Fontos lenne tudni, hogy milyen lesz az otthoni viselkedése a menhelyről beszerzett kutyának, de úgy tűnik, az erre használt tesztek csak részben alkalmasak erre. A menhelyeken nincs idő, energia tudományos adatgyűjtésre, így hiába végez el a személyzet jószándékúan bizonyos teszteket a kutya örökbefogadhatóságának vizsgálatára, semmilyen adat nem támasztja alá azt, hogy kutya később is úgy viselkedik, ahogy azt a menhelyen megállapították róla. Ezt a hiányt igyekezett csökkenteni egy ausztrál kutatócsoport, amikor az általuk kifejlesztett, B.A.R.K. teszt megbízhatóságát és érvényességét vizsgálták. A megfigyelők közötti egyezést úgy állapították meg, hogy ugyanazt a viselkedési elemet többen is értékelték. Az újratesztelési megbízhatóságot a kutyák két, egymást követő napon végzett tesztelésével becsülték meg, az érvényességet (a teszt jósló erejét) pedig a befogadott kutyák kérdőíves értékelésével. A B.A.R.K. körülbelül 10 perces, és 12 altesztből áll, ami során például a kutyát üdvözlik, egyedül hagyják, megpróbálják az ételét elvenni. Eközben öt szempontból értékelik a kutyák viselkedését: kiegyensúlyozottság, képezhetőség, félelem, barátságosság és aktivitás. Az eredmények szerint a különböző megfigyelők hasonlóan értékelték a kutyákat, ezen belül a félelem jeleinek felismerésében egyeztek meg leginkább. Az újratesztelés viszont lehangolóbb képet mutatott. A félelem stabilnak bizonyult, de a barátságosság és képezhetőség sokkal kevésbé. Ami az érvényességet, a teszt jósló erejét illeti: nagy általánosságban gyengének mondható. Csak a félelem és a barátságosság függött össze a menhelyen tapasztaltakkal, a többi viselkedésjegy (kiegyensúlyozottság, képezhetőség, aktivitás) nem.
A teszt tehát nem alkalmas arra, hogy eldöntse egy kutya sorsát: örökbeadható-e vagy el kell altatni. Lehet, hogy a menhelyi körülmények között a kutya teljesen másképp viselkedik, mint a családba beilleszkedve. Az viszont kétségtelen, hogy a jelenleg elérhető, a menhelyek által használt személyiségtesztek prediktív ereje megkérdőjelezhető, rosszul jósolják meg, milyen lesz a kutya befogadás után.
A teszt tehát nem alkalmas arra, hogy eldöntse egy kutya sorsát: örökbeadható-e vagy el kell altatni. Lehet, hogy a menhelyi körülmények között a kutya teljesen másképp viselkedik, mint a családba beilleszkedve. Az viszont kétségtelen, hogy a jelenleg elérhető, a menhelyek által használt személyiségtesztek prediktív ereje megkérdőjelezhető, rosszul jósolják meg, milyen lesz a kutya befogadás után.
Eredeti közlemények:
- Mornement, K. M., Coleman, G. J., Toukhsati, S., & Bennett, P. C. (2014). Development of the behavioural assessment for re-homing K9's (BARK) protocol. Applied Animal Behaviour Science, 151, 75-83.
- Mornement, K. M., Coleman, G. J., Toukhsati, S. R., & Bennett, P. C. (2015). Evaluation of the predictive validity of the Behavioural Assessment for Re-homing K9's (BARK) protocol and owner satisfaction with adopted dogs. Applied Animal Behaviour Science, 167, 35-42.