Átvágni vagy kerülni? Ez itt a kérdés – és a kutyák ismerik a választ!

English below

Képzeljük el a következő helyzetet: közvetlenül előttünk a csábító jutalom, azonban nem lehet a miénk, mert a hozzáférést akadály zárja el. Hogy a helyzet még frusztrálóbb legyen, az akadály átlátszó dróthálóból készült, így a pár centire levő jutalom remekül látható – a túloldalon! Mágnesként vonzza a tekintetet, de hiába – pusztán a vágyakozás nem segít megszerezni!

Nem véletlenül nevezik ezt a problémát „kerülési feladatnak”. Ahhoz, hogy az akadály mögött levő jutalomhoz férkőzzünk, előbb, bármilyen nehéz is, el kell távolodnunk ettől a „vizuális mágnestől”, míg csak el nem érjük az akadály távolabbi végét. Ott aztán befordulva, immár az akadályt megkerülve, visszatérhetünk a jutalomhoz. Diadal! A kerülés sikerre vezetett.

A méret számít

English below

A kis termetű kutyák akár kétszer olyan hosszú életet is élhetnek, mint nagyobb társaik. De vajon ez a méretkülönbség a viselkedés és a kognitív képességek tekintetében is befolyásolja a kutyák öregedését? Az ELTE Etológia Tanszék kutatói 15 000 kutya adatai alapján megállapították, hogy a nagyobb kutyáknál korábban, hét-nyolc éves kor körül kezdődik a viselkedéses öregedés, míg kisebb kutyáknál csak tíz-tizenegy éves korban, ugyanakkor nagyobb testű kutyáknál a hanyatlás üteme is lassabb, mint kisebb testűeknél.

Emellett a kutatás arra is rámutat, hogy bár nagyobb testű kutyák valamivel rövidebb ideig élnek, mint kisebb testű társaik, a kognitív egészségüket is tovább megőrzik, és kisebb mértékű kognitív hanyatlás fordul elő náluk.

A különböző fajtájú kutyák átlagos élettartama akár kétszeres különbséget is mutathat. Az óriás termetű kutyák átlagosan hét évig élnek, míg a kicsik tizennégy évig. A GeroScience című szaklapban megjelent tanulmányukban az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogyan függ össze a kutya mérete és az öregedési folyamata.

A kutatók több mint 15 000 kutya adatai alapján értékelték a különböző viselkedési jellemzők életkorral való változását, valamint a kutyák kognitív zavarainak előfordulását. Megvizsgálták, hogy a viselkedési és kognitív változások milyen életkorban kezdődnek, milyen gyorsan haladnak előre, és olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a kutya testmérete, fejformája és fajtatisztasága.

Az eredmények szerint a kutyák viselkedési és kognitív öregedése tíz és fél éves kor körül kezdődik, de az öregedés kezdete, valamint az öregedés sebessége függ a kutyák testméretétől. A harminc kilogrammnál nagyobb testsúlyú kutyáknál két-három évvel korábban kezdődik az életkorral összefüggő hanyatlás, de a hanyatlás üteme lassabb a kisebb testsúlyú kutyákhoz képest.

"A nagyobb testű kutyáknál a fizikai leépülés már korábban bekövetkezik, és a halmozódó betegségek, valamint az érzékszervi funkciók leépülése már jóval azelőtt ‘öregkori viselkedéshez’ vezet, hogy a szellemi hanyatlás megkezdődne" - magyarázta Turcsán Borbála, a tanulmány első szerzője.

Másrészt a körülbelül hét kilogrammnál kisebb testsúlyú kutyáknál több mint négyszer nagyobb gyakorisággal fordult elő az időskori kognitív hanyatlás, mint a nagyobb testűeknél.

Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy bár a nagyobb testű kutyák élettartama rövidebb, náluk a kognitív hanyatlás korlátozottabb mértékben jelentkezik. Váratlan eredmény, hogy a hosszú orrú kutyák, például az agarak, illetve a fajtatiszta kutyák esetében nagyobb a kockázata az időskori kognitív hanyatlás kialakulásának.



A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása az volt, hogy a gazdák hat éves koruk körül kezdték "öregnek" tekinteni kutyáikat, függetlenül a kutya méretétől vagy fajtatiszta státuszától. "A gazdák négy-öt évvel korábban nevezik öregnek a kutyájukat, mint amit a viselkedési adatok alapján várnánk. Lehet, hogy ebben az őszülés és alig észrevehető változások is szerepet játszanak" - mondta Kubinyi Enikő, a Szenior Családi Kutya Program vezetője.

Az új kutatás rávilágít arra, hogy a testméret nem csak a kutya várható élettartamát befolyásolja, hanem az öregedési pályáját, egészségi állapotát is.

A hatás ugyanakkor nem fokozatos, mivel csak a szélsőséges méretcsoportok, a nagyon kicsi (toy) és a nagyon nagy (óriás) kutyákra jellemző a határozottan eltérő öregedési pálya.

“Azoknak, akik kisebb méretű kutyát szeretnének, de nem akarják megkockáztatni, hogy idős korára esetleg súlyos mentális problémái legyenek, vagy nagyobb méretű kutyát szeretnének, de nem akarják megkockáztatni, hogy akár 7-8 évesen egészségügyi problémái legyenek, azoknak javasoljuk, hogy a tíz-harminc kilogrammos mérettartományból válasszon magának kedvencet.” - magyarázta Turcsán. “Eredményeink alapján ezek a kutyák maradnak a várható élettartamukhoz képest a leghosszabb ideig egészségesek.”

***
SIZE MATTERS: HOW BODY SIZE SHAPES DOGS' AGING PATTERNS

Smaller dogs may live twice as long life as their larger counterparts. But does this size difference also impact how dogs age in terms of behavior and cognitive abilities? Based on the data of 15,000 dogs, researchers from ELTE Eötvös Loránd University, Budapest, found that larger dogs experience an earlier onset of age-related decline (at around seven-eight years of age versus ten-eleven years in smaller dogs), but also a slower decline rate compared to smaller dogs. Additionally, the study also points out that, although larger dogs have somewhat shorter lifespans, they also maintain their cognitive health longer and experience a smaller degree of age-related decline than their smaller counterparts.

The average life expectancy of dogs varies more than two-fold between breeds, with giant dogs generally living to seven years and small dogs to fourteen. Purebreds also have a shorter life span than mixed breeds. However, little is known about how life expectancy is related to age-related behavioral and cognitive decline. In a study published in GeroScience, researchers from ELTE Eötvös Loránd University, Budapest, explored the intriguing connection between a dog's size and its aging process.

The researchers collected data from over 15,000 dogs and assessed the age trajectories of various behavioral characteristics and the prevalence of canine cognitive dysfunction. They investigated at what age the behavioral and cognitive changes start, how fast the changes progress, and also examined factors like the dog's body size, head shape, purebred status in relation to these age-related changes.

According to the results, behavioral and cognitive aging in dogs begin around ten and a half years of age, but the onset of aging, as well as the aging rate depend on the body size of the dogs. Dogs weighing over thirty kilogram (66 lbs) show an earlier onset of age-related decline by two-three years, but the rate of decline is slower compared to smaller dogs. “Larger dogs experience a physical breakdown at an earlier age, and the accumulating illnesses, and degradation in sensory functions leads to ‘old age behaviors’ long before their mental decline would begin.” - explained Borbála Turcsán, first author of the study.

On the other hand,


dogs weighing less than approximately seven kilogram (14 lbs) exhibited over four times higher prevalence of cognitive decline in old age than larger dogs, supporting the idea that although larger dogs have a shorter lifespan, they also experience a more limited degree of cognitive decline.

Unexpectedly, long-nosed (dolichocephalic) dogs, such as greyhounds, and purebreds have a higher risk of developing cognitive decline in old age compared to meso- and brachycephalic dogs and mixed-breeds.



One of the most interesting findings of the study was that owners started to consider their dogs "old" around the age of six, regardless of the size of the dog or its purebred status. "Owners consider their dogs “old’ four to five years earlier than would be expected from behavioral data. This may be due to graying and barely noticeable changes," explained Enikő Kubinyi, Head of the Senior Family Dog Project.

The new research highlights that body size not only influences a dog's life expectancy, but also its healthspan.

However, the effect is not gradual, as only extreme size groups, the very small (toy) or very large (giant) dogs have markedly different aging trajectories. “For those who want a smaller sized dog but do not want to risk severe mental health problems in old age or want a larger sized dog but do not want to risk physical health problems at 7-8 years of age, we recommend a dog from the 10-30 kg size range.” - explained Turcsán. “Based on our results, these dogs have a longer healthspan relative to their expected lifespan than their smaller and larger counterparts."

A rövid orrú kutyák elesettebben, gyermekszerűbben viselkednek

English below

Egy problémamegoldó feladatban a rövidorrú (úgynevezett brachycephalikus) kutyafajták, mint például az angol vagy a francia bulldogok hajlamosabbak gyakrabban gazdájukra nézni, mint közepes orrhosszú társaik, ami "segítségkérő" viselkedésnek értelmezhető, állítja egy rövid tanulmány, amelyet a Scientific Reports című rangos nemzetközi tudományos folyóirat jelentetett meg a napokban. A feladatmegoldás során fellépő nehézségek és a szemkontaktus keresése a gazdákban "csecsemő-szerű" viselkedés benyomását keltheti, ami részben magyarázhatja e fajták népszerűségét annak ellenére, hogy jól dokumentáltan számos egészségügyi problémával küzdenek - állítják a szerzők.

Miért népszerűek a veleszületett betegségektől szenvedő kutyafajták

English below

A rövid orrú kutyák, például a francia és angol bulldogok rendkívül népszerűek, annak ellenére, hogy súlyos veleszületett betegségektől szenvednek. Magyar kutatók megpróbálták kideríteni, mi lehet a magyarázat erre a jelenségre. Végül arra jutottak, hogy a rövid orrú kutyák kedvelői, noha tudatában vannak az egészségi problémáknak és a legjobbat szeretnék a kutyáiknak, valószínűleg hajlamosak kisebb jelentőséget tulajdonítani a betegségeknek.

A francia és az angol bulldog az USA-ban és Európában is a legnépszerűbb fajták közé tartozik, de a mopszoknak és a boston terriereknek is nagy a rajongótábora. Ez meglepő, ha figyelembe vesszük, milyen sok veleszületett egészségi problémával terheltek ezek a fajták. Legalább a felük légzési nehézségekkel küzd, gyakoriak a szemproblémáik, és elléskor több mint nyolcvan százalékuknak császármetszésre van szüksége. Betegségeik miatt a rövid orrú kutyák átlagosan három-négy évvel kevesebb ideig élnek, mint amit a testméretük alapján várnánk. A francia bulldogok várható élettartama mindössze négy és fél év.

A háziasítás csökkentette, a modernkori igények megnövelték a kutyák agyméretét

English below

Magyar kutatók eredményei alapján a farkastól genetikailag távolabb álló, modern kutyafajták relatív agymérete nagyobb, mint az ősi, több ezer éves fajtáké. Az agyméret növekedése nem köthető a fajták szerepéhez, sem életmenet jellemzőkhöz, ezért feltehetően a városiasodó, komplexebb társas környezet hatása.

A ma ismert négyszáz kutyafajta viszonylag rövid idő alatt alakult ki és nagy változatosságot mutat, ezért kincsesbányát jelentenek azoknak a kutatóknak, akik a fajon belüli gyors változásokra kíváncsiak. Mivel az emberi agy kiemelkedően nagy a testmérethez viszonyítva, régóta érdekli a kutatókat, hogy az agyméretet milyen tényezők befolyásolják. A sokféle kutyafajta összehasonlítása segíthet megválaszolni néhány kérdést. Vajon összefüggésben van-e az agyméret azzal a feladattal, amire a fajtát kitenyésztették, van-e különbség például az ölebek és a vadászkutyák között? Vagy inkább a várható élettartam, az utódnevelés nehézségei állnak a háttérben? Amit biztosan tudunk, az az, hogy a gondolkodás, a kognitív folyamatok sok energiát igényelnek, a nagyobb agy fenntartása költséges. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont evolúcióbiológusa régóta foglalkozik az agyméret evolúciójával. "A háziasított állatok agya akár húsz százalékkal kisebb lehet, mint a vad őseiké. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a domesztikált fajok élete egyszerűbb a vadon élő ősökéhez képest. A gazdák által nyújtott biztonságos környezetben nem kell ragadozók támadásaitól tartani és vadászni az élelemért, így nincs szükség az energetikailag költséges nagyméretű agy fenntartására és a felszabaduló energia másra fordítható, például több utód létrehozására, ami a háziállatoknál fontos szempont. De a különböző kutyafajták eltérő komplexitású társas környezetben élnek, illetve összetett feladatokat látnak el, amelyhez feltehetően nagy agyi kapacitásra van szükség. Ezért arra gondoltunk, hogy az agyra ható szelekciós nyomás a fajon belül változhat, és különbséget találunk majd a kutyafajták agymérete között az alapján, hogy milyen feladatot látnak el vagy mennyire távolodtak el genetikailag a farkastól."

Hálózatok a kutyaagyban

A cikk a Qubit számára íródott.

Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével megjelölhető, vizualizálható, hogy melyik agyterületek aktívak, miközben a kutya a környezetből érkező ingerekre reagál. Így beazonosíthatjuk, melyek azok az agyi folyamatok, amelyek a kutya tanulását és emlékezetét befolyásolják. Ez hozzájárulhat jobb kiképzési módszerek kialakításához, de egyben arról is információt nyerhetünk, hogy az evolúció során milyen lépések vezettek el az emberi agyműködés kialakulásához.

Az fMRI vizsgálatokhoz arra van szükség, hogy a vizsgált alany percekig mozdulatlanul feküdjön egy szűk csőben, fülvédőt viselve a zaj ellen. A Qubit olvasóinak talán nem újdonság, hogy kutyák is megtaníthatók erre, félévnyi tanulás után lelkesen, önként hasalnak az MR készülékben. De aki most hall erről először, annak érdekes lehet, hogy munkahelyünk, az ELTE Etológia Tanszék élen járt a kutya fMRI mérések módszertanának kidolgozásában. Kollégáink már a 2008-as budapesti Canine Science Forum-on bemutatták két kutya adatait, akikkel évek óta jártak a Kaposvári Egyetem MR készülékéhez mérésekre. A kiképzési módszertant Gácsi Márta dolgozta ki, aki sokat tett a magyarországi segítőkutya-képzés bevezetéséért is. Sok módszert onnan vett át, kiegészítve az etológiai kutatások révén megismert, társas késztetésen alapuló rivális tréninggel, amikor a tanuló egy már képzett kutya munkáját látva és az azért bezsebelt dicséretet áhítva erősen motivált a feladat megtanulására. Az fMRI tréning eredményeként a képzett kutya 8 percen át képes (és szeretne!) mozdulatlanul feküdni az MR szkennerben, a várható sok-sok simogatásért és jutalomfalatért cserébe. Az utóbbi években számos publikáció jelent meg kutya fMRI témakörben, Andics Attila vezetésével. Ezekben általában hangokat játszottak le az állatoknak és azt vizsgálták, hogy a hangok agyi feldolgozása során melyik agyterületek aktiválódnak. 

Az ősi kutyafajták jobban "értik" a vonyítást

Forrás: ELTE Biológiai Intézet

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták. Arra keresték a választ, hogy vajon fajtánként eltér-e a kutyák vonyítási hajlandósága, és ha igen, szerepet játszik-e az adott fajta farkasokhoz való genetikai közelsége, az egyed kora és neme. A világon egyedülálló kutatás eredményeit a Communications Biology folyóiratban jelentették meg.

Ha vonyítást hallunk az erdőben, valószínűleg rögtön egy farkas jut először eszünkbe. A feltételezés nem alaptalan, hiszen a vonyítás a farkasok legjellegzetesebb hangadása. Azonban nem csak a farkasok vonyítanak, a kutyafélék családjának több tagjánál is előrdul ez a hangtípust. A farkasok például arra használják, hogy fajtársaikkal nagy távolságokon keresztül kommunikáljanak, kijelöljék a territóriumuk határait, és hogy válaszvonyítással osszák meg egymással a helyzetüket.

Kutyatartás Magyarországon

Cofidis sajtóközlemény az ELTE kutatásai alapján

A magyar háztartások közel harmadában van kutya, a gazdik 65 százaléka családtagként tekint négylábú kedvencére, sőt 16 százalékuk szerint a kutya egy „szőrös gyerek”. Karácsony közeledtével különösen megdöbbentő tény, hogy 10-ből 1 magyar kutyatartó számára kedvence rendkívül, akár mindenkinél fontosabb az életében – derült ki a Cofidis Kutyaszemmel program által támogatott friss felmérésből, amit az ELTE TTK munkatársai végeznek. A szoros kötődés azonban nem csak az emberi kapcsolatok terén vet fel kérdéseket, de a kutya természetes igényeit sem minden esetben veszi figyelembe.

Kutyaszerető nemzet vagyunk

Átfogó kutatás  zajlik az ELTE Etológia Tanszék, valamint az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék szervezésében: azt vizsgálják, hogy a családtagként tartott házikedvencek milyen hatással vannak az ember társas viselkedésére, és e körülmény milyen kihívások elé állítja az evolúció során nem feltétlenül erre az életformára felkészített kutyát.

Viselkedésbiológia Nektek-Veletek - Kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói

Az ELTE Etológia Tanszék kutatásai szakterületükön évtizedek óta a világ élvonalában állnak. Új, hatrészes videósorozatukban tanszék kutatói bemutatják a viselkedéskutatási módszereket és a nagyobb kutatócsoportokat. A hiánypótló kisfilmsorozat diákok, a vizsgálatok résztvevői és mindenki számára kínál új információt, akit érdekel a viselkedéstudomány. A filmek ingyenesen elérhetők a legnagyobb videómegosztón és közösségi oldalon.

A nemzetközi sajtóban az ELTE a leghíresebb hazai egyetem, egyértelműen a kutyás kutatásai miatt. Évtizedek óta tartja vezető pozícióját a kutyaviselkedés területén, munkatársai több ERC és Lendület pályázatot is nyertek. Teljesítményükben fontos szerepe van annak, hogy sikeresen vonják be a hazai kutyatartókat a vizsgálataikba és az ismeretterjesztésre is nagy hangsúlyt helyeznek. Ennek jegyében készítették el a „Viselkedésbiológia Nektek – Veletek” filmsorozatot, ami az etológia módszertanát és tanszékhez tartozó Szenior Családi Kutya Programot, Alfa Generáció Labort, Neuroetológia és Lendület Társállat Kutatócsoportot mutatja be. A kutyákon kívül más társállatfajokkal, sőt még gyerekekkel is találkozhatnak a nézők az átlagosan 16 perces részekben. A záró epizódban a tanszék alapítója, Csányi Vilmos és tanítványa, a jelenlegi tanszékvezető, Miklósi Ádám beszélgetnek arról, hogyan fejlődtek a kutatások. "Behívtam négy embert - Ádámot is - és mondtam, hogy válasszanak: el lehet menni vagy lehet velem kutyázni. Nagyon savanyú képet vágtak és mondták, hogy jó, akkor kutyázunk veled. Mondjam meg, hogyan? Mondom, fogalmam sincs. Így indult. És aztán kitaláltuk együtt." - meséli Csányi Vilmos a filmben. A riport hosszabb verziója december második hetében lesz elérhető az etológusok videócsatornáján.

Memory and novel object tests for monitoring the cognitive decline of old dogs

Understanding how active, healthy ageing can be achieved is one of the most relevant problems today. Dogs can be used as model animals for studying ageing, and their welfare is also a public concern. Now researchers found a simple way to test age-related memory performance and the fear of new objects in dogs.

The lifespan of pet or companion dogs has been increasing over the past decades. Consequently, behavioural and physical deficits in old age have become more prevalent. To better understand age-related declines, researchers have developed various behavioural tests. However, these tests have some shortcomings. They may require lengthy training and, therefore, cannot be repeated over a short period, which makes it impossible to use them to monitor age-related behaviour changes over time. Others rely on social interaction, which different dogs may perceive differently depending on the partner. In addition, cognitive tests designed to measure positive affective states have replicability issues and may not be reliable in ageing dogs due to the extensive learning required. Therefore, clinicians still need standardised testing for positive emotions in senior animals.

Az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások történnek a génkifejeződésben

Az ELTE kutatói a világon először vizsgálták meg családi kutyákban az örökítőanyag aktivitásának változását az életkorral. Alig találtak olyan géneket, amelyek csak a fiataloknál vagy csak az időseknél fejeződtek ki. Viszont 3436 olyan gént azonosítottak, melyek aktivitása eltért a két korcsoport között. Ezek jellemzően más gének aktivitásának szabályozásában, az immunválaszok kialakításában, illetve az idegrendszeri folyamatok irányításában játszanak szerepet. Utóbbi csoportban számos gén az emberéhez hasonló, míg a rágcsálóktól eltérő változást mutatott a kutyák agyában. Az eredmények szerint az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben.

Nincs még egy olyan állat, ami annyi gondoskodást váltana ki az emberekből, mint a kutya. Ez a gondoskodás meghosszabbította a családi kutyák életét – az utóbbi három évtizedben három-négy évvel. Emiatt az idős állatok száma is megnőtt, Európában körülbelül 15 millióra. Legalább 14%-uk időskori kognitív hanyatlás tüneteit mutatja, ami hasonlít az emberi demenciához. Ez a szomorú tény nagyon értékes állatokká tette a kutyákat az öregedéssel foglalkozó kutatók számára is. A laboratóriumi állatkísérletekben használt egereknél, patkányoknál és más fajoknál ugyanis természetes módon nem alakul ki időskori kognitív hanyatlás, ezért kevéssé alkalmasak arra, hogy a demencia kezelésére alkalmas gyógyszereket fejlesszenek ki a segítségükkel. „Úgy véljük, hogy a kutyák megoldást jelentenének erre a problémára. A hatékony gyógyszerek nem csak az embereknek, hanem a kutyáknak is segítenének, hiszen több millió állat szenvedését előzhetnék meg vagy csökkenthetnék. Ehhez azonban meg kell ismernünk molekuláris szinten is, hogyan öregednek a kutyák” – érvel Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője. Munkatársaival legfrissebb, a GeroScience folyóiratban megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy vannak-e életkorral összefüggő mintázatok a kutyaagy homloklebenyében működő gének kifejeződésében, szakszóval génexpressziójában.