A szociális csoportban élő állatok számára előnyt jelenthet a szociális tanulás, hiszen mások megfigyelése révén gyorsan és sikertelen próbálkozások nélkül juthat információhoz a megfigyelő.
A szociális tanulás leginkább fajtársak között fordul elő, de a kutya esetében kézenfekvő a kérdés, hogy képes-e az ember viselkedését megfigyelve is tanulni? A kutya a háziasítás során különösen fogékonnyá vált arra, hogy az ember kommunikációs jelzéseit értelmezni tudja. Topál és mtsai 2006-os vizsgálata óta pedig azt is tudjuk, hogy a kutyák képesek az ember által bemutatott demonstrációt pontosan utánozni. Ebben a vizsgálatban egy képzett mozgássérült-segítő kutya, Filip, utánozta le gazdáját a "csináld" vezényszó elhangzása után.
Jelen tanulmányban Claudia Fugazza és Miklósi Ádám arra keresték a választ, hogy a kutyák vajon késleltetve (hosszabb-rövidebb szünet után) is képesek-e az ember viselkedését lemásolni.
A vizsgálatban 8 kutya vett részt, akiket gazdáik a „Csináld utánam" módszer segítségével tanítottak meg az utánzásra. (Ezt a módszert Claudia Fugazza világszerte oktatja. További információért érdemes meglátogatni a Do as I do facebook csoportot). A kiképzett kutyákat arra is tréningezték, hogy a demonstráció bemutatása után várakozniuk kell.
A teszt során elsőként már ismert akciót mutatott a demonstrátor a kutyának (a kutya a „Csináld utánam” tréning alatt már tanulta az adott akciót)
Ezt követően a kutya számára ismeretlen akciókat is mutatott a demonstrátor, ebben az esetben is 3 tárgyat helyeztek le egy sorba, de ezekkel a kutya nem találkozott korábban, és nem tanult velük kapcsolatban sem parancsszót, sem utánzási feladatot.
A kutyákat ún. kétakciós teszthelyzetben is megfigyelték, amikor egy adott tárgyon kétféle akciót is végrehajtott a demonstrátor. Az egyik esetben az akciók során a tárgy nem mozdult el (a demonstrátor ránézett a tárgyra, illetve rátette a kezét), a másik esetben viszont vagy elmozdult vagy nem (a demonstrátor átbillentett vízszintes állásba egy függőlegesen felfüggesztett csövet, vagy egyszerűen csak megkerülte). Kontrollként pedig megvizsgálták, hogy mi történik, ha nincs demonstráció.
Az eredmények azt mutatták, hogy a kutyák képesek voltak a már ismert akciókat akár 10 perc elteltével is helyesen lemásolni, az új akciókat pedig 1 perc elteltével. Erre akkor is képesek voltak, ha a várakozási idő alatt elterelték a figyelmüket labdázással vagy más feladatokkal.
A kontroll csoport esetében, amikor a kutyáknak nem mutatott a demonstrátor semmilyen akciót, a „Csináld utánam” parancsot követően semmilyen viselkedést nem mutattak a kutyák, ami szintén azt bizonyítja, hogy képesek értelmezni a feladatot (vagyis, ha nincs mit lemásolni, akkor nem csinálnak semmit).
A kétakciós teszteknél a kutyák nem csak azt jegyezték meg, hogy melyik tárgyhoz kell odamenni, hanem az azon végrehajtott akciót is. Akkor is utánozták a demonstrátor viselkedését, ha nem változtatta meg a tárgy helyzetét.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a kutyák képesek nem csak az ismert, hanem új mozgássorozatok késleltetett imitációjára is. Elméjükben elraktározzák és a megfelelő időben előhívják a demonstrált akciót. Az ehhez szükséges speciális, tudatosan előhívható hosszútávú emlékezetet deklaratív (epizodikus) memóriának nevezzük.
Tudományos közlemény: Fugazza, C., Miklósi, Á. 2014. Deferred imitation and declarative memory in domestic dogs.Animal Cognition, 17: 237-247. (pdf)