigazolódott, hogy a kutyák valóban jobban érdeklődnek idegenek altája iránt. De az nem derül ki az eredményből, hogy mi ennek az oka. Talán mi leszoktattuk őket, arról, hogy a tomporunkat vizsgálgassák, a vendégeinknek viszont, akik lehet, hogy először találkoznak a kutyánkkal, nem volt erre lehetősége? A kutatóknak e kérdés vizsgálatához is támadt egy ötlete. Két egyforma babára ismerős, illetve idegen-szagú pólót adtak, és utána megfigyelték, hogyan reagálnak rájuk a kutyák.
Mivel mindkét baba egyforma volt, az első reakcióban sem volt különbség, a kutyák mindkét babának a combtövét vizsgálták meg először. De ahogy beazonosították az ismerős szagot, váltottak és megvizsgálták a többi testtájat is. Az idegen szagát viselő babánál viszont leragadtak a combtőnél.
Úgy tűnik, a kutyák szerint az emberek fartájékon hordják névjegy-kártyájukat. Ahhoz, hogy megismerjenek valakit, alaposan el kell olvasniuk ezt az okmányt, ezért jóval több időt töltenek vendégeink ülepénél, mint a miénknél, amiről pillanatok alatt regisztrálják, hogy „ja, őt már ismerem”. Tulajdonképpen mi is ezt csináljuk bármilyen üzleti rendezvényen. Azzal, akit már ismerünk, azonnal beszélgetni kezdünk, az új partnernek viszont előbb figyelmesen elolvassuk a névjegy-kártyáját. De mi ezt vizuális és nem olfaktorikus úton végezzük, valamint közben nem hatolunk be a másik ember intim szférájába.
Az, hogy a kutyánk számára magától értetődő alaposan és közelről megszaglászni vendégeink legféltettebb testtájékát, még nem jelenti azt, hogy bármikor megengedhetjük ezt neki. Az Egyesült Államokban bíróság elé is került egy ügy, ahol szexuális zaklatással vádoltak egy gazdát kutyája illetlen viselkedése miatt. A vádat végül ejtették, de az eset jól mutatja, milyen fontos, hogy az udvarias ismerkedésre is odafigyeljünk kutyánk nevelése során, például ültessük vagy fektessük le ebünket, mielőtt zavaróan közel navigálná magát a vendéghez. Persze ettől még azok, akik szeretnek örömet szerezni a kutyáknak, nyugodtan állhatnak a beható vizsgálatok elé.
Eredeti közlemények:
Filiâtre et al., 1990, Chemical Senses
A bőrre ún. külső elválasztású mirigyek öntik ki váladékukat. Váladéktermelés szempontjából több típusuk van. Míg a legtöbb mirigy nagyjából folyamatosan termeli a bőr védelmét szolgáló váladékukat, az apokrin mirigyek szakaszosan ürülnek. Ilyenek a tejelő emlőmirigyek és az illatmirigyek, amelyek különösen gyakran fordulnak elő a végbélnyílás és a nemi szervek tájékán.
Velünk ellentétben a kutyák testfelületén minden szőrszál mellett található apokrin mirigy (a nálunk leggyakoribb merokrin, lényegében csak vizet és sót kibocsátó izzadságmirigyeik viszont kizárólag a talpon és a pofán vannak). Ez azt jelenti, hogy bárhol hajol egymáshoz két kutya, begyűjthetik a számukra fontos azonosítási és belső állapotot tükröző információkat. De a hátsó fertály itt is kitüntetett szerepű a végbéltájéki mirigy és az ivarszervek miatt.
Az apokrin mirigyek váladéka akkor válik szagossá, ha a bőrön élő baktériumok lebontják. Több száz baktériumfaj élhet egy-egy mirigy környékén. A baktériumok mennyisége és milyensége határozza meg minden egyed sajátos, csak rá jellemző szagát. Amikor a kutyák szagmintát vesznek, akkor a mirigyváladék bomlástermékéből beazonosítják, kivel találkoztak, és valószínűleg még ezer más információt begyűjtenek, amikről egyelőre még csak sejtéseink lehetnek.
Jól jelzi, milyen fontosak az illatanyagok (feromonok) a kutyák számára, hogy érzékelésükre külön szervük fejlődött. Embereknél ez a szerv még magzati stádiumban visszafejlődik. A vomeronazális vagy más néven Jacobson szerv a szájpadlás felett helyezkedik el, és a száj- valamint az orrüreggel is kapcsolatban áll. Az érzékelősejtek információi az elsődleges szaglórendszerrel ellentétben nem az agy szaglókérgébe jutnak, hanem az érzelmek feldolgozásáért felelős amygdalába és a hormonális rendszer központjába, a hipotalamuszba. Ez magyarázhatja azt, hogy a fajtársakról begyűjtött illatanyagok miért gyakorolnak olyan erős hatást a kutyák párzási, illetve agressziós viselkedésére.
Különösen érdekesnek találják a kutyák azokat az embereket, akik nemrég szexuális aktusban vettek részt, szültek, menstruálnak vagy ovulálnak (peteérésük van). Utóbbi detektálása hasznos is lehet: ausztrál tehenészetekben vannak olyan képzett kutyák, amelyek jelzik, ha egy tehén ovulál, és készen áll a mesterséges megtermékenyítésre. (Lehet, hogy érdemes lenne azoknak a nőknek is képzett kutyákat tartani hasonló célra, akik nem használnak fogamzásgátló eszközöket, de elkerülnék a teherbeesést vagy épp fordítva: tudni szeretnék, mikor van a legnagyobb esélyük a gyermekáldásra.)
De miért épp a vendégeinket részesítik kutyáink ilyen kitüntető figyelemben? Lehet, hogy a megfigyelésünk nem is helytálló, csak mi már észre sem vesszük, ha a kutyánk intim zónákba dugja a fejét?
Ennek megválaszolásához kutatók több mint húsz éve elvégeztek egy kísérletet. Arra kértek kutyagazdákat és a kutyák számára ismeretlen embereket, hogy feküdjenek öt percen át mozdulatlanul egy szoba padlóján, szemeiket becsukva.
Az eredmény: a kutyák többet szimatolták a gazdájukat, mint az idegeneket. De különböztek abban, hogy hol! A gazdájuknak főként a mellkasát, fejét és karjait szimatolták, az idegennek viszont a nemi szerve környékét és a combját.
Beigazolódott, hogy a kutyák valóban jobban érdeklődnek idegenek altája iránt. De az nem derül ki az eredményből, hogy mi ennek az oka. Talán mi leszoktattuk őket, arról, hogy a tomporunkat vizsgálgassák, a vendégeinknek viszont, akik lehet, hogy először találkoznak a kutyánkkal, nem volt erre lehetősége? A kutatóknak e kérdés vizsgálatához is támadt egy ötlete. Két egyforma babára ismerős, illetve idegen-szagú pólót adtak, és utána megfigyelték, hogyan reagálnak rájuk a kutyák.
Mivel mindkét baba egyforma volt, az első reakcióban sem volt különbség, a kutyák mindkét babának a combtövét vizsgálták meg először. De ahogy beazonosították az ismerős szagot, váltottak és megvizsgálták a többi testtájat is. Az idegen szagát viselő babánál viszont leragadtak a combtőnél.
Úgy tűnik, a kutyák szerint az emberek fartájékon hordják névjegy-kártyájukat. Ahhoz, hogy megismerjenek valakit, alaposan el kell olvasniuk ezt az okmányt, ezért jóval több időt töltenek vendégeink ülepénél, mint a miénknél, amiről pillanatok alatt regisztrálják, hogy „ja, őt már ismerem”. Tulajdonképpen mi is ezt csináljuk bármilyen üzleti rendezvényen. Azzal, akit már ismerünk, azonnal beszélgetni kezdünk, az új partnernek viszont előbb figyelmesen elolvassuk a névjegy-kártyáját. De mi ezt vizuális és nem olfaktorikus úton végezzük, valamint közben nem hatolunk be a másik ember intim szférájába.
Az, hogy a kutyánk számára magától értetődő alaposan és közelről megszaglászni vendégeink legféltettebb testtájékát, még nem jelenti azt, hogy bármikor megengedhetjük ezt neki. Az Egyesült Államokban bíróság elé is került egy ügy, ahol szexuális zaklatással vádoltak egy gazdát kutyája illetlen viselkedése miatt. A vádat végül ejtették, de az eset jól mutatja, milyen fontos, hogy az udvarias ismerkedésre is odafigyeljünk kutyánk nevelése során, például ültessük vagy fektessük le ebünket, mielőtt zavaróan közel navigálná magát a vendéghez. Persze ettől még azok, akik szeretnek örömet szerezni a kutyáknak, nyugodtan állhatnak a beható vizsgálatok elé.
Eredeti közlemények:
Filiâtre et al., 1990, Chemical Senses
Ismeretterjesztő források:
